Íme egy kínai elemzés Oroszország szerepéről a Afganisztánnal kapcsolatban a tálibok győzelme után..
Oroszország Afganisztánnal kapcsolatos politikájának fő célja az "amerikanizálás" és a "terrorizmus felszámolása".
Oroszország szerepe az afganisztáni válság megoldásában egyre inkább kulcsfontosságúvá válik Angela Merkel német kancellár néhány nappal ezelőtti moszkvai látogatása során nyíltan felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy közvetítsen a tálibokkal folytatott tárgyalásokon, hogy az Afganisztánban tartózkodó németek biztonságban elhagyhassák az országot. Ez másrészt azt mutatja, hogy az Egyesült Államok példátlan nehézségekkel küzd Afganisztánban, hogy európai szövetségesei neheztelnek rá, és hogy Moszkva kulcsszerepet kezd játszani a jövőbeni afganisztáni békefolyamatban. Az USA szerepének változó megítélése A szeptember 11-i támadások után Putyin volt az első külföldi vezető, aki felhívta George W. Bush akkori amerikai elnököt. Amikor az Egyesült Államok később elindította a "terrorizmus elleni háborút" Afganisztánban, Putyin kezdeményezte, hogy Amerika kapja meg a terroristák elleni harchoz szükséges információkat, és hallgatólagosan beleegyezett abba, hogy a közép-ázsiai szövetségesek katonai segítséget nyújtsanak az Északi Szövetségnek a tálibok ellen, sőt még azt is engedélyezte, hogy az amerikai hadsereg terrorizmusellenes katonai bázisokat nyisson a szövetséges közép-ázsiai országokban.
Oroszország akkoriban támogatta az Egyesült Államokat az afganisztáni terrorizmus elleni harcban, mivel a csecsen szélsőséges csoport is szoros kapcsolatban állt az afgán terroristákkal. Oroszország azonban, miközben támogatta Amerikát Afganisztánban, határozottan ellenezte az úgynevezett "demokratikus modell" erőszakos bevezetését az országban. Amikor az Egyesült Államok terrorizmus elleni háborúja kezdte meghozni első gyümölcseit, különösen miután 2005-ben orosz befolyás alatt megragadták az alkalmat, hogy "színes forradalmat" szítsanak egyes közép-ázsiai országokban, a régió más országai nem engedélyezték többé, hogy az államok használják katonai bázisaikat.
Amikor Donald Trump kormánya bejelentette a csapatkivonásról szóló döntést Afganisztánból, Oroszország bírálta a felelőtlen amerikai politikát, amelyet úgy lehet jellemezni, hogy: mindent összetörni, megfordulni és elmenni. Idén májusban Joe Biden kormánya felgyorsította a kivonulást, és az afganisztáni helyzet meredeken romlott. Oroszország újfent ostorozta az Egyesült Államokat a gyors kivonulás miatt, amely "felelőtlen cselekedet, amely aláássa a szomszédos országok biztonságát". Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felszólította a nemzetközi közösséget, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy megakadályozzák a további afganisztáni káoszt és annak regionális válságokba és konfliktusokba való átcsapását.
Az Afganisztánnal határos közép-ázsiai szövetségesek biztonságának szavatolása érdekében Oroszország a Kollektív Biztonsági Szerződés keretében fokozta a katonai műveletek koordinációját a regionális országokkal. A tálibok észak-afganisztáni ostromának és a közép-ázsiai határokat fenyegető háborúnak a veszélyével szembesülve Oroszország hivatalos figyelmeztetést adott ki, amelyben nem zárta ki az afganisztáni beavatkozást, ha az szükséges közép-ázsiai szövetségesei biztonságának és stabilitásának védelme érdekében.
Viszály a tálibokkal Oroszország álláspontja a tálibokkal kapcsolatban jelentős változáson ment keresztül. Kezdetben, még 2003-ban az Orosz Föderáció Legfelsőbb Bírósága terrorista szervezetnek nyilvánította a tálibokat. Gerince az afganisztáni szovjet invázió elleni küzdelem során alakult ki. A tálibok felemelkedése miatt Oroszország fenyegetve érezte magát. 1995 augusztusában a tálibok Kandahár közelében leszállásra kényszerítették a kazanyi Aerostan légitársaság Iljusin Il-76-os repülőgépét, amely 30 tonna lőszert szállított Albániából Burhanuddin Rabbani afgán kormánya számára. A legénység hét orosz tagját elfogták és több mint egy évig tartották fogva, mielőtt sikerült megszökniük. 1996 szeptemberében a tálibok elfoglalták Kabult, Oroszország nem ismerte el a kormányukat, és bezárta nagykövetségét a fővárosban.
A tálibok többször fenyegették a Független Államok Közössége (FÁK) határait is. 1999-ben az Oroszországban betiltott terrorszervezet, az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom tagjai a tálibok védelme alatt beszivárogtak Kirgizisztánba, és megpróbáltak visszatérni Üzbegisztánba. Oroszországnak ismét fokoznia kellett közép-ázsiai szövetségesei védelmét, és meg kellett erősítenie az afganisztáni határ védelmét. 2000 januárjában a tálibok elismerték a csecsen terroristák által orosz területen kikiáltott úgynevezett Csecsen Icsker Köztársaság függetlenségét, "diplomáciai kapcsolatokat" létesítettek vele, sőt menedéket nyújtottak a száműzetésben élő csecsen szélsőségeseknek. 2000 februárjában a tálibok még arra is felszólították a muzulmán világot, hogy üzenjen hadat Oroszországnak, hogy kényszerítsék arra, hogy fejezze be a csecsenföldi terrorellenes műveleteket.
Amióta azonban a tálibok bejelentették, hogy megszakítanak minden kapcsolatot a terrorszervezetekkel, Oroszország 2015 óta reális kapcsolattartási politikát folytat a tálibokkal. Bár még nem törölte a tálib szervezetet a tiltott terrorista szervezetek listájáról, valójában máris úgy pozicionálja a tálibokat, mint "az afgán társadalom szerves részét és az ország fontos politikai és katonai erejét".
Oroszország többször is elősegítette a tálibok és más afgán politikai csoportok közötti moszkvai tárgyalásokat. 2018-ban a második moszkvai nemzetközi Afganisztán-konferencián Oroszország megragadta az alkalmat, hogy elősegítse az első párbeszédet a tálibok és az afgán Békefenntartó Főtanács között. Amikor a tálibok küldöttsége idén júliusban az orosz fővárosba látogatott, ígéretet tettek arra, hogy nem engedik meg egyetlen országnak sem, hogy afgán területet használjon más államok megtámadására, hogy teljesen elhatárolódnak a terrorista szervezetektől, hogy biztosítják Afganisztán normális működését a szomszédos országokkal folytatott kereskedelem számára, és hogy nem engedik meg a közép-ázsiai határok megsértését.
Az afganisztáni helyzet békés rendezésére irányuló erőfeszítések..
Május vége óta nagyszabású polgárháború dúl Afganisztánban. Oroszország javasolta egy átfogó nemzeti párbeszéd megkezdését az afganisztáni politikai és vallási erők bevonásával, abban a reményben, hogy az országban egy inkluzív átmeneti mechanizmus jöhet létre, és úgy vélte, hogy ez fontos lépés a helyzet normalizálása felé. Miután a tálibok átvették az ellenőrzést Kabul felett, a fővárosi orosz nagykövetség gyorsan az ország különböző erői közötti tárgyalások központjává vált. Amikor Amrullah Szaleh afgán első alelnök Pándzser tartományba utazott, hogy megszervezze egy tálibellenes szövetség létrehozását, a tálibok Oroszországot kérték, hogy segítsen tárgyalni a pándzser ellenállási mozgalom vezetőivel, remélve, hogy ezen keresztül "a megbékélésre való hajlandóság politikai jelét" küldhetik Pándzserbe.
