B-1 Lancer (Rockwell,USA)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
A "szét van repülve" erős túlzás, mert még egy B-52-höz képest is alig volt bevetésen. Az utasszállítók naponta repülnek és kb. 20-25 év után érik el a "bontót érő" repült óraszámot! /Ez még akkor is igaz, ha 1 utaszállító kevesebb túlterheléssel találkozik az élete során, mint 1 bombázó, vagy 1 gyorsan elkopó hajófedélzeti vadászgép./
Na igen, csak az utasszállítókat arra a naponta akár TÖBBSZÖRI repülésre tervezik, és ritka is az a gép, amit 20-25 év után bontóba küldenek (utoljára is egy 25 éves gépen dolgoztam, amin élettartam-hosszabbító nagyjavítást végeztünk, és a következő ugyanolyan project az a Germanwings-gép lett volna, ami olyan csúnyán végezte az Alpokban). A bombázónál sem az számít, hogy hányszor volt éles bevetésen, hanem hogy mennyi az össz repült órája, mivel egy repülőgép ugyanúgy "kopik" és kapja a terheléseket a gyakorló repüléseken is. A B-1-re meg ráadásul nem úgy szólt a tervezési specifikáció, hogy majd Irakban meg Afgániában fognak naphosszat járőrőzni, és csatagépeknek való pontcélokra kell majd csapásokat mérni, így szaporítva a repült idejüket. Szóval ha elég jó a monitorod, akkor láthatod a fotón a törzs-szárny átmeneti részeken meg a törzs tetején a két kerek, sárga antenna között a rengeteg behullámosodott, meggyűrődött lemezfelületet, ami azt jelzi, hogy kapott már ez a gép bőven terhelést.
Így igaz, sok utasszállító van már túl pár-tízezer repült órán - és kapaszkodj meg, azok nagy többségén, ha erős súroló-ellenfényben megnézed, bizony hogy jó nagy területeken meg lehet találni a lemez-hullámosodást, főleg a szárny mögötti törzs-felületeken. Ha a szárnyat tekintjük feltámasztási pontnak, akkor ugye ezen "lóg" az egész törzs-hátsórész a vezérsíkokkal, és ezen a törzs-szekción keresztül hatnak vissza a szárnyra a kormányzási nyomatékok is, ennek a résznek fokozott az igénybevétele, ez általában meg is látszik rajta. Ha más, mechanikai sérülés nincs a borításon, ezeket nem is cserélik ki, így ebből nagyjából lehet következtetni a gép életkorára és kihasználtságára, mert alig néhány év/pár ezer repült óra alatt ritkán gyűrődnek meg így a lemezek (legalábbis nagyon durva leszállásokra van hozzá szükség, vagy hogy minden útba eső rázós/örvénylő viharzónán átrepüljenek vele, ami durván megcsavargatja a gép szerkezetét).
Nagyjából egyetértek, de 30 éves utas- vagy teherszállítóval csak ritkán lehet találkozni. /A Germanwings kora stimmel, de még utánanézek, mert a már soha meg nem valósuló jövője kapcsán én másra emlékszem./
Amúgy igaz, az üzemidő hosszabbításnak csak a "megéri-e" című pénzgyi kérdés szab határt. Pl. a C-5 Galaxy esetében megéri, mert nincs hasonló méretű és teherbírású gépük.
Az iraki és afganisztáni járőrözés szükséghelyzet volt, nem tudni az időtartamát, és azt sem, hogy hány B-1 vett benne részt. Falconnal persze olcsóbb lett volna, ám azzal csak korlátozottan lehet odacsapni, mert utána le kell szállni municióért.
A gyűrődés meg elképzelhető, de a gépemen és a monitoromon kívül - 50 év után - már a szemem is elavultnak tekinthető.
Amúgy igaz, az üzemidő hosszabbításnak csak a "megéri-e" című pénzgyi kérdés szab határt. Pl. a C-5 Galaxy esetében megéri, mert nincs hasonló méretű és teherbírású gépük.
Az iraki és afganisztáni járőrözés szükséghelyzet volt, nem tudni az időtartamát, és azt sem, hogy hány B-1 vett benne részt. Falconnal persze olcsóbb lett volna, ám azzal csak korlátozottan lehet odacsapni, mert utána le kell szállni municióért.
A gyűrődés meg elképzelhető, de a gépemen és a monitoromon kívül - 50 év után - már a szemem is elavultnak tekinthető.