• Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 449
10 516
113
Nem tudom meddig nézi el India, a hinduk elleni bangladesi muszlim erőszakot
Nem igazán tudnak mit tenni ami gyors megoldást hoz. Ami nem sikerült a soros hálózaton keresztül burmában azt összehozták most bangladesben. A katonai beavatkozásnak nem lenne értelme most, meg kell várni mi Kína véleménye, ha úgy adódik közösen megfojthatják őket gazdaságilag és akkor a társadalomban most jelenlevő feszültségekkel egy polgárháborúba már be lehet avatkozni.

Külön sajnálatos ami történt mert ez az ország volt Irán mellet az ahol a kereszténység a leggyorsabban terjedt, ez mindenhogy fogja ezt befolyásolni de jól nem.

Az biztos hogy az Indiaiak az usat hibáztatják a történtekért, és ez modern idióta amcsi külpolitika újabb olyan csatája ahol többet veszítettek e győzelemmel....felkeményítették Indiát. Nekik meg ez emellett még egy üzenet hogy az anti muszlim törekvéseik teljesen helyénvalóak, bár ők is a keresztény térítés ellen vannak otthon , de a helyükben én tűzzel oltanám a tüzet, és a muszlimok között támogatnám a keresztény térítők munkáját, iszlámról kereszténységre hamarabb megtérnek mint a hagyományos indiai vallásokra.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 390
36 371
113
Nem igazán tudnak mit tenni ami gyors megoldást hoz. Ami nem sikerült a soros hálózaton keresztül burmában azt összehozták most bangladesben. A katonai beavatkozásnak nem lenne értelme most, meg kell várni mi Kína véleménye, ha úgy adódik közösen megfojthatják őket gazdaságilag és akkor a társadalomban most jelenlevő feszültségekkel egy polgárháborúba már be lehet avatkozni.

Külön sajnálatos ami történt mert ez az ország volt Irán mellet az ahol a kereszténység a leggyorsabban terjedt, ez mindenhogy fogja ezt befolyásolni de jól nem.

Az biztos hogy az Indiaiak az usat hibáztatják a történtekért, és ez modern idióta amcsi külpolitika újabb olyan csatája ahol többet veszítettek e győzelemmel....felkeményítették Indiát. Nekik meg ez emellett még egy üzenet hogy az anti muszlim törekvéseik teljesen helyénvalóak, bár ők is a keresztény térítés ellen vannak otthon , de a helyükben én tűzzel oltanám a tüzet, és a muszlimok között támogatnám a keresztény térítők munkáját, iszlámról kereszténységre hamarabb megtérnek mint a hagyományos indiai vallásokra.

Megkapta India is a maga Majdanját a szomszédban. Ez figyelmeztetés Modinak is.

Az indiai biztonsági establishment egyes tisztviselői úgy vélik, hogy a Sheikh Hasina volt miniszterelnök elleni, "az USA által támogatott puccs" a Biden-kormányzat "közvetlen megtorlása" volt India ellen Narendra Modi miniszterelnök közelmúltbeli moszkvai látogatása miatt - mondta egy indiai agytröszt vezetője a Sputnik Indiának.

"Tapintható súrlódásokat tapasztaltunk India és az USA között az állítólagos (Gurpatwant Singh) Pannun-összeesküvés, az emberi jogok és mostanában Narendra Modi miniszterelnök múlt havi oroszországi látogatása miatt. Sőt, az indiai biztonsági establishment egyes tagjai úgy vélik, hogy a bangladesi rendszerváltás megtorlás Modi ellen a moszkvai látogatásért" - jegyezte meg Dr. Abhinav Pandya, az Usanas Alapítvány igazgatója és vezérigazgatója.

Úgy vélte, hogy Washington valószínűleg tisztában van azzal, hogy az "India-barátnak" tekintett Hasina eltávolítása megnehezíti Újdelhi helyzetét, mint nagyhatalomét a saját szomszédságában.

Pandya a továbbiakban kiemelte India aggodalmát a Bangladesi Nacionalista Párt (BNP) - Jamaat-e-Islami (JI)* koalíció által játszott "negatív szerep" miatt, amikor legutóbb 2001 és 2006 között voltak hatalmon.

"Akkoriban láttuk, hogy radikális iszlamisták beszivárogtak az indiai határon Bangladesből. A BNP vezette kormány engedélyezte, hogy a chattogrami kikötőből fegyvereket szállítsanak az indiai északkelet-indiai fegyvereseknek, hogy ezzel is szítsák a felkelést a régióban. A hindu kisebbségek elleni támadások is megugrottak. Sajnos Hasina leváltása után ismét az India- és hinduellenes érzelmek újjáéledését látjuk az országban" - jelentette ki Pandya.

Pandya megjegyezte továbbá, hogy az 1971-es felszabadító háború sebei, amikor India az USA akarata ellenére segített Banglades Pakisztánból való megalakulásában, még mindig "gennyesednek" a mélyállam lelkében.

"Ez egy olyan megaláztatás volt, amelyet az USA még mindig nem felejtett el. Nem szabad elfelejteni, hogy Pakisztán az USA egyik legfontosabb szövetségese volt Ázsiában, a Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezetének (SEATO) tagja a hidegháború idején. Abban az időben a Jamaat-e-Islami (JI) nyíltan együttműködött az akkori, az USA által támogatott pakisztáni kormánnyal az indiai és bangladesi erőkkel szemben. Még ma is ismert, hogy a bangladesi és pakisztáni radikális erők szoros kapcsolatokat ápolnak" - jegyezte meg a szakértő.

Megjegyezte, hogy a Peter Haas dhakai amerikai nagykövet és a BNP-Jamaat vezetői közötti "kapcsolatok" az elmúlt hónapokban láthatóvá váltak, amit az amerikai követtel való találkozóik is bizonyítanak.

Felvetette, hogy Sheikh Hasina elutasítása egy katonai támaszpont átadására a nyugati hatalmaknak nem biztos, hogy tetszett az amerikaiaknak. A bangladesi ex-miniszterelnök keményen független külpolitikát felügyelt, és nem volt hajlandó engedni a külföldi nyomásnak - jelentette ki Pandya.

A szakértő továbbá kiemelte, hogy az USA India segítségével stratégiai előretörést kíván elérni Dél-Ázsiában és az Indiai-óceán térségében (IOR). Hangsúlyozta, hogy ez része az Egyesült Államok Kínával szembeni globális stratégiájának, amelyben Indiát kulcsfontosságú partnernek tekinti.

"A közelmúltban kiadott indiai-amerikai közös nyilatkozatok és a négyoldalú külügyminiszteri találkozó (FMM) nyilatkozata a dél-ázsiai együttműködés fokozására szólít fel. India azonban világossá tette, hogy nem lesz része semmilyen, az USA által vezetett szövetségi keretnek. Általánosságban elmondható, hogy India külpolitikája a hidegháború alatti el nem kötelezettitől napjainkban többfelé elkötelezetté vált. India mindkét esetben megőrizte stratégiai autonómiáját" - magyarázta Pandya.

A két ország Dél-Ázsiáról szóló közös nyilatkozatai azt jelezték, hogy az USA Indiát "bástyának" tekinti Kínával szemben - mondta.

Eközben a szakértő azt állította, hogy az indiai politikai döntéshozók óvakodtak attól, hogy ilyen szerepet öltsenek magukra, hozzátéve, hogy Újdelhi következetesen elutasította az amerikai közvetítési törekvéseket a Kínával folytatott határvitában.

India és az USA nézeteltérése Bangladesről

A Hasina leváltásával kapcsolatos indiai és amerikai nyilatkozatok hangneme és hangneme jelentősen különbözött - hangsúlyozta Pandya.

"Nem vagyok meglepve, hogy az USA nem bírálta élesen az erőszakos tüntetéseket és a vandalizmust, amelyek Bangladesben Hasina leváltását megelőzően zajlottak. Valójában ők azok, akik jelentős mértékben felelősek a puccs megrendezéséért, illetve elősegítéséért" - állította az agytröszt vezetője.

Pandya megemlítette, hogy az amerikai külügyminisztérium "üdvözölte" az "ideiglenes kormány" megalakulását Bangladesben. Kedden Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára felszólította az új államfőket, hogy "gondosan és hitelesen vizsgáljanak ki minden támadást", amely Hasina megbuktatását megelőzően történt, ezzel is növelve a nyomást a 76 éves volt miniszterelnökre.

Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, Ben Cardin szintén üdvözölte a demokratikusan megválasztott bangladesi vezető elleni puccsot, mint "a kollektív cselekvés átalakító erejét".

"Egy több mint egy évtizedes kormány után, amely szisztematikusan megfojtotta az ellenzéket, manipulálta a bíróságokat, és fegyverként használta a biztonsági szolgálatokat saját polgárai ellen, ma azt ünnepeljük, hogy Banglades számára megújult a lehetőség, hogy helyreállítsa az alkotmányos elvein alapuló demokráciát" - mondta Cardin keddi nyilatkozatában.

Másfelől az indiai külügyminiszter (EAM) S Jaishankar kedden a parlamentben elmondta, hogy Újdelhi továbbra is mélyen aggódik a bangladesi helyzet miatt, mivel tudomásul vette a közintézmények és a kisebbségek elleni támadásokat, amelyek Haszina Dakkából Újdelhibe tartó repülőútját megelőzően történtek.

Szerdán India is csökkentette diplomáciai jelenlétét az országban, és biztonsági aggályok miatt ideiglenesen bezárta Sylhetben lévő misszióját.

India és az Egyesült Államok eltérő kilátásairól szólva Anil Trigunayat volt indiai nagykövet, az újdelhi székhelyű Vivekananda Nemzetközi Alapítvány (VIF) nevű agytröszt főmunkatársa Washington szemére vetette, hogy "hiperhatalomként" viselkedik.

"Az USA 10 000 km-re ül, és úgy kommentál, mint egy hiperhatalom. Banglades azonban India szomszédja, ahol indiai állampolgárok, indiai vállalkozások és érdekek vannak. Ezért természetes, hogy aggódunk az ország biztonsága, védelme és stabilitása miatt" - mondta Trigunayat a Sputniknak.

Hangsúlyozta, hogy India mindig is kiállt a bangladesi emberek mellett, mivel a két országot kultúra és történelem köti össze.

* terrorista szervezet betiltva Bangladesben
 

Loken

Well-Known Member
2016. november 24.
2 766
5 116
113
https://www.portfolio.hu/global/202...ekult-a-hadsereg-atvette-az-iranyitast-702907
Tulajdonképpen egy egyre inkább diktatórikus jegyeket öltő 15 éve regnáló (a legutóbbi választásokon is nagy többséggel nyerő) rezsim bukását láthattuk amely egyre rosszabb és rosszabb válaszokat adott egy ártalmatlannak tűnő reform kapcsán...A kérdés inkább az, hogy mi jön most, mert az indulatok nem csillapodnak.
 

jurgenbauer

Well-Known Member
2015. február 1.
26 567
89 736
113
"Banglades volt miniszterelnöke, Seih Hasina megtagadta az Egyesült Államoktól, hogy a Bengáli-öbölben található St. Martin szigetén katonai bázist építsen, amely az amerikai haditengerészet teljes ellenőrzését biztosította volna az öböl felett, ill. a sziget feletti szuverenitás elvesztését jelentette volna."
 

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
16 613
22 066
113
"Banglades volt miniszterelnöke, Seih Hasina megtagadta az Egyesült Államoktól, hogy a Bengáli-öbölben található St. Martin szigetén katonai bázist építsen, amely az amerikai haditengerészet teljes ellenőrzését biztosította volna az öböl felett, ill. a sziget feletti szuverenitás elvesztését jelentette volna."
A térképet nézegetve: https://www.google.com/maps/@20.6014704,92.319735,10439m/data=!3m1!1e3?entry=ttu
akadnak kételyeim egy itt építendő katonai bázis jelentőségét illetően.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 390
36 371
113
 

kelepisti

Well-Known Member
2010. május 5.
3 088
9 042
113
Vesd össze az indiai piacot a EU piacával...
A jövőt Indiában írják, most durrant be igazán a gazdaságuk és megvan a demográfiai hátterük a több évtizedes szárnyaláshoz.
A fegyverek terén India sokat bénázik, ott nagyon is van keresnivalója a szerb hadiiparnak.
EU-s csatlakozás esetén majd előírják, hogy melyik iparágat kell leépíteniük, ami sok KKE ország esetében megtörtént.
Az EU-s csatlakozás csak még mélyebbre lökné Szerbiát.
Jelenlegi helyzetüket pedig a jugoszláv háborúk következményei okozzák.
Szin tiszta marhaság!!!!! A jövőt indiában... Vazze, akkor minek van szükségük Rafale-ra a Tejas mellett (és a Szu-30MKI-k mellett).. Az EU csatlakozás mélyebbre lökné szerbiát... Fidesz képzőt végeztél, ennyi baromságot csak a külügyminiszer, meg a dagi beszél...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and bel

ravenlord

Well-Known Member
2016. december 31.
4 902
14 646
113
Szin tiszta marhaság!!!!! A jövőt indiábna... Vazze, akkor minek van szükségük Rafale-ra a Tejas mellett (és a Szu-30MKI-k mellett).. Az EU csatlakozás mélyebbre lökné szerbiát... Fidesz képzőt végeztél, ennyi baromságot csak a külügyminiszer, meg a dagi beszél...
Nincs szükségük rá, főleg nem ilyen brutálisan drágán, de akkor a jenkik elhúzták előttük a mézesmadzagot, (Apache + fenyegetések, ígérgetések), hogy ne barátkozzanak az oroszokkal.
Vehettek volna Szu-35-öt, vagy folytathatták volna az FGFA együttműködést, de kiléptek belőle, így lett Rafale, amit szerintem utólag nagyon bánnak.
 

kelepisti

Well-Known Member
2010. május 5.
3 088
9 042
113
Nincs szükségük rá, főleg nem ilyen brutálisan drágán, de akkor a jenkik elhúzták előttük a mézesmadzagot, (Apache + fenyegetések, ígérgetések), hogy ne barátkozzanak az oroszokkal.
Vehettek volna Szu-35-öt, vagy folytathatták volna az FGFA együttműködést, de kiléptek belőle, így lett Rafale, amit szerintem utólag nagyon bánnak.
A FGFA egy bullshit.. Ez a repülőgép nem hozzna semmit, gyakorlatilag egy prototípus század repülget az oroszoknál és a fene tudja, hogy "igazi" légierő ellen (AWACS gépek, AESA lokátorok, AMRAAM C+ rakéták stb. mit érne. A Szu-35 szintén nem lett volna értelmes választás a Szu-30 után... A Rafale-k viszont a tengerészeti "M" változatokkkal sok azonos alkatrésszel gyártódnak, fegyverztet, és szupport hasonló. Nem kell még egy újabb géptípusnyi cuccot venni..
 

Loken

Well-Known Member
2016. november 24.
2 766
5 116
113

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
16 613
22 066
113
l0VhRlN.jpeg
 

Loken

Well-Known Member
2016. november 24.
2 766
5 116
113

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 899
35 000
113