Atomtöltetek
- Téma indítója hiryu
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nukleáris fegyverek generációi
Az 1., 2., 3. (stb…) fázisú atomfegyver besorolás helyett, szerencsésebb generációs felosztást alkalmazni.
1, Az első generáció
Az első generációba három típus tartozik, mindegyik tisztán ²³⁵U Urán-235, vagy ²³⁹Pu Plutónium töltettel rendelkezik, és tisztán hasadási reakciót alkalmaz.
1.1, Ágyú típusú ²³⁵U Urán-235 hasadási töltet
Ilyenek voltak a Little Boy, illetve a Dél Afrika által gyártott töltetek.
1.2, Implóziós ²³⁵U Urán-235 hasadási töltet
Amint azt a Svájciak is kiszámolták, ez a fegyver típus a legolcsóbban és legegyszerűbben előállítható egy kis ország számára.
Feltételezhetően az összes harmadik világbeli atomhatalom (India, Pakisztán, Észak Korea) rendelkezik vele.
Svájcon kívül, Líbia, Irak, és Irán (esetleg még Brazília) is ilyen típusú fegyver előállításán dolgozott.
1.3 Implóziós ²³⁹Pu Plutónium hasadási töltet
Trinity, Fat Man, RDSz-1 az első sorozatban gyártott Amerikai és Szovjet fegyverek ezen a típuson alapultak.
2, Második generáció
Az második generációba is három típus tartozik, mindegyik fúziós reakciót is alkalmaz.
2.1 Növelt hatóerejű (Boosted) Implóziós ²³⁹Pu Plutónium töltet
Az implózió előtti pillanatban a Plutónium magba pumpált DT (Deutérium-Trícium) gáz fúziója alatt keletkezett neutronok, javítják a plutónium töltet hasadásának hatásfokát.
A hatóerőt a magba pumpált DT gáz mennyiségével szabályozzák.
Az összes a nagyhatalom (és Izrael) által használt állítható hatóerejű (Dial-a-Yield) töltet száz kilotonna körüli hatóerőig ezen a típuson alapul.
2.2 Deutérium fúzióján alapuló töltet
Elsődleges implóziós hasadási töltet röntgensugárzása által plazma állapotba került polisztirol hab által összenyomott cseppfolyósra hűtött Deutérium fúziója közben keletkezett neutronok a természetes urán tartály hasadását idézik elő.
Egyedül az Ivy Mike kísérletben alkalmazták.
2.3 ⁶LiD Lítium-Deuterid Jetter ciklusán alapuló töltet
Elsődleges hasadási töltet röntgensugárzása által plazma állapotba került polisztirol hab által összenyomott ⁶LiD Lítium-Deuterid Jetter ciklusa (hasadás és fúzió váltakozása) közben keletkezett neutronok a természetes urán tartály hasadását idézik elő.
A világ összes száz kilotonna fölötti hatóerejű atomfegyvere ilyen típusú.
Castle Bravo, B-28, W-78, W-88
3, A harmadik generáció
A harmadik generáció töltetei, alapvetően a második generáció két legelterjedtebb (2.1 és 2.3) típusának speciális céllal módosított változatai.
3.1 Növelt sugárzású töltet (ERW — Enhanced Radiation Warhead)
Ez az amit a sajtó tévesen “neutron bombának” nevez.
A harmadik generáció egyetlen típusa, amit több ország is rendszeresített, illetve párszáz példánya a mai napig is rendszerben áll.
Amerika, Szovjetunió, Franciaország, Kína és Izrael is dolgozott rajta.
Az USA már kivonta ERW tölteteit, Franciaország és Kína a sikeres kísérletek után nem is rendszeresítette azokat.
Jelenleg Oroszország (és tán Izrael) tart rendszerben ERW töltetet.
A harmadik generáció többi típusai, korlátozott katonai alkalmazhatóságuk/előnyeik miatt nem is kerültek rendszeresítésre.
3.2 Csökkentett sugárzású töltet (SRW – Suppressed Radiation Warhead)
3.3 Csökkentett kiszóródású töltet (RRR —Reduced Residual Radiation)
3.4 Elektromágneses impulzust fokozó töltet (EMP— enhanced ElectroMagnetic Pulse)
4, A negyedik generáció
Ide tartozik az összes jelenleg fejlesztett töltet típus, amelyik nem tartozik a Nemzetközi Atomcsend Egyezmény (CTBT - Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty) hatálya alá.
Az 1., 2., 3. (stb…) fázisú atomfegyver besorolás helyett, szerencsésebb generációs felosztást alkalmazni.
1, Az első generáció
Az első generációba három típus tartozik, mindegyik tisztán ²³⁵U Urán-235, vagy ²³⁹Pu Plutónium töltettel rendelkezik, és tisztán hasadási reakciót alkalmaz.
1.1, Ágyú típusú ²³⁵U Urán-235 hasadási töltet
Ilyenek voltak a Little Boy, illetve a Dél Afrika által gyártott töltetek.
1.2, Implóziós ²³⁵U Urán-235 hasadási töltet
Amint azt a Svájciak is kiszámolták, ez a fegyver típus a legolcsóbban és legegyszerűbben előállítható egy kis ország számára.
Feltételezhetően az összes harmadik világbeli atomhatalom (India, Pakisztán, Észak Korea) rendelkezik vele.
Svájcon kívül, Líbia, Irak, és Irán (esetleg még Brazília) is ilyen típusú fegyver előállításán dolgozott.
1.3 Implóziós ²³⁹Pu Plutónium hasadási töltet
Trinity, Fat Man, RDSz-1 az első sorozatban gyártott Amerikai és Szovjet fegyverek ezen a típuson alapultak.
2, Második generáció
Az második generációba is három típus tartozik, mindegyik fúziós reakciót is alkalmaz.
2.1 Növelt hatóerejű (Boosted) Implóziós ²³⁹Pu Plutónium töltet
Az implózió előtti pillanatban a Plutónium magba pumpált DT (Deutérium-Trícium) gáz fúziója alatt keletkezett neutronok, javítják a plutónium töltet hasadásának hatásfokát.
A hatóerőt a magba pumpált DT gáz mennyiségével szabályozzák.
Az összes a nagyhatalom (és Izrael) által használt állítható hatóerejű (Dial-a-Yield) töltet száz kilotonna körüli hatóerőig ezen a típuson alapul.
2.2 Deutérium fúzióján alapuló töltet
Elsődleges implóziós hasadási töltet röntgensugárzása által plazma állapotba került polisztirol hab által összenyomott cseppfolyósra hűtött Deutérium fúziója közben keletkezett neutronok a természetes urán tartály hasadását idézik elő.
Egyedül az Ivy Mike kísérletben alkalmazták.
2.3 ⁶LiD Lítium-Deuterid Jetter ciklusán alapuló töltet
Elsődleges hasadási töltet röntgensugárzása által plazma állapotba került polisztirol hab által összenyomott ⁶LiD Lítium-Deuterid Jetter ciklusa (hasadás és fúzió váltakozása) közben keletkezett neutronok a természetes urán tartály hasadását idézik elő.
A világ összes száz kilotonna fölötti hatóerejű atomfegyvere ilyen típusú.
Castle Bravo, B-28, W-78, W-88
3, A harmadik generáció
A harmadik generáció töltetei, alapvetően a második generáció két legelterjedtebb (2.1 és 2.3) típusának speciális céllal módosított változatai.
3.1 Növelt sugárzású töltet (ERW — Enhanced Radiation Warhead)
Ez az amit a sajtó tévesen “neutron bombának” nevez.
A harmadik generáció egyetlen típusa, amit több ország is rendszeresített, illetve párszáz példánya a mai napig is rendszerben áll.
Amerika, Szovjetunió, Franciaország, Kína és Izrael is dolgozott rajta.
Az USA már kivonta ERW tölteteit, Franciaország és Kína a sikeres kísérletek után nem is rendszeresítette azokat.
Jelenleg Oroszország (és tán Izrael) tart rendszerben ERW töltetet.
A harmadik generáció többi típusai, korlátozott katonai alkalmazhatóságuk/előnyeik miatt nem is kerültek rendszeresítésre.
3.2 Csökkentett sugárzású töltet (SRW – Suppressed Radiation Warhead)
3.3 Csökkentett kiszóródású töltet (RRR —Reduced Residual Radiation)
3.4 Elektromágneses impulzust fokozó töltet (EMP— enhanced ElectroMagnetic Pulse)
4, A negyedik generáció
Ide tartozik az összes jelenleg fejlesztett töltet típus, amelyik nem tartozik a Nemzetközi Atomcsend Egyezmény (CTBT - Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty) hatálya alá.
Növelt áthatoló sugárzású töltet (ERW — Enhanced Radiation Warhead)
Az atomfegyverek harmadik generációjából egyedül a növelt áthatoló sugárzású töltet (ERW — Enhanced Radiation Warhead) került rendszeresítésre, illetve áll jelenleg is rendszerben.
Ez az amit a sajtó teljesen tévesen “neutron bombának” nevez, ami hasonló szintű marhaság mint amikor egy repülőt “láthatatlannak” hívnak.
Amint azt eddig is láttuk, minden atomfegyver működésében a neutronok okozta hasadás, vagy fúzió után létrejövő neutronok játszanak szerepet a láncreakció fenntartásában.
Áthatoló sugárzástól sérültek aránya százalékban, második generációs Plutónium töltet hatóerejének függvényében.
Látható hogy egy 1kt hatóerejű “hagyományos” Plutónium töltet robbanásának esetén, a várható sérültek 85%-a sugárzás, és csak 15%-a a hőhatás illetve lökéshullám áldozata.
100kt hatóerő esetén annyival nagyobb a lökéshullám és a hőhatás, hogy az áthatoló sugárzás által érintettek száma akik az előbbi kettő hatást túlélik 0%.
Egy 1kt hatóerejű Plutónium töltet áthatoló sugárzása várhatóan 800..1000m távolságon belül okoz sérülést, nyíltan elhelyezkedő személyi állomány esetén.
Növelt sugárzású (ERW - Enhanced Radiation Warhead) töltet készítésének célja, hogy a fenti ~1km távolságot megnöveljék.
Az ERW töltet technikailag szintén egy implóziós plutónium töltetet, amit neutron reflektor (természetes urán) helyett egy neutron sokszorozó héjjal vesznek körbe.
A korábban neutron forrásként említett Berillium például megfelelhet neutron sokszorozó héjnak, lásd a lenti reakciót, és a fenti videót.
⁹Be + n -> 2 · (⁴He) + 2 · n
⁹Be + ⁴He -> ¹²C + n
Mivel a fenti reakcióval a gyakorlatban minden neutront 2¼ szeresére lehet sokszorozni, így az áthatoló sugárzás távolságát √2¼ = 1.5 másfélszeresére lehet növelni.
Berillium alkalmazásával egy 1kt hatóerejű növelt sugárzású (ERW - Enhanced Radiation Warhead) Plutónium töltet áthatoló sugárzása várhatóan 1200..1500m távolságon okoz sérülést, nyíltan elhelyezkedő személyi állomány esetén.
W66 növelt sugárzású (ERW - Enhanced Radiation Warhead) töltet
Növelt sugárzású (ERW - Enhanced Radiation Warhead) töltet alkalmazása először az interkontinentális ballisztikus (ICBM) atomrakéták elhárításánál merült fel.
Ha visszaemlékszünk, a LiD Jetter ciklusának beindításához azt több-százszorosára össze kell préselni.
Az összepréseléshez urán tartályt, hengert vagy héjat alkalmaznak, melynek harmadik fázisban a LiD Jetter ciklus alatt megtermelt neutronok által okozott hasadása, jelentősen hozzájárul a töltet hatóerejéhez.
Ha a fenti másodlagos LiD töltet urán tartályát kívülről megszórjuk nagy-energiájú neutronokkal, akkor abban szintén megindul egy minimális hasadási reakció ami várhatóan szétdobja a teljes töltetet mintegy hatástalanítva azt.
Mivel ERW töltet alkalmazása esetén bőven 1 kilométeres mellélövés is beindítja a beérkező atomtöltet hatástalanítását, így az első rendszeresített W66 ERW töltet a parancsközlő távirányítású Sprint ABM rakétára került…
… illetve a Moszkva körül a mai napig is rendszerben álló szovjet/orosz megfelelőjére, a PRSz-1 –re.
W79 (mod.0) növelt áthatoló sugárzású (ERW - Enhanced Radiation Warhead) gránát
Második ötlet az ERW töltet alkalmazására, a sűrűn beépített Nyugat Németország Varsói Szerződés által tervezett lerohanásának megállítására tervezte bevetni.
Az 1kt hatóerő által okozott csekély fizikai rombolást ellensúlyozta volna a növelt áthatoló sugárzás által okozott veszteségek.
203mm-es M753 rakéta-póthajtású gránát W79 (mod.0) ERW töltettel
Az M753 gránátból 1981 és 1985 között 325db készült.
A szovjet harckocsikon 85-ben megjelent neutron elnyelő réteg, illetve a DU páncélzattal erősített M1A1HA Abrams harckocsi rendszeresítése az amúgy is nehézkesen alkalmazható M753 ERW gránátok nyugati alkalmazását a továbbiakban önveszélyessé tette, így 1994-ig az összes ERW gránátot kivonták a rendszerből.
203mm-es M753 rakéta-póthajtású gránát szállítókonténerében, rádiógyújtójával szerelt bevethető állapotában, illetve biztosított állapotában programozható rádiógyújtója nélkül
100kg-os M753 rakéta-póthajtású gránát a túlnyomásos szállítókonténerében
A két nagyhatalmon kívül Franciaország, Kína és Izrael is dolgozott rajta.
Az USA már kivonta ERW tölteteit, Franciaország és Kína a sikeres kísérletek után nem is rendszeresítette azokat.
Jelenleg Oroszország (és tán Izrael) tart rendszerben ERW töltetet.
Az atomfegyverek harmadik generációjából egyedül a növelt áthatoló sugárzású töltet (ERW — Enhanced Radiation Warhead) került rendszeresítésre, illetve áll jelenleg is rendszerben.
Ez az amit a sajtó teljesen tévesen “neutron bombának” nevez, ami hasonló szintű marhaság mint amikor egy repülőt “láthatatlannak” hívnak.
Amint azt eddig is láttuk, minden atomfegyver működésében a neutronok okozta hasadás, vagy fúzió után létrejövő neutronok játszanak szerepet a láncreakció fenntartásában.
Áthatoló sugárzástól sérültek aránya százalékban, második generációs Plutónium töltet hatóerejének függvényében.
Látható hogy egy 1kt hatóerejű “hagyományos” Plutónium töltet robbanásának esetén, a várható sérültek 85%-a sugárzás, és csak 15%-a a hőhatás illetve lökéshullám áldozata.
100kt hatóerő esetén annyival nagyobb a lökéshullám és a hőhatás, hogy az áthatoló sugárzás által érintettek száma akik az előbbi kettő hatást túlélik 0%.
Egy 1kt hatóerejű Plutónium töltet áthatoló sugárzása várhatóan 800..1000m távolságon belül okoz sérülést, nyíltan elhelyezkedő személyi állomány esetén.
Növelt sugárzású (ERW - Enhanced Radiation Warhead) töltet készítésének célja, hogy a fenti ~1km távolságot megnöveljék.
Az ERW töltet technikailag szintén egy implóziós plutónium töltetet, amit neutron reflektor (természetes urán) helyett egy neutron sokszorozó héjjal vesznek körbe.
A korábban neutron forrásként említett Berillium például megfelelhet neutron sokszorozó héjnak, lásd a lenti reakciót, és a fenti videót.
⁹Be + n -> 2 · (⁴He) + 2 · n
⁹Be + ⁴He -> ¹²C + n
Mivel a fenti reakcióval a gyakorlatban minden neutront 2¼ szeresére lehet sokszorozni, így az áthatoló sugárzás távolságát √2¼ = 1.5 másfélszeresére lehet növelni.
Berillium alkalmazásával egy 1kt hatóerejű növelt sugárzású (ERW - Enhanced Radiation Warhead) Plutónium töltet áthatoló sugárzása várhatóan 1200..1500m távolságon okoz sérülést, nyíltan elhelyezkedő személyi állomány esetén.
W66 növelt sugárzású (ERW - Enhanced Radiation Warhead) töltet
Növelt sugárzású (ERW - Enhanced Radiation Warhead) töltet alkalmazása először az interkontinentális ballisztikus (ICBM) atomrakéták elhárításánál merült fel.
Ha visszaemlékszünk, a LiD Jetter ciklusának beindításához azt több-százszorosára össze kell préselni.
Az összepréseléshez urán tartályt, hengert vagy héjat alkalmaznak, melynek harmadik fázisban a LiD Jetter ciklus alatt megtermelt neutronok által okozott hasadása, jelentősen hozzájárul a töltet hatóerejéhez.
Ha a fenti másodlagos LiD töltet urán tartályát kívülről megszórjuk nagy-energiájú neutronokkal, akkor abban szintén megindul egy minimális hasadási reakció ami várhatóan szétdobja a teljes töltetet mintegy hatástalanítva azt.
Mivel ERW töltet alkalmazása esetén bőven 1 kilométeres mellélövés is beindítja a beérkező atomtöltet hatástalanítását, így az első rendszeresített W66 ERW töltet a parancsközlő távirányítású Sprint ABM rakétára került…
… illetve a Moszkva körül a mai napig is rendszerben álló szovjet/orosz megfelelőjére, a PRSz-1 –re.
W79 (mod.0) növelt áthatoló sugárzású (ERW - Enhanced Radiation Warhead) gránát
Második ötlet az ERW töltet alkalmazására, a sűrűn beépített Nyugat Németország Varsói Szerződés által tervezett lerohanásának megállítására tervezte bevetni.
Az 1kt hatóerő által okozott csekély fizikai rombolást ellensúlyozta volna a növelt áthatoló sugárzás által okozott veszteségek.
203mm-es M753 rakéta-póthajtású gránát W79 (mod.0) ERW töltettel
Az M753 gránátból 1981 és 1985 között 325db készült.
A szovjet harckocsikon 85-ben megjelent neutron elnyelő réteg, illetve a DU páncélzattal erősített M1A1HA Abrams harckocsi rendszeresítése az amúgy is nehézkesen alkalmazható M753 ERW gránátok nyugati alkalmazását a továbbiakban önveszélyessé tette, így 1994-ig az összes ERW gránátot kivonták a rendszerből.
203mm-es M753 rakéta-póthajtású gránát szállítókonténerében, rádiógyújtójával szerelt bevethető állapotában, illetve biztosított állapotában programozható rádiógyújtója nélkül
100kg-os M753 rakéta-póthajtású gránát a túlnyomásos szállítókonténerében
A két nagyhatalmon kívül Franciaország, Kína és Izrael is dolgozott rajta.
Az USA már kivonta ERW tölteteit, Franciaország és Kína a sikeres kísérletek után nem is rendszeresítette azokat.
Jelenleg Oroszország (és tán Izrael) tart rendszerben ERW töltetet.
Whoa. Jól értem, hogy a rakéta úgy működik, hogy a robbanófej által generált sugárzás annyira erős, hogy részben elműködteti a bejövő nukleáris robbanófejet és ettől válik működésképtelenné azt?
Gerjesztené az U238-at a páncélban?
T
Törölt tag 1586
Guest
Igen.
Hehehe...
... gerjeszteni maximum S. Ilonka volt képes a kivonuló szovjet harckocsikat.
Egy neutron leginkább hasítani tudja a DU páncél atommagjait.
n + ²³⁸U −> X + Y + n + n’ + (180 MeV)
A fenti hasadási folyamatban nem is annyira a keletkezett energia (180 MeV) mennyisége számottevő (nem fog a harckocsi tornya felrobbanni), hanem a keletkezett különféle "X + Y" durván radioaktív hasadási termékek, amik miatt a harckocsiban élőlény egy jó darabig nem tartózkodhat.
Hasadóanyaggyártáshoz.Annó,ha emlékeim nem csalnak,a nátriumhűtéses gyors szaporitóreaktoroktol tartottak,hogy az áramtermelésben való elterjedésük az atomfegyver elterjedését is megkönnyittik az általuk termelt Pu révén.Ez is fals jóslatnak bizonyult?Igen.
Hehehe...
... gerjeszteni maximum S. Ilonka volt képes a kivonuló szovjet harckocsikat.
Egy neutron leginkább hasítani tudja a DU páncél atommagjait.
n + ²³⁸U −> X + Y + n + n’ + (180 MeV)
A fenti hasadási folyamatban nem is annyira a keletkezett energia (180 MeV) mennyisége számottevő (nem fog a harckocsi tornya felrobbanni), hanem a keletkezett különféle "X + Y" durván radioaktív hasadási termékek, amik miatt a harckocsiban élőlény egy jó darabig nem tartózkodhat.
Szerinted ezt kapnák?
Nem kaphatnának egy bunkerromboló-bombát?
Pl. MOP?
Te rögtön azt gondolod hogy atombombákat kellene robbangatni?
Főleg olyan "sérthetetlen bunkereknél" ahol egy izraeli szoftveres támadás is elég komoly eredményt ért el?
T
Törölt tag 1586
Guest
A gond az hogy a hagyományos bunkerromboló bombák egyáltalán nem biztos hogy meg tudják semmisíteni az iráni bunkereket.
A történet onnan indul hogy Irán kifejezetten földrengés veszélyes helyen fekszik és ezért az elmúlt 20-30 évben komoly fejlesztéseik voltak a nagy szilárdságú betonok terén.
A legtöbb bukerjüket egyrészt mélyen a föld alá, másrészt ún. UHT betonból építették.
Az USA legkomolyab bunkerromboló bombája a GBU-57 es MOP 200 láb (~70 m) mélyre megy a normál 5000 psi szilárdságú vasalt betonba.
Ez az érték 8 méterre csökken ha a 10,000 psi szilárdságú betont használnak és mindössze 2 méterre ha 30,000 psi szilárd az anyag (a gránitos kőzet kb. 30,000 psi szilárd)
A Teheráni Műszaki Egyetemen már sok évvel ezelőtt bemutattak 50-60,000 psi szilárdságú beton kockákat…
20,000 psi szilárdságú UHT betonok már normál kereskedelmi forgalomban kaphatóak. Ilyenből készült a new yorki One Word Trade Center központi magja is.
Ami aggasztó hogy ha a MOP is kevés akkor már nem marad más mint az atom...
Amit leírtál az itt már szerepelt is, és értem is.
Ami az eszmefuttatásom az hogyha az Egybesült Államok bevet egy atombombát egy (bár ebben az esetben valszeg több atombombát) olyan állam ellen ami betartotta a nukleáris egyezményt (márpedig betartotta, csak a frizurás keménykedik) akkor mik lesznek a következmények?
Higgyük el egy az USA-nak hogy Saddamnak....bocsánat Iránnak tömegpusztító fegyverei vannak?
Lehet hogy van, de az oka nem biztos hogy Washington D.C: eltörlése, lehet hogy csak nem akarják hogy Sam bácsi egy nap merő poénból lebombázza őket.
Ezért aggasztó számomra hogy miért aggasztó ha az MOP már nem elég. Mindenki mosolyogjon hogy egy értéktelen demokrácia-bajnok megmondja a frankót és lebombáztasson egy országot merő jóindulatból az ottani "demokrácia" fejlődése miatt?
- Kobalt...?
- 200 Mt?
- Ilyen sok? A hasadóanyagot honnan lopják ehhez hirtelen és a többi anyagot?
Az a helyzet, hogy az atomrobbanás se mindenható.
Maga a robbanás centruma csak olyan mélyre vihető le, amennyire a bombatest is lejut.
A nagy hőmérséklet ellenére azért akármekkora vastagságú gránit réteg nem robbantható át.
A felszabaduló energia a könnyebb ellenállás felé fejti ki hatását.
T
Törölt tag 1586
Guest
Amennyire én tudom a bunkerromboló atombomba nem úgy fejti ki a hatását mint a hagyományos bunkerromboló bomba, vagyis NEM cél lejuttatni magát a robbanófejet a bunker belsejébe.
A cél hogy olyan mértékű lökéshullámot gerjesszenek ami beomlaszt akár egy kiterjedt föld alatti bunker hálózatot is.
Lényeges hogy egy kiterjed, robbanás biztos kapukkal jól elszeparált alagút hálózatot csak aránytalan mennyiségű hagyományos bunkerromboló bombával lehetne felszámolni. Hagyományos bombákkal talán logikusabb is inkább a bunkerek kijáratait támadni mint magát a föld alatti hálózatot, de persze itt is erős korlát hogy sosem lehetnek benne teljesen biztosak hogy minden - nyilvánvalóan álcázott - kijáratot sikerült felderíteni és helyrehozhatatlanul elpusztítani.
A föld alatti robbanás hatása: van itt egy anyag amely arról értekezik hogy egy mindössze 2 m mélyen robbantott 10 Kt-ás fegyver legalább akkora szeizmikus hullámok gerjeszt mint egy a felszínen robbantott 200 Kt-ás.
Fallout: nos ez a kellemetlen mellékhatás….a lenti ábra mutatja hogy a nuki bunkerromboló bombákat esély sincs olyan mélyre juttatni hogy ne kerüljön a levegőbe rádióaktív anyag
Látszik hogy egy ilyen nuki bombát reálisan 15m mélységig lehet lejuttatni. Az kb. semmire sem elég...még egy 0,1 Kt-ás fegyert is legalább 90 m mélyen kéne robbantani ahhoz hogy a felszínen ne legyen kráter.
Viszont az is látszik hogy egy 15 m mélyre lejuttatott 100 Kt-ás fegyver képes egy 100 m mélyen lévő komplett bunker rendszert elpusztítani…
Egyszóval elképesztően koszos fegyverek, viszont komolya előnyük hogy egyetlen bomba képes garantáltan kiiktatni egy akár 100 m mélyen lévő megerősített bunker rendszert.
A végítélet napja - Világháború esetén ez történne!
Az oroszok elkészítették a Végítélet Napja (más néven a Halott Kéz) fegyverét, a Poszeidón robot-tengeralattjárót. Ez mintegy 20 méter hosszú, túlméretezett torpedóra hasonlító fegyver, amely a világ legnagyobb termonukleáris (hidrogén) bombáját hordozhatná.
A Poszeidónt úgy programoznák be, hogy még akkor is teljesítse küldetését, ha irányítói, az emberek, rég elhamvadtak a nukleáris világégésben. Hónapokat, sőt talán éveket tölthet olyan mélységekben rejtőzve, ahová az ember vezette tengeralattjárók már nem merészkednek le.
Elektromotorja, amit egy kisméretű atomreaktor látna el energiával, szinte korlátlan hatótávolságot biztosítana. És amikor a számítógéprendszere – bizonyos eseménysorozat hatására – aktivizálná a programot, elindulna a kiszemelt célpont irányába.
Feltételezések szerint valamelyik amerikai keleti parti nagyváros (New York) lenne a célpont.
A Poszeidón megközelítené a megapolist és a kikötő bejárata előtt, akár a tengerfenékhez simulva, hogy a lökéshullámot a tengerfenék sziklái is a megfelelő irányba tereljék, működésbe hozná termonukleáris bombáját. Ennek a bombának a romboló ereje elérhetné, vagy meghaladhatná ötven-száz millió tonna (50-100 megatonna) hagyományos robbanószerét.
Nagyjából Ilyen romboló erejű bombát, amit nyugaton Cár Bombának, a szovjeteknél a fenyegetéssel felérő Kuzkin jó anyukájának neveztek el, a Szovjetunió, a Nyugatot megfélemlítendő, már 1961 őszén felrobbantott Novaja Zemlja szigetén. A lökéshullám az egész világot megkerülte, a robbanást csaknem ezer kilométerre is érezni-hallani lehetett.
A Poszeidón bombája nyomán kialakuló szökőár-hullám nem csak New Yorkot, ha még a város akkor egyáltalán létezne, hanem a környező, többezer négyzetkilométernyi területet is letarolná.
Orosz források szerint jelenleg nem létezik hatásos védelem a Poszeidónok ellen. Mérnökök az amerikai popularmechanics.com műszaki megvalósíthatósági kérdésekkel foglalkozó portálon vitáznak, vajon az orosz fenyegetés, a Poszeidón valós, vagy csak olyan blöff, mint amilyen Ronald Reagan amerikai elnök a nyolcvanas évek elején bedobott csillagháborús terve.
Elfogulatlan műszakiak szerint a Poszeidón kivitelezhető, semmilyen lényeges, ismeretlen technikai újdonságot nem tartalmaz, pusztán ismert komponensek összerakásáról van szó. Ugyanakkor semmit sem lehet kizárni, hiszen a megtévesztések, a hamis hírek (fake news), az ezeken alapuló hibrid hadviselés korát éljük.
A Poszeidónról négy esztendeje tudni, makettjének képét kiszivárogtatták a sajtónak.
Az első robottengeralattjáró hordozót, a Szevmas nagyvállalat gyártotta Projekt-09852 atommeghajtású K-329-es Bjelgorodot idén tavasszal bocsátották vízre Szeverodvinszkben.
Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke idén februárban bejelentette, hogy a Poszeidónt hordozó („anya”) tengeralattjárókat állítanak hamarosan szolgálatba. Egy hordozó-tengeralattjáró hat-nyolc Poszeidónt képes szállítani-indítani. A világ legnagyobb tengeralattjárója, a 30,000 tonnás Bjelgorod várhatóan jövőre áll szolgálatba az Orosz Föderáció Haditengerészeténél. Különféle nyugati források (köztük vélhetően olyanok is, amelyeket keletről pénzelnek-irányítanak) azt állítják, a Bjelgorod afféle univerzális karbantartó-logisztikai tengeralattjáró lesz, nemcsak a Poszeidónokkal a fedélzetén.
Útjai során feltölti az oroszok tenger alatti, katonai célú bója-szonár-szenzorrendszerének, a Selfnek az akkumulátorait, kiszolgálja-feltölti a Nyelma (Projekt 18510) atommeghajtású mélytengeri kutató-felderítő tengeralattjárók készleteit, indítja a Klaveszin-2R-PM mélytengeri robot-tengeralattjárót, amely az orosz védelmi minisztérium és a tudományos akadémia óceanográfiai kutatásaiba is bekapcsolódik.
Az Egyesült Államok, legalábbis a nyílt források szerint, Oroszország mögé szorult a stratégiai drón-tengeralattjárók kidolgozásában. Az USA 2019 elején – az oroszokhoz képes legalább egy félévtizednyi késéssel - jelentette be egy hasonló program indítását.
A Boeinget bízták meg egy Poszeidón-méretű amerikai robot-tengeralattjáró kidolgozásával. Egyelőre a több mint hétszáz milliárd dolláros idei amerikai katonai költségvetéshez képest aprópénzt költenek a projektre.
Az Amerikai Haditengerészeti Intézet (USNI) éveleji közlése szerint a Boeing 43 millió dolláros szerződést írt alá a Pentagonnal négy dízel-elektromos robot-tengeralattjáró (Orca XLUUV) építésére. Ezeket a partról indítanák és többféle feladatot is ellátnának. A Brit Királyi Haditengerészet is elindított 2019 elején egy hasonló programot, de még csak a lehetséges változatok vizsgálatánál tartanak.
Az oroszok elkészítették a Végítélet Napja (más néven a Halott Kéz) fegyverét, a Poszeidón robot-tengeralattjárót. Ez mintegy 20 méter hosszú, túlméretezett torpedóra hasonlító fegyver, amely a világ legnagyobb termonukleáris (hidrogén) bombáját hordozhatná.
A Poszeidónt úgy programoznák be, hogy még akkor is teljesítse küldetését, ha irányítói, az emberek, rég elhamvadtak a nukleáris világégésben. Hónapokat, sőt talán éveket tölthet olyan mélységekben rejtőzve, ahová az ember vezette tengeralattjárók már nem merészkednek le.
Elektromotorja, amit egy kisméretű atomreaktor látna el energiával, szinte korlátlan hatótávolságot biztosítana. És amikor a számítógéprendszere – bizonyos eseménysorozat hatására – aktivizálná a programot, elindulna a kiszemelt célpont irányába.
Feltételezések szerint valamelyik amerikai keleti parti nagyváros (New York) lenne a célpont.
A Poszeidón megközelítené a megapolist és a kikötő bejárata előtt, akár a tengerfenékhez simulva, hogy a lökéshullámot a tengerfenék sziklái is a megfelelő irányba tereljék, működésbe hozná termonukleáris bombáját. Ennek a bombának a romboló ereje elérhetné, vagy meghaladhatná ötven-száz millió tonna (50-100 megatonna) hagyományos robbanószerét.
Nagyjából Ilyen romboló erejű bombát, amit nyugaton Cár Bombának, a szovjeteknél a fenyegetéssel felérő Kuzkin jó anyukájának neveztek el, a Szovjetunió, a Nyugatot megfélemlítendő, már 1961 őszén felrobbantott Novaja Zemlja szigetén. A lökéshullám az egész világot megkerülte, a robbanást csaknem ezer kilométerre is érezni-hallani lehetett.
A Poszeidón bombája nyomán kialakuló szökőár-hullám nem csak New Yorkot, ha még a város akkor egyáltalán létezne, hanem a környező, többezer négyzetkilométernyi területet is letarolná.
Orosz források szerint jelenleg nem létezik hatásos védelem a Poszeidónok ellen. Mérnökök az amerikai popularmechanics.com műszaki megvalósíthatósági kérdésekkel foglalkozó portálon vitáznak, vajon az orosz fenyegetés, a Poszeidón valós, vagy csak olyan blöff, mint amilyen Ronald Reagan amerikai elnök a nyolcvanas évek elején bedobott csillagháborús terve.
Elfogulatlan műszakiak szerint a Poszeidón kivitelezhető, semmilyen lényeges, ismeretlen technikai újdonságot nem tartalmaz, pusztán ismert komponensek összerakásáról van szó. Ugyanakkor semmit sem lehet kizárni, hiszen a megtévesztések, a hamis hírek (fake news), az ezeken alapuló hibrid hadviselés korát éljük.
A Poszeidónról négy esztendeje tudni, makettjének képét kiszivárogtatták a sajtónak.
Az első robottengeralattjáró hordozót, a Szevmas nagyvállalat gyártotta Projekt-09852 atommeghajtású K-329-es Bjelgorodot idén tavasszal bocsátották vízre Szeverodvinszkben.
Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke idén februárban bejelentette, hogy a Poszeidónt hordozó („anya”) tengeralattjárókat állítanak hamarosan szolgálatba. Egy hordozó-tengeralattjáró hat-nyolc Poszeidónt képes szállítani-indítani. A világ legnagyobb tengeralattjárója, a 30,000 tonnás Bjelgorod várhatóan jövőre áll szolgálatba az Orosz Föderáció Haditengerészeténél. Különféle nyugati források (köztük vélhetően olyanok is, amelyeket keletről pénzelnek-irányítanak) azt állítják, a Bjelgorod afféle univerzális karbantartó-logisztikai tengeralattjáró lesz, nemcsak a Poszeidónokkal a fedélzetén.
Útjai során feltölti az oroszok tenger alatti, katonai célú bója-szonár-szenzorrendszerének, a Selfnek az akkumulátorait, kiszolgálja-feltölti a Nyelma (Projekt 18510) atommeghajtású mélytengeri kutató-felderítő tengeralattjárók készleteit, indítja a Klaveszin-2R-PM mélytengeri robot-tengeralattjárót, amely az orosz védelmi minisztérium és a tudományos akadémia óceanográfiai kutatásaiba is bekapcsolódik.
Az Egyesült Államok, legalábbis a nyílt források szerint, Oroszország mögé szorult a stratégiai drón-tengeralattjárók kidolgozásában. Az USA 2019 elején – az oroszokhoz képes legalább egy félévtizednyi késéssel - jelentette be egy hasonló program indítását.
A Boeinget bízták meg egy Poszeidón-méretű amerikai robot-tengeralattjáró kidolgozásával. Egyelőre a több mint hétszáz milliárd dolláros idei amerikai katonai költségvetéshez képest aprópénzt költenek a projektre.
Az Amerikai Haditengerészeti Intézet (USNI) éveleji közlése szerint a Boeing 43 millió dolláros szerződést írt alá a Pentagonnal négy dízel-elektromos robot-tengeralattjáró (Orca XLUUV) építésére. Ezeket a partról indítanák és többféle feladatot is ellátnának. A Brit Királyi Haditengerészet is elindított 2019 elején egy hasonló programot, de még csak a lehetséges változatok vizsgálatánál tartanak.
