Ja néznek is mikor kérdezik tőlem hogy hány éve melózok a cégnélSok 20-25 éves embert látok az iskolában, ahol órákat adok. Nagyon kis arányban szeretnének felnőtt életet, családot. Sztem a demográfiai bajaink egyik oka a "holtig tartó kamaszkor" ideája, az a bizonyos "ifjúsági kultúra", ahol a szabadság azt jelenti, hogy nincs felelősség és nincs kötelesség sem, csak egy vágyvezérelt jelenidő. Az egész egy beteg önhazugság. Ha ma egy lány 20 évesen családra vágyik, az csudabogárnak számít.
18 évesen kezdtem el műszakba járni. Sajnos a fater lerobbant. A nővér fősulin tanult az öcsi meg szakközépbe járt. Valakinek meg be kellett segíteni a családi kaszába. Mégis nem hagytam el magamat. Mert estin,levelezőn amire szűkségem volt megcsináltam.
Érdekes azért vannak kívételek. Van 3 fiatal az üzemben. Alig 20-21 évesek. Nem azok a tipikus telefon nyomkodóak. Meglátszik hogy "kényszerből" már 15-16 évesen diákmunkába nyomták. Egyébként érdekes hogy külfibe nem nagyon akarnak menni. Egyrészt szerintük már kint is nehéz jó munkát találni. Másrészt itthon is megkapják a neto 200-250 et. A gond hogy mostanábban durván elszáltak az albérlet árak, meg a lakás árak. A lakhatássál nagyon sürgősen kezdeni kellene valamit. Mert az a maréknyi talpra esetebb fiatal is fel fogja adni az itthoni létet.