A kondenzcsíkokkal az a baj, hogy azok felhők és éppen a bolygó emberek lakta melegebb, szárazföldi részei fölött van belőlük sok. Pont a "kályha" fölött fokozottabb a hővisszatartás. Naponta sok ezer járat mindegyike sok ezer mérfölddel... Ha nincs felhő az égen akkor éjszaka gyorsan le tud hűlni a levegő.
Éjszaka valóban visszaveri a felszínről szökő hőt. De nappal meg pont ellentétes a hatás, a Napból érkező hőenergia jó része visszasugárzódik a felhőkről a világűrbe. Ezért szerintem kb. ki is egyenlítődik a dolog.
A metán mennyiségének emelkedése is hasonló kamu szvsz. Tekintve, hogy időről-időre magától is felszabadul nagyobb mennyiségben, illetve hogy az ember által tartott állatcsordák mennyisége sem magasabb a természetben előforduló növényevők populációjánál. Ezt a hülyeséget én simán betudom a vegalobbinak.
A metánnál elsősorban a metán-hidrát a problémás. Ami a tengerfenéken sok helyen nagy mennyiségben megtalálható. A nyomás és az alacsony hőmérséklet miatt szilárd állapotban. De ahogy emelkedik a tengerek hőmérséklete, úgy válhatnak ezek a mezők egyre instabilabbá. És ha elkezd belőlük felszabadulni a metán a légkörbe, akkor a melegedés is gyorsul. És még több metán szabadul fel...
Az UV-C a fény azon része, mely az az elektromágneses spektrumban a látható fény és a röntgensugarak között helyezkedik el. A Napból mindegyik jön szépen, a Föld körüli mágneses mező illetve a légkör rétegei azok, melyek ezeket szűrik, visszaverik, stb. Legjobb tudomásom szerint pont ez a szűrőréteg megy tönkre folyamatosan, amíg mi itt lent a Földön a szén-dioxid kvótákkal bohóckodunk.
A fényre és az annál rövidebb hullámhosszú elektromágneses hullámokra nincs hatással a Föld mágneses mezeje. Az a Napból érkező töltött részecskéket (a napszelet) téríti el. És erre a mágneses mezőre nekünk sincs befolyásunk kémiai anyagokkal.
Az ózonréteggel, ami az UV-B és az UV-C tartomány egy részét blokkolja (az UV-C hatására képződik egyébként maga a sztratoszférában lévő ózon is a diatomos "normál" oxigénből), voltak-vannak problémák feltehetően emberi hatás (halogénezett szénhidrogének nagy mennyiségben légkörbe kerülése) miatt. A többi Napból érkező károsnak mondható hullámhosszt a légkör többi gáza, vagyis a vízpára, a nitrogén és az oxigén szűri, vagy nem szűri.
A kvantum elméletekre és a kutatások meglepő következtetéseire a későbbiekben még visszatérhetünk, nem csekély számú anomália van.
A kvantummechanikának még csak a felszínét kapirgatjuk. Pár dolgot már értünk, le tudunk írni, akár előre is jelezni, de még rengeteg a fehér folt. Elég csak arra gondolni, hogy a "nagy egyesített elmélet" még mindig nincs meg. Pedig az nagyon nem ártana, ha valóban tovább akarunk fejlődni, jobban megérteni az univerzumot. Ezért kell kutatni tovább. Ehhez meg kellenek azok a fránya gyorsítók is.
<i>De mutatok egy aranyos cikket: 1400 fényév távolságból már azt is tudjuk, hogy 6 milliárd éves, kábé kétszerese a gravitációja a Földnek, stb, stb, stb.
http://444.hu/2015/07/23/a-nasa-felfedezte-a-fold-2-0-at/
Lófaxt. Ez mind csak hipotézis, feltételezés a legjobb esetben is kr.u. 600 körül indult különböző sugárzások elemzése után.
Valójában úgy állunk a témában, mintha kinyitnék egy könyvet valahol középen, elolvasnék egy oldalt majd ezt követően el akarnám mesélni, hogy miről is szól a könyv.</i>
Azt, hogy a csillag hány éves lehet, ki lehet számítani a méretéből és a színképéből. A bolygóét nem. Ahhoz oda kéne menni és helyszíni méréseket végezni.
A jelen-múlt meg... Igen, ez így működik ekkora távolság esetén. Jelenleg csak a maximum fénysebességgel terjedő információt vagyunk képesek érzékelni, ez van. Lehet, hogy már nem is létezik az a bolygó, vagy akár az egész rendszer. És ezt csak 1400 év múlva tudhatjuk meg itt-innen. De 1400 évvel ezelőtt biztosan létezett és ezt látjuk most. De ha azt akarod mondani, hogy nagyon hiányos még a tudásunk sok területen, nos, ebben nincs vita közöttünk.
Több részecskegyorsító üzemel a bolygón, mint ahányat az interneten megtalálunk és egyébként közismert.
Ó, rengeteg gyorsító van. Az a nem mindegy, hogy ki üzemelteti az adottat. Ha a hadsereg, akkor esélyes, hogy valami fegyverrel kapcsolatos dologra kell nekik. Pl. a szabadelektron-lézerhez is részecskegyorsító kell.