[BIZTPOL] Irán

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
16 617
22 095
113
Érdekes dolgok ezek, de 2012-esek. Előfordult akkor, hogy iráni ladikok 100-200 m-re csónakáznak a Navy-től?
Most előfordul, láthattad te is.
 

Serathis

Well-Known Member
2018. április 30.
1 182
2 635
113
Kíváncsi vagyok hogy azután is előfordul, ha mondjuk tűzparancsot kapnak az amcsik a közelítő csónakokra.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
1, Felderítés. Mára jóformán az összes élvonalbeli US radar AESA rendszerű, a kis szar radarkeresztmetszet közel sem akkora gond.

Attól, hogy AESA rendszerű a radar, még nem lesz nagyobb a felderítési távolsága. A kis radarkeresztmetszet igenis gond. Ezek az apró csónakok fizikai méreteiket tekintve kisebbek (meg könnyebbek is), mint egy F-117, F-22, vagy F-35. A hajótest túlnyomó részben üvegszálas műanyag. A felületeik hegyes szögben döntöttek, nem a radar irányába vernek vissza. Sőt több szempontból nehezebben felderíthetők, mint egy alacsony észlelhetőségű repülőgép. A repülőkkel ellentétben nincsenek beömlő nyílásaik, hajtómű lapátkoszorújuk, szárnyaik, vezérsíkjaik stb... Beleolvadnak a felszíni visszaverődésbe, alig látszanak ki a tengerből (1,93 m magasság). Doppler elven nehezebb elkülöníteni őket a felszíntől, mert a sebességük nagyságrenddel kisebb, mint a repülőké és utazósebességen közel esik olyan természetes jelenségekhez, mint a hullámok. Szóval radarral bizony nehezen felderíthetők. Egyébként meg döntsd el, hogy isteníted az amcsi lopakodókat (általában ezt szoktad csinálni) és akkor a kis radarkeresztmetszet bizony bármilyen más eszköz esetén is sokat számít, vagy most épp nem sokat számít, de akkor mondjuk az F-35 esetében sem.

Nem csak AWACS, hanem az UAV is felderítés is játszik

Elméletnek szép lenne korlátlan számú és korlátlan felderítési képességű UAV-val. De ezzel szemben a valóság a következő:
Az UAV is vagy radar használ (de azt csak a kis számú Triton), vagy optikát. Csak éppen kisebb méretűt, könnyebbet, olcsóbbat és kisebb felderítési távolságút, mint egy AWACS, vagy egy ember vezette más harci gép. Az UAV számára is nagyon nehéz kiszúrni egy célpontot, aminek a radarkeresztmetszete is kicsi, a fizikai mérete is kicsi, ezért optikával is csak sokkal közelebbről vehető észre. Egy ilyen motorcsónak 16,3 m méter hosszú, egy AB romboló 155 m. A csónak 3,75 m széles, a romboló 20 m. A csónak 1,93 m magas, a romboló az árbocot figyelmen kívül hagyva is majdnem 20 méter, árboccal pedig dupla ennyi. Oldalról a csónak jó közelítéssel 100-szor kevesebb képpontot visz telítésbe ugyanolyan távolságból akár látható fény tartományú, akár képalkotó infra optikán és 10-szer kisebb távolságból deríthető fel. A 2 db, egyenként 1000 lőerős dízel motorja csúcsteljesítményen is közel 100-szor kevesebb hőt bocsát ki, mint az AB rombolók 134 ezer lóerős összteljesítményű 4 gázturbinája. Szóval ezt a csónakot nem könnyebb kiszúrni, mint egy harckocsit a terepen.
Mellesleg folyamatosan olyan sűrűségű UAV járőrözés nincs, az időben való felderítéshez szükséges 40-50 km távolságban, hogy ilyen kis célpontok ne csúszhassanak át. Egy közepes UAV-n optimistán talán 6-10 km-ről kiszúr kereséshez beállított optikával egy ilyen csónakot, amikor az gazdaságos utazósebességen lopakodik. (Egy kifejezetten nagy felbontású 1280x960-as infra kamerát kereséshez 9 fokos látószögre beállítva, 10 km távolságból egy ilyen csónak 3,06 képpont széles és 1,58 képpont magas képet ad. Azaz már éppen hogy észlelhető, de még nem azonosítható.) Egy 40-50 km sugarú, 250-310 km kerületű kör lefedéséhez állandóan levegőben kellene tartani kb. 15-20 UAV-t, vagy helikoptert. Ehhez képest a teljes Navy és USMC bőven 200 db alatti MQ-8 és RQ-21 UAV-val rendelkezik. Sokszorta kevesebbel, mint ember vezette harci géppel. Az apró drónokat, most hagyjuk, mert azok egy ilyen célpontot csak szánalmasan kis távolságból észlelnének a sokkal gyenegébb optikájukkal Egy hordozó kötelékben jellemzően van néhány db ilyen komolyabb UAV. Ennyiből pedig nem lehet felderítési hálót szőni. Nem is arra valók. Konkrét , ismert helyzetű célpontok megfigyelésére és tűzvezetésre használják őket, nem a vakvilágban bolyongásra, hátha kiszúrnak egy dióhéjat valahol.
Az iráni csónakokból több is van, meg olcsóbbak is, mint 1-1 ilyen amcsi UAV. És mivel a jenkik az UAV-kat az egész világon elosztva használják, az irányi csónakokból konkrétan az adott helyen nagyságrenddel több is lehet, mint jenki UAV-ból. Egy UAV pedig egyszerre csak egyfelé tud nézni. Ha felderítette és követi az egyik csónakot, akkor nem látja a másikat. Vagy állandóan forgatnia kell a kamerát és akkor csak egy-egy pillanatra észlel egy célpontot és azonosítani sem tudja.

mégis, ez csak másodlagos. Ugyanis ezek a motorcsónakok baromi zajosak, akusztikusan a létező legegyszerűbb felderíteni őket. Begyújtják azokat a dögnagy motorokat, szar kavitálós hajócsavarokat tekernek és pattognak a felszínen - érzékenyebb szonáros füle beszakad ezektől. A fél világ hallja, ha elindulnak bármerre.

Na persze. Ezt megint a te képzeleted. A valóság pedig a következő:
Egy ilyen motorcsónak 2 db 1000 lóerős dízel motorja hangosnak tűnik, ha épp utazol a motorcsónakon, vagy a közvetlen közeledben húz el. De több 10 km-ről finoman szólva állati nehéz meghallani a legérzékenyebb mikrofonnal is. Ha a motorcsónak már rohamoz, akkor már késő felderíteni. Amikor meg még lopakodik cirkáló sebességen, akkor pedig messze nem hangos. Pont erre típusra nem találtam adatot, de más nagy teljesítményű motorcsónakok 18-20 csomós cirkáló sebességen jellemzően 72-75 dB hangerővel közlekednek. Nagyon sok helyen még a nagy sebességű csapatáskor sem léphetik át a 85-90 dB-es jogszabályi korlátot. Lehet, hogy még nincs tapasztalatod nagy teljesítményű motorcsónakokkal, de cirkáló sebességnél simán lehet rajtuk beszélgetni normál hangerővel. Próbáld meg ugyanezt egy komolyabb hajó géptermében, a hajtómű mellett állva! És a motorcsónakon még teljes sebességű rohanás mellett is legfeljebb feltekeri az aranyifjú a hifi hangerejét, de vígan hallgatja és maximum kicsit kiabálva kell beszélni.
Na de egy AB romboló, vagy a repülőgép hordozó, vagy ezek kötelékének hangjához képest egy ilyen csónak a süket csend megtestesítője. Az jenki kötelék hajói a saját hangjuktól nem fogják meghallani. Ha szeretnéd ezt tesztelni, állj ki egy folyó-, tó-, vagy tengerpartra, ahol van számottevő, folyamatos autóforgalom, akkor, amikor egy nagy teljesítményű motorcsónak a part közelében csapat. Azt fogod tapasztalni, hogy legfeljebb pár száz méter távolságon már elnyomja a forgalom zaja a csónak zaját. Pedig az autóforgalom igen csendes egy romboló, vagy repülőgép hordozó zajához képest. Egy AB romboló LM2500 turbinájának 85-90 dB alapzaja is elég combos. De egy Seahawk helikopter már 106 dB-t nyomat. Azonban ez semmi a sugárhajtású gépek 140-150 dB zajához képest. Na attól lesz halláskárosodásod, ha nem használod a füldugót és zajvédő fülest, nem egy motorcsónaktól.
Ha igaz lenne, hogy a fél világ hallja ezeket a csónakokat és a szonárosok füle beszakad tőle, akkor mindenki csak a tengereken használt rengeteg motorcsónak hangját hallgatná és csak süket szonárossal lehetne találkozni. Ugyanis a partok mentén, ahol ezek az iráni rakétás motorcsónakok jól érzik magukat, elég sűrű a hajóforgalom. A motorcsónak forgalom pedig még sűrűbb. Kis túlzással bármikor kiállsz egy felkapottabb tengerparton és körbe nézel, látni fogsz éppen repesztő motorcsónakot a néhány km-es látóhatáron belül. Na ebből a háttérzajból kellene kiszűrni az iráni rakétás motorcsónakokat. Sok sikert hozzá!
Amúgy meg még ha valami csoda folytán meg is hallanák a motorcsónakot, akkor is mit kezdenek a vett jellel? A passzív szonár pontos helymeghatározásra, távolságmérésre nem alkalmas.
Még az irány meghatározással is lehetnek gondok, ha egyszerre több, különböző irányból érkező csónak hangját hallják (ami elég valószínű). Ráadásul a kontinentális pad feletti, partközeli sekély tenger (Perzsa-öböl egésze és az Ománi-öböl partokhoz közeli 100-150 km-es sávja) szépen vissza is veri a hangot. Többszörös hangforrás, visszaverődéssel fűszerezve. Mond meg melyik merről jön! Nem olyan egyszerű.
A következő gond az azonosítás. Motorcsónakból rengeteg van. Nincs olyan adatbázisa senkinek, ami az összes, egymáshoz hasonló motorcsónak típus és változatok hangját tartalmazná. Iránnak pedig eleve van néhány típusa. Típuson belül alváltozatok szép számmal. Minden típushoz, változathoz, motorhoz, áttételhez, hajócsavarhoz más hang tartozik. Azonos motorcsónak hangja is fordulatszámtól függően változik. Polgári motorcsónakból sokszorosan több van, mint katonaiból. Hogyan azonosítják, hogy ez most épp egy iráni rakétás motorcsónak, és nem valami ománi, vagy emírségekbeli csóka örömködik épp a vízen a nagy sebességű motorcsónakjával, jachtjával? Esetleg az irániak még azt a trükköt is elkövethetik, hogy a saját aktuális hangnál egy picit nagyobb hangerővel egy másik típus hangját adják le a víz alatti hangszórón. Lehet próbálkozni az azonosítással!
De még ha megvan a hozzávetőleges irány és az azonosítás is, akkor is a távolságot csak rendkívül nagy szórással tudják becsülni a hangerőből. Ha meg több csónak hangja összeadódik, akkor lehet találgatni, hogy kevesebb van közelebb, vagy több van távolabb.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
2, Elhárítás. A fő hibát a leírásban abban látom, hogy nem számol a hajófedélzeti ágyúkkal a direkt elhárításra. Az Mk-45 ágyú pedig úgy küld szét egy ilyen kis szart, mint egy műanyag játékot, raksi sem kell hozzá. Rohadt pontos cucc, nézz meg pár videót. 16 mérföldig ellő, 16-20 rpm. Szarrálő mindeféle ilyen lélekvesztőt (nem a semmiért ragaszkodnak a raligun kutatáshoz minden eddigi kudarc ellenére). Alapvetően nem csak raksikkal számolnak.

Nem figyelsz. Pedig elég egyértelműen leírtam, hogy ágyúval csak pár km távolságon lehet egy ilyen csónakot eltalálni. Még irányított lövedékkel és közelségi gyújtással sem több 7-8 km-nél, de inkább kevesebb. Ha meg telitalálatot kell elérni, nem irányított lövedékkel (MK-45 esete), akkor tökéletes körülmények között, álló, vagy egyenletesen és lassan haladó célpontra is max. 2-3 km. Harci sebességgel közlekedőre, manőverezőre talán ennek a fele. De még az is kincstári optimista becslés. Kb. ezt a 2-3 km-t tudják a legjobb harckocsi ágyúk harckocsi cél ellen. A hajó ágyúk ennél pontatlanabbak. Ez a csónak meg szemből kisebb cél mint egy harckocsi. Meg gyorsabban is mozog, jobban is manőverez. Komoly távolságból már csak a cél mozgása miatt is esélytelen a találat. Egy harckocsiágyú 1,5-1,8 km/s kezdősebességű lövedéket indít 1-2 másodperc repülési idővel 2-3 km-re. A Mk-45 ágyú pedig változattól és lövedéktől függően jellemzően 800-840 m/s kezdősebességgel lövöldöz, amivel 3 km-re több, mint 4 másodperc a repülési idő. Ezalatt egy iráni csónak akár 100-140 métert is megtesz. kb. 3-10-szer annyit, mint egy csúcssebességgel mozgó harckocsi célpont a nyílhegy lövedékek repülési ideje alatt. Ebből már talán érthető, hogy még 2-3 km-ről is miért nehéz ügy eltalálni egy ilyen célpontot? Csak csendben jegyzem meg, hogy a Mk-45 nem rendelkezik ilyen célpont elleni irányított lövedékkel. A GPS-es irányított lövedékei erre a célpontra nem jók, azok fix szárazföldi cél ellen valók. Szóval tökmindegy, hogy a Mk-45 ellő max. 16 mérföldre 47 fokos csőemelkedéssel, közvetett célzással. Persze. Csak eltalálni nem tud egy ilyen célpontot még 2 mérföldről sem.
Az iráni rakétás csónakoknak pedig 15-25, vagy 35 km hatótávolságú rakétáik vannak. Eszük ágában sincs a Mk-45 valóban hatásos lőtávját megközelíteni sem.

Emellett a Phalanx is bevethető felszíni célok ellen

Még mindig nem figyelsz. Hogy akarod az 1-2 km lőtávolságú Phalaxot használni olyan cél ellen, ami 15-25, vagy 35 km-ről indítja a rakétáját? Ezek nem robbanóanyaggal megrakott öngyilkos dzsihad csónakok, aminek bele kell rohannia a célpontba, hanem rakétás gyorsnaszádok.

illetve a hajókon magukon is vannak nagyobb kaliberű gépágyúk/ATGM-ek a tengerészeknél.

Továbbra sem figyelsz. Pedig külön írtam a páncéltörő rakétákról is. Eleve egy romboló tengerészeinél kötve hiszem, hogy páncéltörő rakéta lenne. Ugyan minek? A repülőgép és helikopter hordozókon a tengerészgyalogosoknál előfordulhat Javelin, a maga kőkemény max 4 km-es hatótávolságával. Egyes hajókra kísérleti jelleggel szerelnek az amcsik Griffint. De annak is csak 8 km a hatótávja felszíni indítással. Még a litoral combat ship Hellfire rakétái sem elegendő hatótávolságúak az iráni rakétás csónakok ellen. Ismétlem: az iráni rakétás csónakok 15-25, vagy 35 km-ről tudnak indítani.

Maguk az indított raksik ellen ott az AEGIS, azt milliószor kitárgyaltuk. raksik elleni védelem az egész haditengerészeti védelem magja. Subsonic, non-stealth fegyverekről beszélünk, aktív aradaros kereesőkkel. nem leküzdhetetlen, de valóban veszedelmes cuccok

Persze, hogy ott van a légvédelem, de az sem mindenható. Kellő számú rakétával át lehet törni.
A kis indítási távolság azt jelenti, hogy a légvédelemnek kevés ideje van a cél leküzdésére. Ebből az indítási távolságból 50-120 másodperc a hajó elleni rakéták repülési ideje a hajóig. Figyelembe véve a reakcióidőt és azt, hogy a légvédelem rakétáknak is el kell érnie a célig, túl sok próbálkozásra nincs lehetőség. 100%-os találati arányú légvédelmi rakéta pedig nem létezik.
Ezek a hajó elleni rakéták hangsebesség alattiak, de ettől még nem könnyű célpontok. Az egyik előnyük a kis méret. Egy 2,5 m hosszú, 180 mm-es átmérőjű Kowsar, vagy C-701 kb. a Hellfire mérettartománya, csak kicsit hosszabb. Ráadásul a legtöbb hajó elleni fegyverrel ellentétben nem sugárhajtómű, hanem rakétamotor hajtja őket, ezért nincs beömlőnyílás sem. Olyan pici a radarkeresztmetszetük (SM-2, SM6-6, ESSM ellen) és az optikailag érzékelhető fizikai méretük (RAM ellen), hogy mire a légvédelmi rakéta öniránytó feje befogja, már alig van ideje ráfordulni a saját nagy sebessége miatt. A közelségi gyújtónak is feladják a leckét (akár radaros, akár lézeres), mert azok általában 4 irányban egy-egy vékony sugárral dolgoznak és a forgó légvédelmi rakéta forgása miatt keresztezi a sugár a célpontot. De a légvédelmi rakéta fordulatszáma korlátos és nem ilyen méretű célpontokhoz van optimalizálva. Ha a közelítési sebesség nagy (ez esetben nagy, mert az SM2, SM-6, ESSM rakéta ilyen kis távolságon jellemzően még közel csúcssebességgel repül), a célpont pedig nagyon kicsi, akkor két sugár között elhaladhat a légvédelmi rakéta mellett közelségi gyújtás nélkül.
Az sem igaz, hogy ezek a hajó elleni rakéták mind radarosak lennének. Van radaros változat is, de van TV önirányítású és van infravörös önirányítású változat is. Tehát nem feltétlenül segítik a saját kisugárzásukkal a légvédelmet.
A sebességük hangsebesség alatti, cserébe viszont a kis méret és tömeg miatt elég jól manővereznek. Jobban, mint a többi hajó elleni rakéta. Amivel megnehezítik a légvédelem dolgát.
1-1 ilyen csónak még akár rövid ideig működő zavaró berendezést is hordozhat. Nem kell sok idő a rakéták légvédelmen való átjutásához. Ilyen közelről pedig az egyszerű zavaró eszközök is hatásosak lehetnek. Még egy romboló felé irányított sima fehérzaj zavarás is.
Más csónakon csali rakéta is lehet. Kisebb átmérőjű, ezért kevesebb hajtóanyagot használó, de hasonló sebességgel, ugyanannyi ideig repülni képes, kis tömegű, robbanófej nélküli, önirányító fej nélküli, csak egy egyszerű giroszkópot és magasságmérőt tartalmazó filléres rakéta. Kis tolóerejű, hosszú égésű motorral és az orrában visszaverővel megnövelt radarkeresztmetszettel, valamint lassú égésű infra sugárzóval, hogy mind a radaros, mind az infra rakétáknak csábítóbb célpont legyen, mint a valódi hajó elleni rakéták. Nagyságrenddel olcsóbb, mint a hajó elleni rakéta. A kisebb mérete miatt akár tucatnyit is elvihet egy csónak a légvédelem túlterhelése érdekében. És annyira faék egyszerűségű, hogy sufnituning módszerrel is összerakható. Az irániak is megtanulták az 1982-es leckét, amikor az izraeliek csali drónokra lövették el szírek légvédelmi rakétáit.

Ezzel együtt nyilván a többségüket le tudná lőni a légvédelem. De ha egy tucat csónak 2-4 tucat rakétájával végrehajtott túlterheléses támadásból csak 2-3 rakéta talál be, az már bőven elég.

Ezeknek a fegyvereknek nagy előnye az ár/érték arány. A csónak is nevetségesen olcsó bármilyen más hadihajóhoz képest. De a rajta lévő fegyver is az. A rakétahajtómű töredékébe kerül a sugárhajtóműnek. A TV és infra optikai vezérlés sokkal olcsóbb, mint a radaros. A rakéták meg kicsik. Változattól függően 1-2-3 százezer dolláros rakétákról van szó, miközben a lelövésükre használt SM-2, SM-6 és ESSM légvédelmi rakéták darabja több millió dollárba kerül.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
3, Bevethetőség. Legnagyobb gond, hogy ezeknek az autonóm tevékenységi lehetőségei komolyabb ellentevékenység esetén a szabad szemre esik vissza. Van bennük max. egy GPS vevő, vagy a partról rádión irányíthatóak. A gond az, hogy ezek a csatornák zavarhatók (és semmi ECCM)


Valami elképesztő mértékben nézed le az irániakat és tekinted őket kőkorszaki vadembereknek.
GPS, Glonass, Galileo, BDS ma már szinte minden okos telefonban van. A navigáció nem probléma. (Még műholdas navigáció nélkül sem lenne az, sima giroszkóppal és iránytűvel.) Azon távolságon belül, amennyire ezek a csónakok kimerészkednek, a rádiós kommunikáció sem gond. 20-25 km-en belül még akár a mobiltelefon is működik. De azért ha megfigyeled ezeket a hajókat, elég profi rádió antennákat láthatsz rajtuk. Nem walki talki szintű eszközöket kell elképzelni.
A zavarhatóság szerintem nem olyan nagy gond nekik. Egyrészt amíg nem derítik fel őket, addig nem is zavarják. Ha meg zavarják, akkor már közel vannak és támadnak. Tudják, hol van a célpont és még a zavaró is mutatja nekik az irányt. Másrészt jellemzően csak közvetlenül a rakétájuk kilövése előtt lépik át a horizontot. Amíg horizont alatt vannak, addig a felszíni zavarók nem látnak rájuk. Harmadrészt irányított kommunikációt nehéz zavarni. Ha a csónak antennája az őt információval ellátó repülőgép, helikopter, stb.. felé néz és minden más irányból durván árnyékolt, akkor nem könnyű ügy a megzavarása. Ez persze csak korlátozott távolságon belül működik, de nem is mennek túl távol a parttól. Max. 200-300 km, de inkább közelebb. Negyedrészt lehet átjátszót is használni, a támadó hajóktól biztos távolságban lemaradva, de legalább olyan közel, vagy közelebb, mint a másik irányban a célpont hajó van. Ha az átjátszó közelebb van, mint a zavaró, akkor előnyben van.
Meg aztán nem csak az USA-nak van a világon egyedül műholdas kommunikációja, hanem az országok többsége képes katonai célú műholdas kommunikációt fenntartani még háborúban is. Már az európai műholdak USA általi lekapcsolása is necces ügy, de az orosz, vagy kínai műholdakat tuti nem tudják csak úgy kikapcsolni. És hacsak nem globális atomháború van folyamatban, akkor még az sem valószínű, hogy direktben zavarni próbálnák ezeket a műholdakat.
Az irányiak elég komoly elektronikai szinten vannak. Akik már 2011-ben átvették egy RQ-170 Sentinel irányítását, azok csak megoldják valahogy a zavarmentes kommunikációt is. Elhiheted, hogy a Szíriában lévő egységeikkel sem úgy kommunikálnak, hogy kábelt fektettek le odáig, vagy motoros futár és postagalamb viszi az üzeneteket. Pedig ott háború van és az iráni kommunikáció feltörésére és zavarására nagyon csorgatja a nyálát az USA is, Izrael is, meg az USA néhány térségbeli és európai csatlósa is.

másrészt a parti állomás is honnan szerez célkoordinátát és azt hogy tartja meg?
Ugyanis ez a nagy gond a céladatok beszerzése. A tengeri harcban a legnagyobb feladat a célkoordináták megszerzése és frissen tartása (egy 20-30 csomóval repesztő hajó igen nehezen követhető, ha elveszíted a célt, nincs konstans track), vagyis a felderítés és követés. Ezekben nincs igazi felderítőcucc, távolról kapott céladatok (rádión) játszanak, vagy a szabad szem. Egyik zavarással könnyedén lekapcsolható (ahogy a GPS jeleik is navgációhoz, kapásból ugrik a falkataktika a koordináció hiányával), másik meg.. szóval az belenézel 127 millis torkába...

Rendkívül mulatságos az a feltételezés, hogy ne tudná bárki, merre járnak a jenki hajók.
Egy jó nagy rombolót, vagy pláne egy repülőgép hordozót és kötelékét (amik ráadásul üvöltve sugároznak mindenfelé) a parttól pár száz km-es távolságban elrejteni képtelenség. Ha azzal jössz, hogy egy ilyen gyufás skatulya lélekvesztőt szerinted nem probléma felderíteni, akkor nem igazán értem, hogy a hozzá képest hatalmas hajókat miért gondolod láthatatlannak.

Úgyhogy most szépen visszakapod a saját magad által felvetett összes felderítési módszert és néhány extra kiegészítést is:
Egy ilyen ezer m2-ekbenmérhető radarkeresztmetszetű célpontot bármilyen repülő, vagy helikopter radarja kiszúrja, ami horizont fölött tartózkodik. Az iráni szárazföld felett, vagy a part közelében, a légvédelem és légierő védőernyőjén belül, a céltól 300-400 km-re repülő gépről könnyedén felderíthető és követhető a jó nagy romboló, cirkáló, hordozó. Ugyanaz a gép pedig leadja a cél helyzetét a csónakoknak, hiszen ha a hajókra rálát, akkor a csónakokra is. Tehát az irányított antennás, mikrohullámú kommunikáció is alapból biztosított.
A felderítés és követés megoldható egy kis méretű, és csak kis távolságból felderíthető drónnal is. (Az megvan, hogy az irániak tobzódnak drónokban? Még a lopakodó RQ-170 Sentinelt is lemásolták.) Ugyanazon a kamerán, amelyen 6-10 km-ről látszik az iráni rohamcsónak, 60-100 km látszik az AB romboló. Egy hordozó pedig még ennek dupláról is. Persze csak tiszta időben, de ugye az irániak választják meg, hogy mikor támadnak. Kellően tiszta időben egy hordozó köteléket több száz km távolságból meg lehet figyelni egy szállító repülőre telepített, nagy gyújtótávolságú kamerával is. Radar sem kell hozzá.
Ha egy csónak szerinted hangos, akkor egy romboló, vagy egy komplett hordozó kötelék mennyire az? Az irániak otthon vannak. A partjaik közelében tele van a tengerfenék az általuk telepített mikrofonokkal. Azok nem egy zajos hajóról hallgatóznak. Nincs saját zaj, ami elnyomja a cél zaját. Nincs gondjuk a cél azonosításával sem. AB romboló, Tico cirkáló és repgép hordozó hangjához hasonló más zajforrás nem sűrűn fordul elő. A passzív szonár csak irányérzékenysége, mérsékelt pontossága, távolság meghatározási problémái persze nekik is gondot jelentenének. De ők több száz km-es partszakasz mentén, rengeteg szonárral veszik a jelet. Szép hosszú alapvonaluk van, széles rálátási (ráhallási) szögtartománnyal és sok-sok irányadattal. Farankón kiháromszögelhető (pontosabban ki nagyon sokszögelhető) a mindenkori célhelyzet.

És akkor most jönnek az extrák:
Bár az irániaknak nincs saját tengerészeti felderítő műholdjuk, de az oroszok és a kínaiak erőteljesen érdekeltek lehetnek abban, hogy céladatokat adjanak át. Az ilyen olyan óriási célokat pedig nem lehet elrejteni a műholdak elől.
Rádióelektronikai felderítése viszont Iránnak is van. A rohamcsónakok teljes rádiócsendben támadhatnak. Egyoldalúan lehet a kommunikációjuk. Adatokat és parancsokat kapnak, de válaszolniuk nem kell. Na de egy amcsi kötelék akkora rádióforgalmat bonyolít folyamatosan, mint egy kisváros. És ez még harchelyzetben is így van, mert nehéz lenne rádióforgalom nélkül repülőgépeket irányítani, AWACS, AEGIS és egyéb felderítési adatokat átadni, a köteléket összehangolni, stb... Mindenki, akinek van vevőantennája, tudja, hogy a jenkik merre járnak. Az AB rombolók általad oly nagyra tartott AEGIS rendszerének SPY-1 radarja olyan teljesítménnyel sugároz, hogy tetemesen csökkenti az AB romboló hatótávolságát, ha az folyamatosan működteti a radarját. Iszonyat teljesítményt felzabál. Az E-2 Hawkeye radarja a repülési magassága matt még nagyobb távolságból gondoskodik róla, hogy mindenki tudja merre járnak. Szerinted van olyan, aki nem észleli ezeket az állandóan működő radarokat?
És az a nagy helyzet hogy még csak pontosan sem kell tudni az adott hajók helyzetét. Elég csak kb. ismerni. Ugyanis amikor kb 22-23 km-re van az AB rombolótól a rohamcsónak, akkor már feltűnik neki a romboló árbócának csúcsa. Azt pedig egy komolyabb nagyítású, stabilizált távcsővel is ki lehet szúrni. No pláne valami tisztességesebb kamerával és egyszerű képelemző programmal. Semmilyen űrtechnikás felderítő cucc nem kell hozzá. Ennyi meg bőven elég is a rakéta indításához. Több, mint 20 km-ről. Szóval senki sem néz bele semmilyen 127 millis torkába.

A rakéta egy ekkora célpontot már szinte közvetlenül a kilövés után is látni fog. De még ha nem is látná azonnal, akkor is az a kevesebb mint 1,5 perc, amíg odaér a célhoz, garantáltan nem élég a rombolónak, hogy kikerüljön a rakéta keresőjének szögtartományából. Még 30 csomóval a rakéta repülési irányára merőlegesen haladva is percenként bő 900 métert tesz csak meg a hajó. Ez édeskevés a megmeneküléshez.

Azzal se gyere, hogy az iráni rakétát megzavarják, vagy hülyére csalizzák. Mint említettem mindegyik szóba jöhető rakéta típusnak van radaros mellet TV és infra változata is. Azokat nem nagyon lehet zavarni. Nem lehet előlük elrejteni egy ekkora hajót. Nincs az a csali, ami akár egy kicsit is hasonlóan nézne ki egy képalkotó fej számára, mint egy ekkora böhömnagy célpont. És olyan csali sincs, ami optikailag elnyomja egy ekkora cél jelét.
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
16 506
60 016
113
Lásd Millenium Challenge 2002, ahol a Navy ráfázott alaposan, mert a kék ellenfél (Irán...) nem a technokraták által elképzelt módon reagált. :) :)
 
  • Tetszik
Reactions: b4l4g3

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 293
113
  • Tetszik
Reactions: comandante

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
16 617
22 095
113
Irán katonai kiadásai és változása az elmúlt 20 évben.
https://iranprimer.usip.org/blog/2020/jun/17/iran’s-defense-spending
Iran%20Defense%20Spending%20USD%20v2_0.png

Iran%20Defense%20Spending%20GDP%20Rome%20v2.png

Iran%20Israel%20KSA%20Defense%20USD%20Rome%20v2.png

Iran%20Israel%20KSA%20Defense%20GDP%20Rome%20v2.png