- Amíg DK tele van amcsi bázisokkal, az ottani kormányt az USA időnként kézivezérli, a teljeses hadsereget mozgósítják USA vezetésű gyakorlatokon, amcsi radarokat és rakétákat telepítgetnek, stb... addig Kína és Oroszország érthető módon nincs elragadtatva a déli vezetés alatti egyesítéstől.
- Maga ÉK akár egyesítés után, akár bármely hatalom kezébe kerülve egy komoly pénztemető lenne. Rengeteg beruházásra lenne szükség, miközben piacként kerekítési hibánál is kisebb méretű. Termelő kapacitásként pedig még a beruházások és a technológia átadása/oda telepítése után is kérdéses, hogy menyire érné meg. Természeti erőforrásokkal korlátozottan vannak eleresztve. A munkaerőt pedig először meg kellene tanítani a technológia használatához szükséges alapokra. Kína nem szenved súlyos munkaerőhiányban és nem valószínű, hogy ÉK segítene rajta. Oroszország sem hiszem, hogy az északi munkaerőre lenne ráizgulva.
- A koreaiaknak nagyon nagy hagyománya van a Kína megszállás elleni ellenállásban és nem hiszem, hogy ha Kína, vagy Oroszország lenyúlná északot, akkor az komoly fegyveres ellenállás nélkül menne. Honvédő háborút vívnának. Az USA ellen pedig végképp az utolsó csepp vérükig harcolnának. Északon az USA-t nem csak a propaganda, hanem a szankciózgatás mindennapjaikban érezhető hatásai miatt is zsigerileg gyűlölik. Egy USA-t kiszolgáló DK hatalomátvételét sem nyelné le a jónép.
- DK-nak érdeke lehetne az egyesítés tekintettel a demográfiai helyzetükre, valamint arra, hogy ez mégis csak egy nép, egy ország, amiből a nagyhatalmak véres játszóteret csináltak és mesterségesen választották szét őket. De ahhoz, hogy DK vezetése elfogadható legyen mind Kína és Oroszország, mind az északi emberek számára, az USA-t ki kellene dobni onnan.
Jelenleg ÉK az USA legjobb hivatkozási alapja a térségbeli jelenlétre, úgy DK-ban, mind Japánban. Kiváló ürügy a fegyver eladásra is.
Amúgy az északiak egy egyesítéstől jobb életszínvonalat ugyan remélhetnek, de olyat nem, ami a délieknek van (különben elveszne az egyetlen valamire való értelme a terület felzárkóztatásának, az olcsó munkaerő). Másodrendű polgároknak tekintetnék őket sokkal inkább, mint a nyugati németek a keletieket. Ez minden bizonnyal nem töltené el őket mérhetetlen elégedettséggel, úgyhogy a kommunizmust ugyan nem feltétlenül szavaznák vissza, viszont az aktuális déli politikai vezetés ellen tömegesen szavazhatnak csalódottságukban. Németországban is másként szavaz kelet, mint nyugat. A kelet-európai országokban is vissza szavazták a baloldali pártokat (utódpárokat).
Azt meg felejtsük már el, hogy északon állandó éhezés van és tömegesen halnak éhen. Ez azért nettó propaganda. Az országuk mezőgazdasági termelésre korlátozottan alkalmas és a műtrágya az embargó miatt ritka madár náluk, a gépesített művelés is korlátozott, élelmiszer import pedig alig van, ezért ellátási nehézségeik értelemszerűen vannak. De egy komplett népet semmilyen diktatúra nem tudna kezelni, ha állandóan, évtizedek óta az éhhalál szélén lennének, mert nem lenne az embereknek érdemi veszteni valója. Lehet mondani hogy le vannak maradva (mondjuk úgy 30 évvel), de a termelési viszonyok azért messze nem középkoriak. A délinél 2,5-szer kisebb népsűrűséget azért nagyjából el tudják látni. Érdemes egy pillantást vetni Észak-Korea lakosságszámának alakulására. Folyamatosan nő. Ez nem éppen a tömeges alultápláltság jele. Azt is érdemes megnézni, hogyan alakult az elmúlt évtizedekben a két Korea lakossága. 1960 DK: 25,01 ÉK: 11,42 millió 2,19-szeres. 1970: DK: 32,24 ÉK: 14,41 szorzó: 2,24 1980: DK: 38,12 ÉK: 17,37 szorzó: 2,19 1990: DK: 42,87 ÉK: 20,19 szorzó: 2,12 2000: DK: 47,01 ÉK: 22,84 szorzó: 2,06 2010: DK: 49,41 ÉK: 24,50 szorzó: 2,02 2013: DK: 50,22 ÉK: 24,90 szorzó: 2,02