Mennyire kicsi az a drón? Mekkora a hatótávolsága? Honnan indítják? (Miről és hogyan?)
A tengerészeti hadviselés jövője
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
cca 60 cm sek. Nincs rajtuk nagy robbanofej. max 2 kg de az az antennanak eleg mert nem csak par antenna csatornat borzol ossze de hazavagja a huteset is.
cca 20-40 km a hatotavolsaguk
Mirol inditjak? Amirol akarjak. Akar meg egy sorozatveto raketajarol is. De felhasznalhatjak a regi es nagy tomegben meglevo szubszonikus hajo elleni raketakat is. REpulogeprol is mehet a dolog. Horizonton felpattan kiengedi oket es vissza. Esely sincs a lelovesere csak ha van AWACS fedezet. Ez az egesz arra kenyszerit mindenkit hogy minden gyanus dologra a legdragabb raketaval tuzeljen a horizonton tuli aktiv radaros lerakkal mert ha mar kirajzottak a sub dronok akkor mar szart se tudnak tenni.
Ha kirobban egy komolyabb haboru akar a III. VH is (es erre most nagyon komoly az esely ) akkor szerintem olyan meglepik lesznek hogy mindenki csak pislogni fog meg menekiti a hajoit vedett kikotokbe.
BELERTVE A CVN ket is.
Pontosan! Sot ha dronokkal sikerul teleszoni az atjarokat akkor meg a tengok is eltunnek mert eletveszelyes minden mozdulas. Teljesen mas vilag van mar csak meg nem latszik a regi vilag es annak eltetoinek a lenduete miatt.Szerintem a nagy felszíni hajók a dronoknak köszönhetően úgy fognak eltűnni egy háború esetén ahogy az orosz ukrán háborúban a harckocsik ! Jó persze nem tűnik tudom de basszus !
Kina 2019-ben
Halálos szellemcápát fejlesztett az ausztrál hadsereg - ORIGO
Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára.www.origo.hu
Kína 2018-ban már komolyabbat mutatott mint most ukrajna és meg is lepte az oroszokat !
China tests army of tiny drone ships that can ‘shark swarm’ enemies
Fleet of 56 unmanned craft sent out on manoeuvres as battle capabilities touted by developerswww.independent.co.uk
Törökország egyre erősebb, a hajózás szabadságát blokkolják: Egy új jelentés arra figyelmeztet, hogy Izraelnek meg kell változtatnia haditengerészeti stratégiáját
A Tengerpolitikai és Stratégiai Intézet „Nagy-Izrael Tengerészeti Stratégiai Értékelése 2024-25” című jelentése áttekinti Izrael helyzetét a tengeri színtéren – és a megállapítások nem hízelgőek.
Az Institute for Naval Policy and Strategy jelentése komor képet fest a tengeri színtér helyzetéről, amely azonnali beavatkozást igényel. A „Vaskard” után készült jelentés a Földközi-tengert és a Vörös-tengert a nemzetbiztonság és az ellenálló képesség szempontjából kritikus fontosságú színtérként határozza meg, és rámutat a súlyos hiányosságokra, valamint a stratégiai és technológiai hiányosságokra, amelyeket sürgősen át kell hidalni.
A haditengerészeti hadjárat főbb kudarcai
A jelentés három fő hiányosságra mutat rá, amelyek a „Vaskard” műveletben napvilágra kerültek.
A part menti védelem kudarca:
A haditengerészet nem tudta megakadályozni, hogy a Hamász hajói október 7-én partra szálljanak a Zikim strandon, ami civil áldozatokat okozott.
Hajóutak lezárása:
A Vörös-tenger és az Ádeni-öböl húszi tengeri blokádja megbénította Eilat kikötőjét, és növelte Izrael gazdasági sebezhetőségét, amely kereskedelmének 99%-ában a tengerre támaszkodik. Az amerikai haditengerészet gyakorlatilag leállította a hajózás szabadságának biztosítását a régióban, magára hagyva Izraelt ebben a feladatban.
Civil felkészületlenség:
Kritikus felkészületlenségre derült fény az Izraelbe és Izraelből érkező tengeri forgalom fenntartására vonatkozó követelmények tekintetében vészhelyzet esetén, beleértve azt is, hogy képtelenek több ezer izraelit külföldről evakuálni. Ehhez létre kell hozni egy „vészhelyzeti készletet”, valamint egy rendezett tervet a tengeri utasok és a létfontosságú rakományok szállítására.
A víz alatti hadviselés veszélye és a tengeralattjárók szükségessége
Egy másik jelentős fenyegetés a tenger alatti és tengerfenéken zajló hadviselés. A kritikus nemzeti infrastruktúra – gázfúrótornyok, kommunikációs kábelek és elektromos kábelek – legitim célpontokká váltak. A jelentés figyelmeztet, hogy Izrael nincs felkészülve erre a fenyegetésre, és hangsúlyozza, hogy a gázinfrastruktúra védelmére tervezett Saar-6 hajók nincsenek víz alatti felderítő és harci képességekkel felszerelve.
A javasolt megoldás a pilóta nélküli technológiák azonnali bevezetése.
A pilóta nélküli felszíni és víz alatti járművekre a védelem és a támadás központi elemeként van szükség.
A MUM-T modell: El kell fogadni a „Manned-Unmanned Teaming” (MUM-T) koncepcióját, amely lehetővé teszi a pilóta nélküli járművek (emberi ítélőképesség) előnyeinek kiaknázását a pilóta nélküli járművekkel szemben (hosszú tartózkodás és alacsony kockázat).
Kék-fehér lehetőség: A jelentés szerint az izraeli védelmi ipar rendelkezik a szükséges tudással és infrastruktúrával ahhoz, hogy ezeket a képességeket a szükséges sebességgel és mértékben fejlessze.
Törökország és az Egyesült Államoktól való eltérés
A jelentés megjegyzi, hogy egy kialakulóban lévő többpólusú globális rendszerben az „USA-val való szinte teljes összehangolás” korlátozhatja Izrael cselekvési szabadságát és növekvő költségekkel járhat. Ajánlott megerősíteni a kapcsolatokat más feltörekvő hatalmakkal, például Indiával, Japánnal és Koreával.
A tengeri színtéren egyre növekvő török fenyegetés, valamint az Izraelbe irányuló és onnan érkező export és import megakadályozására irányuló ellenséges szándék éberséget igényel. Ajánlott amerikai és NATO-támogatással konfliktusmegelőzési mechanizmusokat létrehozni, valamint megerősíteni a kapcsolatokat Görögországgal és Ciprussal.
A jelentés a „kék gazdaságot” – egy olyan gazdaságot, amely a gazdasági fejlődést a fenntarthatósággal ötvözi – stratégiai lehetőségként azonosítja Izrael számára. Az India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosót (IMEC) létfontosságú alternatív útvonalként definiálja a veszélyeztetett hajózási útvonalakkal szemben. Izraelnek hivatalosan is csatlakoznia kell ehhez a kezdeményezéshez, és gondoskodnia kell arról, hogy Haifa és Asdod kikötői tengeri kapuként szolgáljanak Európa felé.
Cselekvésre ösztönzés
A jelentés azzal a felszólítással zárul, hogy a politikai körök újraértelmezzék Izrael tengeri térséggel kapcsolatos érdekeit, és határozzanak meg egy szisztematikus tengerészeti stratégiát. A főbb ajánlások között szerepel egy nemzeti szerv létrehozása a tengeri infrastruktúra koordinálására és védelmére, valamint a haifai repülőtér kifutópályájának meghosszabbításának előmozdítása.
https://www.israeldefense.co.il/node/67591
A Tengerpolitikai és Stratégiai Intézet „Nagy-Izrael Tengerészeti Stratégiai Értékelése 2024-25” című jelentése áttekinti Izrael helyzetét a tengeri színtéren – és a megállapítások nem hízelgőek.
Az Institute for Naval Policy and Strategy jelentése komor képet fest a tengeri színtér helyzetéről, amely azonnali beavatkozást igényel. A „Vaskard” után készült jelentés a Földközi-tengert és a Vörös-tengert a nemzetbiztonság és az ellenálló képesség szempontjából kritikus fontosságú színtérként határozza meg, és rámutat a súlyos hiányosságokra, valamint a stratégiai és technológiai hiányosságokra, amelyeket sürgősen át kell hidalni.
A haditengerészeti hadjárat főbb kudarcai
A jelentés három fő hiányosságra mutat rá, amelyek a „Vaskard” műveletben napvilágra kerültek.
A part menti védelem kudarca:
A haditengerészet nem tudta megakadályozni, hogy a Hamász hajói október 7-én partra szálljanak a Zikim strandon, ami civil áldozatokat okozott.
Hajóutak lezárása:
A Vörös-tenger és az Ádeni-öböl húszi tengeri blokádja megbénította Eilat kikötőjét, és növelte Izrael gazdasági sebezhetőségét, amely kereskedelmének 99%-ában a tengerre támaszkodik. Az amerikai haditengerészet gyakorlatilag leállította a hajózás szabadságának biztosítását a régióban, magára hagyva Izraelt ebben a feladatban.
Civil felkészületlenség:
Kritikus felkészületlenségre derült fény az Izraelbe és Izraelből érkező tengeri forgalom fenntartására vonatkozó követelmények tekintetében vészhelyzet esetén, beleértve azt is, hogy képtelenek több ezer izraelit külföldről evakuálni. Ehhez létre kell hozni egy „vészhelyzeti készletet”, valamint egy rendezett tervet a tengeri utasok és a létfontosságú rakományok szállítására.
A víz alatti hadviselés veszélye és a tengeralattjárók szükségessége
Egy másik jelentős fenyegetés a tenger alatti és tengerfenéken zajló hadviselés. A kritikus nemzeti infrastruktúra – gázfúrótornyok, kommunikációs kábelek és elektromos kábelek – legitim célpontokká váltak. A jelentés figyelmeztet, hogy Izrael nincs felkészülve erre a fenyegetésre, és hangsúlyozza, hogy a gázinfrastruktúra védelmére tervezett Saar-6 hajók nincsenek víz alatti felderítő és harci képességekkel felszerelve.
A javasolt megoldás a pilóta nélküli technológiák azonnali bevezetése.
A pilóta nélküli felszíni és víz alatti járművekre a védelem és a támadás központi elemeként van szükség.
A MUM-T modell: El kell fogadni a „Manned-Unmanned Teaming” (MUM-T) koncepcióját, amely lehetővé teszi a pilóta nélküli járművek (emberi ítélőképesség) előnyeinek kiaknázását a pilóta nélküli járművekkel szemben (hosszú tartózkodás és alacsony kockázat).
Kék-fehér lehetőség: A jelentés szerint az izraeli védelmi ipar rendelkezik a szükséges tudással és infrastruktúrával ahhoz, hogy ezeket a képességeket a szükséges sebességgel és mértékben fejlessze.
Törökország és az Egyesült Államoktól való eltérés
A jelentés megjegyzi, hogy egy kialakulóban lévő többpólusú globális rendszerben az „USA-val való szinte teljes összehangolás” korlátozhatja Izrael cselekvési szabadságát és növekvő költségekkel járhat. Ajánlott megerősíteni a kapcsolatokat más feltörekvő hatalmakkal, például Indiával, Japánnal és Koreával.
A tengeri színtéren egyre növekvő török fenyegetés, valamint az Izraelbe irányuló és onnan érkező export és import megakadályozására irányuló ellenséges szándék éberséget igényel. Ajánlott amerikai és NATO-támogatással konfliktusmegelőzési mechanizmusokat létrehozni, valamint megerősíteni a kapcsolatokat Görögországgal és Ciprussal.
A jelentés a „kék gazdaságot” – egy olyan gazdaságot, amely a gazdasági fejlődést a fenntarthatósággal ötvözi – stratégiai lehetőségként azonosítja Izrael számára. Az India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosót (IMEC) létfontosságú alternatív útvonalként definiálja a veszélyeztetett hajózási útvonalakkal szemben. Izraelnek hivatalosan is csatlakoznia kell ehhez a kezdeményezéshez, és gondoskodnia kell arról, hogy Haifa és Asdod kikötői tengeri kapuként szolgáljanak Európa felé.
Cselekvésre ösztönzés
A jelentés azzal a felszólítással zárul, hogy a politikai körök újraértelmezzék Izrael tengeri térséggel kapcsolatos érdekeit, és határozzanak meg egy szisztematikus tengerészeti stratégiát. A főbb ajánlások között szerepel egy nemzeti szerv létrehozása a tengeri infrastruktúra koordinálására és védelmére, valamint a haifai repülőtér kifutópályájának meghosszabbításának előmozdítása.
https://www.israeldefense.co.il/node/67591