[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet

[Wilson]

Valamikor augusztusban raktam ebbe a topikba egy angol nyelvű cikk fordítását, azt kell mondanom a cikk szerzője pontosan előre látta ezt a "forgatókönyvet"....

Drámai helyzetről beszél az ENSZ, azonnali beavatkozás kell.....​

2021.12.12. 06:45

Nagy-Britannia további 75 millió fonttal (32 milliárd forint) támogatja a humanitárius válság szélén álló Afganisztánt – jelentette be szombaton Liz Truss brit külügyminiszter.

A tárcavezető szerint a segély életeket fog menteni és hozzájárul majd a dél-ázsiai régió stabilitásához is.
Truss ezt a hét legfejlettebb ország (G7) külügyminisztereinek szombati tanácskozását követően jelentette be Liverpoolban, ahol a találkozó résztvevői a többi között megvitatták, hogyan hangolják össze afganisztáni erőfeszítéseiket, illetve miként viszonyuljanak az ország radikális iszlamista tálibokból álló vezetéséhez.

A kiegészítő forrásokkal együtt Nagy-Britannia az idén 286 millió fontot (122 milliárd forint) ajánlott fel Afganisztánnak.
A brit külügyi, nemzetközösségi és fejlesztési ügyekkel foglalkozó iroda (FCDO) közlése szerint az ENSZ és a segélyszervezet a leginkább kiszolgáltatottakat fogják előnyben részesíteni a segélyek elosztásánál, így a nők és fogyatékkal élők vezette afgán háztartásokat.

Brit tisztségviselők mindemellett hangsúlyozták, hogy a forrásokat nem közvetlenül a tálibokon keresztül, hanem az Afganisztáni Humanitárius Alapon, az ENSZ Élelmezési Világprogramján (WFP) és egyéb segélyszervezeteken keresztül fogják folyósítani. A WFP a szombaton bejelentett összeg nagyjából felét, 34 millió fontot fog kapni élelmezési programokra.
David Beasley, a WFP igazgatója hangsúlyozta, hogy az adomány számos életet fog megmenteni.

Egyszerűen szívszorító, amit helyben tapasztalunk: 23 millió embert fenyeget éhínség az aszály, konfliktus és gazdasági válság sújtotta országban” – mondta. „Nők és gyerekek kénytelenek elviselni a szenvedés oroszlánrészét, s miközben beköszönt a kegyetlen tél, napról napra egyre többen éheznek, illetve alultápláltak

– hívta fel a figyelmet a WFP igazgatója.
Az Afgán Újjáépítési Vagyonkezelői Alap (ARTF) donorjai egyébként pénteken állapodtak meg abban, hogy 280 millió dollárt (91 milliárd forint) folyósítanak az év végéig az ENSZ Gyermekalapján (UNICEF) és a WFP-n keresztül Afganisztán számára. A Világbank tájékoztatása szerint ezzel tudják majd biztosítani az élelmiszersegélyeket és az egészségügyi szolgáltatások működését a humanitárius katasztrófa fenyegette dél-ázsiai államban.
A radikális iszlamista tálibok augusztusi hatalomátvétele nyomán az Egyesült Államok befagyasztotta az afgán központi bank számláit, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap pedig felfüggesztette a segélyek folyósítását. Közben az ENSZ arra figyelmeztet, hogy a közel 40 milliós afgán népességből 23 milliót fenyeget éhínség az idei télen.

(Borítókép: A G7 külügyminisztereinek tanácskozása 2021. december 11-én Liverpoolban. Fotó: PHIL NOBLE / POOL / AFP)

Drámai helyzetről beszél az ENSZ, azonnali beavatkozás kell

Nagy-Britannia további 75 millió fonttal támogatja Afganisztánt.

index.hu

 

[tomcat1]

Ha a tálibok betartják az ígéretüket, akkor kb az afgán népesség 90%-a el akarja majd hagyni az országot.....

De terítik az iszlámot. Nekik is jó a kissebb nép, kevesebb gond.

 

[Wilson]

Afganisztáni török cég napelemekkel biztosítja Kandahar egy részének áramellátását....

https://twitter.com/i/web/status/1469559574021636096

 

[Wilson]

Közép-Ázsia és a tálibok: A különbség a "nyugodt határ" és a "csendes határ" között​

2021. december 14

• Írta: Bruce Pannier

[IMG alt="Az orosz, kazah és fehérorosz katonák felsorakoznak az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) által október 23-án Tádzsikisztán és Afganisztán közötti határ közelében tartott katonai gyakorlatokon.
"]https://gdb.rferl.org/e1470000-0aff-0242-a794-08d9b8a7b39b_cx0_cy6_cw0_w650_r1_s.jpg[/IMG]
Az orosz, kazah és fehérorosz katonák felsorakoznak az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) által október 23-án Tádzsikisztán és Afganisztán közötti határ közelében tartott katonai gyakorlaton...

A tálibok ismét hatalmon vannak Afganisztánban, és az egyik legnagyobb különbség ezúttal 1996-hoz képest – amikor a tálibok először elfoglalták Kabult – az északi szomszédok hozzáállása.
A közép-ázsiai államok és Oroszország reakciója szinte az ellenkezője volt 1996-ban annak, ahogy ez év augusztus közepén reagáltak, amikor a tálibok ismét átvették az irányítást Kabulban – és szinte egész Afganisztánban .
A legtöbb közép-ázsiai ország és a tálibok között jelenleg fennálló fegyverszünet mindenkinek előnyös, de egyúttal törékeny is.

Tíz nap 1996-ban

1996. szeptember 26-án a tálibok először elfoglalták Kabult.
Ugyanezen a napon a tádzsik kormány és a tádzsik-afgán határon őrködő orosz határőrség folyamatos támogatásának adott hangot Burhanuddin Rabbani nemzetközileg elismert kormánya mellett.
Tádzsikisztánban több mint négy éve dúlt a polgárháború, és a tádzsik kormány ellenfeleinek "szentélyei" voltak Afganisztán északkeleti részén, ahol átcsoportosíthatták erőiket és újra felfegyverkezhettek, mielőtt megpróbáltak volna visszajutni Tádzsikisztánba és folytatni katonai hadjáratukat.

Tádzsikisztán, Oroszország, Kirgizisztán, Kazahsztán, Fehéroroszország és Örményország nemzeti zászlaja lobog a CSTO közös hadgyakorlatán a tádzsik-afgán határ közelében október 18-án.

Rabbani azon mudzsahedek közé tartozott, akik kevesebb mint egy évtizeddel korábban a szovjet erők ellen harcoltak, de Dusanbe számára úgy tűnt, hogy kormánya jobb garanciákat kínál, mint a tálibok, hogy ne engedje meg a tádzsik ellenzéknek az afgán területek szabad használatát.

1996. szeptember 27-én egy mintegy 300 tádzsik ellenzéki harcosból álló csoport megpróbált átjutni Tádzsikisztánba Kalai-Khumb közelében, ami október elejéig tartó csatát robbant ki, és négy orosz határőr halálát okozta.

Szeptember 30-án a tádzsik kormány aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Kabul tálibok általi elfoglalása negatív hatással lesz a tádzsik-afgán határ mentén kialakult helyzetre. Emomali Rahmon tádzsik elnök (akkori nevén Rakhmonov) az ENSZ-hez és a „világhatalmakhoz” fordult, hogy közvetítsenek egy afganisztáni politikai rendezésben.

A kazah külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben felszólította az ENSZ-t, hogy tegyen intézkedéseket az afganisztáni harcok befejezésére, figyelmeztetve, hogy a gazdasági összeomlás és a politikai instabilitás veszélyeztetheti Közép-Ázsia stabilitását.

Október 1-jén Üzbegisztán Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott Kabul tálibok általi elfoglalásának és az afganisztáni helyzet alakulásának szentelve.

Szintén október 1-jén Alekszandr Lebed, az orosz Biztonsági Tanács titkára arra figyelmeztetett, hogy a tálibok Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban "áhítoznak" területek után köztük az ősi selyemút városára Buharára.

Ugyanezen a napon a türkmenisztáni Halk Maslahaty (Néptanács) közzétette az ország katonai doktrínáját, amely szerint Türkmenisztán semleges ország, és nem köt semmilyen katonai szövetséget.

Türkmenisztán tehát nem küldött képviselőt a Viktor Csernomirgyin miniszterelnök és a közép-ázsiai vezetők által október 4-én a kazahsztáni Almatiba tartott orosz tisztviselők sebtében megszervezett találkozójára.

Nurszultan Nazarbajev kazah elnök aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az afgán konfliktus közeledik az orosz vezetésű Független Államok Közössége határához, és elítélte a tálibokat.
Iszlám Karimov üzbég elnök felszólította a közép-ázsiai államokat és Oroszországot, hogy támogassák Abdul Rasid Dosztum üzbég parancsnokot.

Kirgiz kollégája, Askar Akaev figyelmeztetett, hogy hiba lenne megismételni az 1980-as évek szovjet tapasztalatait azzal, hogy közvetlenül beavatkoznának Afganisztán belügyeibe.

Végül Karimov Dosztum támogatására tett javaslatát elutasították, de Üzbegisztán álláspontja a tálibokkal szemben egyértelmű volt, és ez Türkmenisztán kivételével általában a többi közép-ázsiai ország hozzáállása isvolt.

Október 6-án a tálibok pakisztáni rádiójukon keresztül „testvéri szeretetet” üzentek a közép-ázsiai államoknak, és a militáns csoport megígérte, hogy nem avatkozik bele más országok ügyeibe. Arra is figyelmeztette északi szomszédait, hogy ne avatkozzanak be Afganisztán belügyeibe, Oroszországot pedig arra ,hogy„ne felejtsék el az itt tanított leckét”.

Tíz nap 2021-ben

A tálibok augusztus 15-én ellenállás nélkül vonultak be Kabulba.

Shavkat Mirziyoev üzbég elnök aznap telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és a két vezető megfogadta, hogy továbbra is kapcsolatot tartanak egymással az afganisztáni eseményekről.

Augusztus 16-án Zamir Kabulov orosz elnök afganisztáni különmegbízottja kijelentette : „Nem látjuk azt, hogy a tálibok közvetlen veszélyt jelentenek közép-ázsiai szövetségeseinkre”, és Kabulovot az orosz vezetésű kollektív biztonság főtitkára is támogatta. Stanislav Zas, szerint a tádzsik-afgán határ mentén stabil a helyzet, és nincs ok arra, hogy Tádzsikisztán a CSTO „ mechanizmusait ” idézze .

Amir Khan Muttaqi ügyvezető tálib külügyminiszter október 7-én Kabulban találkozott Abdulaziz Kamilov üzbég külügyminiszterrel.

Zas azonban azt is elmondta, hogy a CSTO egy hónapon belül hadgyakorlatot tart Tádzsikisztánban, az afgán határ közelében.

Addigra Kazahsztán és Üzbegisztán bejelentette, hogy afganisztáni nagykövetségei és egyéb diplomáciai képviseletei továbbra is működnek, és a tálibok is megerősítették, hogy őrzik a közép-ázsiai országok nagykövetségeit, amelyek – a kirgiz nagykövetség kivételével – egymás szomszédságában találhatók, a Wazir Akbar Khan utcában.

Az üzbég külügyminisztérium augusztus 17-én közleményt adott ki, amely szerint Taskent támogatja „a hazai afgán erők nyilatkozatát egy befogadó kormány megalakítására”, és megerősítette, hogy a hatóságok „szoros kapcsolatban állnak” a tálibokkal.

A kazahsztáni külügyminisztérium augusztus 19-én közleményt adott ki, amely szerint Afganisztán „történelmének újabb döntő pillanatát éli meg. A régóta fennálló konfliktust magának az afgán népnek kell megoldania."

A CSTO augusztus 23-án virtuális csúcstalálkozót tartott, amelynek fő témája Afganisztán volt. Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán elnöke is jelen volt, valamint Mirziyoev üzbég elnök is, bár országa nem tagja a CSTO-nak.

Orosz tisztviselők továbbra is azt mondták, hogy a tálibok nem fenyegetik Közép-Ázsiát, bár más, Afganisztánban tevékenykedő militáns csoportok fenyegetést jelenthetnek – amivel a tádzsik és az üzbegisztáni kormány már egy ideje tisztában van.

Augusztus 17-én érkezett bejelentés, hogy az afgán határ közelében található üzbegisztáni Termez Cargo Center vezetője várja az Afganisztánnal való kereskedelem újraindítását.

Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán a kormányváltás ellenére folytatta az elektromos áram exportját Afganisztánba, és annak ellenére, hogy kétségei vannak afelől, hogy a tálibok hamarosan ki tudják fizetni ezt az áramot.

Nemzeti zászlók és propagandaplakátok lobogtak az afgán határhoz közeli tádzsik város utcáin.

Rahmon tádzsik elnök volt az egyetlen másként gondolkodó a közép-ázsiai vezetők között az afganisztáni tálib uralommal kapcsolatban.

Tádzsikisztán kormánypárti Demokrata Pártja augusztus 25-én közleményt adott ki, amelyben felszólította a kormányt, hogy ne ismerje el a tálibokat Afganisztán kormányaként, mert „ez a csoport pusztított el tádzsik földeket, otthonokat, városokat és falvakat [Afganisztánban] az elmúlt években. [és még ma is] ennek a csoportnak a kegyetlen tevékenysége elérte a népirtás szintjét, különösen a tádzsik nyelvterületeken."

Zahir Aghbar, az afgán tádzsikisztáni nagykövet, akit a megbuktatott afgán kormány nevezett ki, továbbra is a posztján maradt, és rövid időre az Afganisztánon belüli tálibellenes ellenállás szóvivője lett.

 

[Wilson]

Év végére

1996 hátralévő három hónapjában Üzbegisztán megerősítette mintegy 160 kilométeres határát Afganisztánnal, Kirgizisztán elrendelte, hogy minden vallási csoport azonnal regisztráljon a hatóságoknál, Badghis tartományból több száz afgán menekült Türkmenisztánba, Rahmon tádzsik elnök pedig találkozott az Egyesült Tádzsik Ellenzék vezetőjével, miközben a harcoló felek felgyorsították a békemegállapodás elérésére irányuló erőfeszítéseket az új afganisztáni helyzet fényében.

Érdekes módon Rahmon és Nuri találkozójára Afganisztán északkeleti részén, 1996. december 10-én került sor, egy nappal később a tervezettnél. Nuri gépét a tálibok átirányították a találkozóra, és Omar molla tálib vezető arra várt, hogy beszélhessen Nurival.

Az öt közép-ázsiai állam álláspontja 25 éve alakult ki.

Türkmenisztán semleges maradt, és együttműködött a tálibok képviselőivel, míg a másik négy ország ellenezte a fegyvereseket. Tádzsikisztán és Üzbegisztán még az afganisztáni tádzsik és üzbég etnikai csoportokat is segítette a tálibok elleni küzdelemben.

2021 végéhez közeledve Tádzsikisztán kivételével valamennyi közép-ázsiai ország delegációt küldött, hogy Kabulban találkozzon a tálibok vezető tagjaival. Türkmenisztán és Üzbegisztán elküldte külügyminiszterét.

Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán is küldött humanitárius segélyt Afganisztánba.

Tádzsikisztán továbbra is kerüli a kapcsolatot a tálib képviselőkkel, de nemrégiben engedélyezte az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramjának, hogy Tádzsikisztánon keresztül segélyeket szállítson Afganisztánba.

Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán továbbra is ellátja árammal Afganisztánt, és a tálibok továbbra is ígérik, hogy fizetni fognak érte, amikor csak tehetik.

Üzbegisztán és Türkmenisztán folytatja a határon átívelő közúti és vasúti kereskedelmet, és mindkét ország tárgyalásokat folytat a tálibok képviselőivel a Közép-Ázsiát Afganisztánon keresztül Dél-Ázsiával összekötő jövőbeli projektekről.

Ám egyik közép-ázsiai kormány sem jelezte, hogy kész hivatalosan elismerni a tálibokat Afganisztán kormányaként.

A közép-ázsiai tisztviselők hivatalos nyilatkozatai ritkán használják a „tálibok” nevet, inkább olyan kifejezéseket használnak, mint az „ideiglenes kormány” vagy az „új hatóságok” Afganisztánban.

Egy tálib harcos nézi, amint egy bárka érkezik Üzbegisztánból az Amu folyón, az afgán-üzbég határ közelében október 27-én.

Türkmenisztán kivételével valamennyien megnövelték a hadgyakorlatok számát úgy egyénileg mint közösen, beleértve Oroszországot vagy a CSTO-t is.

Úgy tűnik, hogy a tálibok lesznek ennek a helyzetnek a nyertesei...

A mozgalom öt évig tartotta meg a hatalmat Afganisztánban az ellenséges északi szomszédokkal szemben, amelyek a tálibok ellen harcoló erőket segítették, és 2001-ben létfontosságú logisztikai segítséget nyújtottak a tálibokat hatalomból üldöző külföldi erőknek.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a közép-ázsiai államok nem barátok és nem is ellenségek a táliboknak.
A közép-ázsiai kormányok inkább Afganisztánon túlra, a szubkontinensre, az Arab-tengerre és az Indiai-óceánra tekintenek, a tálibok pedig Afganisztán belügyeire összpontosítanak.

Jelenleg úgy tűnik, mindkét fél megkapja, amit akar.

https://gandhara.rferl.org/a/central-asia-taliban-afghanistan/31609109.html

 

[tong djagbu]

Az Ahmad Massoudhoz hű erők tálibok elleni támadásai miatt Baghlan és Panjshir tartományban több tálib fegyveres meghalt és megsebesült

December 19-én az Ahmad Massoudhoz hű erők Habib Amin Andarabi parancsnoksága alatt megtámadták a tálibok állásait Baglan tartomány Andarab körzetében. Állítólag 12 tálib fegyveres meghalt és megsebesült.

Kabir Watheq, Pandzshir kormányzójának volt szóvivője szerint az Ahmad Massoud erők december 19-én a Pandzshir tartományban található Dareh Farajban gyülekező tálib fegyvereseket is megtámadták. A tálib média egyelőre nem reagált erre.

December 20-án a tálibok és a helyiek közötti vitákat jelentettek Szare Pol tartomány Balkhab körzetében. Helyi források szerint ennek a konfliktusnak az oka a tálibok szénbányák kitermelése és eladása volt. Ezt régebben a helyiek csinálták. A lehetséges áldozatokról nincs részlet.

 

[antigonosz]

Az Ahmad Massoudhoz hű erők tálibok elleni támadásai miatt Baghlan és Panjshir tartományban több tálib fegyveres meghalt és megsebesült

December 19-én az Ahmad Massoudhoz hű erők Habib Amin Andarabi parancsnoksága alatt megtámadták a tálibok állásait Baglan tartomány Andarab körzetében. Állítólag 12 tálib fegyveres meghalt és megsebesült.

Kabir Watheq, Pandzshir kormányzójának volt szóvivője szerint az Ahmad Massoud erők december 19-én a Pandzshir tartományban található Dareh Farajban gyülekező tálib fegyvereseket is megtámadták. A tálib média egyelőre nem reagált erre.

December 20-án a tálibok és a helyiek közötti vitákat jelentettek Szare Pol tartomány Balkhab körzetében. Helyi források szerint ennek a konfliktusnak az oka a tálibok szénbányák kitermelése és eladása volt. Ezt régebben a helyiek csinálták. A lehetséges áldozatokról nincs részlet.

A kepen ahogy latom eleg sovanyak, valamint rosszul felszereltek teli ruhazat es fegyverek teren.

 

[gacsat]

vosztok

vosztok.blogspot.com

 

[Wilson]

Az afgánok 9%-a drogfüggő....​

A tálibok kiütötték az afganisztáni droghasználati statisztikákat. Mint kiderült, Afganisztán amerikai megszállásának végére az afgán lakosság 9%-a használt különféle drogokat.

A kábítószer-függők száma Afganisztánban jelenleg 3,5 millió, ami a 39 milliós afgán lakosság körülbelül 9%-a. Ezt jelentette ki szombaton egy kabuli sajtótájékoztatón Abdul Bari Omar egészségügyi miniszter-helyettes, akit az országban hatalmat megragadó radikális tálib mozgalom nevezett ki.

"Az országban 3,5 millió ember drogfüggő. És naponta körülbelül 3 dollár értékű drogot fogyaszt" - idézi a Tolo News helyi tévécsatorna a radikálisok képviselőjét.
Az ENSZ adatai szerint 2020-ban Afganisztánban 37%-kal nőtt az ópiummák tiltott termesztésére használt földterület az előző évhez képest. Ez a valaha mért harmadik legnagyobb mutató az országban. 2020 végén az Iszlám Köztársaság adta a világ ópiumtermelésének 85 százalékát, ami egyebek mellett az ország GDP-jének mintegy 6-11 százalékát adja. A kábítószer-függők száma Afganisztánban a felnőtt lakosság körében a világszervezet szerint ekkor elérte a 2,4 millió főt.

https://tass.ru/obschestvo/13344359

Mi az érdekes. 2005-ben, 4 évvel az Egyesült Államok Afganisztán elleni agressziójának kezdete után, Afganisztánban a kábítószer-használók száma a teljes felnőtt lakosság 2,65%-a volt.

https://www.files.ethz.ch/isn/163246/JTA-russian.pdf

Vagyis az elkövetkező 15 év során az Egyesült Államok kézzelfogható növekedést ért el Afganisztánban a kábítószer-használat terén. Akárcsak az amerikaiak idején, Afganisztán is szinte éves rekordokat döntött a heroingyártáshoz szükséges alapanyagok előállításában.

A tálibok eddig demonstratívan tartóztatták le a kábítószer-kereskedőket, valamint erőszakkal kényszerítették a kábítószer-függőket kényszerrehabilitációs központokba. A tálibok ezzel próbálják megmutatni, hogy tesznek valamit a droghelyzet ellen.

Lavrov egyébként éppen a napokban jelezte, hogy ezzel függ össze a tálibok elismerésének kérdése. hogy a táliboknak sikerül-e felvenniük a harcot a kábítószer-veszély ellen. Azonban az igazi sikert nem az olyan hangos médiakampányok alapján lehet megítélni, mint a „nézd, elkapjuk a dílereket”, hanem a mák termesztési területének csökkentése (a normál termények helyettesítésével), valamint a heroinlaboratóriumok számával.

Azt persze senki sem várja, hogy a tálibok mindent teljesen bezárjanak, de a heroingyártás volumenének komoly csökkenésével minden bizonnyal számolni fognak. Hogy képes-e rá – majd 2022 végén meglátjuk.

Colonelcassad

 

[Galcom]

Nem tudom volt-e már?

 

[Wilson]

Egyre több afgán adja el saját szerveit, hogy etetni tudja a családját. Afganisztánban mindig is óriási probléma volt a szegénység, tavaly augusztus óta azonban tovább romlott a helyzet, a tálib hatalomátvétellel ugyanis leálltak a nemzetközi segélyek. Emiatt kényszerülnek sokan erre a drasztikus megoldásra.

"A legtöbb ember aki, eladja a veséjét, előbb-utóbb egészségügyi problémákkal fog szembesülni. Az afgán donorok többsége a szegények közül kerül ki, akik másoknak adják el a veséjüket" - mondja egy afgán belgyógyász.

Afganisztánban mindenkit sújt a szegénység, nemcsak a vidéken élőket. Egy-egy ilyen transzplantáció után az orvosok egy teljes év pihenést javasolnak a donoroknak is, akiknek azonban erre a legritkább esetben van lehetőségük.

"Nem vett rá a lélek, hogy kolduljak, inkább eladtam a vesémet. Így legalább egy ideig el tudom tartani a gyerekeimet" - mondja a 40 éves férfi, akit nemrég engedtek haza a kórházból.

Csakhogy ez nem megoldás. Az ENSZ 5 milliárd dollár segély összegyűjtésébe fogott, hogy segítsen Afganisztánnak elkerülni a humanitárius katasztrófát.

Koldulás helyett eladják a veséjüket

Egyre több afgán adja el saját szerveit, hogy etetni tudja a családját. Az ENSZ 5 milliárd dollár segély összegyűjtésébe fogott, hogy segítsen Afganisztánnak elkerülni a humanitárius katasztrófát.

www.google.com

 

[Wilson]

A tálibok a gazdasági válság elmélyülésével növelik a búzában történő kifizetéseket...​

Az Afganisztáni Iszlám Emirátus zászlaja lóg az egyik utcán Kabulban, Afganisztánban, 2021. október 19-én. A kép 2021. október 19-én készült. REUTERS/Jorge

– A tálib kormányzat kedden bejelentette, hogy kibővíti az „élelmet a munkáért” programját, amelynek keretében adományozott búzát használ fel a közszférában dolgozók ezreinek fizetésére készpénz helyett, ahogy a pénzügyi válság fokozódik.
A búzából, amelyet nagyrészt India adományozott az Egyesült Államok által támogatott előző kabuli kormánynak, 40 000 munkásnak fizetnek napi 10 kg-t napi öt órás munkáért – közölték mezőgazdasági tisztviselők sajtótájékoztatón.

Azt mondták, hogy a rendszert, amely nagyrészt a kabuli közmunkaprogramokban dolgozókat fizeti, az ország egészére kiterjesztik.

​

„Készek vagyunk arra, hogy lehetőségeinkhez mérten segítsünk embereinknek” – mondta Fazel Bari Fazli, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási és pénzügyminiszter-helyettese.

Fazli szerint a tálib kormányzat már további 18 tonna búzát kapott Pakisztánból 37 tonnára további ígérettel, és 55 tonnáról tárgyal Indiával.
"Sok tervünk van az élelmet a munkához programmal kapcsolatban" - mondta.

Nem világos, hogy az adományozott búzából mennyit fordítanak majd közvetlen humanitárius segélyre, és mennyit "fizetnek ki" belőle a dolgozóknak.
A bővülő program rávilágít arra, hogy a tálib adminisztráció egyre nagyobb nehézségekkel szembesül, mivel az országban lévő készpénz tartalék kimerül, és kérdéseket vethet fel az adományozók körében a humanitárius segélyek kormányzati célokra történő felhasználásával kapcsolatban, miközben továbbra is szigorú korlátozások maradnak az országba irányuló pénzáramlás tekintetében.

A tálibokat sújtó nemzetközi szankciók, a jegybanki vagyon befagyasztása és a nemzetközi segítségnyújtás hirtelen visszaesése, amely egykor a gazdaság gerincét képezte, a tálib kormányt korlátozott kormányzati pénzekkel és egyre növekvő gazdasági válsággal sújtotta.

A humanitárius segítségnyújtás bár folytatódik miközben a külföldi kormányok megpróbálják megakadályozni, hogy milliók éhezzenek, de célja az afgán kormányzati csatornák megkerülése, és többnyire nemzetközi multilaterális intézmények osztják szét.

Az ENSZ ügynökségei kedden 4,4 milliárd dollár humanitárius segélyt kértek az adományozóktól Afganisztánnak 2022-ben, és az alapokat az ország jövőjének biztosításához szükséges "lényeges megállónak" nevezték.

Taliban increase payment in wheat as economic crisis deepens

The Taliban administration said on Tuesday it was expanding its 'food for work' program, in which it uses donated wheat to pay thousands of public sector employees instead of cash as a financial crisis intensifies.

www.reuters.com

 

[papajoe]

23 millió éhezik, és kaptak 18 tonna búzát, az igen.
Nagy mák, hogy usánka rendbetette az országot, elköltött sok ezer milliárd dodót, és nem egy sokkal nagyobb szrkupac lett, mint volt...
Ezek komolyan ennyire életképtelenek, mármint az Afgánok?

 

[Wilson]

Ahmad Maszud és a tálibok négyszemközt találkoznak Iránban​

2022.10.01

© Ahmad Massoud

A tálibok megerősítették, hogy tárgyalásokat folytattak az Afgán Nemzeti Ellenállási Front vezetőjével, Ahmad Massouddal és Ismail Khannal.

Irán adott otthont a tálibok és az Ahmad Massoud vezette Nemzeti Ellenállási Front küldöttségének találkozójának – közölte Bilal Karimi, a tálibok szóvivője a Twitteren.

Massoud Jr. megbeszélést folytatott az Iszlám Emirátus új kormányának képviselőivel Amirkhan Muttaki személyében. A találkozón részt vett az afgán mudzsahedek egykori parancsnoka és Iszmail Khan katonai vezető is.

"A találkozó során az Iszlám Emirátus biztosította, hogy ők (a szerk. - a front képviselői) hazatérhetnek anélkül, hogy bármitől is tartaniuk kellene"
írta Karimi.

Emellett pontosítják, hogy a tálibok felajánlották Iszmail Khannak, hogy csatlakozzon az új afgán kormányhoz bármely 20 támogatójával együtt.
Ilyen lehet Mohammad Nur, Abdul-Rashid Dostum, Muhakkik, Saifi és Ahmad Masud. A miniszterek, kormányzók és az állam egyéb tisztviselői posztjairól van szó.

Tisztázzuk, hogy Ismail Khan nem adott választ, 2 hónapot kért a döntés meghozatalára és a javaslat megvitatására a fent említett jelöltekkel.

Így a tálibok az ideiglenes kormány mandátumának lejárta után egy újabb "nemzeti kormány" megalakítását tervezik, amely további 6 hónapig működne. Ezt követően választásokat tartanak az országban.

Ахмад Масуд и талибы встретились лицом к лицу в Иране

Подтверждена встреча талибов с главой Фронта национального сопротивления Афганистана Ахмадом Масудом, состоявшаяся в Тегеране

tj.sputniknews.ru

 

[Wilson]

23 millió éhezik, és kaptak 18 tonna búzát, az igen.
Nagy mák, hogy usánka rendbetette az országot, elköltött sok ezer milliárd dodót, és nem egy sokkal nagyobb szrkupac lett, mint volt...
Ezek komolyan ennyire életképtelenek, mármint az Afgánok?

Amióta az USA kivonult és a tálibok hatalomra kerültek a tálibok nem kapják meg a segély pénzeket, plusz ehhez jön még ugye egyrészt, hogy az összes számlájukat befagyasztották, és pl az Afgán Nemzeti Bank szinte teljes tartaléka az USA-ban található...
Sokkal jobban járt volna Afganisztáni, ha az előző afgán kormány tavaszig kitart, akkor legalább nem lenne ilyen katasztrófális a helyzet...

 

[zolkas]

mint az előző

Az ENSZ főnöke sürgeti az Egyesült Államokat és a Világbankot, hogy bocsássanak pénzeszközöket a „halál szélén” lévő afgánok számára​

A nyugat szégyene.

 

[tong djagbu]

A tálib védelmi minisztérium letartóztatta Makhdoom Alamot és Qari Wakilt, a tálibok észak-afganisztáni magas rangú üzbég parancsnokait.

Január 12-én, szerdán Mazar-e-Sharifban letartóztatták Makhdoom Alamot, a tálibok magas rangú üzbég parancsnokát. Fazel molla, a tálibok védelmi miniszter-helyettese. Ezt az akciót követően a „Makhdoom Alam” hívei Maimana városában tiltakozásul összegyűltek, és körülvették a biztonsági parancsnokság épületét Farjab tartományban, és követelték a szabadon bocsátását. Farjab tartomány biztonsági tisztviselői szintén hadiállapotot hirdettek Maimana városában, és figyelmeztették a Makhdoom-párti fegyvereseket. Január 14-én Qari Wakilt, egy másik magas rangú üzbég parancsnokot is letartóztatták Farjab tartományban. A népi tiltakozások fokozódásával Turk oglu, Makhdoom Alam helyettese , azzal fenyegetőzött, hogy ha a tálibok nem engedik el Mulavi Alamot, a tálib zászlót végleg leengedik a Faryab biztonsági parancsnokság épületéről.Mulavi „Makhdoom Alam” a tálib katonai bizottság vezetője Faryab, Jawzjan és Sar-e-Pul tartományokban és kulcsszerepet játszott az előző kormány bukásakor Észak-Afganisztánban. Elsőként őt tartóztatták le a tálibok az üzbég parancsnokaik közül, és az ilyen akciók folytatása komolyan meggyengíti a tálibok népi támogatását.

Kilenc ember meghalt és megsebesült az üzbég és a pastu tálibok közötti összecsapásokban Fárjáb tartományban.
Helyi források szerint a tálibok elleni tiltakozások és megmozdulások Maimana városában folytatódtak, miután lejárt a Mulavi Makhdoom Alam hívei által szabadon bocsátására meghirdetett határidő.

A tiltakozás fegyveres konfliktussá fajult, amikor letartóztatták két másik nem pastu tálib parancsnokot, Qari Wakilt és Damla Shir Mohammad Ghazanfart az ISIS-szel való együttműködés vádjával. Ennek eredményeként egy Janan molla nevű tálib parancsnok (az Almar körzet pastujaiból) és egy civil meghalt, négy pastu tálib és Makhdoom Alam három híve pedig megsebesült.

A tálib média most Maimana város békéjéről és biztonságáról számol be. Mulavi „Ataullah Omari”, a 209. Fatah Hadtest parancsnoka és a faryabi zavargások kivizsgálásáért felelős személy szintén bejelentette Makhdoom Alam szabadon bocsátását, és tagadta a faryabi zavargások folytatódását. Helyi források azonban cáfolták ezt a hírt, és arról számoltak be, hogy Maimana városában folytatódnak az összecsapások és a bizonytalanság.

Az ISWNEWS helyszíni forrása szerint a zavargások Sar-e-Pul és Jawzjan tartományokra is átterjedtek, miután letartóztatták a többi tádzsik és üzbég tálib parancsnokot, és a központi kormány nagy kontingenst küldött erősítést Farjab tartományba.

Makhdoom Alam

 

[Kim Philby]

Megindult az nemzetiségi ellentétek miatti tálib erjedés.

 

[Nemerson]

"Készen állunk" | Frissen kiképzett tálib katonák

 

[Pogány]

A tálib miniszterelnök kormánya elismerésére szólította fel a nemzetközi közösséget
Forrás: https://kuruc.info/r/4/238767/