Búcsú a totális összecsapástól?
Oroszország és Kína mindent elkövet az amerikai hadiipari hegemónia megtöréséért
Tóth Gy. László
a szerző politológus
Tudjuk jól, hogy a legnehezebben megválaszolható kérdések mindig a jövőre vonatkoznak. Ennek ellenére nagyon valószínű, hogy a birodalmak összecsapására, azaz a harmadik világháborúra mégsem kerül sor, mert egy ilyen világégés után nem maradna senki és semmi. Sem győztes, sem vesztes – még túlélő is alig. Egy harmadik világháború ugyanis elképzelhetetlen a nukleáris fegyverek bevetése nélkül, ami viszont az egész emberiség elpusztításával járna. Egyetlen birodalomnak sincs esélye sikeres és válasz nélküli első csapás végrehajtására.
Az Amerikai Egyesült Államokban elsősorban a neokonzervatívok hittek abban, hogy nukleáris fegyverzetük képes lehet Oroszország nukleáris fegyverzetének semlegesítésére, de lassan már egy évtizede belátták, hogy ez egy irracionális feltételezés. Vlagyimir Putyin már 2011-ben kijelentette: Oroszország az egyedüli ország, amelyik maximum fél óra alatt képes Amerika elpusztítására.
De ez fordítva is igaz: Amerika is képes Oroszország megsemmisítésére, ezért egy esetleges háború az emberi civilizáció végét jelentené. Furcsa módon az emberiség további létezésének az egyik legnagyobb biztosítéka, hogy egy nukleáris fegyverekkel megvívott háborúnak nem lenne győztese, csak vesztese. A kollektív öngyilkossághoz pedig nehéz támogatókat találni.
És ezt ma már minden magas rangú döntéshozó tudja. De ez mégsem jelenti azt, hogy a fegyverkezési verseny ne folytatódna. Ennek egyik oka, hogy az Amerikai Egyesült Államok egész gazdasága a hadiiparra épül. Ez az első világháború után kialakult gazdasági struktúra lényegében megváltoztathatatlan, hiszen mindmáig rendkívül sikeresnek mondható.
Ezzel magyarázható, hogy az ország igyekszik kilépni a korábban kötött – a katonai egyensúly fenntartását biztosító – rakétavédelmi szerződésekből (ABM), és nem kíván tárgyalni az új katonai játékszabályok kialakításáról sem. Az Amerika által felmondott INF-szerződés következtében az 500–5500 kilométeres hatótávolságú nukleáris rakéták gyártásában új verseny indult.
Az Egyesült Államok arra hivatkozva tekinti érvénytelennek a szerződést, hogy Oroszország titokban megszegte az egyezményt. Mindennél árulkodóbb azonban, hogy néhány nappal a szerződés felmondása után az Egyesült Államok elkezdte az INF hatálya alá eső eszközök tesztelését!
Az vitathatatlan, hogy az Egyesült Államok nagy katonai fölényben van vetélytársaival szemben, ideértve Oroszországot is. Utóbbi gazdasági ereje eleve lehetetlenné teszi, hogy fegyverkezési versenybe kezdjen Amerikával. Moszkva mindössze arra törekszik, hogy erősen korlátozott lehetőségei ellenére nukleáris hadereje képes legyen egy esetleges megsemmisítő támadásra adandó azonnali válaszcsapás végrehajtására, illetve bárhol hatékonyan fel tudjon lépni érdekei védelmében.
Racionálisan szemlélve a helyzetet a jövőben a nagyhatalmak egy végzetes totális összecsapás helyett valószínűleg lokális, úgynevezett helyettesítő (proxy) háborúkban tesztelik majd az új fegyvereiket. A birodalmi érdekek ütközésén kívül erre kiváló lehetőséget kínálnak az etnikai, vallási és kulturális ellentétek miatt kirobbant helyi konfliktusok.
A 2018-ban hadicélokra fordított összegek nagysága sok mindent elárul. Az Egyesült Államok 581 milliárd, Kína 129, Szaúd-Arábia 80, Oroszország pedig 70 milliárd dollárt költött fejlesztésekre, illetve a hadsereg fenntartására. De 2019-ben Amerika körülbelül 780 milliárd dollárt költött fegyverkezésre. A hadrendbe állított nukleáris bombák és töltetek száma: Oroszország 1910, Egyesült Államok 1800, Franciaország 290, Nagy-Britannia 120. A többi ország csak tartalékba helyezett eszközökkel rendelkezik.
A fegyverkezés terén lezajlott változásokat jelzi, hogy míg 1995-ben az Egyesült Államok és szövetségesei a világ védelmi költségvetésének nyolcvan százalékát adták, ma ez 52 százalék.
Orosz fejlesztések: fókuszban a hadsereg és a flotta
Miután az Egyesült Államok hadiipari fejlesztései világszerte ismertek, az alábbiakban a kevésbé reklámozott és közismert orosz koncepciók és eszközök bemutatására koncentrálunk. Egy kérdésre válaszolva Oroszország helyzetének megítélésével kapcsolatban Vlagyimir Putyin orosz elnök III. Sándor cárt idézte: Oroszországnak csupán két szövetségese van: a hadsereg és a flotta. Ennek megfelelően 2011 és 2020 között az állami fegyverkezési program keretében jelentős modernizálást hajtottak, illetve hajtanak végre.
Nyugati szakértők szerint az új fegyverek közül a legnagyobb jelentőségű a 2018-ban bejelentett, Avantgard nevű hiperszonikus, interkontinentális rakétakomplexum sorozatgyártása. A robotrepülőgép hatótávolsága több tízezer kilométer, a hangsebesség huszonhétszeresével halad, alacsony röppályája és manőverező képessége miatt jelenleg nincs olyan védelmi rendszer, amelyik időben megsemmisíthetné. Nukleáris töltet célba juttatására is alkalmas. Hadrendbe állítása 2019 decemberében megtörtént. Vlagyimir Putyin a jövő fegyverének nevezte. Az új fegyvert az amerikai fegyverzetellenőröknek is megmutatták.
Hasonló jelentőségű a 170 méter hosszú, minimális zajjal közlekedő, Borej osztályú tengeralattjáró rakétacirkáló, amely 16 Bulava típusú, atomtöltettel ellátott interkontinentális rakétát képes víz alatti helyzetből indítani. Mindegyik rakétán tíz – különböző célpontok ellen bevethető – robbanófej van, ezek hatótávolsága tizenegyezer kilométer. A National Interest szakértői a nukleáris elrettentés egyik legsikeresebb eszközének tartják ezt a fegyvert, de elismerően írnak a Jaszeny típusú atom-tengeralattjáróról és az Iszkander rakétakomplexumról is.
Az ismertebb fegyverek közé tartozik az új atomrakéta, az RSZ–28 Szarmat, ami a Sátán–2 kódnevet kapta. Hatótávolsága tízezer kilométer, sebessége 25 ezer km/óra. Tizenkét darab, egyenként negyven megatonnás nukleáris robbanófej szállítására alkalmas. Ezek hatóereje kétezerszer nagyobb, mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott amerikai atombombák. A rakéta 2019-ben állt hadrendbe. Katonai szakértők szerint az Egyesült Államok évtizedekig nem lesz képes a Szarmat elleni hatékony védelmi rendszer kiépítésére.
Ugyanez vonatkozik a hangsebesség többszörösével száguldó robotrepülőgépekre és rakétákra is. Ilyen a Burevesztnyik nevű szárnyas rakéta is, amit sebezhetetlennek tartanak. Nem sokat tud róla a világ, de fejlesztés alatt áll a Pereszvet lézerkomplexum is, amelyet új fizikai elvek alapján hoztak létre. Ezzel kapcsolatban minden információt titkosítottak.
A Kindzsál nevű hiperszonikus rakétarendszert Putyin és a szakértők egyaránt egyedülállónak minősítették. Ez a hangsebesség tízszeresét éri el, hatótávolsága kétezer kilométer, és MiG–31-es repülőgépek hordozzák, de a Tu–22M3-as bombázókat is felszerelik majd vele.
A cikk további része itt:
https://magyarnemzet.hu/velemeny/bucsu-a-totalis-osszecsapastol-7791143/