Argentin elnök: "ha egyvalami biztos, akkor az az, hogy a Falkland-szigetek nem tartozik Nagy-Britanniához"
Forrás: https://kuruc.info/r/4/241776/
Forrás: https://kuruc.info/r/4/241776/
[BIZTPOL] Közép- és Dél-Amerika
- Téma indítója boki
- Indítva
-
- Címkék
- karib-térség mexikó
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Az elnök bejelentette Argentína igényét a Falkland-szigetekre
A szigetcsoport 1833 óta a briteké, de 40 éve argentin csapatok szálltak ott partra. A 11 hétig tartó háború – amiben több mint 900 ember meghalt – Nagy-Britannia győzelmével ért véget.
444.hu
Halkan kérdem nem lehetne már hogy kitáraznak valamelyik ilyen pofátlan országgal szemben a angol-szászok?
Kb. néhány héten belül.
Normálisan.
Felszólítják a állampolgáraikat hogy 1 héten belül hagyják el a területet és a flották megoldják a dolgot.
Ha sokat sírnak utána akkor pedagógiai célzattal mehet valami egyéb nyalánkság is utólag.
#2 215
Kitárazás alatt slcm szalvókat értek első körben.
/persze a britek birtokon belül vannak, tehát nyugi. kína elkezdte a tőle valamilyen szintű államokat mozgosítani hátha hibázik a másik oldal, túlzott reakció az lehet, még a briteknek annyit se kell nyilatkozni hogy lehet próbálkozni mint 40+ éve várják őket szeretettel ezúttal is/
Kitárazás alatt slcm szalvókat értek első körben.
/persze a britek birtokon belül vannak, tehát nyugi. kína elkezdte a tőle valamilyen szintű államokat mozgosítani hátha hibázik a másik oldal, túlzott reakció az lehet, még a briteknek annyit se kell nyilatkozni hogy lehet próbálkozni mint 40+ éve várják őket szeretettel ezúttal is/
Ha legalább egyszer elolvasnád a Falklandok történelmét, nem írnál ilyen hülyeséget...Az elnök bejelentette Argentína igényét a Falkland-szigetekre
A szigetcsoport 1833 óta a briteké, de 40 éve argentin csapatok szálltak ott partra. A 11 hétig tartó háború – amiben több mint 900 ember meghalt – Nagy-Britannia győzelmével ért véget.
Halkan kérdem nem lehetne már hogy kitáraznak valamelyik ilyen pofátlan országgal szemben a angol-szászok?
Kb. néhány héten belül.
Normálisan.
Felszólítják a állampolgáraikat hogy 1 héten belül hagyják el a területet és a flották megoldják a dolgot.
Ha sokat sírnak utána akkor pedagógiai célzattal mehet valami egyéb nyalánkság is utólag.
Az argentin elnökön meg nem csodálkozom, mert - miként a junta idejében - ma is el kell terelni a nyomorgó tömegek figyelmét a gazdasági bajokról...
Igen terelés gyanús az ügy.Ha legalább egyszer elolvasnád a Falklandok történelmét, nem írnál ilyen hülyeséget...
Az argentin elnökön meg nem csodálkozom, mert - miként a junta idejében - ma is el kell terelni a nyomorgó tömegek figyelmét a gazdasági bajokról...
Belső bajokról arra hogy érzelmek meg ott az a 500 km-re lévő atom hatalom ensz bt állandó tag állam területét képező rész a miénk...
Miért nem braziliával vagy bolíviával szemben uszít?
Mert ott hamarabb kiderülne hogy csinálni kéne valamit csak hát több lenne a hátrány sokkal mint a előny.
...Ami gazdasági gondokban erősen benne van az USA, némi "banki-gyarmatosítás" néven összefoglalható folyamattal.
Ha valaki nem tudja miről van szó, kérdezzen idősebbeket a rendszerváltás utáni élményekről, hitelkamatokról, inflációról...
Kb. mint ami nálunk 2006-hoz, majd utána a 2010-es eredményhez vezetett.
Na ez megy náluk sok évtizede!
Lesz robbanás ott is!
.
Ha valaki nem tudja miről van szó, kérdezzen idősebbeket a rendszerváltás utáni élményekről, hitelkamatokról, inflációról...
Kb. mint ami nálunk 2006-hoz, majd utána a 2010-es eredményhez vezetett.
Na ez megy náluk sok évtizede!
Lesz robbanás ott is!
.
Azt nem tudom, hogy Bolíviával vagy Brazíliával szemben van-e területi követelésük. Chilével szemben volt, de az elbukott falklandi háború után /a bukott juntát követő kormányok/ azt elfelejtették.
Lehet, hogy ismét az eszükbe jut...?!?
Utána meg majd Yoda mester otthonára, a Dagoba rendszerre vetnek szemet...?!?
Nagy gondok lehetnek abban az Argentínában...
Akkor tehát benne vannak a britek /falklandiak/, a jenkik, és lehet, hogy a chileiek - no meg a brazilok és a bolíviaiak is...?!? - Magyarul mindenki hibás, csak az argentinok nem...!!!
A magyar "vezér" szerint meg mindenről Brüsszel tehet...!!!
Jancsótól idézet aki a ede megevé ebédemben mondatja a színésszelAzt nem tudom, hogy Bolíviával vagy Brazíliával szemben van-e területi követelésük. Chilével szemben volt, de az elbukott falklandi háború után /a bukott juntát követő kormányok/ azt elfelejtették.
Lehet, hogy ismét az eszükbe jut...?!?
Utána meg majd Yoda mester otthonára, a Dagoba rendszerre vetnek szemet...?!?
Nagy gondok lehetnek abban az Argentínában...
Akkor tehát benne vannak a britek /falklandiak/, a jenkik, és lehet, hogy a chileiek - no meg a brazilok és a bolíviaiak is...?!? - Magyarul mindenki hibás, csak az argentinok nem...!!!
A magyar "vezér" szerint meg mindenről Brüsszel tehet...!!!
az be van bizonyítva hogy a ember értelmes
de az nincs bebizonyítva hogy a emberek is értelmesek
ld. manipuláció amiről ír, más a hibás.
ha a birka legelő a ővék lenne /argentínában pont rengeteg helyen legeltetnek birkákat és rengeteg birkájuk is van és nagy területű ország/ akkor még a fing is illatosabb lenne
és ezt sokan beveszik
Logikusnak logikus, de akkor már nem véreskezű diktátor? Vannak jó és vannak rossz diktátorok (és van aki nem is az csak annak mondják).Érdekes és logikus lépés.
Akár sikeres is lehet.
Magas rangú amerikai tisztségviselők érkeztek szombaton Venezuelába, hogy tárgyaljanak Nicolás Maduro elnökkel Moszkvától való esetleges eltávolodásáról Oroszország ukrajnai háborújával összefüggésben – jelentette a Reuters hírügynökség egy az ügyet ismerő, meg nem nevezett forrásra hivatkozva. Hosszú évek óta ez a legmagasabb szintű amerikai látogatás a dél-amerikai országban, és
Mandiner
mandiner.hu
annak a washingtoni törekvésnek a része, hogy elszigeteljék a világban Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Hiába no, ahogy a régi latin-amerikai mondás tartja “Távol az Istentől, közel az Egyesült Államokhoz!”
Tévedsz! Van 2 istentelenül rossz diktátor: Az egyik csak elcsalta a választásokat és elüldözte az ellenzéket. A másik viszont megtámadta a szomszédját és civileket gyilkol - ráadásul ő az erősebb. Magyarul célszerű "időlegesen megegyezni" a csalóval a gyilkos leállítása érdekében, mely után a megegyezésből is leállítás lesz...
Én pl. drukkoltam évekkel ezelőtt maduronak amikor az a bohóc több alkalommal is meg akarta puccsolni.
Amit én akkor is láttam hogy tudja hogy mi az a munka ez pozitív előjel, jellembéli okok ezt nem részletezném.
Úgy néz ki most is képes volt felül emelkedni a problémán és a hazája javára dönteni ami egyébként hivatalosan a dolga is /más politikusoknak is.
Hát én megnézném a visszavágót.@nyád.
Mmint az argentinnak
ó azt én is
/de a végén argentína is belép a Commonwealth-be
/ -nem mintha bárkinek is kéne az a szemétdomb /mmint AR / .
Az szemétdombjukat egy virágzó államból sikerült kialakítania a megfelelő embereknek a megfelelő s...be helyezett nyelvvel. Igazából rég fel kellett volna akasztgatniuk őket és örökre megszakítani minden diplomáciai kapcsolatot az usával.ó azt én is
/de a végén argentína is belép a Commonwealth-be
Ha most AR-ra gondolsz, akkor azért elég durván csődbe mentek.
Vagy épp azt mondod, hogy szemétdombot csináltak a régen jól működőből?
/bár nem tudom ,h mikor ment nekik jól igazság szt/
'God of our fathers, known of old,
Lord of our far-flung battle line,
Beneath whose awful hand we hold
Dominion over palm and pine—
Lord God of Hosts, be with us yet,
Lest we forget—lest we forget!'
Lord of our far-flung battle line,
Beneath whose awful hand we hold
Dominion over palm and pine—
Lord God of Hosts, be with us yet,
Lest we forget—lest we forget!'
Az út egy része máig. Az eleje kísértetiesen hasonlít a rendszerváltásunkra és az azt követő időkre.
A CIA „Kondor-hadművelete”: piszkos háború, halálbrigádok és az eltűntek
A Latin-Amerika Társaság honlapja
Ugyanebben a birodalomban az argentin gazdaságnak meg kellett állnia a fosszilis tüzelőanyagoktól függően, és erős motivációval rendelkezett nukleáris programjának bővítésére; ez lehet az egyik oka annak, hogy az Egyesült Államok nem lép fel az Argentínában zajló emberi jogi jogsértések ellen. Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának 1976-os, titkosítás alól feloldott memorandumában kijelentették, hogy fontos, hogy Videla elnök "a gyilkossági rendszer leleplezésének kedvezőtlen hatása legyen Argentína hitelfelvételi erőfeszítéseire, és más módon megoldásokat találjon gazdaságának javítására".
Dirty War - Wikipedia
Privatizációk (1990–1994)
A Privatizációt a Világbank és az IMF az 1990-es években a fejlődő országok, például Argentína számára előnyben részesített megoldásnak tekintette az adósságválság leküzdésére. Ennek megfelelően a Menem-adminisztráció különleges hatásköröket kapott a Kongresszustól, amely 1989-es beiktatása után röviddel új jogszabályt fogadott el, amely mintegy 300 állami vállalat eladását engedélyezte 24 milliárd dollárért. [70] A bevételt nagyrészt a 65 milliárd dolláros külföldi adósság visszafizetésére és bevételszerzésére fordították (amelynek 90% -át egy 1984-es gazdasági minisztériumi ellenőrzés során csalárd jellegűnek találták). Az erre a célra kibocsátott 31 milliárd dolláros Brady-kötvények azonban elmélyítették az ország adósságválságát, mert míg Argentína névértéken szolgálta ki őket, a kötvények jellemzően meredek kedvezménnyel kereskedtek. [71]A közszolgáltatási díjak nagy növekedése, a gyenge szabályozási keretekhez és a koncessziós szerződések folyamatos újratárgyalásához hozzáadva, túlméretezett nyereséget hozott a privatizált vállalatoknak. 1993 és 2000 között Argentína 200 legnagyobb vállalata 28,4 milliárd dollár nyereséget halmozott fel, amelynek 56,8% -át privatizált vállalatok, 26,3% -át pedig olyan cégek szerezték, amelyek kapcsolatban álltak ezekkel a vállalatokkal. Argentínában 1995 és 2001 között gyakorlatilag befagyasztották az árakat és a béreket; de a közüzemi díjak az amerikai inflációs rátával összhangban emelkedtek, ami további bevételi forrást jelent az újonnan privatizált vállalatok számára. Az Argentínában felszámított közszolgáltatási díjak és az amerikai inflációs ráta összekapcsolása lehetővé tette a privatizált vállalatok számára, hogy 2000-re 9 milliárd dollárt zsebeljenek be. Ezenkívül a privatizált cégek bevételeik 70% -át külföldre küldték, miközben nem fizették meg az éves koncessziós díjakat, vagy nem hajtották végre a szerződésekben előírt összes befektetést. A vállalatok nagy mennyiségű inputot és a társult vállalkozások által előállított árukat is importáltak, súlyos kereskedelmi adósságokat kötöttek dollárban, miközben megsértették azt a törvényt, amely előírja számukra, hogy az argentin termékeket részesítsék előnyben a vásárlások során. [70]
Maguk a privatizációk feltételei gyakran magukban foglalták a vásárlók számára egyoldalú előnyöket. A legjelentősebb esetek közé tartozott az ENTel állami telefontársaság, amelyet 1990-ben privatizáltak, 180 millió dollár értékű földterülettel, amelyet vásárlóinak ajándékoztak, és további 250 millió dolláros veszteséggel az államnak; [60][62] a Somisa állami acélművek, eladták Techint 1992-ben egyhetede a könyv szerinti értéke US $ 1 milliárd, hogy Jorge Triaca, Alsogaray elődje Somisa, becsült; [61] és az Aerolíneas Argentinas 1990-ben kötelezettségek nélkül eladták (Argentínának 800 millió dolláros költséggel) a spanyol Ibériának, amely a következő évtizedben 900 millió dollárral adósodott el a légitársaságnak, miközben eladta a cég 30 repülőgépéből 29-et, amikor privatizálták. [72]
Corruption in Argentina - Wikipedia
2002
Néhány kritikus reformlépés megtétele után Argentína jelezte az IMF-nek, hogy kész újabb küldöttséget fogadni, amellyel immár meg lehetne vitatni újabb hitelek folyósításának tervét. A kormány törölte azt a rendeletet, amely "az ország gazdasági tönkretétele" címén büntethetővé tenne külföldi befektetőket. Egy további korrekció keretében enyhítették a betétek zárolásáról még tavaly év végén hozott intézkedéseket, továbbá sikerült az utolsó nagyobb tartomány, Santa Fe vezetését is megnyerni, hogy csatlakozzék Cordoba és Buenos Aires regionális kormányzatához, az IMF által követelt kiadáscsökkentések foganatosítása terén - írja a Reuters.
Argentin reformok
www.vg.hu
2001-2008
Argentínában és szomszédainál az Ieco gazdasági napilap tudomása szerint a Monsanto egyszerű cselhez folyamodott. A társaság kisebb cégeket keresett meg, és rajtuk keresztül juttatta be a génmódosított vetőmagokat ezekbe az országokba. Emlékezetes, Argentína 2001-ben hivatalosan is fizetésképtelenséget jelentett, s a sarokba szorított dél-amerikai államban 2008-ig a termőföldek 65 százaléka került külföldi, jórészt multinacionális cégek kezébe. Az új helyzet miatt Uruguay és Paraguay sem tudott ellenállni a génmódosított terményeknek. Argentína ugyan megszabadult a Monsantótól, de beengedte kisebb vetélytársait – 14 génmódosított fajta vetését engedélyezték.
A Monsanto a nagyvilággal kukoricázik
Nem példa nélküliek a világban azok a tisztázatlan és zavaros esetek, amelyek most hazánkban is körülveszik az egyik legnagyobb amerikai GMO-vállalatot, a Monsantót. A nemzetközi sajtóban bőven találunk olyan írásokat, amelyek a céggel kapcsolatban kiskapuk kihasználásáról és más trükkökről...
magyarnemzet.hu
2007
A BBC spanyol nyelvű honlapja is beszámolt róla, hogy Néstor Kirchner, argentin elnök aláírta azt a dokumentumont, amelynek révén az állambiztonsági hatóságok tagjai már nyilvánosságra hozhatják az eddig államtitoknak minősülő információkat, adatokat az igazságszolgáltatás előtti meghallgatásukon. Az emberiesség elleni bűntettek miatt bíróság elé került vádlottak eddig azzal védekeztek, hogy államtitkot sértenének, ha vallanának az argentin katonai kormányzás (1976-1983) alatt történtekről. Az októberi elnöválasztásokra készülő elnök ezzel a rendelettel az elmúlt hetekben Spanyolországban letartóztatott, és kiadatásra váró Isabel Perón elítéléséhez is szolgáltatott újabb vádpontokat. A rendelet ugyanis korábbi időszakokra is érvényes, mert egyes bírók szerint Isabel Perón elnök asszony rövid demokratikus kormányzása (1974-1976) alatt kezdődött az „államterrorizmus”, és az emberi jogok sorozatos és tudatos megsértése.
Forrás: https://kuruc.info/r/1/8977/
2008
Argentína szerdán bejelentette, hogy az országban 1994-óta működő, 29 milliárd dollárt kezelő magánnyugdíjalapok államosítására készül. A lépéssel az államcsődöt próbálják elkerülni. A globális pénzpiaci válságtól menekítené meg az argentin kormány az öngondoskodókat, az ellenzők szerint csak meg akarja kaparintani a nyugdíjalapokat. A tavaly októberben megválasztott első argentin elnökasszony, Cristina Fernández de Kirchner hétfőn kiszivárogtatta döntését, hogy a pénzügyi válság miatt a nyugdíjasok védelmében államosítani fogja a magánnyugdíj-pénztárakat. Az ügyészség másnap a hivatalos bejelentés után megtiltotta az érintett pénztáraknak, hogy egy hétig bármilyen tranzakciót végezzenek a tőzsdén. Szerdán pedig az elnök asszony közölte, hogy a következő év január elsejétől az állam teljesen állami kézbe veszi a befizetett nyugdíjak kezelését. A CFK váratlan döntésétől megriadt befektetők miatt a Merval, a Buenos Aires-i tőzsde zuhanni kezdett – kedden 10,19 pontot, szerdán 17 százalékot esett –, és nyomában a madridi Ibex35 is újabb fekete napot könyvelhetett el szerdai 8,16-pontos esésével. A madridi pánik nem meglepő, mivel a zuhanó részvények – Telefónica, Repsol. BBVA, Banco Santander – főleg az argentin érdekeltségekkel rendelkező cégeket érintette. Argentína ugyanis egyre nyilvánvalóbban jelzi, hogy visszaveszi azokat az állami tulajdonokat, amelyeket a kilencvenes években a szintén neoliberális gazdaságpolitikát alkalmazó jobboldali José María Aznar, spanyol kormányfő idején vettek meg az említett cégek. (Aznar kormánya 1997-2001 között 33,5 milliárd euró bevételt könyvelt el a spanyol állami vállalatok kiárusításából, ebből vásárolt be Latin-Amerikában.) A keddi-szerdai események megértéséhez kicsit vissza kell pörgetni az idő kerekét: a második legnagyobb dél-amerikai ország lakosainak emlékeiben még nagyon élénken élnek a hét évvel ezelőtti (2001. december 3-i) pénzügyi összeomlás megrázkódtatásai: a kormány kapkodása és a zavargások – 15 nap alatt három (ideiglenes) elnök váltotta egymást –, akárcsak az utána következő egy évig tartó corralito, vagyis készpénzkorlátozás. Ez annyit jelentett, hogy minden állampolgár, aki rendelkezett banki folyószámlával, csak onnan vehetett fel pénzt, egy héten legfeljebb 250 dollárnak megfelelő összeget. Az ország középosztálya egyik napról a másikra a legteljesebb nyomorban találta magát. Az összeomlással egyértelműen bebizonyosodott a neoliberális gazdaságpolitikát folytató Carlos Saúl Ménem elnök (1989-1999) egész mandátumának kudarca – aki ellen most bírósági per zajlik. A gyors privatizáció – például az ország termőföldjeinek 65 százaléka külföldi kézben van, a vasúthálózat viszont teljes mértékben magánkézbe került –, a még jobban elharapózó korrupció, a hatalmas, 155 milliárd dolláros államadósság – amely még a kozmetikázott statisztikai adatok szerint is alig csökkent idén júliusig, csupán 147 milliárdra –, a kikényszerített szürke gazdaság a mai napig tartó nyomokat hagyott az ország lakosságában és gazdaságának működésében. Sőt néhány hete az Ieco, a független Clarín gazdasági melléklete egyenesen arról írt, hogy ismét előállt a hét évvel ezelőtti összeomlás majdnem minden feltétele. Argentína egy ideig követte az IMF könyörtelen receptjeinek alkalmazását, majd Cristina férje, Néstor Kirchner elnökké választása után fokozatosan következett be a csaknem 180 fokos fordulat. A gazdaság felpörgetésével – és a venezuelai elnök, Hugo Chávez nagyvonalú támogatásaival – sikerült elérni, hogy Argentína visszafizesse összes tartozását az IMF-nek, aztán végleg búcsú intett neki Brazíliával egyetemben. A bevételeinek jelentős részét a mezőgazdasági kivitelből szerző ország nem tudta kihasználni az élelmiszerárak emelkedését sem, hogy valamelyest törlesszen tartozásaiból, hiszen a földtulajdonosok nagy része külföldi, ráadásul márciustól több hónapig tartott a gazdák sztrájkja, amely tovább nehezítette Argentína amúgy sem egyszerű helyzetét. A Valutaalap viszont az Egyesült Államok segítségével akarja visszaszerezni elvesztett befolyását, és közösen gyakorolnak nyomást az országra, mégpedig úgy, hogy a Valutaalap részt akar venni Argentína többi államadósságának soron következő rendezésében, mert hamarosan ki kell fizetnie több milliárd dollárt a 19 hitelezőt tömörítő úgynevezett párizsi klubnak, amelyben az Egyesült Államok is hitelező tagállam. Ekkor jelent meg a színen Oroszország, és felajánlotta segítségét Argentínának, több ágazatban is, akárcsak Chilének. Az események jelen állása szerint ugyanolyan eredménnyel fog járni az IMF és az Egyesült Államok példátlan mértékű nyomása az adósságokban úszó és számtalan egyéb nehézséggel küszködő országra, mint Venezuela esetében. A venezuelai hadsereg elavult amerikai fegyverzetének korszerűsítését kérő Cháveznek nem engedte az Egyesült Államok, hogy tőle vagy más szövetségesétől vásároljon haditechnikát. Chávez most már orosz fegyverzetet szerzett, és Oroszország stratégiai szövetségesének számít.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/29813/
2009
Argentínától venne uránt Irán
kuruc.info
A magát függetlennek tartó argentin lap portálja a múlt hét után ismét vezető helyen foglalkozott a kormány és az IMF közötti közeledéssel. Amado Boudou, gazdasági miniszter kifogásolta, hogy bár a nemzetközi pénzintézet azt mondja magáról, hogy megújult a válság hatására, régiek a módszerek és a receptek. Legalábbis más országoknak adott újabb tanácsadások alapján. Így továbbra is javasolják az állami támogatások megvonását, a rugalmas foglalkoztatási szabályokat, és a nyugdíjkorhatár kitolását a megajánlandó hitelek feltételeként. A szerző figyelmét nem kerülte el az Egyesült Államokkal való kivételes bánásmód, amely a más államoknak adott szintén szigorú megszorító intézkedések helyett dicséretet kapott a Nemzetközi Valutaalap ellenőreitől.
Forrás: https://kuruc.info/r/8/46018/
A napilap vezető helyen számolt be a dél-amerikai ország felsőházának döntéséről, amelynek értelmében most már kiírhatják június 28-ra az előrehozott részleges törvényhozói választást. Cristina Fernández de Kirchner, az első megválasztott argentin elnök asszony ezzel elérte célját, mert azt reméli, hogy csökkenő népszerűsége ellenére még megnyerheti az eredetileg október végére tervezett választást. Argentínában pénteken ért véget az exportra kivetett adóemelés miatt egy éven belül a hetedik gazdasztrájk, és újra tüntetnek a tanárok is a fővárosban. Cristina Fernández azt is bejelentette a közbiztonság folyamatos romlása és a gyilkossági esetek számának megugrása miatt ugyancsak tiltakozó lakosság követelésének eleget téve, hogy 4000 fővel megerősítik a létszámhiánnyal küszködő rendőrséget, 400 millió pezót fordítanak a testület igényeire, amely a feladatok bővítésének ellátásához kap 500 járőrkocsit, 21 500 mobiltelefont, és Buenos Aires veszélyeztetett környékein 5000 térfigyelő kamerát helyeznek el.
Forrás: https://kuruc.info/r/8/37842/
Az argentin lap portálja szerdán írta meg, milyen mérleggel zárt a kormány által felajánlott néhány hónapos moratóriuma azoknak, akik külföldre menekítették pénzüket. Cristina Fernández de Kirchner elnök asszony súlyos és krónikus pénzszűkében szenvedő kormánya nagyon sovány eredményt ért el, hiszen csak nagyon kevesen vallották be, hogy pénzt mostak tisztára: mindössze 4,3 milliárd dollár (vagyis a becsült összeg három százaléka) jelent meg az adófizetők számláin, holott a statisztikai hivatal (INDEC) számításai szerint az állampolgárok 128 milliárd dollárt menekítettek külföldre. Újabb reményt jelenthet, hogy az állampolgárok 14,8 milliárd pezó adóhátralékot is elismertek az állam javára.
Forrás: https://kuruc.info/r/8/46138/
2010
A világ vezető magtermelő csoportja, az amerikai Monsanto nem használhatja a Roundup gyomirtóknak ellenálló szójababra kapott európai szabadalmat az argentin szójadara uniós bevitelének megakadályozására az Európai Bíróság keddi megfellebezhetetlen ítélete szerint. A magtechnológiai szabadalom ugyanis nem terjeszthető ki a feldolgozott termékekre. Argentína a világ harmadik legnagyobb szójadara-exportőre Brazília és az USA mögött, és egyike azon kevés országnak, ahol a Monsanto nem tudta bejegyeztetni a nevezett szabadalmat. n Bloomberg
www.vg.hu
Argentína is elismerte a független palesztin államot
Forrás: https://kuruc.info/r/4/70566/
Elmeszelte Soros Györgyöt egy argentin bíróság
Forrás: https://kuruc.info/r/8/69478/
Argentína szerdán bejelentette, hogy az országban 1994-óta működő, 29 milliárd dollárt kezelő magánnyugdíjalapok államosítására készül. A lépéssel az államcsődöt próbálják elkerülni. A globális pénzpiaci válságtól menekítené meg az argentin kormány az öngondoskodókat, az ellenzők szerint csak meg akarja kaparintani a nyugdíjalapokat. A tavaly októberben megválasztott első argentin elnökasszony, Cristina Fernández de Kirchner hétfőn kiszivárogtatta döntését, hogy a pénzügyi válság miatt a nyugdíjasok védelmében államosítani fogja a magánnyugdíj-pénztárakat. Az ügyészség másnap a hivatalos bejelentés után megtiltotta az érintett pénztáraknak, hogy egy hétig bármilyen tranzakciót végezzenek a tőzsdén. Szerdán pedig az elnök asszony közölte, hogy a következő év január elsejétől az állam teljesen állami kézbe veszi a befizetett nyugdíjak kezelését. A CFK váratlan döntésétől megriadt befektetők miatt a Merval, a Buenos Aires-i tőzsde zuhanni kezdett – kedden 10,19 pontot, szerdán 17 százalékot esett –, és nyomában a madridi Ibex35 is újabb fekete napot könyvelhetett el szerdai 8,16-pontos esésével. A madridi pánik nem meglepő, mivel a zuhanó részvények – Telefónica, Repsol. BBVA, Banco Santander – főleg az argentin érdekeltségekkel rendelkező cégeket érintette. Argentína ugyanis egyre nyilvánvalóbban jelzi, hogy visszaveszi azokat az állami tulajdonokat, amelyeket a kilencvenes években a szintén neoliberális gazdaságpolitikát alkalmazó jobboldali José María Aznar, spanyol kormányfő idején vettek meg az említett cégek. (Aznar kormánya 1997-2001 között 33,5 milliárd euró bevételt könyvelt el a spanyol állami vállalatok kiárusításából, ebből vásárolt be Latin-Amerikában.) A keddi-szerdai események megértéséhez kicsit vissza kell pörgetni az idő kerekét: a második legnagyobb dél-amerikai ország lakosainak emlékeiben még nagyon élénken élnek a hét évvel ezelőtti (2001. december 3-i) pénzügyi összeomlás megrázkódtatásai: a kormány kapkodása és a zavargások – 15 nap alatt három (ideiglenes) elnök váltotta egymást –, akárcsak az utána következő egy évig tartó corralito, vagyis készpénzkorlátozás. Ez annyit jelentett, hogy minden állampolgár, aki rendelkezett banki folyószámlával, csak onnan vehetett fel pénzt, egy héten legfeljebb 250 dollárnak megfelelő összeget. Az ország középosztálya egyik napról a másikra a legteljesebb nyomorban találta magát. Az összeomlással egyértelműen bebizonyosodott a neoliberális gazdaságpolitikát folytató Carlos Saúl Ménem elnök (1989-1999) egész mandátumának kudarca – aki ellen most bírósági per zajlik. A gyors privatizáció – például az ország termőföldjeinek 65 százaléka külföldi kézben van, a vasúthálózat viszont teljes mértékben magánkézbe került –, a még jobban elharapózó korrupció, a hatalmas, 155 milliárd dolláros államadósság – amely még a kozmetikázott statisztikai adatok szerint is alig csökkent idén júliusig, csupán 147 milliárdra –, a kikényszerített szürke gazdaság a mai napig tartó nyomokat hagyott az ország lakosságában és gazdaságának működésében. Sőt néhány hete az Ieco, a független Clarín gazdasági melléklete egyenesen arról írt, hogy ismét előállt a hét évvel ezelőtti összeomlás majdnem minden feltétele. Argentína egy ideig követte az IMF könyörtelen receptjeinek alkalmazását, majd Cristina férje, Néstor Kirchner elnökké választása után fokozatosan következett be a csaknem 180 fokos fordulat. A gazdaság felpörgetésével – és a venezuelai elnök, Hugo Chávez nagyvonalú támogatásaival – sikerült elérni, hogy Argentína visszafizesse összes tartozását az IMF-nek, aztán végleg búcsú intett neki Brazíliával egyetemben. A bevételeinek jelentős részét a mezőgazdasági kivitelből szerző ország nem tudta kihasználni az élelmiszerárak emelkedését sem, hogy valamelyest törlesszen tartozásaiból, hiszen a földtulajdonosok nagy része külföldi, ráadásul márciustól több hónapig tartott a gazdák sztrájkja, amely tovább nehezítette Argentína amúgy sem egyszerű helyzetét. A Valutaalap viszont az Egyesült Államok segítségével akarja visszaszerezni elvesztett befolyását, és közösen gyakorolnak nyomást az országra, mégpedig úgy, hogy a Valutaalap részt akar venni Argentína többi államadósságának soron következő rendezésében, mert hamarosan ki kell fizetnie több milliárd dollárt a 19 hitelezőt tömörítő úgynevezett párizsi klubnak, amelyben az Egyesült Államok is hitelező tagállam. Ekkor jelent meg a színen Oroszország, és felajánlotta segítségét Argentínának, több ágazatban is, akárcsak Chilének. Az események jelen állása szerint ugyanolyan eredménnyel fog járni az IMF és az Egyesült Államok példátlan mértékű nyomása az adósságokban úszó és számtalan egyéb nehézséggel küszködő országra, mint Venezuela esetében. A venezuelai hadsereg elavult amerikai fegyverzetének korszerűsítését kérő Cháveznek nem engedte az Egyesült Államok, hogy tőle vagy más szövetségesétől vásároljon haditechnikát. Chávez most már orosz fegyverzetet szerzett, és Oroszország stratégiai szövetségesének számít.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/29813/
2009
Argentínától venne uránt Irán
Kuruc.info - Argentínától venne uránt Irán
A portugál Expresso informatikusai „tesztelték” a kormány és az államfő számítógépeinek védelmét. Az argentin Clarín orosz forrásokból megtudta, miért merült fel Argentína neve az iráni urándúsítás kapcsán. Expresso.clix.pt – Portugália A hetilap szombaton elárulta, hogy informatikusai sajátos...
A magát függetlennek tartó argentin lap portálja a múlt hét után ismét vezető helyen foglalkozott a kormány és az IMF közötti közeledéssel. Amado Boudou, gazdasági miniszter kifogásolta, hogy bár a nemzetközi pénzintézet azt mondja magáról, hogy megújult a válság hatására, régiek a módszerek és a receptek. Legalábbis más országoknak adott újabb tanácsadások alapján. Így továbbra is javasolják az állami támogatások megvonását, a rugalmas foglalkoztatási szabályokat, és a nyugdíjkorhatár kitolását a megajánlandó hitelek feltételeként. A szerző figyelmét nem kerülte el az Egyesült Államokkal való kivételes bánásmód, amely a más államoknak adott szintén szigorú megszorító intézkedések helyett dicséretet kapott a Nemzetközi Valutaalap ellenőreitől.
Forrás: https://kuruc.info/r/8/46018/
A napilap vezető helyen számolt be a dél-amerikai ország felsőházának döntéséről, amelynek értelmében most már kiírhatják június 28-ra az előrehozott részleges törvényhozói választást. Cristina Fernández de Kirchner, az első megválasztott argentin elnök asszony ezzel elérte célját, mert azt reméli, hogy csökkenő népszerűsége ellenére még megnyerheti az eredetileg október végére tervezett választást. Argentínában pénteken ért véget az exportra kivetett adóemelés miatt egy éven belül a hetedik gazdasztrájk, és újra tüntetnek a tanárok is a fővárosban. Cristina Fernández azt is bejelentette a közbiztonság folyamatos romlása és a gyilkossági esetek számának megugrása miatt ugyancsak tiltakozó lakosság követelésének eleget téve, hogy 4000 fővel megerősítik a létszámhiánnyal küszködő rendőrséget, 400 millió pezót fordítanak a testület igényeire, amely a feladatok bővítésének ellátásához kap 500 járőrkocsit, 21 500 mobiltelefont, és Buenos Aires veszélyeztetett környékein 5000 térfigyelő kamerát helyeznek el.
Forrás: https://kuruc.info/r/8/37842/
Az argentin lap portálja szerdán írta meg, milyen mérleggel zárt a kormány által felajánlott néhány hónapos moratóriuma azoknak, akik külföldre menekítették pénzüket. Cristina Fernández de Kirchner elnök asszony súlyos és krónikus pénzszűkében szenvedő kormánya nagyon sovány eredményt ért el, hiszen csak nagyon kevesen vallották be, hogy pénzt mostak tisztára: mindössze 4,3 milliárd dollár (vagyis a becsült összeg három százaléka) jelent meg az adófizetők számláin, holott a statisztikai hivatal (INDEC) számításai szerint az állampolgárok 128 milliárd dollárt menekítettek külföldre. Újabb reményt jelenthet, hogy az állampolgárok 14,8 milliárd pezó adóhátralékot is elismertek az állam javára.
Forrás: https://kuruc.info/r/8/46138/
2010
A világ vezető magtermelő csoportja, az amerikai Monsanto nem használhatja a Roundup gyomirtóknak ellenálló szójababra kapott európai szabadalmat az argentin szójadara uniós bevitelének megakadályozására az Európai Bíróság keddi megfellebezhetetlen ítélete szerint. A magtechnológiai szabadalom ugyanis nem terjeszthető ki a feldolgozott termékekre. Argentína a világ harmadik legnagyobb szójadara-exportőre Brazília és az USA mögött, és egyike azon kevés országnak, ahol a Monsanto nem tudta bejegyeztetni a nevezett szabadalmat. n Bloomberg
A Monsanto elvesztette a pert
www.vg.hu
Argentína is elismerte a független palesztin államot
Forrás: https://kuruc.info/r/4/70566/
Elmeszelte Soros Györgyöt egy argentin bíróság
Forrás: https://kuruc.info/r/8/69478/