Aktív védelmi rendszerek (harcjárműveken)

Nekem is ez a gondom ezekkel az aktív rendszerekkel…
Lehet hogy a tankokat nem lövik ki, de ha az ellenségnek van valamennyi EW felderítő képessége akkor tudni fogja merre járnak a tankok.
Nem tudom ez ellen hogy lehet védekezni...legfeljebb úgy hogy teleszórják a vidéket kamu radarokkal és majd az ellenség válogassa ki hogy melyik a tank, melyik a csali

Már az EF2000 aktív radaros RWS -ét sem érzékwlik annyira mininális a teljesítménye pedig ott domborzat sincs.
 
Tudtommal az összes Izraeli aktív védelmi rendszer kizárólag radaros szenzorokat használ.
Ha Te tudsz olyat amelyik IR szenzoros pls. mutast be.
Amúgy furcsa lenne kizárólag IR szenzort használni mert az erősen időjárás függő. Egy aktív védelmi rendszernek esőben, ködben is működnie kell (vannak mm radaros ATGM ek amiket nem érdekel a köd, füst)
Trophy továbbfejlesztése folyik IR érzékelő integrálásával,de a radarok megtartásával.Távlatilag meg még akusztikus detektorral is ki akarják egésziteni a rendszert.Meg lézer besugárzásjelzővel.Lényegében egy komplex többrétegű védelmi rendszer kialakitása a cél.Hang és IR inditásjelző messziről érzékeli az ATGM inditást,ée első lépésként ködvetőkkel ködösit.Olyan ködelegyet fejlesztenek,ami IR és milis radar ellen is jó.Meg nem 20méterre a tanktol,hanem jóval messzebb,100-200méterre,mikor az ATGM még jóval messzebb van.Mert mikor egy rakéta 20méterre van a céltol,már halottnak a csók a ködösités.A ködfelhőn átjutó még veszélyt jelentő rakétákat meg a radarvezérelt elháritórész fogná meg,ahogy ma is.
Várjuk meg mi lesz belőle.
 
A BAE Systems bemutatta a RAVEN névre halgató új lézeres aktív védelmi rendszerét (DIRCM)
A rendszer lézerrel vakítja a támadó EO / IR érzékelős ATGM rakétákat (a legtöbb korszerű top attack rakéta ilyen...)
1434639140219-1024x576.jpg

VPS-infographic-2-1024x369.jpg

előny: a lézerrel korlàtlan számú "lövést" lehet leadni, nem veszélyezteti a jármű közelében lévő katonákat
hátrány: a lézer egy "soft kill" eszköz. Ahhoz hogy hatékony legyen már messziről fel kell deríteni a támadó rakétát és időben el kell kezdeni zavarni.
Szerintem jól kiegészítheri a Trophy hoz hasonló végfázis "hard kill" eszközöket.
 
  • Tetszik
Reactions: Celebra and zsolti
A BAE Systems bemutatta a RAVEN névre halgató új lézeres aktív védelmi rendszerét (DIRCM)
A rendszer lézerrel vakítja a támadó EO / IR érzékelős ATGM rakétákat (a legtöbb korszerű top attack rakéta ilyen...)
1434639140219-1024x576.jpg

VPS-infographic-2-1024x369.jpg

előny: a lézerrel korlàtlan számú "lövést" lehet leadni, nem veszélyezteti a jármű közelében lévő katonákat
hátrány: a lézer egy "soft kill" eszköz. Ahhoz hogy hatékony legyen már messziről fel kell deríteni a támadó rakétát és időben el kell kezdeni zavarni.
Szerintem jól kiegészítheri a Trophy hoz hasonló végfázis "hard kill" eszközöket.
Asszadek mar evek ota hasznaljak a maguket toredek aron bizonyitottan magas hatasfokkal es barmire integralhato :) /nagy lemaradasba van a nyugati technologia vedelem teren meg mindig / mar megint.
 
A BAE Systems bemutatta a RAVEN névre halgató új lézeres aktív védelmi rendszerét (DIRCM)
A rendszer lézerrel vakítja a támadó EO / IR érzékelős ATGM rakétákat (a legtöbb korszerű top attack rakéta ilyen...)
1434639140219-1024x576.jpg

VPS-infographic-2-1024x369.jpg

előny: a lézerrel korlàtlan számú "lövést" lehet leadni, nem veszélyezteti a jármű közelében lévő katonákat
hátrány: a lézer egy "soft kill" eszköz. Ahhoz hogy hatékony legyen már messziről fel kell deríteni a támadó rakétát és időben el kell kezdeni zavarni.
Szerintem jól kiegészítheri a Trophy hoz hasonló végfázis "hard kill" eszközöket.

A modern ATGM-nek nem elöl van az érzékelő hanem hátul...
 
A modern ATGM-nek nem elöl van az érzékelő hanem hátul...
Ami Fire and Forget rendszerű eszköz, annak önállóan kell dolgoznia függetlenül az irányítótól, ott meg bajos lesz ha kitakarja a rakéta teste a pl. fedélzeti radart, vagy EO - IR képalkotó elektronikát. Nyilván egy SACLOS pl. Kornet rendszerrel ez sokat nem fog tudni csinálni, de nem is arra van.
Szerintem.
 
Itt van egyébként a lényeg:

Anti-tank guided missiles (ATGMs) are guided to the target by multiple means, such as semi-automatic command to line of sight (SACLOS) and manual command to line of sight (MCLOS). Laser designators/range finders are also used to designate the target for the missile to hit. But fire-and-forget missiles also have the tendency to be deflected by soft-kill systems on modern main battle tanks as well as also getting destroyed by hard-kill systems. As opposed to unguided RPGs which require a hard-kill system (a counter projectile(s) used to destroy the incoming missile), fire-and-forget missiles can often be jammed by means such as electro-optical dazzlers.

Tehát ahogy írtam, előnyök - hátrányok:
MCLOS - kezelőnek kézzel kell irányítani végig a rakétát, brutál nehéz találatot elérni, csak nagyon képzett kezelőnek van esélye egyáltalán eredményesnek lenni, kis sebességű a rakéta hogy lehessen esély emberi érzékszervekkel követni, ezért könnyű célpont a hard kill rendszereknek. Elavult.

SACLOS - kezelőnek már csak annyi a dolga leegyszerűsítve faék szintre, hogy rajta tartsa a célpontot a célt, félautomatikusan a rakéta innen már irányítja magát a jelölt pontra, a kezelőnek képzettnek kell lenni, de messze nem lehetetlen feladat, végig rá kell nézzen a rendszer a célra, ki vagy téve a választűznek. Az előnye hogy ez kevésbé érzékeny a soft kill(mindenféle dazzler, DIRCM) optika vakító és kiégető módszerekre.

Fire and forget - Kezelőnek szinte csak ki kell választani hogy mire akar lőni, és tüzelni, amely után rögtön védett helyre vonulhat, elbújhat. Cserébe nem csak a hard kill, de soft kill rendszerekre is érzékeny az eszköz.

Kompromisszumok, ki mit szeret, vagy akar és tud megfizetni, én pálcát nem törnék egyik megoldás mellett sem, de az tény, hogy aki viszont a pajzs oldalon fejleszt, az szerintem is jól teszi ha a FF fegyverek miatt fejleszti a DIRCM vonalat ATGM-ek ellen.
 
???
Ez igaz lehet a SACLOS irányítású rakétákra (Kornet) de én külön kihangsúlyoztam hogy ez a rendszer az EO / IR érzékelős eszközök ellen lehet hatékony (Javelin, Spike, MMP)
Így van, én sem értem, többször volt már olyan érzésem Dudival kapcsolatban, hogy neki az ATGM az EGYENLŐ KORNET :P.
 
Asszadek mar evek ota hasznaljak a maguket toredek aron bizonyitottan magas hatasfokkal es barmire integralhato :) /nagy lemaradasba van a nyugati technologia vedelem teren meg mindig / mar megint.
A Sharab kicsit más, infralámpákkal zavarja a raketát, de az egy kepalkotós infrafejnek mindegy hogy villog-e egy doboz a harckocsin vagy sem. Ellenben a klasszikus vezetékes félautomata rendszereknél hatasos mivel ott az irányzó/ravezető egységnek ad hamis jeleket.
Kompromisszumok, ki mit szeret, vagy akar és tud megfizetni, én pálcát nem törnék egyik megoldás mellett sem, de az tény, hogy aki viszont a pajzs oldalon fejleszt, az szerintem is jól teszi ha a FF fe
Én úgy gondolom hogy a régebbi rávezetéses rakétákat sem kell kihajítani, főleg hogy nem csak harckocsik, hanem kisebb értékű célok ellen is használjak. Sőt a szír vagy ukrán harcokból látszik, gyakorlatilag egy géppuskafészket vagy technikalt is lőnek vele, arra meg az olcsóbb SACLOS is bőven jó.
 
Fire and forget - Kezelőnek szinte csak ki kell választani hogy mire akar lőni, és tüzelni, amely után rögtön védett helyre vonulhat, elbújhat. Cserébe nem csak a hard kill, de soft kill rendszerekre is érzékeny az eszköz.
Én még hozzátenném a "Man-in-the-Loop" rendszert, ami a "Fire and Forget" továbbfejlesztése (a fent említett Spike és MMP ilyen)
(ebben az esetben - ahogy a elnevezés is utal rá - végig ott van az ember az érzékelés-célazonosítás-célbefogás-rávezetés láncban vagy egy üvegszálas kábelen vagy rádió linken keresztül, és bármikor korrigálhat, módosíthatja a célt, új célt jelölhet ki, vagy megszakíthatja a rávezetést)
 
A Sharab kicsit más, infralámpákkal zavarja a raketát, de az egy kepalkotós infrafejnek mindegy hogy villog-e egy doboz a harckocsin vagy sem. Ellenben a klasszikus vezetékes félautomata rendszereknél hatasos mivel ott az irányzó/ravezető egységnek ad hamis jeleket.

Én úgy gondolom hogy a régebbi rávezetéses rakétákat sem kell kihajítani, főleg hogy nem csak harckocsik, hanem kisebb értékű célok ellen is használjak. Sőt a szír vagy ukrán harcokból látszik, gyakorlatilag egy géppuskafészket vagy technikalt is lőnek vele, arra meg az olcsóbb SACLOS is bőven jó.
Szerintem pl. a Kornet mai napig az egyik legjobb ár/érték arányú nagy hatékonyságú fegyver, pedig semmi csilli villi nincs benne. Pont megfelelő a találati valószínűség hiper érzékeny multispektrális FF érzékelő csordák nélkül is, nincs felülről jövő csoda, csak nagy méretű harci rész.
Pont elég.
 
  • Tetszik
Reactions: rejsz felügyelő
A Sharab kicsit más, infralámpákkal zavarja a raketát, de az egy kepalkotós infrafejnek mindegy hogy villog-e egy doboz a harckocsin vagy sem. Ellenben a klasszikus vezetékes félautomata rendszereknél hatasos mivel ott az irányzó/ravezető egységnek ad hamis jeleket.

Én úgy gondolom hogy a régebbi rávezetéses rakétákat sem kell kihajítani, főleg hogy nem csak harckocsik, hanem kisebb értékű célok ellen is használjak. Sőt a szír vagy ukrán harcokból látszik, gyakorlatilag egy géppuskafészket vagy technikalt is lőnek vele, arra meg az olcsóbb SACLOS is bőven jó.
Vagy sima vezetékes.De a MAPATS/Ingwe(kettő lényegében ugyan az) egy SACLOS TOW,és legalábbis a zsidó változat kezeli a TOW vezetékes rakétákat is.És van hozzájuk mindenféle robbanófej.Metisz-Mhez is van termobar fej is-és az még elég kicsi is
 
  • Tetszik
Reactions: rejsz felügyelő
Azért a végén elég nagy hülyeséget mond, hogy a tankok kihalnak. Mert a Brimstone sebessége simán abban a tartományban van, amit az aktív védelmi rendszerek képesek leküzdeni. Főleg, ha csak 1 db rakéta megy 1 célra...
Megváltoztatja a védelmet, de ez kb. annyira muris, mert akkor már az AGM-65 megjelenésekor ki kellett volna halniuk...
Az aktív védelmi rendszereknek legalább annyi hátrányuk van mit előnyük.
Hogy beválnak e, az még a jövő zenéje (egyenlőre még el sem terjedtek)

Előnyük:
- kétségtelenül képesek elfogni a Brimstonehoz hasonló paraméterekkel bíró ATGM-ket.

Hátrányuk:
- a gyalogságnak nem igazán ildomos a jármű közelében tartózkodni mikor az aktív védelem be van kapcsolva;
- minden aktív védelmi rendszer valamilyen radar szenzoron alapul amely - mivel aktív - felderíthető és akár zavarható is. Igen kellemetlen ha egy harckocsi alegység világít az ellenség elektronikai felderítőinek a képernyőjén. Ezt elkerülni nem igen lehet, legfeljebb meg lehet próbálni mindenféle csali célpontokkal elárasztani a környéket. A zavarással sem igazán lehet mit kezdeni - a támadó ATGM-nek tized / század másodpercekig kell csak tudni zavarnia az aktív védelem radarját.
- nem minden fontos járműre lehet aktív védelmi rendszert szerelni. Ha egy tankoszlopot meg akarnak állítani elégséges az üzemanyagot szállító konvoj teherautóit kiütni. A tankok garantáltan meg fognak állni néhány órán belül...

Egyenlőre minden haderő keresi hogy hogyan lehet együtt élni egy harckocsi aktív védelmi rendszerrel és én még nem igazán láttam meggyőző választ...
 
Az aktív védelmi rendszereknek legalább annyi hátrányuk van mit előnyük.
Hogy beválnak e, az még a jövő zenéje (egyenlőre még el sem terjedtek)
Igen.

Előnyük:
- kétségtelenül képesek elfogni a Brimstonehoz hasonló paraméterekkel bíró ATGM-ket.
Igen.

Hátrányuk:
- a gyalogságnak nem igazán ildomos a jármű közelében tartózkodni mikor az aktív védelem be van kapcsolva;
Ez is tény. Csak vegyük észre, hogy ha tényleg ennyire közel van a gyalogság, akkor az mikor fordul elő harchelyzetben. Városban. Na, az épületek között dezsemborizó hk-t nem látja a rakéta de még a SAR se nagyon, ha elég magasak az épületek.

- minden aktív védelmi rendszer valamilyen radar szenzoron alapul amely - mivel aktív - felderíthető és akár zavarható is.
Az aktív rendszerek radarja (?) alig párszáz méterre kell, hogy működjön. Azt messziről zavarni igen bajos, ez simán a teljesítményekből jön. Az inverse sqaure law meg tudja a dolgát.

Igen kellemetlen ha egy harckocsi alegység világít az ellenség elektronikai felderítőinek a képernyőjén. Ezt elkerülni nem igen lehet, legfeljebb meg lehet próbálni mindenféle csali célpontokkal elárasztani a környéket. A zavarással sem igazán lehet mit kezdeni - a támadó ATGM-nek tized / század másodpercekig kell csak tudni zavarnia az aktív védelem radarját.
Hát, ha már ECM lesz egy rakétán is, akkor lesz csak jó drága... Ameddig nem áll fent a támadás veszélye long range AGM-mel, addig le lehet kapcsolni a rendszert adott eseten, mert ugyebár az egységek nem vákuumban üzemelnek. Majd szólnak nekik, ha légitámadás alatt állnak.

- nem minden fontos járműre lehet aktív védelmi rendszert szerelni. Ha egy tankoszlopot meg akarnak állítani elégséges az üzemanyagot szállító konvoj teherautóit kiütni. A tankok garantáltan meg fognak állni néhány órán belül...
Ez az, ami MINDEN egységre igaz. Ezért röhögtem mindig is az atomháborús terveken úgy, hogy hidak száma kb. nulla és a logisztika puhatestű. Kiütöd a logisztikát és nemhogy Velencében nem védtük volna meg a cuculizmust, de az osztrák Alpokig sem jutottunk volna el.

Egyenlőre minden haderő keresi hogy hogyan lehet együtt élni egy harckocsi aktív védelmi rendszerrel és én még nem igazán láttam meggyőző választ...
Lehetséges alternatíva az, hogy akkor nem a harckocsikat akarjuk egyenként védeni. Az AHEAD lőszerrel és több mozgó járművel azért moderált salvo-k leszedhetőek és területvédelem van. Tehát egy egység nem egy tankod véde, hanem mindent a HMZ-n belül. Csak azok meg városban nemigen látnak kifele, de ahogy írtam a támadó fegyverek se nagyon befele...
 
Az aktív rendszerek radarja (?) alig párszáz méterre kell, hogy működjön. Azt messziről zavarni igen bajos, ez simán a teljesítményekből jön. Az inverse sqaure law meg tudja a dolgát.
A lenti képen egy AeroVironment Puma 3 típusú Class I. kategóriájú 2,8 méteres fesztávú kézből indítható drón van.
Ez a kis vacak 5,5 órát járőrözhet 60 km-es távolságban egy egész ütős SIGINT csomaggal a hasa alatt.
Én elhiszem hogy az aktív védelmi rendszereknek kis teljesítményű radarjai vannak, de a SIGINT szenzorok sem lesznek távol...

puma_v2_i45.jpg
 
A lenti képen egy AeroVironment Puma 3 típusú Class I. kategóriájú 2,8 méteres fesztávú kézből indítható drón van.
Ez a kis vacak 5,5 órát járőrözhet 60 km-es távolságban egy egész ütős SIGINT csomaggal a hasa alatt.
Én elhiszem hogy az aktív védelmi rendszereknek kis teljesítményű radarjai vannak, de a SIGINT szenzorok sem lesznek távol...

puma_v2_i45.jpg

Az igazán modern APS szenzorok nem csak radarosak hanem kombináltak.A radar csak akkor kapcsol be ha az IR jelez.