A német járványügyi szakemberek szinte percről percre rekonstruálták az eseményeket, hogy következtetéseket vonhassanak le a vírus terjedésének módjáról és sebessségéről. Az esetek legfontosabb és legaggasztóbb tanulsága az, hogy a Kínából érkezett kolléga akkor fertőzte meg a többieket, amikor nála még nem jelentkezett semmilyen tünet, tehát a vírus lapangó állapotban volt. A Sanghajból érkezett női munkatárs január 19 és 22. között vett részt több mítingen a Webasto központjában, ebben az időszakban még nem mutatott tüneteket, csak 22-én, hazafelé, a Kínába tartó repülőúton kezdte érezni az influenzánál megszokott torokfájást, izomfájdalmakat. Négy nappal később, 26-án vált bizonyossá, hogy a hölgy 2019-nCov-fertőzött, ekkor tesztelték a vírusra.
Ez az eset is azt mutatja, hogy a járvány megelőzésére gyakorlatilag alkalmatlanok azok a módszerek, amelyek a már tüneteket mutató fertőzöttek azonosítására és kiszűrésére hagyatkoznak, például a reptéri testhőmérséklet-szkennerek. A vírus akadálytalanul terjed lappangó stádiumban is.
A Bloombergnek nyilatkozó járványügyi szakemberek azt mondják, hogy a mai technológiával gyakorlatilag képtelenség kiszűrni azokat a fertőzötteket, akik nem mutatnak tüneteket. A cikk hivatkozik egy másik, szintén elképesztő sebességgel, január 28-án publikált tanulmányra, amelyet amerikai kutatók készítettek a reptéri hőmérős szkennerek hatékonyságáról. A korábbi vírusos járványok adatai alapján készített statisztikák azt mutatják, hogy körülbelül a fertőzöttek felét lehetett kiszűrni az utazók vizsgálatával.
Nem tudják megakadályozni a járványt a repülőtéri hőszkennerek