[BIZTPOL] Közép-Európa (V4 országok)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 986
29 488
113
Pont ellentétes a véleményem. Kihátrálva a gazdaságilag nekünk előnytelen EU-ból, de bentmaradva a NATO-ban (legalábbis addig, amíg potenciálisan területi követeléseink lehetnek adott estben más NATO tagokkal szemben, más jelentőségét a NATO tagságnak nem látom, mint a védettséget az ötös cikkely életbelépésétől). Oroszország nem tud mit kínálni nekünk katonailag és gazdaságilag, őrültség lenne Eurázsia felé úgy orientálódni, hogy a nyugattal szakítunk (a már említett párt politikája klasszikus és teljes tévút, aki figyeli e párt vezetőjének oroszországi és törökországi "nyáltól csöpögő, irreálisan vazallusi hangvételű megnyilatkozásait az pontosan azt láthatja, amiről írsz, teljes és feltétel nélküli benyalást, ahogy azt mindenki tette Károlyitól, Szálasin át Medgyesiig).

Az egyetlen ésszerű taktika, a nyugati katonai szövetségben maradás, míg gazdasági köztes szerep felvállalása, amit a belpolitikában a nyugati korrupt jóléti liberális és keleti korrupt oligarchikus feudális rendszerrel (a kettő együtt jellemzi a kortárs Magyarországot) való egyidejű szakítás követne a viszonylag tisztességes kelet-ázsiai, kissé autokratikus kapitalista minták javára. Nem is lenne jobb alkalom erre, mint a mostani konfliktus, amikor teljes joggal hivatkozhatnánk a részleges politikai szakítás kapcsán arra, hogy a távoli Washingtonból és Brüsszelből ne kavarjanak a mi seggünkre menő játszmát a térségünkben. Megvannak nekünk a saját érdekeink, amelyek ugyan nem feltétlenül ellentétesek a távoli hatalmak érdekeivel, de a hangsúlyok gyakran alapvetően mások, különféle történelmi és gazdasági okoknál fogva.

Például amerikai LNG függőségre cserélni az orosz gázfüggőséget az elmebaj megnyilvánulása lenne, amikor politikafüggetlenül juthatunk LNG-hez a Közel-Keleten, mi több, egyes embargók sújtotta közel-keleti országokban akár még példátlanul jó feltételekkel is terjeszkedhetne a nemzeti multink, mivel az esetleges amerikai retorziók nem igazán érintenék kellemetlenül a piacainak és befektetéseinek e téren kedvező elhelyezkedése miatt (már csak az INA-val, vagy a szlovénekkel kellene megegyezni egy gázvezetékről és terminálról, hiszen anélkül az egész biznisz értelmetlen, a horvátoknak a MOL+INA fúzióért cserébe lehetne LNG tanker megrendelést ajánlani a hajógyáraiknak és új munkahelyeket a terminálon a kieső kisebb finomítói munkahelyek helyett).
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Nem kell az oroszoknak benyalni. Se nekik, se másnak. Teljesen mindegy, hogy Putyinnak van-e igaza, vagy a jóságos Nyugatnak. A jelenlegi helyzet éppen ugyan az, mint mikor Hitler mellé álltunk.

Ha jobban megfigyelem a dolgokat, mi azért szívunk folyton, mert valaki mellé nem csak odaállunk, hanem benyalunk rendesen, aztán meg mikor az illető nagyhatalom valamiért összesz**ja magát,...hát mi nézünk majd ki a legszebben.

Ebben a helyzetben - bár számomra is elfogadható a Putyin-féle sakkjáték - nekünk egyértelműen semlegesnek kell mutatkoznunk. Amúgy - bár nem kérdezte senki - az én fixa ideám a semlegesség. Ezért is szavaztam anno nemmel a NATO csatlakozásra, de ugyanakkor igennel az EU-ra. A katonai semlegesség ugyanis erősebbé teszi az országot, mint a gazdasági.

Most, 2014-ben viszont úgy látom, hogy kihasználva a kontinensünkön újfent megjelent Nyugat-Orosz szembenállást és a finoman szólva ingatag EU-s gazdasági teljesítményt, azon kéne munkálkodnunk, hogy létrehozzunk egy katonai-gazdasági korridort Svédország-Visegrádiak vonalon. Bennmaradva az EU-ban, de fokozatosan kivonódva a NATO-ból.
Ehhez kéne a lengyelek USA-barátságát áthangolni a svédek felé.

Ez az elkötelezetten semleges észak-déli sáv lenne a vámszedője mindennemű Nyugat-Orosz vitának, vagy üzletnek és tartaná az USA befolyási övezetét Németországon túl. Németországgal továbbra is kiváló gazdasági kapcsolatot fenntartva csak így erősödhet meg az EU is az USA-val vagy akár az oroszokkal szemben, mivel jelenleg az únió egy túlhízott dög, ami tele van önfenntartásra képtelen, önvédelemmel nem rendelkező pénznyelő kisországgal itt keleten, a permanens válsággócok tőszomszédságában. Mi húzzuk le a nyugat európai államokat, miközben ők nem engednek nekünk normális fejlődést. Így együtt a nagyhatalmi sakkjátszmában csak veszíthet a kontinens. Kelet Európának a skandinávokkal összefogva kell elszigetelnie a kontinens nyugati felét az oroszoktól, és tartania fenn mindkettővel egy saját magának megfelelő jó viszonyt. Ezzel kerülve el, hogy ez a térség folyton csak a pofonokat kapja keletről vagy nyugatról.
Álom, álom, de szép álom...
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 817
67 112
113
Pont ellentétes a véleményem. Kihátrálva a gazdaságilag nekünk előnytelen EU-ból, de bentmaradva a NATO-ban (legalábbis addig, amíg potenciálisan területi követeléseink lehetnek adott estben más NATO tagokkal szemben, más jelentőségét a NATO tagságnak nem látom, mint a védettséget az ötös cikkely életbelépésétől). Oroszország nem tud mit kínálni nekünk katonailag és gazdaságilag, őrültség lenne Eurázsia felé úgy orientálódni, hogy a nyugattal szakítunk (a már említett párt politikája klasszikus és teljes tévút, aki figyeli e párt vezetőjének oroszországi és törökországi "nyáltól csöpögő, irreálisan vazallusi hangvételű megnyilatkozásait az pontosan azt láthatja, amiről írsz, teljes és feltétel nélküli benyalást, ahogy azt mindenki tette Károlyitól, Szálasin át Medgyesiig).

Az egyetlen ésszerű taktika, a nyugati katonai szövetségben maradás, míg gazdasági köztes szerep felvállalása, amit a belpolitikában a nyugati korrupt jóléti liberális és keleti korrupt oligarchikus feudális rendszerrel (a kettő együtt jellemzi a kortárs Magyarországot) való egyidejű szakítás követne a viszonylag tisztességes kelet-ázsiai, kissé autokratikus kapitalista minták javára. Nem is lenne jobb alkalom erre, mint a mostani konfliktus, amikor teljes joggal hivatkozhatnánk a részleges politikai szakítás kapcsán arra, hogy a távoli Washingtonból és Brüsszelből ne kavarjanak a mi seggünkre menő játszmát a térségünkben. Megvannak nekünk a saját érdekeink, amelyek ugyan nem feltétlenül ellentétesek a távoli hatalmak érdekeivel, de a hangsúlyok gyakran alapvetően mások, különféle történelmi és gazdasági okoknál fogva.

Például amerikai LNG függőségre cserélni az orosz gázfüggőséget az elmebaj megnyilvánulása lenne, amikor politikafüggetlenül juthatunk LNG-hez a Közel-Keleten, mi több, egyes embargók sújtotta közel-keleti országokban akár még példátlanul jó feltételekkel is terjeszkedhetne a nemzeti multink, mivel az esetleges amerikai retorziók nem igazán érintenék kellemetlenül a piacainak és befektetéseinek e téren kedvező elhelyezkedése miatt (már csak az INA-val, vagy a szlovénekkel kellene megegyezni egy gázvezetékről és terminálról, hiszen anélkül az egész biznisz értelmetlen, a horvátoknak a MOL+INA fúzióért cserébe lehetne LNG tanker megrendelést ajánlani a hajógyáraiknak és új munkahelyeket a terminálon a kieső kisebb finomítói munkahelyek helyett).

Te pont azt írtad, amit én. Ez is ugyanaz a semlegesség, ez is ugyanaz a gazdasági-politikai észak-déli sáv.
 

zotyek78

Well-Known Member
2013. március 26.
2 549
947
113
A svédek/skandinávok nem hiszem, hogy inkább Kelet-Európa felé húznának, ha valamerre húznának... :(
 

zotyek78

Well-Known Member
2013. március 26.
2 549
947
113
Konkrétabban... Ők egyre inkább Atlanti érdekek felé húznak szvsz. Talán a finnek, akik ehhez a vonalhoz "tartoznak" még.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 344
60 921
113
Allesmor Obranna

Én is gondoltam már hasonlóra, csak az a baj, hogy az EU-ból csak elméleti szinten lehet kilépni. A valóságban a kilépés után jönne egy gazdasági kivégzés...
Ráadásul a külkereskedelmünk 50%-a a németekhez kötődik. Ha kilépünk ezt középtávon már elveszítjük. Sajnos egy német gyarmat az országunk, de minimum félgyarmat. Ennek persze előnyei is vannak meg hátrányai is, csak hát az EU-ba belépés előtt kellet volna ezen gondolkodni.

A visegrádi unió ötlete jó, de az EU-n belül ezt sem lehet megtenni. Ha kilépnénk együtt az EU-ból akkor talán lenne esélyünk, de szerintem ezt senki nem meri felvállalni.
A skandinávoknak meg szerintem semmi érdeke nincs a régiónkban, nem kellenénk nekik.

Az oroszokkal szintén a lehető legjobb kapcsolatot kellene ápolnunk, hiszen nagyon erős függésben vagyunk tőlük.
Nekünk igazából az lenne ha legjobb ha a német és az orosz álláspont közeledne, illetve barátsággá fejlődne.

A semlegességi politikáddal egyet értek, számomra ezen a téren mindig pozitív példa Svájc. Ők nem léptek be az EU-ba, csak szerződéses társult tagjai a szervezetnek. (Mint a Norvégok)
Nekünk is ezt kellet volna anno megtenni, de sajnos ezt buktuk...
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 541
20 259
113
Gazdaságunk nyitott, ami ma annyit jelent nagy vonalakban, hogy az európai országok multinacionális vállalatai tartják alapvetően működésben. Az EU tagság előny és nem hátrány pillanatnyilag. Noha a világ bármely országának vállalkozását szívesen látjuk, ha az termelőberuházást és munkahelyeket teremt. Azonban az Európán kívüli hányada ennek szerintem még igen csak kevés ahhoz hogy bárki komolyan eljátszadozhasson, egy unión kívüli élettel.
Gazdaságon túl, jelenleg szinte valamennyi infrasrtuktúrális beruházás szinte kizárólag EU pénzekből történik.
Elég ha csak a kórházak közel 1/3-ának felújítását említem pillanatnyilag, nem beszélve a rengeteg útépítésről.
Sajnos a kizárólag hazai vállaltok, vállalatok, lényegében nem képesek munkával ellátni a hazai munkavállalókat, ez meg a legkeményebb tétel talán ebben a dologban.
Ráadásul nagyobb része ezen cégeknek is a nyugatiaknak dolgozik.
Arra gondolni meg balgaság, hogy ha nincs egykoron privatizáció, ma másképp lenne sok minden. Mert azok az egykori állami cégek a mostani versenyben, nagy többségében kivéreztek volna már maguktól, privatizáció nélkül is.
Szükséges jelenleg mind az EU, mind a NATO tagság, az országnak.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 986
29 488
113
A nyitott gazdaság azt jelenti, hogy a fő telephelyeiket, vagy gyakran már csak a központjaikat az EU területén tartó cégeknek nem politikai szívességből, geostratégiai okoknál fogva, vagy éppen az uniós tagságunk miatt, hanem egyszerűen versenyképességi okokból vannak magyarországi leányvállalataik éppen azért és úgy, amiért az EU-n kívüli országokban lévő leányvállalataik tömege létezik. Magyarország EU tagságának megléte vagy nemléte nem érinti az EU-ba irányuló exportunkat, ahogy az onnan hozzánk jövő importot sem. Persze ezzel csak az érvelésed legordítóbb ellentmondására hívtam fel a figyelmedet, miszerint nincs semmilyen ilyen primitív összefüggés a magyar termelés és szolgáltatás volumene és az EU tagság között. Egy EU kilépés esetén egyetlen cég se pakolna össze és menne el innen és az EU-ba irányuló exportunk se csökkenne jottányit sem.

Az infrastrukturális fejlesztések finanszírozása pedig azért történik EU-s pénzből, mert a tagság óta a saját fejlesztési pénzeink javát is szavazatvásárlásra fordítják a mindenkori kormányok a szociális kiadásokra pazarlás révén.
 

laudarage

Active Member
2014. február 3.
1 688
4
36
europe_new_containment.jpg


Az EU/NATO vita kapcsán

A jelenlegi helyzet: Magyarország számára az EU/NATO tagság a következő okokból nem előnyös:
1. gazdaságilag: felvevő- ill. munkaerőpiac vagyunk, lényegében saját mezőgazdaság és ipar nélkül,
2. katonailag: mi (Kelet-Közép-Európa) vagyunk a NATO "éle", a frontvonal/ütközőzóna a NATO és Oroszo. között.

Véleményem szerint ez hosszútávon még kétfrontos háborúhoz is vezethet (Kelet-Közép-Európa & USA vs. Oroszo. & Nyugat-Európa között), amennyiben Nyugat-Európa (Németo., Franciao., Olaszo.) gazdasági okokból rákényszerül, hogy az USA által Kelet-Közép-Európában mesterségesen kreált új hidegháborús elválasztóvonalat - az oroszokat támogatva - katonai eszközökkel számolja fel.

Mi lehet a megoldás?

1. "Keleti nyitás", maradunk NATO/EU tagok, de gazdaságilag nyitunk a Kelet felé. A Nyugat szemszögéből ez rövidtávon elviselhető (legalább Mo.-ot a Kelet is finanszírozza, annyival kevesebbet kell a Nyugat-nak tennie Mo.-ért), de hosszútávon a Nyugat számára ez nem fogadható el (hátha túlzásba viszik, és átlépnek a keleti oldalra). Hasonlóan, Oroszo. számára ez rövidtávon szintén elfogadható (legalább nyitnak felénk), de hosszútávon Oroszo. számára sem fogadható el (persze, üzleteljünk, de éles helyzetben azért majd mégiscsak ellenünk jönnek mint Hitler). Ez Orbán Viktor politikája. Ez a politika azonban csak átmenetileg tartható fenn, innen tovább valamilyen (keleti vagy nyugati) irányban el kell mozdulni. Ha keleti irányba mozdulunk el, akkor viszont mind a NATO-ból, mind pedig az EU-ból ki kell lépnünk. Ez Vona Gábor politikája.

2. Lépjünk ki az EU-ból, de a NATO-ban maradjunk bent. Ez a verzió roppant veszélyes lehet. Ugyanis, ha mindeközben tovább folytatjuk a "Keleti nyitás" politikáját, akkor ellenlépésként az USA Mo.-ot a NATO-ból kizárhatja és a nem-EU-tag és nem-NATO-tag Mo.-ot - diktatúrára hivatkozva - katonailag megszállhatja. Ez az USA érdekeivel egyező lehet, hiszen ekkor ilyen indokkal jelentős amerikai erőket állomásoztathat Mo. területén, de természetesen Oroszo. ellen. Ebben az esetben úgy maradnánk frontvonal/ütközőzóna Kelet és Nyugat között, hogy már ráadásul EU és NATO tagok sem lennénk.

3. Lépjünk ki a NATO-ból, de maradjunk EU tagok. Ez nem lenne rossz, de szerintem annak ismeretében, hogy az EU és NATO kéz-a-kézben milyen tudatosan nyomul Oroszo. felé, nehezen hihető, hogy a lényegében ugyanazon euroatlantista körök által üzemeltetett EU és NATO ezt Mo.-nak megengednék. Lehet példaként felhozni Svájcot vagy akár Ausztriát, ők azonban nem ülnek közvetlenül geopolitikai törésvonalon, ráadásul a méretükhöz képest - tudtommal - jelentős hadsereget tartanak fenn.

4. Lépjünk ki mind az EU-ból, mind a NATO-ból, viszont ne csatlakozzunk Oroszo.-hoz sem, maradjunk semlegesek. Ebben a lehetőségben egész egyszerűen nem hiszek. Ilyen semlegességet, függetlenséget az USA és Oroszo. között még maga az Európai Unió egésze sem tud megvalósítani, így feletébb valószínűtlen, hogy a része (pl. Visegrádi Négyek) erre képes lenne. Ráadásul mind a Nyugat, mind a Kelet gazdasági ÉS katonai értelemben is nagyhatalom, míg a köztes rész (Közép-Kelet-Európa) SEM gazdasági, SEM katonai értelemben nem nagyhatalom. Nehezen hihető, hogy a Nyugat és a Kelet eltűrné, hogy közéjük ékelődve egy középső Észak-Déli semleges "sáv" őket elválassza és mindkettejüknek gazdasági "vámszedője" (közvetítője) legyen. A gazdasági függetlenség alapja a katonai függetlenség. Közép-Kelet-Európa katonailag nem független, így egy ilyen kísérletnek a legvalószínűbb kimenetele az lehet, hogy az Észak-Déli "semleges sávot" a Nyugat és Kelet közös erővel zúzza majd szét (lásd Lengyelo. esetét Hitlerrel és Sztálinnal).

Összefoglalva, véleményem szerint, Mo. a történelem során nem akkor hibázott, amikor elköteleződött egy-egy nagyhatalom mellett, hanem akkor, amikor a NEM MEGFELELŐ nagyhatalom mellett köteleződött el. A hintapolitika nem vezet semmi jóra, ezt Ukrajna példája is világosan megmutatja.
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 541
20 259
113
Az EU-BÓL KILÉPNI ANNYIT IS JELENTENE MINT...

Több százezer honfitársunk hazatoloncolását, akik jelenleg munkavállalók kint legálisan.
( vagy nem jönnek haza, de akkor feltehetően örökre elhagyják az országot )
Elveszne a vámmentesség a tagállamokkal, ami jelenleg rengeteg cégnek jelent komoly előnyöket pro és kontra.
Ennek következtében meglódulnának az árak, aminek rengeteg hátrányos következménye lenne.
Mivel nagyságrenddel többet kapunk a közös kalapból, mint amit befizetünk, azonnal elúszna ez is.
Stb.....

Nagy Britanniában foglalkoztak nagypolitikai szinten a gondolattal, ahol a gazdaság kicsit erősebb lábakon áll, mint nálunk.
Nos a hozzáértők figyelmeztették a Brit kormányt, a kilépés, évi 92 milliárd font plusz költségbe kerülne évente a gazdaságnak.
Ez átszámítva, 32 000 milliárd forint.

Szerencsére komoly politikai tényezők itthon sem gondolják komolyan a kilépést, akik mégis, azok meg nem komoly tényezők, csak a Jobbik.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 850
32 025
113
Nagy Britanniában foglalkoztak nagypolitikai szinten a gondolattal, ahol a gazdaság kicsit erősebb lábakon áll, mint nálunk.
Nos a hozzáértők figyelmeztették a Brit kormányt, a kilépés, évi 92 milliárd font plusz költségbe kerülne évente a gazdaságnak.
Ez átszámítva, 32 000 milliárd forint.

Szerencsére komoly politikai tényezők itthon sem gondolják komolyan a kilépést, akik mégis, azok meg nem komoly tényezők, csak a Jobbik.

Erről az a teszt jut eszembe, amikor megkérdeznek x embert, hogy az átlagosnál jobban vagy rosszabul vezet, és mindenki azt mondja, hogy jobban. De ha mindenki átlag feletti (és senki sem átlag alatti), akkor hogy lesz bárki is átlag feletti?
Szóval ha a britek is (ami egy erős gazdaság és gazdag ország) betesznek egy kicsit és kivesznek sokat, akkor végül ki állja a csekket? Nem lehet azt, hogy mindenki betesz egy kicsit és kivesz sokat, és az sem igaz, hogy mindent a németek fizetnek. Egy EU méretű területre, hogy mindenki kicsit tegyen be és sokat vegyen ki, nemogy a németek-, de a világ pénze sem elég.
 

grofbejczy

Member
2014. március 4.
87
0
6
<blockquote>Nagy Britanniában foglalkoztak nagypolitikai szinten a gondolattal, ahol a gazdaság kicsit erősebb lábakon áll, mint nálunk.
Nos a hozzáértők figyelmeztették a Brit kormányt, a kilépés, évi 92 milliárd font plusz költségbe kerülne évente a gazdaságnak.
Ez átszámítva, 32 000 milliárd forint.

Szerencsére komoly politikai tényezők itthon sem gondolják komolyan a kilépést, akik mégis, azok meg nem komoly tényezők, csak a Jobbik.

Erről az a teszt jut eszembe, amikor megkérdeznek x embert, hogy az átlagosnál jobban vagy rosszabul vezet, és mindenki azt mondja, hogy jobban. De ha mindenki átlag feletti (és senki sem átlag alatti), akkor hogy lesz bárki is átlag feletti?
Szóval ha a britek is (ami egy erős gazdaság és gazdag ország) betesznek egy kicsit és kivesznek sokat, akkor végül ki állja a csekket? Nem lehet azt, hogy mindenki betesz egy kicsit és kivesz sokat, és az sem igaz, hogy mindent a németek fizetnek. Egy EU méretű területre, hogy mindenki kicsit tegyen be és sokat vegyen ki, nemogy a németek-, de a világ pénze sem elég. </blockquote>
A britek nem vesznek ki szinte semmit a kalapból közvetlenül! Nekik a közös piacból jön be a pénz, ahogyan a többi húzó ország is(legalábbis nekem ezt tanítják az Eu-s tárgyakból).A vámmentesség, az egységes ÁFA, a az eu-n kívülről érkező termékek egységes vámoltatása, stb..., származik az a több mint 92 milliárd font(azért több mert ehhez még hozzá kel adni azt az összeget ami plusz költségként merül fel az Eu tagság miatt)!
 
T

Törölt tag 008

Guest
Nem csak azt kell nezni, effektiv mennyit veszel ki az EU kasszabol, hanem hogy mennyire porgeti a gazdasagot a vammentesseg, a toke aru es munkaero szabad aramlasa.
Nemeto netto befizeto.....megis megeri neki, mert a gazdasag mas teruleten busasan visszajon az a penz.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 817
67 112
113
Látom, érdekes hozzászólások kerekedtek ki a kis szösszenetemből, de ahogy elnézem, a többség az EU-ból való kilépést elemzi, holott én hangsúlyoztam, hogy az EU-ban benn kell maradni, az nekünk jó, azonban a NATO tagság egyik visegrádi országnak se tett igazából jót (talán a lengyeleket leszámítva) mert mindenhol egy irreálisan túlfinanszírozott, de lényegében használhatatlan pénzszivattyút teremtett, amely fenntartása ellenére is totálisan impotens.

Ami azonban a hozzászólásaitokban még érdekesebb, az a lehetőségeket latolgató útkereső gondolkodásmód és a jelen helyzetre építő reálpolitika szembenállása.

Én speciel nem feltétlen hiszem azt, hogy abszolút életképtelen ötlet lenne a "Nagy Lajosi" három tengeres korridor létrehozásával megerősíteni kívánt káeurópai korridor ötlete.

Igen, a semlegesség jelentős haderőt igényel, ez teljesen logikus és egyben lényegi eleme is az elképzelésemnek.
Szerintem a jelen helyzet alapján tíz éven belül rá kell állni a semleges kelet európai útra. Így meg tudnánk erősödni, akár annyira is, hogy ne szedjenek szét.

Lengyelországot a történelem során mindig akkor kapták szét a németek és az oroszok, amikor egyrészt ezek ketten egymással rivalizáltak, másrészt a lengyeleknek nem voltak szövetségeseik.
 

grofbejczy

Member
2014. március 4.
87
0
6
Jelen helyzetünkben teljesen mindegy, hogy NATO tagok vagyunk vagy sem. Körülöttünk csupa NATO országok, így teljesen ki lennénk/vagyunk szolgáltatva! Oo. túl messze van ahhoz hogy "megvédjen" minket akár mennyire is érezzük úgy, hogy egyre közelebb van! Nekünk nincs választási lehetőségünk amíg a bocskorosok nem állnak egy ilyen KKEU-i katonai szövetség oldalára. Márpedig nem fognak! Az Eu-ból való kilépés meg csak meg se forduljon senki fejében mert az nekem nem jó! De van egy olyan érzésem, hogy ez az ukrán társulással nem igazán jár jól a magyar gazdaság!
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 986
29 488
113
Ez volt az alapvető különbség abban, amit írtunk Allesmor Obrana! Ahogy én látom, a NATO tagság az egyedül értékes a két tagság közül.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 986
29 488
113
Szerencsére komoly politikai tényezők itthon sem gondolják komolyan a kilépést, akik mégis, azok meg nem komoly tényezők, csak a Jobbik.

Néhány nappal a választások előtt, az utolsó közvélemény kutatásokat látva azért ezek nagy szavak. Néhány nappal később akár világképek dőlhetnek össze arról, hogy kik is a komoly tényezők és kik nem.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 344
60 921
113
Allesmor Obranna

Én is örülnék egy semleges Közép-Európának, csak ma már nem látom realitását. Ezt a történelmi lehetőséget elszúrtuk mi mindannyian.
De tovább megyek, az Eu sem kellet volna Közép-Európának, saját egységes gazdasági térséget kellet volna létrehoznunk! De ez a hajó is elment... A kérdés az, vajon vissza jön-e?
 

grofbejczy

Member
2014. március 4.
87
0
6
Fél éven belül megalakul a Közép- Kelet Európai tengely melynek tagjai: Lengyelo., Szlovákia, Cseho., Magyaro., Horváto., Bosznia, Szerbia, Montenegró, Koszovó, Albánia, Makedónia, Bulgária, Románia, Moldova és Ukrajna. A központ természetesen Kijevben, a leendő atom nagyhatalom fővárosában lesz.