A dél-koreai belpol balhé lényege röviden:
December 3-án helyi idő szerint éjjel tizenegy órakor még a dél-koreai politika amúgy nem kifejezetten unalmas világában is évtizedek óta példátlan válság állt elő. Jun Szogjol konzervatív kormányfő „észak-koreai kommunista erők és államellenes elemek” szervezkedésére hivatkozva statáriumot hirdetett, felfüggesztette a parlamentet és betiltott mindennemű politikai tevékenységet.
A katonaság egyes egységei hevenyész kísérleteket tettek a törvényhozás feletti hatalom átvételére, de a kísérlet gyorsan hamvába holt. A parlamenti többséggel rendelkező baloldal összetrombitálta a 300 fős parlament 190 tagját, és – Jun saját pártjának 18 képviselőjével együtt – egyhangúlag leszavazta a statáriumot, a törvényhozás előtt pedig azonnal spontán tüntetések indultak az elnök ellen. Jun másnap hajnalban erre kénytelen volt visszavonni előző esti bejelentését, míg a parlamenti többség kezdeményezte elmozdítását a hatalomból.
Jun módszerei az 1980-as éveket és az azt megelőző évtizedeket idézték, amikor válogatott autokraták uralták az országot a hadsereg támogatásával, időszakos felkelések és puccsok közepette. Az 1988-as demokratizálódás óta azonban fordult a kocka, és az vált jellemzővé, hogy a mindenkori elnök olykor kétes, olykor kevésbé kétes körülmények között, de börtönben végezte karrierjét (az előző négy elnökből három ellen korrupciós eljárás indult, kettejüket börtönre ítélték, bár kegyelemmel szabadultak).
A mostani válságot is részben ennek veszélye idézte elő. A közelmúltban Jun felesége, valamint az ellenzéki vezetője, Li Dzsemjong ellen is több korrupciós eljárás indult, amelyek miatt a baloldal a parlamenti többségét kihasználva elkezdte fokozni a nyomást az elnökön és a hatóságokon. Ez kormányzati bénultsághoz vezetett, amit a nem a kifinomult politikai magatartásáról ismert Jun ezzel a radikális lépéssel próbált feloldani. Ez azonban minden jel szerint visszafelé sült el, és Jun posztjával – és a korábbi példák alapján akár szabadságával – fizethet érte.
Magyarország harmadik legnagyobb befektetőjének gazdaságpolitikája és külpolitikai orientációja is fordulatot vehet.
g7.hu
