[BIZTPOL] Irán

Az izraeliek szerint 2 hét és 2 hónap közötti időablakban várható Trump támadása, ha nem lesz addig alku...

Ejal Zamir, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke szerint az Egyesült Államok várhatóan két hét-két hónap időtávon belül mérhet csapást Iránra. Miközben a feszültség fokozódik, Izraelben tartanak attól, hogy Donald Trump elnök egy olyan új atomalkut köt Teheránnal, amely figyelmen kívül hagyja a ballisztikus rakétafenyegetést.

Miért fontos:
A stratégiai bizonytalanság korszakába léptünk, ahol az Egyesült Államok tudatosan korlátozza az Izraellel megosztott információkat a döntéshozatali folyamatairól. A következő hetek kritikusak: az iráni forradalmi évforduló és a januári tüntetések áldozataira való megemlékezések ideológiai gyújtóanyagot szolgáltatnak a konfliktushoz, miközben az iráni vezetés megosztott a diplomáciai válaszlépéseket illetően.

A részletek:
  • Koordináció: A hétvégén Zamir az Egyesült Államokba utazott, ahol számos megbeszélést folytatott amerikai tisztviselőkkel a folyamatos feszültségek közepette Iránnal.
  • Időzítés: Zamir vezérkari főnök a katonai rádió ma reggeli jelentése szerint úgy ítéli meg, hogy a napokban még nem várható amerikai akció, de a „két héttől két hónapig” terjedő ablak nyitva áll.
  • Információs blokád: Biztonsági források szerint az Egyesült Államok nem oszt meg minden részletet Izraellel, és bizonyos döntési folyamatokból kizárják az izraeli felet.
  • Kritikus naptár: Február 1. és 11. között zajlik a Hajnal tíz napja, az iszlám forradalom 47. évfordulója, amit február közepén a januári tüntetések során megölt több ezer demonstráló halálának gyászünnepe követ.
  • Iráni belső megosztottság: Izraeli értékelések szerint Ali Hámenei legfőbb vallási vezető elutasítja a kompromisszumot, míg az iráni rezsim más magas rangú tisztviselői nyitottabbak lennének az engedményekre az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon.
  • Fegyverkezési verseny: Irán még nem érte el a „Felkelő oroszlán” hadművelet előtti ballisztikus rakétakészletének szintjét, de rohamosan közeledik hozzá.
  • Izraeli aggályok:Jeruzsálemben attól tartanak, hogy beéri egy olyan megállapodással, amely „jobb, mint az Obama-féle alku”, de nem korlátozza a rakétagyártást és a proxy-szervezetek támogatását.
    • „Trump azt mondhatja majd, hogy jobb megállapodást ért el, mint Obama – de ez még mindig rossz megállapodás lesz számunkra és az egész régió számára –, mert az irániak továbbra is őrült mennyiségben fognak rakétákat gyártani, és továbbra is futtatni fogják a megbízottjaikat.”
  • Teherán válasza:Hámenei kijelentette, hogy bármilyen amerikai támadás regionális háborúvá szélesedik. Üzent Trumpnak is: az amerikai hajók jelenléte és a fenyegetések nem félemlítik meg az iráni nemzetet.
    • „Az amerikaiaknak tudniuk kell, hogy ha háborút indítanak, ezúttal regionális háború lesz… Nem mi vagyunk a kezdeményezők, és mi nem akarunk megtámadni egyetlen országot sem, de az iráni nemzet erős csapásokat fog mérni bárkire, aki megtámadja és zaklatja.”

Mi várható: A feszültség a február közepi gyászünnepekig folyamatosan emelkedni fog. Izrael árgus szemekkel figyeli a Washington és Teherán közötti esetleges háttéralkuk jeleit, miközben a hadsereg készül az amerikai katonai fellépés lehetőségére.

 
Az iráni parlament tagjai az IRGC egyenruháját viselték, és „Halál Amerikára!” és „Halál Izraelre!” skandálással tiltakoztak az EU azon döntése ellen, hogy az IRGC-t „terrorszervezetnek” nyilvánította.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


Mi történne, ha az Egyesült Államok megtámadná Iránt?

Ha az Egyesült Államok lecsapna Iránra, Teherán haditengerészetét és légierőjét valószínűleg gyorsan túlterhelné az USS Abraham Lincoln és a hozzá tartozó rombolók által vezetett amerikai anyahajó-csapásmérő csoport tűzereje.

Irán jól ismeri ezt az egyensúlyhiányt. Ezért stratégiája nem a hagyományos erőkre, például a hadihajókra vagy a vadászgépekre támaszkodik. Ehelyett Teherán valódi befolyása a rakétákban, a fegyveres drónokban és a regionális proxy erőkben rejlik.

A közvetlen konfrontáció helyett Irán valószínűleg aszimmetrikusan reagálna:


  • Rakétatámadások amerikai és szövetséges bázisok ellen
  • Dróntámadások energia- és olajinfrastruktúra ellen
  • Megbízott milícia műveletek Irakban, Szíriában, Libanonban és más regionális konfliktuspontokon

Bármely amerikai-iráni összecsapás valószínűleg elkerülné a klasszikus harctéri összecsapásokat, és ehelyett egy szélesebb körű regionális konfrontációként bontakozna ki, amelyet rakéták, drónok és közvetett hadviselés vezérelne.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


Az amerikai hadsereg készen áll korlátozott csapásokat mérni Iránra, de nem áll készen arra a döntő támadásra, amelyre Trump elnök felszólított, ezért a csapások a közeljövőben nem várhatók.

Magas rangú amerikai tisztviselők szerint a korlátozott csapásokra vonatkozó parancs azonnal kiadható, de egy nagyszabású művelethez jelentősen megerősített légvédelemre lenne szükség az izraeli és amerikai érdekek védelme érdekében. Washington továbbra is további Patriot és THAAD légvédelmi rendszereket telepít a Közel-Keleten, mivel várhatóan Irán nagyszabású támadás esetén ballisztikus rakétákkal fog erősen válaszolni.


https://x.com/TTheBattlefield/status/2017927079942144344


Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője az iszlám forradalom évfordulóján azt mondta: „Az amerikaiaknak tudniuk kell, hogy ha háborút indítanak, ezúttal regionális háború lesz.”

Hozzátette, hogy „a közelmúltbeli fitná (tüntetések) puccskísérletre hasonlítottak”, és megjegyezte, hogy az Egyesült Államok „többször is fenyegetéseket fogalmazott meg, és azt mondta, hogy „minden lehetőség az asztalon van”, beleértve a katonai lehetőséget is.”

Hamenei hangsúlyozta, hogy az iráni népet „nem befolyásolják és nem is félnek az ilyen fenyegetések”, és hogy bár Irán nem a háború kezdeményezője, „határozottan és határozottan fog válaszolni bárkire, aki megtámadja vagy árt neki”.


https://x.com/visionergeo/status/2017886783975911895


Donald Trump:
- „Irán tárgyalásokat folytat velünk, és meglátjuk, hogy el tudunk-e érni valamit; különben meglátjuk, mi történik…”

- „Tudják, amikor legutóbb tárgyaltak, meg kellett semmisítenünk a nukleáris létesítményeiket. Ez nem működött, és továbbra sem voltak hajlandók megegyezni.”

- „Aztán másképp kezeltük… és a továbbiakban meglátjuk, mi történik.”

- „Nem fedhetjük fel a terveinket a Perzsa-öbölbeli szövetségeseink előtt. A terv felfedése nekik majdnem olyan rossz lenne, mint ha felfednénk önök előtt – talán még rosszabb is.”


https://x.com/NSTRIKE1231/status/2017848674810757165


A maláj haditengerészet két iráni olajszállító tartályhajót foglalt le. Az olaj és a tartályhajók összértéke 310 millió dollár.

https://x.com/visionergeo/status/2017904588074983723
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Tényleg elnézést, hogy csak erre reagálok, de két oka van:
1, Nem akarom szétoffolni a topikot
2, Mindjárt kezdődik a Gólkirályság

Tehát nem tudta megnyerni. Ez a lényeg.
Ha valami, akkor a háborúk azok, amik aztán tényleg célvezérelt erőforrás kockáztató tevékenységek.
Nincs pardon.
Ha politikai, ha más tényezők miatt, senkit nem érdekel. Csak a győzelem az egyetlen elfogadható kimenetel.

Ha - teszem azt - pl. politika okokból veszítettek, akkor azt mérték fel rosszul.
Jó drága benézés lett...

Ugyanígy nem érdekel senkit, hogy a szovjetek miért bukták Afganisztánt.
Bukták.
Kész.

Magyarázkodni lehet, no meg kell is, leginkább otthon, de a diktátumokat teljesíteni, a bukást menedzselni kell.

Láthatjuk, hogy a legutóbbi Izrael-Irán meccset is leginkább mindenki magyarázza.
Az előzetes fogadkozások után nem is csoda.
Irán lakosságának Izraelé csak 10 százaléka, területe meg alig több, mint 1 százaléka.
A köznép ezeket az arányokat érti.
Iránnak a nagy fenyegetőzések után ez kudarc.

Na most Izrael + USA kontra Irán...
Főleg a katonai képességekkel, szóval ez a felsülés, nem a felelés matekórán.

Ez természetesen populista megközelítés, de az információmérgezés korában ettől szofisztikáltabb megértést, belátást ne várj a világtól.

Ui: Hajrá Csember!
Egyetértek, csak a nüansz miatt írtam, amit írtam.
 
  • Tetszik
Reactions: misinator
Iran korai figyelmezteto rendszerei is megerkeztek...A kinai flotta hajoi kepeben...Lehet fogat csikorgatni a tamadoknak ha az Perzsa obol Arab tenger lett volna a tamadas utja....
Kérdés, hogy változtat-e bármit a képleten. Izraeli oldalról ha nem oldják meg most, akkor lassan késő lesz. Ha Irán nuki hatalommá válik megfelelő eszközökkel (második csapás képessége), nem lehet majd bullyzni. Ettől viszont még messze vannak és Izrael bevállalós, az USA meg parancsra ugrik nekik.
 
Iran korai figyelmezteto rendszerei is megerkeztek...A kinai flotta hajoi kepeben...Lehet fogat csikorgatni a tamadoknak ha az Perzsa obol Arab tenger lett volna a tamadas utja....
Azért gondolom az együttműködést kellett volna gyakorolni. Nem hiszem hogy Hoang tárcsázzabmobilról Alit és leadja neki az infot hogy jönnek az amcsik. Ehhez összeszokott kommunikáció képes rendszerek kellenek.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and 2ndt
Enigma : Vendégünk N. Rózsa Erzsébet, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Közel‑Kelet szakértő.

Mai adásunkban azt vizsgáljuk, mi áll a legújabb iráni tiltakozások mögött, hogyan reagál az iráni vezetés, és mit jelent mindez Irán geopolitikai helyzetére nézve.

Iránban az utóbbi hónapokban országos méretű tüntetéshullám bontakozott ki a gazdasági összeomlás, infláció, valutaerózió és súlyos társadalmi elégedetlenség hatására.

Témák és kérdések:
00:00:47 - MI TÖRTÉNT ÉS MIÉRT PONT MOST?
‑ Mely strukturális és hosszabb ideje érlelődő problémák törtek most felszínre?
‑ A vízhiány, szárazság és energiaellátási nehézségek mennyire önálló tényezők?
‑ Kik azok, akik leginkább az utcára vonultak és hogyan tér el a válság hatása városok és tartományok között?
‑ Ez már rendszerszintű válság, vagy Irán még elnyeli ezeket a hullámokat?

00:24:41 - HATALOM ÉS FELELŐSSÉG
‑ Miért választotta Irán vezetése a kemény fellépést, és milyen kockázatot rejt ez?
‑ Hogyan működik a vezetés narratívája („külföldi uszítás” vs. „gazdasági nehézségek”) a legitimitás szempontjából?

00:29:05 - NEMZETKÖZI REAKCIÓK ÉS ENERGETIKAI HATÁSOK
‑ Hogyan reagáltak a nagyhatalmak (pl. USA, Oroszország, Kína, EU, Izrael) és a szomszédos országok?
‑ A külső fenyegetések segítik-e a tüntetőket, vagy épp a rezsim narratíváját erősítik?
‑ A venezuelai olaj kiesése hogyan befolyásolja Irán geopolitikai és energetikai mozgásterét?

00:45:27 - GYENGE IRÁN, INSTABIL IRÁN — KINEK AZ ÉRDEKE?
‑ Az EU és az USA számára mi a „jobb” Irán: stabil autoriter rendszer vagy gyenge, elszigetelhető állam?
‑ Kína és Oroszország hogyan tekintenek Iránra: partner vagy kockázat?
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
egységes véleményen mindenki
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Yair Lapid ellenzéki vezető a mai, Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel folytatott találkozója után így nyilatkozott:

„Izrael egész állama egységes Irán ellen.
Nincsenek nézeteltérések közöttünk a fenyegetés kezelésének fontosságát illetően.
Fontos, hogy Teherán tudja, hogy Izrael állam egységesen áll ki a rezsim terrorjával szemben.”

Lapid Netanjahu egyik legádázabb politikai riválisa.
Az ilyen nyilvános egység, különösen Iránnal kapcsolatban, ritka.
 
Kinai flotta jelenlete garancia egy esetleges Perzsa Obolbeli es Arab tengeri irani valaszcsapas valos idobeni celkordinataihoz.Akar szarazfoldrol inditva akar a tenger alol akar alcazott kereskedelmi hajokrol.Megy am a bujocska a tengeren az amerikaiak reszerol az iraniak elol is nem csak forditva.Egyatalan nem all ugy a flottajuk,hogy hajoveszteseg beleferjen egy ilyen akcioba.Egy ilyen irani siker legnagyobb nyertese meg Kina lenne.