[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet
- Téma indítója Unio
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Amerika elvesztette történelme leghosszabb háborúját
https://index.hu/kulfold/2019/02/18/afganisztan_talibok_usa_beketargyalas/
https://index.hu/kulfold/2019/02/18/afganisztan_talibok_usa_beketargyalas/
Az afgán talibánok nem terrorszervezet az USA-nál.
https://www.state.gov/j/ct/rls/other/des/123085.htm
https://www.state.gov/j/ct/rls/other/des/123085.htm
Az hogy hivatalosan tárgyalnak velük. Terrorszervezettel viszont tilos.Mi változott 17 év alatt?
Megoldás? Levesszük a listáról!
Demokratikus lett a taliban, bexaras. Lelki szemeim elott felsejlik a holnap... Hogy fogja majd oket ajnarozni egy kis ido mulva nehany bosz atlantista itt... 
Vége a rózsaszínű amerikai álmoknak Afganisztánban
Májusban, amikor virágzik a mák, akkor Afganisztán műholdképe rózsaszínbe borul, ami jelezi, hogy a helyi parasztok abban az évben is keményen dolgoznak a földeken. Az itt termelt mák igen jó minőségű és nagy a kereslet rá a világpiacon. Ebben az idilli színpompás környezetbe érkeztek meg már több mint tizenöt éve az Amerikai Egyesült Államok és szövetségeseinek csapatai. Céljuk az volt, hogy virágzó demokráciát teremtsenek. Ez még várat magára, ám az Afganisztáni ópium termelés valóban felvirágzott, és időközben elérte az évi 9000 tonnát.
Az afgán birodalom az 1700-as években India, Pakisztán és Irán egyes részeit uralta és délen elérte Delhit, India mai fővárosát. Aztán megjelentek az angolok, akik sorozatos háborúkban legyőzték őket és fokozatosan elvesztette a területének nagy részét. A britek meghúzták az úgynevezett Durand-vonalat, amely a mai Afganisztán államhatára. De ez régen volt, a mostani történet 1973–ban kezdődött. Uralkodott ugyanis akkoriban egy Zahir nevű sah, akinek a mostohatestvére, Daud kán volt a miniszterelnök. Ez a Daud egy szép napon megpuccsolta a testvérét és kikiáltotta magát uralkodónak. A szomszédos Szovjetunióban felfigyeltek a zavaros helyzetre és elkezdték támogatni az Afgán Demokratikus Néppártot, amely 1978–ban átvette a hatalmat és Daud kán egész családját kiirtotta. Ez az új kommunista kormány aztán testvéri segítséget kért és kapott a Szovjetuniótól és ennek folyományaként az orosz tankok elözönlötték az országot. A hidegháborús stratégiának megfelelően 1979-ben az Egyesült Államok kormánya (Jimmy Carter elnök és Zbigniew Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó idején) titokban megkezdte a kormányellenes mudzsahedek felszerelését és kiképzését a pakisztáni titkosszolgálatot (Inter Services Intelligence – ISI) használva eszközként. A történet innentől kezdve már ismerős. A szovjetek hatalmas vereséget szenvedtek, ami az egyik kiváltó oka volt a Szovjetunió felbomlásának. A mudzsahedek (akiket akkoriban már gyakran talibánoknak neveztek) megszerezték az ország irányítását. Igazi iszlám államot rendeztek be, kegyetlenül üldözték a más vallásúakat és szorgalmasan termelték a mákot.
A TERRORELLENES HÁBORÚ
Aztán következett 2001 szeptember 11.-e, amikor ledőltek a New-York-i ikertornyok. George W. Bush akkori amerikai elnök azt az álláspontot alakította ki, hogy ezért a merényletért a feltehetően Afganisztánba élő Oszama Bin Laden felelős. Ebbe most ne menjünk bele, hogy ez valóban így volt-e, mert a lényeg az, hogy az amerikaik ezek után bevonultak Afganisztánba, alig tíz évvel a szovjetek távozása után. Azóta tart a háború, amely az amerikaiak számára nem sok sikert hozott. Lényegében csak az ország fővárosát Kabult tartják ellenőrzésük alatt. Sőt pontosabban csak a város egy részét, a repülőtér környékét. Az áldozatok száma egyes becslések szerint 100 000 fő és a katonai beavatkozás költsége eléri a 600 milliárd dollárt. (Sokak szerint a tényleges kiadások ennél jóval nagyobbak.)
Afgán fiú máktejet, nyers ópiumot nyer egy mákgubó bemetszésével a kelet-afganisztáni Nangarharban – Fotó: MTI/EPA/Gulamullah Habibi
TRUMP KIVONULNA, DE NEM HAGYJÁK NEKI
Donald Trump jelenlegi elnök kampány ígéretei közé tartozott az Afganisztánból való kivonulás. Elnökké beiktatása után elkezdte ennek a módját keresni, de olyan ellenállással találkozott, hogy végül elállt a szándékától. Sőt az elnök menesztette Steve Bannont, akkori vezető tanácsadóját, aki az Afganisztáni kivonulás legaktívabb szószolja volt. Hiába reménytelen és értelmetlen az afganisztáni kaland, a befejezéséhez az amerikai katonai elit és a mainstream politikai erők nem járultak hozzá. De a globális problémák csak sokasodnak és újabb válságok alakultak ki. Gondoljunk csak a Koreai atom helyzetre, vagy az éppen most kialakuló Venezuelai krízisre. Az USA ennyi helyre egyszerre nem tud koncentrálni és nincs hozzá elég pénze és embere. Valahol engedményeket kell tenni és csökkenteni a költségeket, mert az egyébként szuper gazdag ország sem tudja azt kifizetni. Erre a problémára igyekeznek megoldást találni Rand Paul és Tom Udall szenátorok, akik beterjesztettek egy törvényjavaslatot. Ahogy fogalmaztak:
Hamarosan olyan katonákat fogunk küldeni Afganisztáni háborúba, amely még az újoncok születése előtt kezdődött. Miért kell Sam bácsinak fizetnie mindent? Ez az egész helyzet sérti az amerikai adófizetők érdekeit.”
Afgán tömeg ünnepel a perzsa új év (noruz) köszöntő ünnepségén a Karte Szakhi szentély előtt Kabulban. Az ókori Perzsiából származó, háromezer éves noruz ünnep az új nap, az élet, a tavasz és az újjászületés ünnepe – Fotó: MTI/EPA/S. Szabavún
A HÁBORÚS CÉLT ELÉRTÉK
Az Al Kaida gyakorlatilag már nem létezik és Oszama Bin Laden már halott, vagyis akár kijelenthetik, hogy sikerült elérni a háborús célt. Paul szenátor felsorol néhány olyan „nemzetépítő építő projektet” Afganisztánban, amelyek a nevetségességbe fulladtak. Több luxus szállodát épített az amerikai állam az unatkozó katonáknak Kabulban. Vagy megkezdték a Tálibok ellenőrzése alatt lévő területek villamosítását. Ezért a szenátorok azt javasolják:
Fontos tudni, hogy mikor kell kinyilvánítani a győzelmet és félbe hagyni a háborút. Ennek ideje meg rég lejárt.
Kimondják, hogy a Tálibok az ország területének több mint felét ellenőrzik és ezen nem tud a hadsereg változtatni. Ezért javasolják, hogy a szenátus vonja vissza a 2001-ben háborúra adott engedélyt és az amerikai csapatokat egy éven belül vonják ki. Ez nyilván nem fog megtörténni, de a törvényjavaslat jelzi, hogy már az amerikai eliten belül is nagyon unják az afgán háborút. És így vagy úgy, de muszáj lesz valamit csinálniuk.
https://pestisracok.hu/vege-a-rozsaszinu-amerikai-almoknak-afganisztanban/
Májusban, amikor virágzik a mák, akkor Afganisztán műholdképe rózsaszínbe borul, ami jelezi, hogy a helyi parasztok abban az évben is keményen dolgoznak a földeken. Az itt termelt mák igen jó minőségű és nagy a kereslet rá a világpiacon. Ebben az idilli színpompás környezetbe érkeztek meg már több mint tizenöt éve az Amerikai Egyesült Államok és szövetségeseinek csapatai. Céljuk az volt, hogy virágzó demokráciát teremtsenek. Ez még várat magára, ám az Afganisztáni ópium termelés valóban felvirágzott, és időközben elérte az évi 9000 tonnát.
Az afgán birodalom az 1700-as években India, Pakisztán és Irán egyes részeit uralta és délen elérte Delhit, India mai fővárosát. Aztán megjelentek az angolok, akik sorozatos háborúkban legyőzték őket és fokozatosan elvesztette a területének nagy részét. A britek meghúzták az úgynevezett Durand-vonalat, amely a mai Afganisztán államhatára. De ez régen volt, a mostani történet 1973–ban kezdődött. Uralkodott ugyanis akkoriban egy Zahir nevű sah, akinek a mostohatestvére, Daud kán volt a miniszterelnök. Ez a Daud egy szép napon megpuccsolta a testvérét és kikiáltotta magát uralkodónak. A szomszédos Szovjetunióban felfigyeltek a zavaros helyzetre és elkezdték támogatni az Afgán Demokratikus Néppártot, amely 1978–ban átvette a hatalmat és Daud kán egész családját kiirtotta. Ez az új kommunista kormány aztán testvéri segítséget kért és kapott a Szovjetuniótól és ennek folyományaként az orosz tankok elözönlötték az országot. A hidegháborús stratégiának megfelelően 1979-ben az Egyesült Államok kormánya (Jimmy Carter elnök és Zbigniew Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó idején) titokban megkezdte a kormányellenes mudzsahedek felszerelését és kiképzését a pakisztáni titkosszolgálatot (Inter Services Intelligence – ISI) használva eszközként. A történet innentől kezdve már ismerős. A szovjetek hatalmas vereséget szenvedtek, ami az egyik kiváltó oka volt a Szovjetunió felbomlásának. A mudzsahedek (akiket akkoriban már gyakran talibánoknak neveztek) megszerezték az ország irányítását. Igazi iszlám államot rendeztek be, kegyetlenül üldözték a más vallásúakat és szorgalmasan termelték a mákot.
A TERRORELLENES HÁBORÚ
Aztán következett 2001 szeptember 11.-e, amikor ledőltek a New-York-i ikertornyok. George W. Bush akkori amerikai elnök azt az álláspontot alakította ki, hogy ezért a merényletért a feltehetően Afganisztánba élő Oszama Bin Laden felelős. Ebbe most ne menjünk bele, hogy ez valóban így volt-e, mert a lényeg az, hogy az amerikaik ezek után bevonultak Afganisztánba, alig tíz évvel a szovjetek távozása után. Azóta tart a háború, amely az amerikaiak számára nem sok sikert hozott. Lényegében csak az ország fővárosát Kabult tartják ellenőrzésük alatt. Sőt pontosabban csak a város egy részét, a repülőtér környékét. Az áldozatok száma egyes becslések szerint 100 000 fő és a katonai beavatkozás költsége eléri a 600 milliárd dollárt. (Sokak szerint a tényleges kiadások ennél jóval nagyobbak.)
Afgán fiú máktejet, nyers ópiumot nyer egy mákgubó bemetszésével a kelet-afganisztáni Nangarharban – Fotó: MTI/EPA/Gulamullah Habibi
TRUMP KIVONULNA, DE NEM HAGYJÁK NEKI
Donald Trump jelenlegi elnök kampány ígéretei közé tartozott az Afganisztánból való kivonulás. Elnökké beiktatása után elkezdte ennek a módját keresni, de olyan ellenállással találkozott, hogy végül elállt a szándékától. Sőt az elnök menesztette Steve Bannont, akkori vezető tanácsadóját, aki az Afganisztáni kivonulás legaktívabb szószolja volt. Hiába reménytelen és értelmetlen az afganisztáni kaland, a befejezéséhez az amerikai katonai elit és a mainstream politikai erők nem járultak hozzá. De a globális problémák csak sokasodnak és újabb válságok alakultak ki. Gondoljunk csak a Koreai atom helyzetre, vagy az éppen most kialakuló Venezuelai krízisre. Az USA ennyi helyre egyszerre nem tud koncentrálni és nincs hozzá elég pénze és embere. Valahol engedményeket kell tenni és csökkenteni a költségeket, mert az egyébként szuper gazdag ország sem tudja azt kifizetni. Erre a problémára igyekeznek megoldást találni Rand Paul és Tom Udall szenátorok, akik beterjesztettek egy törvényjavaslatot. Ahogy fogalmaztak:
Hamarosan olyan katonákat fogunk küldeni Afganisztáni háborúba, amely még az újoncok születése előtt kezdődött. Miért kell Sam bácsinak fizetnie mindent? Ez az egész helyzet sérti az amerikai adófizetők érdekeit.”
Afgán tömeg ünnepel a perzsa új év (noruz) köszöntő ünnepségén a Karte Szakhi szentély előtt Kabulban. Az ókori Perzsiából származó, háromezer éves noruz ünnep az új nap, az élet, a tavasz és az újjászületés ünnepe – Fotó: MTI/EPA/S. Szabavún
A HÁBORÚS CÉLT ELÉRTÉK
Az Al Kaida gyakorlatilag már nem létezik és Oszama Bin Laden már halott, vagyis akár kijelenthetik, hogy sikerült elérni a háborús célt. Paul szenátor felsorol néhány olyan „nemzetépítő építő projektet” Afganisztánban, amelyek a nevetségességbe fulladtak. Több luxus szállodát épített az amerikai állam az unatkozó katonáknak Kabulban. Vagy megkezdték a Tálibok ellenőrzése alatt lévő területek villamosítását. Ezért a szenátorok azt javasolják:
Fontos tudni, hogy mikor kell kinyilvánítani a győzelmet és félbe hagyni a háborút. Ennek ideje meg rég lejárt.
Kimondják, hogy a Tálibok az ország területének több mint felét ellenőrzik és ezen nem tud a hadsereg változtatni. Ezért javasolják, hogy a szenátus vonja vissza a 2001-ben háborúra adott engedélyt és az amerikai csapatokat egy éven belül vonják ki. Ez nyilván nem fog megtörténni, de a törvényjavaslat jelzi, hogy már az amerikai eliten belül is nagyon unják az afgán háborút. És így vagy úgy, de muszáj lesz valamit csinálniuk.
https://pestisracok.hu/vege-a-rozsaszinu-amerikai-almoknak-afganisztanban/
Én csak pár helyesbítést tennék.
Khan Daud nem az utolsó uralkodó féltestvére volt, hanem az apja testvére. Tehát nagybátyja.
Kétszer volt miniszterelnök.
1953-63 közt mint régens. A politikája a Nagy-Afganisztán politika volt, a pakisztáni pastukat is Afganisztánhoz akarta csatolni. A felnőtté váló utolsó kán menesztette. 1973-ban puccsal vette át a hatalmat, polgári kormányt hozott létre, modernizált. A puccs vezetője az a Watandzsar tábornok volt, aki később a '78-as puccsban megbuktatta Khan Daudot., majd a taliban 1996-ban felakasztotta Watandzsart.
A polgári kormányt már 1976-ban fegyveresen akarta megdönteni Kína-Pakisztán-USA. A felkeléshez csak Gulbljudjar Hekmatyiar csatlakozott. A pakisztáni várakozásokkal ellentétben Ahmed Sah Maszud a kormány hűségén maradt.
Így kijelenthetjük, hogy a fenti triumvirátus már a polgári kormány idején megkezdte a beavatkozást, két évvel a szovjet beavatkozás előtt.
Taliban vs. usa
Nem szeretek a biztpolba írogatni, de nekem ez a videó nagyon gyanús. Furcsa a szitu, a srácok se úgy reagálnak, ahogy elvárható lenne, deszkakerítés, a növényzet. A tűéles GoProk világában a felbontás, képminőség is furcsa. Olyan hátsó kertben forgatott álldokumentum jellegű az egész.
Egy jóbaráttal beszéltük, hogy sok a kérdőjel, igen. Nem a klasszikus afgán csatatér (ettől még lehet ott) , a kamera meg mintha vizes/párás lenne. Sok az elakadás, fegyverprobléma, a videóból kivágott részek vannak... Fura. Viszont amikor shotgunnal odapörköl, mintha valós célra lőne.
Ráadásul utólag láttam, hogy 2016-os...
Ha nem stimm a story, akkor sorry...
Az is. Hallani kellene a fejük mellett csattanó és a becsapódó lövedékeket. De csak az ő lövéseiket halljuk.
A tálibok nem folytatnak semmilyen közvetlen béketárgyalást a Kabuli kormannyal, amíg a külföldi csapatok el nem hagyják Afganisztánt
https://www.rt.com/news/465240-taliban-talks-kabul-condition/
https://www.rt.com/news/465240-taliban-talks-kabul-condition/
Ez egy telesen általános probléma, és nem csak az afgán filmeknél. Bármelyiknél.Egy jóbaráttal beszéltük, hogy sok a kérdőjel, igen. Nem a klasszikus afgán csatatér (ettől még lehet ott) , a kamera meg mintha vizes/párás lenne. Sok az elakadás, fegyverprobléma, a videóból kivágott részek vannak... Fura. Viszont amikor shotgunnal odapörköl, mintha valós célra lőne.
Ráadásul utólag láttam, hogy 2016-os...
Ha nem stimm a story, akkor sorry...
Hol készült, mikor készült? Sokszor nincs egyértelmű válasz. Elvégre remekül működnek már a csaló, a hírhamisító és a marketing csoportok is.
Úgy a helyszíneken, mint az USA-ban vagy épp az oroszoknál.
Külön gyöngyszem amikor a hely és időpont stimmel, csak épp megrendezett jeleneteket tálalnak.
Ettől még egy film lehet tanulságos, csak a hihetőséget kell fenntartással kezelni.