Drónok, robotok, arcfelismerés - Így hódítaná meg a világot Kína
https://www.portfolio.hu/vallalatok...s-igy-hoditana-meg-a-vilagot-kina.300368.html
https://www.portfolio.hu/vallalatok...s-igy-hoditana-meg-a-vilagot-kina.300368.html
[BIZTPOL] Kína
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Kína egyszerűen legalizálta az ujgurokat fegyelmező átnevelőtáborokat
Kína nyugati, Hszincsiang tartományában egszerűen legalizálzák azokat az átnevelőtáborokat, ahol a muszlim ujgur kisebbség problémásnak ítélt tagjait tartják fogva rövidebb-hosszabb ideig. A táborok ellen a világon egyre több helyen tiltakoznak, a kínaiak erre reagálva dönthettek a törvénybe iktatás mellett, pedig korábban még a táborok létét is tagadták.
A táborokban, ahol becslések szerint már egymillió ujgurt tartottak fogva, gyakorlatilag az ujgur kultúra teljes kiirtására törekszenek, hasonlóan ahhoz, ahogy a pekingi vezetés a tibetiek saját identitása ellen is küzd már jó ideje. Nem véletlen, hogy az ujgurok elleni kampányt ugyanarra a magas rangú pártfunkcionáriusra bízták, aki korábban Tibetben hajtotta végre a kínaiak tervét.
Az új hszincsinagi törvény szerint átnevelőtáborra lehet ítélni például azokat az ujgurokat, akik másokat vallási rendezvényeken részvételre kényszerítenek, nem engedik a gyerekeieket állami iskolába, vagy egyszerűen csak nem hajlandóak a kínai állami médiát fogyasztani.
A kínai illetékesek az ENSZ-nek azt állították, hogy csak a „vallási szélsőségesek által megtévesztett” ujgurokat nevelik át és vezetik vissza a társadalomba. (via BBC)
https://444.hu/2018/10/10/kina-egyszeruen-legalizalta-az-ujgurokat-fegyelmezo-atnevelotaborokat
Kína nyugati, Hszincsiang tartományában egszerűen legalizálzák azokat az átnevelőtáborokat, ahol a muszlim ujgur kisebbség problémásnak ítélt tagjait tartják fogva rövidebb-hosszabb ideig. A táborok ellen a világon egyre több helyen tiltakoznak, a kínaiak erre reagálva dönthettek a törvénybe iktatás mellett, pedig korábban még a táborok létét is tagadták.
A táborokban, ahol becslések szerint már egymillió ujgurt tartottak fogva, gyakorlatilag az ujgur kultúra teljes kiirtására törekszenek, hasonlóan ahhoz, ahogy a pekingi vezetés a tibetiek saját identitása ellen is küzd már jó ideje. Nem véletlen, hogy az ujgurok elleni kampányt ugyanarra a magas rangú pártfunkcionáriusra bízták, aki korábban Tibetben hajtotta végre a kínaiak tervét.
Az új hszincsinagi törvény szerint átnevelőtáborra lehet ítélni például azokat az ujgurokat, akik másokat vallási rendezvényeken részvételre kényszerítenek, nem engedik a gyerekeieket állami iskolába, vagy egyszerűen csak nem hajlandóak a kínai állami médiát fogyasztani.
A kínai illetékesek az ENSZ-nek azt állították, hogy csak a „vallási szélsőségesek által megtévesztett” ujgurokat nevelik át és vezetik vissza a társadalomba. (via BBC)
https://444.hu/2018/10/10/kina-egyszeruen-legalizalta-az-ujgurokat-fegyelmezo-atnevelotaborokat
Ezzel mondjuk egyetértek
Ezzel meg nem.
Ha valakit érdekelnek a kínai agymosási technikák, itt egy jó anyag. Annyira sikeresek voltak, hogy az amerikai hadifogjok alig próbálkoztak a szökéssel. Több meg végleg Kínában maradt
http://www.psywarrior.com/NKoreaH.html
Letartóztattak egy amerikai repülőgépgyárakban kémkedő kínait
Még április elején tartóztatták le Belgiumban azt a kínai férfit, aki az amerikai nemzetbiztonsági hivatal szerint a kínai állambiztonsági minisztériumnak kémkedett 2013 óta az Egyesült Államokban. A kedden kiadott Hszü Jan-csün a gyanú szerint az amerikai repülőgépiparra és űrhajózásra vonatkozó ipari és kereskedelmi kémkedést végzett.
A férfit kiadatása óta egy ohiói börtönben őrzik. Szerdán az ohiói Cincinatti vádesküdtszéke emelt vádat ellene. A vádirat szerint Hszü az elmúlt öt évben amerikai repülőgépgyártóktól és iparági szakemberektől próbált "rendkívül érzékeny" műszaki információkat megszerezni. (TheNewYorkTimes)
https://444.hu/2018/10/11/letartoztattak-egy-amerikai-repulogepgyarakban-kemkedo-kinait
https://www.nytimes.com/2018/10/10/us/politics/china-spy-espionage-arrest.html
Még április elején tartóztatták le Belgiumban azt a kínai férfit, aki az amerikai nemzetbiztonsági hivatal szerint a kínai állambiztonsági minisztériumnak kémkedett 2013 óta az Egyesült Államokban. A kedden kiadott Hszü Jan-csün a gyanú szerint az amerikai repülőgépiparra és űrhajózásra vonatkozó ipari és kereskedelmi kémkedést végzett.
A férfit kiadatása óta egy ohiói börtönben őrzik. Szerdán az ohiói Cincinatti vádesküdtszéke emelt vádat ellene. A vádirat szerint Hszü az elmúlt öt évben amerikai repülőgépgyártóktól és iparági szakemberektől próbált "rendkívül érzékeny" műszaki információkat megszerezni. (TheNewYorkTimes)
https://444.hu/2018/10/11/letartoztattak-egy-amerikai-repulogepgyarakban-kemkedo-kinait
https://www.nytimes.com/2018/10/10/us/politics/china-spy-espionage-arrest.html
A kémcsippek nem nyugszanak
https://hvg.hu/tudomany/20181010_et...dens_kinai_kormany_poloska_supermicro_szerver
https://hvg.hu/tudomany/20181010_et...dens_kinai_kormany_poloska_supermicro_szerver
Én csak azt nem értem, hogy ez miért meglepő? Kínában nem volt soha rendszerváltás, csak gazdasági váltás volt.
Szerintem sem meglepő. Pont ezt vártam tőlük. Ez szolgálja leginkább Kína érdekeit, hogy így megszabaduljon az ilyen elemektől. Lehet, hogy egy kicsit kegyetlennek tűnik ez a gondolat, de ez így van. És ha ez a multikult, liberális szellemiséget megussza, elutasítja Kína akkor nagyon erős egységes nemzet lehet. A központi irányítás meg megvan ehhez.
Tudod ez véleményem szerint nézőpont kérdése. Radikális vallási fanatikusok megregulázása egy dolog, és még érthető is, hiszen tevékenységük alapból destruktív és veszélyes a társadalomra. Azonban én attól tartok, hogy ez nem áll meg itt. Sőt! Ha most hozzáveszem ezt a huszas évek elején bevezetendő falanxteri pontrendszert, akkor ez nagyon nem jó irányba megy. Egyébként meg azt is tegyük hozzá, hogy Kína nem Európa és nem is az USA. Más társadalom, más kultúra, ami a politikai kultúrára is értendő.
Kína nem vesz több gázt az usákoktól
China Axing US LNG Amid Trade War, Bringing Trump's Gas Dream to Naught
https://sputniknews.com/business/201810111068801175-china-us-lng-trump/
China Axing US LNG Amid Trade War, Bringing Trump's Gas Dream to Naught
https://sputniknews.com/business/201810111068801175-china-us-lng-trump/
Az elmúlt két évtized leforgása alatt Kína az afrikai kontinens legnagyobb gazdasági partnerévé vált. A hivatalos adatok szerint az ezredforduló óta a két fél közötti kereskedelem évente átlagosan 20 százalékkal, a külföldi közvetlentőke-befektetés (FDI) pedig ennek körülbelül a duplájával növekedik.
Amíg a kontinens és Kína 2001-ben mindössze 13 milliárd dollár értékű tranzakciót bonyolított le egymással, addig 2015-ben ez az érték már 180 milliárd dollárra duzzadt, ami több, mint a Kínát soron követő három ország (India: 59 milliárd amerikai dollár; Franciaország: 57 milliárd dollár; USA: 53 milliárd dollár) afrikai tranzakcióinak értéke összeadva.
Afrikai FDI-állományát tekintve Kína 2014-ben csupán a negyedik volt ugyan, de 2010 és 2014 között a kínaiak közvetlentőke-befektetése évente átlagosan 25 százalékkal nőtt a kontinensen, amiből prognosztizálható, hogy az ázsiai ország legkésőbb egy évtizeden belül ebben a kategóriában is meg fogja előzni az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és Franciaországot. (A két fél közötti gazdasági kapcsolatok vizsgálatakor fontos megjegyezni, hogy a transzparencia hiányának, illetve kínai eredetű adatbázisoknál a szándékos torzítás következtében eltérő intézmények eltérő eredményeket közölnek, így a témával foglalkozó elemzések elkészítésekor nehézséget okoz a megfelelő adatokhoz való hozzáférés.)
Az infrastrukturális fejlesztések pénzügyi hátterének megteremtése tekintetében Kína toronymagasan a legerősebb külföldi finanszírozója a kontinensnek. 2012 és 2015 között évente átlagosan 16 százalékkal nőtt az infrastrukturális fejlesztések megvalósítására rendelkezésre bocsátott kínai forrás összege, melynek eredményeként a 2015-ös évben már 21 milliárd dollár forráskihelyezésre került sor.
Kína növekvő gazdasági befolyását kiválóan szemlélteti, hogy a második helyezett Franciaország ennek éppen az egyhetedét, azaz 3 milliárd dollárt folyósított. 2015-ben Kína Afrika infrastrukturális fejlesztésére irányuló hitelkihelyezése meghaladta az ICA (Infrastructural Consortium for Africa) összes tagja által rendelkezésre bocsátott összeget, ami figyelemreméltó, ugyanis a szervezet tagjai közé tartozik az Afrikai Fejlesztési Bank, az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), a Világbank és a G8 országok is. Az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek mögött Kína a harmadik legnagyobb segélyezője a kontinensnek (2015-ben közel 6 milliárd dollárnyi segélyt nyújtott).
Már Mao alatt elkezdődött
A második világháborút követően az afrikai vezetők egyfajta harmadik világbeli, kölcsönös szolidaritáson alapuló együttműködési formát igyekeztek kialakítani Kínával. A „három világ” felfogás a teljhatalmú kommunista vezér, Mao Ce-tung életének utolsó éveiben, a múlt század hetvenes éveinek elején a kínai külpolitikai stratégiában is megjelent, bár esetében az elmélet inkább a Szovjetunióval való szakítás ideológiai alapjául szolgált. Az általa kidolgozott, Teng Hsziao-ping által kifejtett elmélet szerint a világot alkotó országokat három csoportra oszthatjuk: az első a két szuperhatalom, azaz az USA és Szovjetunió; a második a fejlett országok csoportja, melybe Európa, Japán és Kanada tartozik; a harmadik pedig a fejlődő világ országait tömöríti, amelynek Kína is része.
A cikk további része az alábbi linken:
https://qubit.hu/2018/10/16/mit-muvel-kina-afrikaban
Amíg a kontinens és Kína 2001-ben mindössze 13 milliárd dollár értékű tranzakciót bonyolított le egymással, addig 2015-ben ez az érték már 180 milliárd dollárra duzzadt, ami több, mint a Kínát soron követő három ország (India: 59 milliárd amerikai dollár; Franciaország: 57 milliárd dollár; USA: 53 milliárd dollár) afrikai tranzakcióinak értéke összeadva.
Afrikai FDI-állományát tekintve Kína 2014-ben csupán a negyedik volt ugyan, de 2010 és 2014 között a kínaiak közvetlentőke-befektetése évente átlagosan 25 százalékkal nőtt a kontinensen, amiből prognosztizálható, hogy az ázsiai ország legkésőbb egy évtizeden belül ebben a kategóriában is meg fogja előzni az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és Franciaországot. (A két fél közötti gazdasági kapcsolatok vizsgálatakor fontos megjegyezni, hogy a transzparencia hiányának, illetve kínai eredetű adatbázisoknál a szándékos torzítás következtében eltérő intézmények eltérő eredményeket közölnek, így a témával foglalkozó elemzések elkészítésekor nehézséget okoz a megfelelő adatokhoz való hozzáférés.)
Az infrastrukturális fejlesztések pénzügyi hátterének megteremtése tekintetében Kína toronymagasan a legerősebb külföldi finanszírozója a kontinensnek. 2012 és 2015 között évente átlagosan 16 százalékkal nőtt az infrastrukturális fejlesztések megvalósítására rendelkezésre bocsátott kínai forrás összege, melynek eredményeként a 2015-ös évben már 21 milliárd dollár forráskihelyezésre került sor.
Kína növekvő gazdasági befolyását kiválóan szemlélteti, hogy a második helyezett Franciaország ennek éppen az egyhetedét, azaz 3 milliárd dollárt folyósított. 2015-ben Kína Afrika infrastrukturális fejlesztésére irányuló hitelkihelyezése meghaladta az ICA (Infrastructural Consortium for Africa) összes tagja által rendelkezésre bocsátott összeget, ami figyelemreméltó, ugyanis a szervezet tagjai közé tartozik az Afrikai Fejlesztési Bank, az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), a Világbank és a G8 országok is. Az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek mögött Kína a harmadik legnagyobb segélyezője a kontinensnek (2015-ben közel 6 milliárd dollárnyi segélyt nyújtott).
Már Mao alatt elkezdődött
A második világháborút követően az afrikai vezetők egyfajta harmadik világbeli, kölcsönös szolidaritáson alapuló együttműködési formát igyekeztek kialakítani Kínával. A „három világ” felfogás a teljhatalmú kommunista vezér, Mao Ce-tung életének utolsó éveiben, a múlt század hetvenes éveinek elején a kínai külpolitikai stratégiában is megjelent, bár esetében az elmélet inkább a Szovjetunióval való szakítás ideológiai alapjául szolgált. Az általa kidolgozott, Teng Hsziao-ping által kifejtett elmélet szerint a világot alkotó országokat három csoportra oszthatjuk: az első a két szuperhatalom, azaz az USA és Szovjetunió; a második a fejlett országok csoportja, melybe Európa, Japán és Kanada tartozik; a harmadik pedig a fejlődő világ országait tömöríti, amelynek Kína is része.
A cikk további része az alábbi linken:
https://qubit.hu/2018/10/16/mit-muvel-kina-afrikaban
Nagyjából arról, hogy 46 nagy költségvetésű fejlesztési projektet indítanak be a következő néhány évben félvezetők és csipgyártás terén, hogy ledolgozzák a lemaradásukat a nyugati gyártókkal szemben és végre megszüntessék a függésüket a nyugati beszállítóktól. Aztán felsorolha, hogy hol, mit kezdtek már el, vagy mit terveznek.
Itt meg valamilyen új generációs számítógépről van szó, csak nem értek hozzá
http://www.xinhuanet.com/english/2018-10/22/c_137550589.htm
Az MTV is leadta, de azért beteszem. Átadták a világ leghosszabb hídját
