Amerikai polgárháború (1861–1865)
- Téma indítója Tcat
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A USS Wyoming amikor 1863-ban a CSS Alabama-ára vadászott a Csendes-Óceánon, az amerikai érdekeket kellett megvédenie (igen, már akkor is így működött az USA politika) a külföldieket elűzni kívánó japán erőkkel szemben. Így került sor az első amerikai-japán tengeri ütközetre:
https://dawlishchronicles.com/2019/01/29/first-american-japanese-naval-battle/
M
molnibalage
Guest
A polgárháborúban a gyalogság által általánosan használt.58-as Minié lövedék brutalitása.
Helyi hagyományőrző vadászat közben pecheset lépett és elesett, közben vállon lőtte magát a Springfieldjével.
Gyakorlatilg újra kellett építeni a felkarját..
https://taskandpurpose.com/thelongmarch/civil-war-reenactor-minie-ball
Helyi hagyományőrző vadászat közben pecheset lépett és elesett, közben vállon lőtte magát a Springfieldjével.
Gyakorlatilg újra kellett építeni a felkarját..
https://taskandpurpose.com/thelongmarch/civil-war-reenactor-minie-ball
Kísérleti fegyver, bár kissé régi:
"A polgárháborús puska, amibe kávédarálót építettek"
https://telex.hu/eszkombajn/2020/11/27/kavedaralo-puska-amerikai-polgarhaboru-sharps
"A polgárháborús puska, amibe kávédarálót építettek"
https://telex.hu/eszkombajn/2020/11/27/kavedaralo-puska-amerikai-polgarhaboru-sharps
W
Wilson
Guest
Amerikai mesterlövész - 1862
Az 1808-ban született Jack Hinson -Captain Old Jack- az amerikai polgárháború legidősebb és valószinűleg legeredményesebb mesterlövésze volt.
R
Ruby de Puteaux
Guest
R
Ruby de Puteaux
Guest
Északi és déli polgárháborús veteránok kézfogása a gettysburgi csata 50. évfordulóján, 1913-ban.
162 évvel ezen a napon dőlt el, hogy a Konföderációs csapatok felveszik a harcot Bull Ruinnál, miután McDowell késlekedése elég időt adott Thomas. J. "Kőfal" Jacksonnak, hogy Beauregard segítségére siessen. A Potomac hadsereg így védelmi állást vett fel, miközben a Shenandoah hadsereg maradék részének beérkezésére várt. Johnston tábornok csapatai nagyobbik része végül befutott a 21.-én kezdődő I. manassai csatába.
Ez volt a polgárháború első jelentősebb ütközete. A következő 2 napban, ha van rá érdeklődés írnék a csata előzményeiről, a résztvevő egységekről, végül 21.-én magáról a csatáról is.
Ez volt a polgárháború első jelentősebb ütközete. A következő 2 napban, ha van rá érdeklődés írnék a csata előzményeiről, a résztvevő egységekről, végül 21.-én magáról a csatáról is.
Igaz, mondanám, hogy ezekkel a kék elnevezésekkel nem vagyok tisztában, de csak elütöttem
Az előzmények kék oldalon:
1862 júniusára egyértelművé vált, hogy a háború elkerülhetetlen, és a két állam nem fér meg egymással békében. Az Unió stratégái arra a megoldásra jutottak, hogy a határtól alig 100 km-re lévő Richmond elfoglalásával gyorsan pontot tehetnek a kis incidens végére. Ennek megvalósítására Irvin McDowell parancsnokot nevezték ki az újonnan létrehozott Északkelet Virginiai hadsereg élére. A hadsereg Alexandria május 24.-ei elfoglalása után került megszervezésre, 1861. május 27.-én.
Irvin Mcdowell kinevezését egyébként befolyásos barátjának S.P. Chase pénzügyminiszternek köszönhette. Jellemző az adott időszakra, hogy dandártábornoki kinevezése május 14.én lett keltezve. McDowell a csapatai gyakorlatlansága, az ellátás gyengesége, valamint a csapatok morálproblémái miatt ellenezte a támadást, azonban politikai nyomásra végül belement a dologba. A döntés, hogy a támadást mindenáron meg kell indítani a 90 napos önkéntesek szolgálati idejének egyre közeledő lejárta okozta, azonban pont ugyanez vezetett oda is, hogy a már szolgálatuk végén járó katonák nem voltak a leglelkesebbek.
Irvin Mcdowell dandártábornok
(1815-1885)
A hadjárat előkészítését nehezítette, hogy Mcdowell tábornok korábban ellátótisztként szolgált, és ez volt az első parancsnoki beosztása tábori hadsereg élén. Az általa megálmodott haditerv ambiciózus volt, azonban nem vette figyelembe a csapatai képzettségéből adódó problémákat. Ezek később a csata elvesztéséhez vezettek.
Folyt köv
A forráslistát a végén szándékszom megosztani
Ha nagyon unalmas csak tessék szólni
Reagálni ér
1862 júniusára egyértelművé vált, hogy a háború elkerülhetetlen, és a két állam nem fér meg egymással békében. Az Unió stratégái arra a megoldásra jutottak, hogy a határtól alig 100 km-re lévő Richmond elfoglalásával gyorsan pontot tehetnek a kis incidens végére. Ennek megvalósítására Irvin McDowell parancsnokot nevezték ki az újonnan létrehozott Északkelet Virginiai hadsereg élére. A hadsereg Alexandria május 24.-ei elfoglalása után került megszervezésre, 1861. május 27.-én.
Irvin Mcdowell kinevezését egyébként befolyásos barátjának S.P. Chase pénzügyminiszternek köszönhette. Jellemző az adott időszakra, hogy dandártábornoki kinevezése május 14.én lett keltezve. McDowell a csapatai gyakorlatlansága, az ellátás gyengesége, valamint a csapatok morálproblémái miatt ellenezte a támadást, azonban politikai nyomásra végül belement a dologba. A döntés, hogy a támadást mindenáron meg kell indítani a 90 napos önkéntesek szolgálati idejének egyre közeledő lejárta okozta, azonban pont ugyanez vezetett oda is, hogy a már szolgálatuk végén járó katonák nem voltak a leglelkesebbek.
Irvin Mcdowell dandártábornok
(1815-1885)
A hadjárat előkészítését nehezítette, hogy Mcdowell tábornok korábban ellátótisztként szolgált, és ez volt az első parancsnoki beosztása tábori hadsereg élén. Az általa megálmodott haditerv ambiciózus volt, azonban nem vette figyelembe a csapatai képzettségéből adódó problémákat. Ezek később a csata elvesztéséhez vezettek.
Folyt köv
A forráslistát a végén szándékszom megosztani
Ha nagyon unalmas csak tessék szólni
Reagálni ér
A szürke oldal, és egy helyesbítés:
Természetesen 1861 júniusára lett egyértelmű, hogy a háború elkerülhetetlen. Elnézést az elírásért.
1861 május végén elesett az első katona Alexandria elfoglalásakor. Ezzel eldőlt, hogy a Konföderációs szándék a tárgyalásokra reménytelen.
Itt jegyezzük meg, természetesen a Sumter erőd ostromától kezdve mindkét fél tudta mi következik, aktívan készült a harcra.
A déli stratégák nem meglepő módon ugyanarra a megállapításra jutottak, mint az Északiak, így egyértelműnek tűnt, hogy az első csapás a manassai vasúti csomópontnál fenyeget. A terület védelmére két hadsereget hoztak létre, a Shenandoah hadsereg Joseph E. Johnston tábornok vezetése alatt,
J.E. Johnston tábornok (1807-1891)
és a Potomac hadsereget P.G.T. Beauregard tábornok vezetésével. Az utóbbi vezette a Stummer erőd ostromát.
P.G.T. Beauregard (1818-1893)
A két parancsnok közül Johnston volt a rangidős, azonban a helyismeret hiánya miatt átadta a vezetést Beauregard tábornoknak.
A konföderációs védelmi terv egyszerű volt, és nagyban épített a manassai vasútvonalra. A Shenandoah hadsereg feladata a Harpes Ferry míg a Potomac hadsereg feladata a Manassa vasúti csomópont felügyelete volt. Uniós támadás esetén a vasútvonal segítségével bármelyik pontra gyorsan erősítést lehetett dobni. A védelem kulcsfontosságú eleme volt ugyanakkor, hogy az északiak ne tudják elvágni a csapatokat egymástól.
Június folyamán Beauregard tábornok többször is javasolta, hogy indítsanak támadást a vonalaiktól alig 40 kmre lévő Washington ellen, azonban Davis elnök ezt határozottan elutasította, mivel a sereg képzettségét, és a logisztikai lehetőségeket figyelembe véve, nem tartotta lehetségesnek az offenzívát.
A későbbi események fényesen bizonyították az igazát.
Mielőtt rátérnénk a hadseregekre, és az erőviszonyokra felhívnám a figyelmet, hogy már itt kijönnek a szecessziós háború általános jellegzetességei. A déli hadvezetés alapvetően sokkal jobban mérte fel az erőviszonyokat, a hadseregparancsnokok a tudásuk alapján osztották meg a feladatokat, és a terveik támaszkodtak a realitásokra. A politika pedig inkább visszafogta a forrófejű hadvezetést, mint hogy meggondolatlan dolgokra kényszerítse. Bár tetmészetesen kivételek akadtak, de ezek a dolgok tették lehetővé, hogy a szürkék 4 éven keresztül dacoljanak a kékekkel annak ellenére, hogy minden téren hátrányban voltak.
A következő részben: a szemben álló hadseregek, és a haditervek kerülnek feldolgozásra.
Természetesen 1861 júniusára lett egyértelmű, hogy a háború elkerülhetetlen. Elnézést az elírásért.
1861 május végén elesett az első katona Alexandria elfoglalásakor. Ezzel eldőlt, hogy a Konföderációs szándék a tárgyalásokra reménytelen.
Itt jegyezzük meg, természetesen a Sumter erőd ostromától kezdve mindkét fél tudta mi következik, aktívan készült a harcra.
A déli stratégák nem meglepő módon ugyanarra a megállapításra jutottak, mint az Északiak, így egyértelműnek tűnt, hogy az első csapás a manassai vasúti csomópontnál fenyeget. A terület védelmére két hadsereget hoztak létre, a Shenandoah hadsereg Joseph E. Johnston tábornok vezetése alatt,
J.E. Johnston tábornok (1807-1891)
és a Potomac hadsereget P.G.T. Beauregard tábornok vezetésével. Az utóbbi vezette a Stummer erőd ostromát.
P.G.T. Beauregard (1818-1893)
A két parancsnok közül Johnston volt a rangidős, azonban a helyismeret hiánya miatt átadta a vezetést Beauregard tábornoknak.
A konföderációs védelmi terv egyszerű volt, és nagyban épített a manassai vasútvonalra. A Shenandoah hadsereg feladata a Harpes Ferry míg a Potomac hadsereg feladata a Manassa vasúti csomópont felügyelete volt. Uniós támadás esetén a vasútvonal segítségével bármelyik pontra gyorsan erősítést lehetett dobni. A védelem kulcsfontosságú eleme volt ugyanakkor, hogy az északiak ne tudják elvágni a csapatokat egymástól.
Június folyamán Beauregard tábornok többször is javasolta, hogy indítsanak támadást a vonalaiktól alig 40 kmre lévő Washington ellen, azonban Davis elnök ezt határozottan elutasította, mivel a sereg képzettségét, és a logisztikai lehetőségeket figyelembe véve, nem tartotta lehetségesnek az offenzívát.
A későbbi események fényesen bizonyították az igazát.
Mielőtt rátérnénk a hadseregekre, és az erőviszonyokra felhívnám a figyelmet, hogy már itt kijönnek a szecessziós háború általános jellegzetességei. A déli hadvezetés alapvetően sokkal jobban mérte fel az erőviszonyokat, a hadseregparancsnokok a tudásuk alapján osztották meg a feladatokat, és a terveik támaszkodtak a realitásokra. A politika pedig inkább visszafogta a forrófejű hadvezetést, mint hogy meggondolatlan dolgokra kényszerítse. Bár tetmészetesen kivételek akadtak, de ezek a dolgok tették lehetővé, hogy a szürkék 4 éven keresztül dacoljanak a kékekkel annak ellenére, hogy minden téren hátrányban voltak.
A következő részben: a szemben álló hadseregek, és a haditervek kerülnek feldolgozásra.
Újabb résszel jelentkezem, de előtte bejelentem, hogy csúszásban vagyok, mivel a szerda esti bridge parti nagyon elhúzódott, így aznap nem jött össze a nyitó rész. Így a mai nap valószínűleg nem kerül tárgyalásra maga a Manassai csata.
Szóval a szemben álló erők a hadjárat idején.
Első körben magáról a hadszervezési elvekről beszélnék. A két hadsereg felépítésében nem meglepő módon sok hasonlóság volt.
A konfliktus kezdetén haderő legmagasabb egysége mindkét félnél a hadsereg volt, ami minimum két hadosztályból állt. Egy hadosztály minimum 2 dandárt, míg egy dandár minimum 2 gyalogezredet tartalmazott.
A gyalogezredek jelentették a háború adminisztratív és taktikai alapegységét. Az ezredek maximális létszáma 1000 fő volt, amik 10 századra a parancsnokságra és legalábbis a viszály elején egy hangász egységből állt. A betegségek, dezertálások, hadbírósági tárgyalások, és a sérülések miatt azonban az ezredlétszámok gyorsan lecsökkentek 500 vagy akár kevesebb főre. A hadjárat idején azonban még főleg a gyors győzelembe vetett hit miatt nem teljesen feltöltött egységek okoztak létszámproblémákat. Emiatt a csata idején, egy átlagos uniós dandár 1000-1500 míg a konföderációs 1500-1800 főt tett ki, és általában 4 gyalogezredet tartalmazott. Az uniós dandárok hadrendi számot kaptak, míg a másik oldalon a parancsnokról, vagy később egy-egy híresebb volt parancsnokról nevezték el őket.
A hadosztályok létszáma így Uniós oldalon átlagban 2500-4000 főt, míg a Konföderációs oldalon 5-6000 főt tett ki.
Később a hadszervezet mindkét oldalon változott, így ezek az adatok a háború korai időszakára vonatkoznak. Az idő előrehaladtával a hadsereg és a hadosztály között megjelent a hadtest is, mint szervezeti egység, és az átlagos létszámok is változtak.
A kékek létszáma a hadműveletek kezdetén mintegy 48-53 ezer fővel rendelkezett. A bizonytalanság oka, hogy a Patterson vezérőrnagy vezetésével önállóan manőverező erők létszámára több különböző létszámot is találtam, mindenesetre 13 ezer fő biztos rendelkezésére állt. A haditerv szerint a Patterson parancsnoksága alatt álló erők lefoglalják a Shenandoah hadsereget, miközben a Mcdowell dandártábornok vezette 35 000 fős fősereg gyors menetben megközelíti, és megtámadja a Potomac hadsereget. A haditerv azon a megfontoláson nyugodott, hogy a széthúzott konföderációs erők nem lesznek képesek elég gyorsan összeállni, így mintegy 2-szeres túlerőben tudnak majd lecsapni a döntő időpontban. Mint majd kiderül ez végül nem jött össze.
Az Északkelet Virginiai hadsereg hadrendje a manassai csata alatt.
A Patterson harccsoport parancsnoksága alá 3 hadosztály és 3 független gyalogezred tartozott, amiről azonban nem találtam ilyen jó ábrát, ha lesz időm megpróbálom azt is megszerkeszteni a nap folyamán.
A kiindulási helyzet július közepén.
Egyéb források alapján a Patterson harccsoport független alakulat volt, ami a Pennsylvaniai katonai körzet parancsnoksága alá tartozott.
Robert Patterson (1792-1881) a csata idején már közel 70 évesen mint önkéntes lépett be az Uniós hadseregbe.
Szóval a szemben álló erők a hadjárat idején.
Első körben magáról a hadszervezési elvekről beszélnék. A két hadsereg felépítésében nem meglepő módon sok hasonlóság volt.
A konfliktus kezdetén haderő legmagasabb egysége mindkét félnél a hadsereg volt, ami minimum két hadosztályból állt. Egy hadosztály minimum 2 dandárt, míg egy dandár minimum 2 gyalogezredet tartalmazott.
A gyalogezredek jelentették a háború adminisztratív és taktikai alapegységét. Az ezredek maximális létszáma 1000 fő volt, amik 10 századra a parancsnokságra és legalábbis a viszály elején egy hangász egységből állt. A betegségek, dezertálások, hadbírósági tárgyalások, és a sérülések miatt azonban az ezredlétszámok gyorsan lecsökkentek 500 vagy akár kevesebb főre. A hadjárat idején azonban még főleg a gyors győzelembe vetett hit miatt nem teljesen feltöltött egységek okoztak létszámproblémákat. Emiatt a csata idején, egy átlagos uniós dandár 1000-1500 míg a konföderációs 1500-1800 főt tett ki, és általában 4 gyalogezredet tartalmazott. Az uniós dandárok hadrendi számot kaptak, míg a másik oldalon a parancsnokról, vagy később egy-egy híresebb volt parancsnokról nevezték el őket.
A hadosztályok létszáma így Uniós oldalon átlagban 2500-4000 főt, míg a Konföderációs oldalon 5-6000 főt tett ki.
Később a hadszervezet mindkét oldalon változott, így ezek az adatok a háború korai időszakára vonatkoznak. Az idő előrehaladtával a hadsereg és a hadosztály között megjelent a hadtest is, mint szervezeti egység, és az átlagos létszámok is változtak.
A kékek létszáma a hadműveletek kezdetén mintegy 48-53 ezer fővel rendelkezett. A bizonytalanság oka, hogy a Patterson vezérőrnagy vezetésével önállóan manőverező erők létszámára több különböző létszámot is találtam, mindenesetre 13 ezer fő biztos rendelkezésére állt. A haditerv szerint a Patterson parancsnoksága alatt álló erők lefoglalják a Shenandoah hadsereget, miközben a Mcdowell dandártábornok vezette 35 000 fős fősereg gyors menetben megközelíti, és megtámadja a Potomac hadsereget. A haditerv azon a megfontoláson nyugodott, hogy a széthúzott konföderációs erők nem lesznek képesek elég gyorsan összeállni, így mintegy 2-szeres túlerőben tudnak majd lecsapni a döntő időpontban. Mint majd kiderül ez végül nem jött össze.
Az Északkelet Virginiai hadsereg hadrendje a manassai csata alatt.
A Patterson harccsoport parancsnoksága alá 3 hadosztály és 3 független gyalogezred tartozott, amiről azonban nem találtam ilyen jó ábrát, ha lesz időm megpróbálom azt is megszerkeszteni a nap folyamán.
A kiindulási helyzet július közepén.
Egyéb források alapján a Patterson harccsoport független alakulat volt, ami a Pennsylvaniai katonai körzet parancsnoksága alá tartozott.
Robert Patterson (1792-1881) a csata idején már közel 70 évesen mint önkéntes lépett be az Uniós hadseregbe.