Pont ellentétes a véleményem. Kihátrálva a gazdaságilag nekünk előnytelen EU-ból, de bentmaradva a NATO-ban (legalábbis addig, amíg potenciálisan területi követeléseink lehetnek adott estben más NATO tagokkal szemben, más jelentőségét a NATO tagságnak nem látom, mint a védettséget az ötös cikkely életbelépésétől). Oroszország nem tud mit kínálni nekünk katonailag és gazdaságilag, őrültség lenne Eurázsia felé úgy orientálódni, hogy a nyugattal szakítunk (a már említett párt politikája klasszikus és teljes tévút, aki figyeli e párt vezetőjének oroszországi és törökországi "nyáltól csöpögő, irreálisan vazallusi hangvételű megnyilatkozásait az pontosan azt láthatja, amiről írsz, teljes és feltétel nélküli benyalást, ahogy azt mindenki tette Károlyitól, Szálasin át Medgyesiig).
Az egyetlen ésszerű taktika, a nyugati katonai szövetségben maradás, míg gazdasági köztes szerep felvállalása, amit a belpolitikában a nyugati korrupt jóléti liberális és keleti korrupt oligarchikus feudális rendszerrel (a kettő együtt jellemzi a kortárs Magyarországot) való egyidejű szakítás követne a viszonylag tisztességes kelet-ázsiai, kissé autokratikus kapitalista minták javára. Nem is lenne jobb alkalom erre, mint a mostani konfliktus, amikor teljes joggal hivatkozhatnánk a részleges politikai szakítás kapcsán arra, hogy a távoli Washingtonból és Brüsszelből ne kavarjanak a mi seggünkre menő játszmát a térségünkben. Megvannak nekünk a saját érdekeink, amelyek ugyan nem feltétlenül ellentétesek a távoli hatalmak érdekeivel, de a hangsúlyok gyakran alapvetően mások, különféle történelmi és gazdasági okoknál fogva.
Például amerikai LNG függőségre cserélni az orosz gázfüggőséget az elmebaj megnyilvánulása lenne, amikor politikafüggetlenül juthatunk LNG-hez a Közel-Keleten, mi több, egyes embargók sújtotta közel-keleti országokban akár még példátlanul jó feltételekkel is terjeszkedhetne a nemzeti multink, mivel az esetleges amerikai retorziók nem igazán érintenék kellemetlenül a piacainak és befektetéseinek e téren kedvező elhelyezkedése miatt (már csak az INA-val, vagy a szlovénekkel kellene megegyezni egy gázvezetékről és terminálról, hiszen anélkül az egész biznisz értelmetlen, a horvátoknak a MOL+INA fúzióért cserébe lehetne LNG tanker megrendelést ajánlani a hajógyáraiknak és új munkahelyeket a terminálon a kieső kisebb finomítói munkahelyek helyett).
Az egyetlen ésszerű taktika, a nyugati katonai szövetségben maradás, míg gazdasági köztes szerep felvállalása, amit a belpolitikában a nyugati korrupt jóléti liberális és keleti korrupt oligarchikus feudális rendszerrel (a kettő együtt jellemzi a kortárs Magyarországot) való egyidejű szakítás követne a viszonylag tisztességes kelet-ázsiai, kissé autokratikus kapitalista minták javára. Nem is lenne jobb alkalom erre, mint a mostani konfliktus, amikor teljes joggal hivatkozhatnánk a részleges politikai szakítás kapcsán arra, hogy a távoli Washingtonból és Brüsszelből ne kavarjanak a mi seggünkre menő játszmát a térségünkben. Megvannak nekünk a saját érdekeink, amelyek ugyan nem feltétlenül ellentétesek a távoli hatalmak érdekeivel, de a hangsúlyok gyakran alapvetően mások, különféle történelmi és gazdasági okoknál fogva.
Például amerikai LNG függőségre cserélni az orosz gázfüggőséget az elmebaj megnyilvánulása lenne, amikor politikafüggetlenül juthatunk LNG-hez a Közel-Keleten, mi több, egyes embargók sújtotta közel-keleti országokban akár még példátlanul jó feltételekkel is terjeszkedhetne a nemzeti multink, mivel az esetleges amerikai retorziók nem igazán érintenék kellemetlenül a piacainak és befektetéseinek e téren kedvező elhelyezkedése miatt (már csak az INA-val, vagy a szlovénekkel kellene megegyezni egy gázvezetékről és terminálról, hiszen anélkül az egész biznisz értelmetlen, a horvátoknak a MOL+INA fúzióért cserébe lehetne LNG tanker megrendelést ajánlani a hajógyáraiknak és új munkahelyeket a terminálon a kieső kisebb finomítói munkahelyek helyett).
