3, Bevethetőség. Legnagyobb gond, hogy ezeknek az autonóm tevékenységi lehetőségei komolyabb ellentevékenység esetén a szabad szemre esik vissza. Van bennük max. egy GPS vevő, vagy a partról rádión irányíthatóak. A gond az, hogy ezek a csatornák zavarhatók (és semmi ECCM)
Valami elképesztő mértékben nézed le az irániakat és tekinted őket kőkorszaki vadembereknek.
GPS, Glonass, Galileo, BDS ma már szinte minden okos telefonban van. A navigáció nem probléma. (Még műholdas navigáció nélkül sem lenne az, sima giroszkóppal és iránytűvel.) Azon távolságon belül, amennyire ezek a csónakok kimerészkednek, a rádiós kommunikáció sem gond. 20-25 km-en belül még akár a mobiltelefon is működik. De azért ha megfigyeled ezeket a hajókat, elég profi rádió antennákat láthatsz rajtuk. Nem walki talki szintű eszközöket kell elképzelni.
A zavarhatóság szerintem nem olyan nagy gond nekik. Egyrészt amíg nem derítik fel őket, addig nem is zavarják. Ha meg zavarják, akkor már közel vannak és támadnak. Tudják, hol van a célpont és még a zavaró is mutatja nekik az irányt. Másrészt jellemzően csak közvetlenül a rakétájuk kilövése előtt lépik át a horizontot. Amíg horizont alatt vannak, addig a felszíni zavarók nem látnak rájuk. Harmadrészt irányított kommunikációt nehéz zavarni. Ha a csónak antennája az őt információval ellátó repülőgép, helikopter, stb.. felé néz és minden más irányból durván árnyékolt, akkor nem könnyű ügy a megzavarása. Ez persze csak korlátozott távolságon belül működik, de nem is mennek túl távol a parttól. Max. 200-300 km, de inkább közelebb. Negyedrészt lehet átjátszót is használni, a támadó hajóktól biztos távolságban lemaradva, de legalább olyan közel, vagy közelebb, mint a másik irányban a célpont hajó van. Ha az átjátszó közelebb van, mint a zavaró, akkor előnyben van.
Meg aztán nem csak az USA-nak van a világon egyedül műholdas kommunikációja, hanem az országok többsége képes katonai célú műholdas kommunikációt fenntartani még háborúban is. Már az európai műholdak USA általi lekapcsolása is necces ügy, de az orosz, vagy kínai műholdakat tuti nem tudják csak úgy kikapcsolni. És hacsak nem globális atomháború van folyamatban, akkor még az sem valószínű, hogy direktben zavarni próbálnák ezeket a műholdakat.
Az irányiak elég komoly elektronikai szinten vannak. Akik már 2011-ben átvették egy RQ-170 Sentinel irányítását, azok csak megoldják valahogy a zavarmentes kommunikációt is. Elhiheted, hogy a Szíriában lévő egységeikkel sem úgy kommunikálnak, hogy kábelt fektettek le odáig, vagy motoros futár és postagalamb viszi az üzeneteket. Pedig ott háború van és az iráni kommunikáció feltörésére és zavarására nagyon csorgatja a nyálát az USA is, Izrael is, meg az USA néhány térségbeli és európai csatlósa is.
másrészt a parti állomás is honnan szerez célkoordinátát és azt hogy tartja meg?
Ugyanis ez a nagy gond a céladatok beszerzése. A tengeri harcban a legnagyobb feladat a célkoordináták megszerzése és frissen tartása (egy 20-30 csomóval repesztő hajó igen nehezen követhető, ha elveszíted a célt, nincs konstans track), vagyis a felderítés és követés. Ezekben nincs igazi felderítőcucc, távolról kapott céladatok (rádión) játszanak, vagy a szabad szem. Egyik zavarással könnyedén lekapcsolható (ahogy a GPS jeleik is navgációhoz, kapásból ugrik a falkataktika a koordináció hiányával), másik meg.. szóval az belenézel 127 millis torkába...
Rendkívül mulatságos az a feltételezés, hogy ne tudná bárki, merre járnak a jenki hajók.
Egy jó nagy rombolót, vagy pláne egy repülőgép hordozót és kötelékét (amik ráadásul üvöltve sugároznak mindenfelé) a parttól pár száz km-es távolságban elrejteni képtelenség. Ha azzal jössz, hogy egy ilyen gyufás skatulya lélekvesztőt szerinted nem probléma felderíteni, akkor nem igazán értem, hogy a hozzá képest hatalmas hajókat miért gondolod láthatatlannak.
Úgyhogy most szépen visszakapod a saját magad által felvetett összes felderítési módszert és néhány extra kiegészítést is:
Egy ilyen ezer m2-ekbenmérhető radarkeresztmetszetű célpontot bármilyen repülő, vagy helikopter radarja kiszúrja, ami horizont fölött tartózkodik. Az iráni szárazföld felett, vagy a part közelében, a légvédelem és légierő védőernyőjén belül, a céltól 300-400 km-re repülő gépről könnyedén felderíthető és követhető a jó nagy romboló, cirkáló, hordozó. Ugyanaz a gép pedig leadja a cél helyzetét a csónakoknak, hiszen ha a hajókra rálát, akkor a csónakokra is. Tehát az irányított antennás, mikrohullámú kommunikáció is alapból biztosított.
A felderítés és követés megoldható egy kis méretű, és csak kis távolságból felderíthető drónnal is. (Az megvan, hogy az irániak tobzódnak drónokban? Még a lopakodó RQ-170 Sentinelt is lemásolták.) Ugyanazon a kamerán, amelyen 6-10 km-ről látszik az iráni rohamcsónak, 60-100 km látszik az AB romboló. Egy hordozó pedig még ennek dupláról is. Persze csak tiszta időben, de ugye az irániak választják meg, hogy mikor támadnak. Kellően tiszta időben egy hordozó köteléket több száz km távolságból meg lehet figyelni egy szállító repülőre telepített, nagy gyújtótávolságú kamerával is. Radar sem kell hozzá.
Ha egy csónak szerinted hangos, akkor egy romboló, vagy egy komplett hordozó kötelék mennyire az? Az irániak otthon vannak. A partjaik közelében tele van a tengerfenék az általuk telepített mikrofonokkal. Azok nem egy zajos hajóról hallgatóznak. Nincs saját zaj, ami elnyomja a cél zaját. Nincs gondjuk a cél azonosításával sem. AB romboló, Tico cirkáló és repgép hordozó hangjához hasonló más zajforrás nem sűrűn fordul elő. A passzív szonár csak irányérzékenysége, mérsékelt pontossága, távolság meghatározási problémái persze nekik is gondot jelentenének. De ők több száz km-es partszakasz mentén, rengeteg szonárral veszik a jelet. Szép hosszú alapvonaluk van, széles rálátási (ráhallási) szögtartománnyal és sok-sok irányadattal. Farankón kiháromszögelhető (pontosabban ki nagyon sokszögelhető) a mindenkori célhelyzet.
És akkor most jönnek az extrák:
Bár az irániaknak nincs saját tengerészeti felderítő műholdjuk, de az oroszok és a kínaiak erőteljesen érdekeltek lehetnek abban, hogy céladatokat adjanak át. Az ilyen olyan óriási célokat pedig nem lehet elrejteni a műholdak elől.
Rádióelektronikai felderítése viszont Iránnak is van. A rohamcsónakok teljes rádiócsendben támadhatnak. Egyoldalúan lehet a kommunikációjuk. Adatokat és parancsokat kapnak, de válaszolniuk nem kell. Na de egy amcsi kötelék akkora rádióforgalmat bonyolít folyamatosan, mint egy kisváros. És ez még harchelyzetben is így van, mert nehéz lenne rádióforgalom nélkül repülőgépeket irányítani, AWACS, AEGIS és egyéb felderítési adatokat átadni, a köteléket összehangolni, stb... Mindenki, akinek van vevőantennája, tudja, hogy a jenkik merre járnak. Az AB rombolók általad oly nagyra tartott AEGIS rendszerének SPY-1 radarja olyan teljesítménnyel sugároz, hogy tetemesen csökkenti az AB romboló hatótávolságát, ha az folyamatosan működteti a radarját. Iszonyat teljesítményt felzabál. Az E-2 Hawkeye radarja a repülési magassága matt még nagyobb távolságból gondoskodik róla, hogy mindenki tudja merre járnak. Szerinted van olyan, aki nem észleli ezeket az állandóan működő radarokat?
És az a nagy helyzet hogy még csak pontosan sem kell tudni az adott hajók helyzetét. Elég csak kb. ismerni. Ugyanis amikor kb 22-23 km-re van az AB rombolótól a rohamcsónak, akkor már feltűnik neki a romboló árbócának csúcsa. Azt pedig egy komolyabb nagyítású, stabilizált távcsővel is ki lehet szúrni. No pláne valami tisztességesebb kamerával és egyszerű képelemző programmal. Semmilyen űrtechnikás felderítő cucc nem kell hozzá. Ennyi meg bőven elég is a rakéta indításához. Több, mint 20 km-ről. Szóval senki sem néz bele semmilyen 127 millis torkába.
A rakéta egy ekkora célpontot már szinte közvetlenül a kilövés után is látni fog. De még ha nem is látná azonnal, akkor is az a kevesebb mint 1,5 perc, amíg odaér a célhoz, garantáltan nem élég a rombolónak, hogy kikerüljön a rakéta keresőjének szögtartományából. Még 30 csomóval a rakéta repülési irányára merőlegesen haladva is percenként bő 900 métert tesz csak meg a hajó. Ez édeskevés a megmeneküléshez.
Azzal se gyere, hogy az iráni rakétát megzavarják, vagy hülyére csalizzák. Mint említettem mindegyik szóba jöhető rakéta típusnak van radaros mellet TV és infra változata is. Azokat nem nagyon lehet zavarni. Nem lehet előlük elrejteni egy ekkora hajót. Nincs az a csali, ami akár egy kicsit is hasonlóan nézne ki egy képalkotó fej számára, mint egy ekkora böhömnagy célpont. És olyan csali sincs, ami optikailag elnyomja egy ekkora cél jelét.