[BIZTPOL] Közép-Európa (V4 országok)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Pedig nem... Rosszul értelmezed. Az oroszok az 1634-es szerződésben pont hogy elismerték a lengyel-litván fennhatóságot.
Akkor menjünk bele a részletekbe. Az oroszok óriásit zakóztak Szmolenszknél, csak azért nem vertek rájuk egy Versailles jellegű békét mert abban reménykedtek, hogy szövetségesek lehetnek még (a svédek ellen), ezért igyekeztek a lehető legenyhébb békefeltételeket adni nekik:Pedig nem... Rosszul értelmezed. Az oroszok az 1634-es szerződésben pont hogy elismerték a lengyel-litván fennhatóságot.
- 1618-as határokhoz visszatérés (gyakorlatilag a háború előtti határok álltak vissza)
- lengyel-litván csapatokat kivonják oroszország területéről
- a lengyel és a litván uralkodó visszavonja igényét az orosz trónra
Az egész pont ugyanolyan értelmetlen egyébként, mint Litvánia elismerésének visszavonása. Ha nem lenne 100 másik állam aki elismerné akkor számítana valamit, de így ez fikagurigatás az oviban oda meg vissza, meg az is, hogy te is bármelyiket komolyan veszed...
Kérdés hogy alakul kelet európában a háborús helyzet, ha Oroszország befolyása alá helyezi Ukrajnát akkor magyar vagy lengyel alföld megtartása nyugatnak attól függ hogy meg szeretné a orosz szerezni.
Földrajzi /katona földrajzi okokból egy dél szláv államalakulat zárként működhet a még mindig fontos mediterránum irányában. Boszporuszról Dardanellákról nem is beszélve.
Ha Ukrajna szuverenitása megmarad és megerősödve területei felett a felügyeletet visszaszerezve jön ki a konfliktusból akkor is megfelelő lehet a Ukrán bástya megtámogatása egy ilyen dél szláv államalakulattal. Érdekes módon még gazdaságilag is megfelelően együtt tudnának működni.
Persze ez németnek nem tetszene ez egyértelmű de mintha gyengülnének a angol szászoknak meg történelmi földrajzi okokból célszerűbb "kiadni" a helyieknek a térségbeli érdekeik védelmét.
Mivel dinamika van ezért fejlődhetnek ebbe a irányba a dolgok.
Az azért ritkán fordul elő hogy a must /osztrák magyar monarchia/ ami megerjedt /bor/ a must szőlő gyümülcs irányba "fejlődjön" sokkal inkább nemesedhet a bor vagy megecetesedik vagy elfogyasztják stb.
Dőlt betű tőlem.
Kamm zsepit?
www-ukrinform-ua.translate.goog
Konkrét előrelépés nélkül ért véget az EU-tagországok és a Nyugat-Balkán állam- és kormányfőinek találkozója.
Erről az Ukrinform számolt be az osztrák sajtóügynökségre (APA) hivatkozva .
Konkrét előrelépés nélkül ért véget az EU állam- és kormányfőinek Nyugat-Balkánnal folytatott csúcstalálkozója. Szerbiával az EU Oroszország elleni szankcióinak végrehajtása körüli vitában” – áll a közleményben.
Az ARA szerint a sajtótájékoztatót, amelyet Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélések után terveztek, "időhiány miatt" törölték. A tényleges EU-csúcs 15:30-kor kezdõdött volna, amelyen elsõsorban Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszának megadását fogják tárgyalni.
Az ARA szerint az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón Karl Negammer osztrák kancellár ragaszkodott ahhoz, hogy "egy szabály mindenki számára".
„Nem szabad kettős mércét alkalmaznunk az EU-csatlakozási folyamat során” – mondta.
A hivatal szerint ugyanakkor német kollégája, Olaf Scholz is előrelépést szorgalmazott a hat nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának folyamatában.
Mint arról beszámoltunk, csütörtökön kezdődik az Európai Tanács kétnapos állam- és kormányfői ülése, amelyen elsősorban Ukrajna, Moldova és Grúzia európai uniós tagsági kérelmét tárgyalják.
Korábban az Európai Bizottság javasolta Ukrajnának és Moldovának az EU-tagjelölt státusz megadását, az elvégzendő feladatok listájával. Ebben a szakaszban Grúzia számára csak az európai perspektíva javasolt, ami önmagában az ország európai integrációjához vezető világos útjának elismerése.
Az Európai Parlament június 23-án, csütörtökön határozatot fogadott el Ukrajnának és Moldovának az Európai Unió tagjelölti státuszáról.
Kamm zsepit?
Саміт ЄС із Західними Балканами завершився без прогресу - ЗМІ
Зустріч глав держав і урядів країн - членів Євросоюзу та країн Західних Балкан завершилася без конкретного прогресу. — Укрінформ.
www-ukrinform-ua.translate.goog
Előrelépés nélkül ért véget a Nyugat-Balkánnal tartott EU-csúcs – a média
2022.06.23 17:32Konkrét előrelépés nélkül ért véget az EU-tagországok és a Nyugat-Balkán állam- és kormányfőinek találkozója.
Erről az Ukrinform számolt be az osztrák sajtóügynökségre (APA) hivatkozva .
Konkrét előrelépés nélkül ért véget az EU állam- és kormányfőinek Nyugat-Balkánnal folytatott csúcstalálkozója. Szerbiával az EU Oroszország elleni szankcióinak végrehajtása körüli vitában” – áll a közleményben.
Az ARA szerint a sajtótájékoztatót, amelyet Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélések után terveztek, "időhiány miatt" törölték. A tényleges EU-csúcs 15:30-kor kezdõdött volna, amelyen elsõsorban Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszának megadását fogják tárgyalni.
Az ARA szerint az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón Karl Negammer osztrák kancellár ragaszkodott ahhoz, hogy "egy szabály mindenki számára".
„Nem szabad kettős mércét alkalmaznunk az EU-csatlakozási folyamat során” – mondta.
A hivatal szerint ugyanakkor német kollégája, Olaf Scholz is előrelépést szorgalmazott a hat nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának folyamatában.
Mint arról beszámoltunk, csütörtökön kezdődik az Európai Tanács kétnapos állam- és kormányfői ülése, amelyen elsősorban Ukrajna, Moldova és Grúzia európai uniós tagsági kérelmét tárgyalják.
Korábban az Európai Bizottság javasolta Ukrajnának és Moldovának az EU-tagjelölt státusz megadását, az elvégzendő feladatok listájával. Ebben a szakaszban Grúzia számára csak az európai perspektíva javasolt, ami önmagában az ország európai integrációjához vezető világos útjának elismerése.
Az Európai Parlament június 23-án, csütörtökön határozatot fogadott el Ukrajnának és Moldovának az Európai Unió tagjelölti státuszáról.
kamm zsepit?
dőlt betűk tőlem:
hvg.hu
2022. június. 23. 16:20
Csalódottan távoztak Brüsszelből a nyugat-balkáni államok vezetői, mert nem kapták meg azokat a garanciákat, amelyek tervezhetővé tennék európai integrációjukat. Továbbra is jelentős probléma, hogy Bulgária blokkolja Észak-Macedónia csatlakozását.
Érezve a növekvő elégedetlenséget a balkáni országok részéről, az uniós vezetők találkozóra hívták a hat nyugat-balkáni ország vezetőjét pár órával azt megelőzően, hogy Ukrajna és Moldova tagjelöltségéről döntenének.
A cél az volt, hogy megnyugtassák az érintett országokat és kifejezzék, hogy az ukrán-moldáv bővítési folyamat nem megy a balkáni integráció rovására. A vita a tervezettnél sokkal tovább tartott és elmaradt a beharangozott sajtótájékoztató, amelyen az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke mellett a francia elnök és felszólalt volna.
A tárgyalásokon részt vevő magas rangú tanácsi forrás az EUrologust úgy tájékoztatta, hogy az ukrajnai háború előtérbe helyezte az EU bővítését és ez megerősített a Nyugat-Balkán európai perspektíváját és a térség jövőjét az Európai Unióban.
Ez azt is jelenti, tette hozzá, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. Ugyanakkor továbbra sem sikerült elhárítani a bolgár vétót ezzel kapcsolatban, Bulgária akadályozza Észak-Macedónia integrációját. Más tényezők is nehezítik a balkáni bővítési folyamatot: Koszovó és a már tagjelölt Szerbia közötti feszültség, illetve Bosznia-Hercegovinában a reformok elakadása.
Ha az uniós vezetők nem is, az észak-macedón, a szerb és az albán vezető tartott sajtótájékoztatót, amiben mélységes csalódottságuknak adtak hangot. Edi Rama albán miniszterelnök például azt mondta, hogy
A balkáni vezetők kitértek arra a javaslatra is, amelyet Emmanuel Macron fogalmazott meg egy szélesebb európai együttműködésről, amely magában foglalná az EU-n kívüli európai országokat is. Azt mondták, nyitottak minden együttműködésre, de az EU-nak is el kell ismernie azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az integráció útján megtettek.
Az uniós állam- és kormányfők azonban ekkor már nem a balkáni, hanem a keleti bővítéssel foglalkoztak.
A csúcstalálkozó első napjának ez a legfontosabb témája, de szó lesz természetesen Oroszország Ukrajnával szemben agressziójáról és az ennek nyomán világszerte kialakult élelmiszerválságról is. Pénteken pedig főleg gazdasági ügyekkel foglalkoznak majd a vezetők.
Vezető képünkön balról jobbra Edi Rama, Dimitar Kovačevski és Aleksandar Vucic szerb elnök
dőlt betűk tőlem:
Albán kormányfő a balkáni bővítésről: nem fogunk Godot-ra várni
Csalódottan távoztak Brüsszelből a nyugat-balkáni államok vezetői, mert nem kapták meg azokat a garanciákat, amelyek tervezhetővé tennék európai integrációjukat. Továbbra is jelentős probléma, hogy Bulgária blokkolja Észak-Macedónia csatlakozását.
hvg.hu
Albán kormányfő a balkáni bővítésről: nem fogunk Godot-ra várni
Csalódottan távoztak Brüsszelből a nyugat-balkáni államok vezetői, mert nem kapták meg azokat a garanciákat, amelyek tervezhetővé tennék európai integrációjukat. Továbbra is jelentős probléma, hogy Bulgária blokkolja Észak-Macedónia csatlakozását.
Érezve a növekvő elégedetlenséget a balkáni országok részéről, az uniós vezetők találkozóra hívták a hat nyugat-balkáni ország vezetőjét pár órával azt megelőzően, hogy Ukrajna és Moldova tagjelöltségéről döntenének.
A cél az volt, hogy megnyugtassák az érintett országokat és kifejezzék, hogy az ukrán-moldáv bővítési folyamat nem megy a balkáni integráció rovására. A vita a tervezettnél sokkal tovább tartott és elmaradt a beharangozott sajtótájékoztató, amelyen az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke mellett a francia elnök és felszólalt volna.
A tárgyalásokon részt vevő magas rangú tanácsi forrás az EUrologust úgy tájékoztatta, hogy az ukrajnai háború előtérbe helyezte az EU bővítését és ez megerősített a Nyugat-Balkán európai perspektíváját és a térség jövőjét az Európai Unióban.
Ez azt is jelenti, tette hozzá, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. Ugyanakkor továbbra sem sikerült elhárítani a bolgár vétót ezzel kapcsolatban, Bulgária akadályozza Észak-Macedónia integrációját. Más tényezők is nehezítik a balkáni bővítési folyamatot: Koszovó és a már tagjelölt Szerbia közötti feszültség, illetve Bosznia-Hercegovinában a reformok elakadása.
Ha az uniós vezetők nem is, az észak-macedón, a szerb és az albán vezető tartott sajtótájékoztatót, amiben mélységes csalódottságuknak adtak hangot. Edi Rama albán miniszterelnök például azt mondta, hogy
Hozzátette: nem fogunk Godot-ra várni. Észak-Macedónia már közel 18 éve tagjelölt állam, a csatlakozási tárgyalások azonban mégsem indultak meg. Dimitar Kovačevski miniszterelnök azt mondta, hogy ezzel az EU a hitelességét teszi kockára.
A balkáni vezetők kitértek arra a javaslatra is, amelyet Emmanuel Macron fogalmazott meg egy szélesebb európai együttműködésről, amely magában foglalná az EU-n kívüli európai országokat is. Azt mondták, nyitottak minden együttműködésre, de az EU-nak is el kell ismernie azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az integráció útján megtettek.
Az uniós állam- és kormányfők azonban ekkor már nem a balkáni, hanem a keleti bővítéssel foglalkoztak.
– mondta a csúcstalálkozóra befelé menet Németország kancellára. Olaf Scholz újságírói kérdésre arra is kitért, hogy immár húsz éve mondta ki az EU, hogy nyitott a nyugat-balkáni térség országainak csatlakozására ezért különösen fontos, hogy ezen a téren is kiemelten a csatlakozási kilátások megerősítése. Hozzátette, teljes joggal várják az érintett államok vezetői, hogy Európát egységesen kezelje az EU ezen a bővítés terén is.
A csúcstalálkozó első napjának ez a legfontosabb témája, de szó lesz természetesen Oroszország Ukrajnával szemben agressziójáról és az ennek nyomán világszerte kialakult élelmiszerválságról is. Pénteken pedig főleg gazdasági ügyekkel foglalkoznak majd a vezetők.
Vezető képünkön balról jobbra Edi Rama, Dimitar Kovačevski és Aleksandar Vucic szerb elnök
K
kamm
Guest
kamm zsepit?
dőlt betűk tőlem:
2022. június. 23. 16:20Albán kormányfő a balkáni bővítésről: nem fogunk Godot-ra várni
Csalódottan távoztak Brüsszelből a nyugat-balkáni államok vezetői, mert nem kapták meg azokat a garanciákat, amelyek tervezhetővé tennék európai integrációjukat. Továbbra is jelentős probléma, hogy Bulgária blokkolja Észak-Macedónia csatlakozását.
Albán kormányfő a balkáni bővítésről: nem fogunk Godot-ra várni
Csalódottan távoztak Brüsszelből a nyugat-balkáni államok vezetői, mert nem kapták meg azokat a garanciákat, amelyek tervezhetővé tennék európai integrációjukat. Továbbra is jelentős probléma, hogy Bulgária blokkolja Észak-Macedónia csatlakozását.
Érezve a növekvő elégedetlenséget a balkáni országok részéről, az uniós vezetők találkozóra hívták a hat nyugat-balkáni ország vezetőjét pár órával azt megelőzően, hogy Ukrajna és Moldova tagjelöltségéről döntenének.
A cél az volt, hogy megnyugtassák az érintett országokat és kifejezzék, hogy az ukrán-moldáv bővítési folyamat nem megy a balkáni integráció rovására. A vita a tervezettnél sokkal tovább tartott és elmaradt a beharangozott sajtótájékoztató, amelyen az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke mellett a francia elnök és felszólalt volna.
A tárgyalásokon részt vevő magas rangú tanácsi forrás az EUrologust úgy tájékoztatta, hogy az ukrajnai háború előtérbe helyezte az EU bővítését és ez megerősített a Nyugat-Balkán európai perspektíváját és a térség jövőjét az Európai Unióban.
Ez azt is jelenti, tette hozzá, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. Ugyanakkor továbbra sem sikerült elhárítani a bolgár vétót ezzel kapcsolatban, Bulgária akadályozza Észak-Macedónia integrációját. Más tényezők is nehezítik a balkáni bővítési folyamatot: Koszovó és a már tagjelölt Szerbia közötti feszültség, illetve Bosznia-Hercegovinában a reformok elakadása.
Ha az uniós vezetők nem is, az észak-macedón, a szerb és az albán vezető tartott sajtótájékoztatót, amiben mélységes csalódottságuknak adtak hangot. Edi Rama albán miniszterelnök például azt mondta, hogy
Hozzátette: nem fogunk Godot-ra várni. Észak-Macedónia már közel 18 éve tagjelölt állam, a csatlakozási tárgyalások azonban mégsem indultak meg. Dimitar Kovačevski miniszterelnök azt mondta, hogy ezzel az EU a hitelességét teszi kockára.
A balkáni vezetők kitértek arra a javaslatra is, amelyet Emmanuel Macron fogalmazott meg egy szélesebb európai együttműködésről, amely magában foglalná az EU-n kívüli európai országokat is. Azt mondták, nyitottak minden együttműködésre, de az EU-nak is el kell ismernie azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az integráció útján megtettek.
Az uniós állam- és kormányfők azonban ekkor már nem a balkáni, hanem a keleti bővítéssel foglalkoztak.
– mondta a csúcstalálkozóra befelé menet Németország kancellára. Olaf Scholz újságírói kérdésre arra is kitért, hogy immár húsz éve mondta ki az EU, hogy nyitott a nyugat-balkáni térség országainak csatlakozására ezért különösen fontos, hogy ezen a téren is kiemelten a csatlakozási kilátások megerősítése. Hozzátette, teljes joggal várják az érintett államok vezetői, hogy Európát egységesen kezelje az EU ezen a bővítés terén is.
A csúcstalálkozó első napjának ez a legfontosabb témája, de szó lesz természetesen Oroszország Ukrajnával szemben agressziójáról és az ennek nyomán világszerte kialakult élelmiszerválságról is. Pénteken pedig főleg gazdasági ügyekkel foglalkoznak majd a vezetők.
Vezető képünkön balról jobbra Edi Rama, Dimitar Kovačevski és Aleksandar Vucic szerb elnök
Fogalmam sincs, miről beszélsz. Szó szerint elképzelésem sincs.
"Arra az újságírói kérdésre, hogy mit vár ettől a találkozótól, azt felelte, hogy „semmit”."
Bejött:
K
kamm
Guest
Bolond világot élünk,én már azt se értem Litvánia mit pattog ,elég reménytelen ez kb olxsn mintha én elkezdeném lökdösni Hafþór Julius Björnssont mert csak.Nem hinném hogy jó vége lenne.
NATO tagallam. Ha az oroszok megtamadnak, az ukran pofonnal irtozatosan nagyobb zakoba szaladnanak bele.
K
kamm
Guest
"Nézd, az USA sem hülye. Ő hosszú távon is számol az Európai területek egy jelentős részével. Nincs olyan helyzetben, hogy az orosznak nagyon nagy engedményeket tegyen."
Nem, mert kis engedményekkel csak úgy erősítené az oroszt, hogy ő maga (az USA) nem profitálna belőle. Ha viszont Németországig engedi az oroszokat, akkor azzal kifekteti az EU-t, így ennek már nemcsak az oroszok, hanem az USA számára is van előnye: ahogy írtam, egy gazdasági riválissal kevesebb.
Ezenkívül, egy gyenge Oroszo. Kína csatlósa, utánfutója marad, mert nem mer neki ellentmondani. Viszont egy új, magabiztos SZU már ellent mer mondani Kínának (pl. visszaveszi tőle Közép-Ázsiát is), így az USA érdeke az, hogy egy ellen-Kína birodalmat építsen, és ez lesz az új SZU.
"Az orosz megelégszik azzal is (sőt számára egy főnyeremény) ha megkapja a volt befolyási területeinek felét (Huntington vonal)."
Nem, nem elégszik meg ennyivel Oroszország. Ne legyenek illúzióitok, az egész KGST/VSZ visszaszerzése a cél. Itt egyébként ebben a kérdésben a 444-es liberális vonal lát pontosabban.
"Tény, hogy ebben az esetben Erdély és Mo. is egy szláv harapófogóba kerül."
Éppen ezért nem véletlenül javasoltam a Hungaroszlávia koncepciót Oroszo. oldalán. A mottója az, hogy amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére!
"A szerb pedig nem lesz ellenséges, mert tőlük - remélhetőleg - nem veszünk el területeket."
Ha Magyarország USA/NATO oldalon marad, akkor a szerb ellenséges lesz. Pont. Azért, mert Szerbia Oroszo. oldalán kíván maradni örökre, amit a NATO harapófogó egyre agresszívabban veszélyeztet.
"Szóval az általad vázolt lehetőségnek, akkor van esélye, ha az USA-orosz tandem abban állapodott meg, hogy No-ig mehet az orosz, cserébe támogatja az USA-t Kína ellenében. Mint írtam, ennek nincs reális esélye"
Csak ennek van esélye, mert az a kis változtatás, amit te vázolsz fel, csak arra jó, hogy felrúgja az eddigi rendet, de érdemben az USA számára nem jelentene előnyt.
Ez akkor lenne igaz, ha az EU egy erős önálló és érdekeit keményen érvényesíteni tudó entitás lenne. De nem az, hanem pont ellenkezőleg egy USA csatlós. Saját érdekeit is negligálva követi az USA parancsait. Ezen realitások tükrében, nem értem, hogy az USA-nak miért is kellene egy engedelmes az érdekeit a jövőben sem érvényesíteni tudó EU-t szétbarmolni, illetve részben orosz befolyás alá vetni? Ha lefut az USA által elrendelt teljes energialeválási projekt, akkor az EU valamirevaló ipara csőd közelbe kerül, így az USA fillérekért fel fogja vásárolni. Attól kezdve ezek az USA-nak fognak hasznot hajtani (ahogy a VOLVO is Kínának!). Az Európában élő emberek, jó esetben összeszerelő bérrabszolgák lesznek.
Szóval kiindulva abból, hogy már most az USA zsebében van az EU, tovább lépve, hogy a közeljövőben a maradék ipari önállósága is fel lesz számolva, nem értem, hogy miért lenne érdeke az USA-nak egy ilyen szemi gyarmatból akár egy országot is átadni a muszkának, nem hogy No.-ot.
Egy erős SZU-t önként nem hozna létre az USA, mert az előbb vagy utóbb vele is szembeszállna.
Na meg mi van, ha az erős SZU kiegyezik Kínával? Mert ilyen is előfordulhat.
Egyébként is a jelen Oo. sem tudja terrorizálni Kína, mert:
1. ha pattog és szankciózni mer, akkor vége a nyersanyag utánpótlásnak és megy a Kínai ipar a lecsóba, USA legnagyobb örömére,
2. ha katonailag próbálkozna, akkor az atomcsapás utáni maradék kínai mehetne vissza a Tienshan hegységi barlangokba.
Azért ez e két pont elég nyomos érv, hogy Kína még egy darabig ne próbálja be Oo.-ot.
Most is az USA/NATO oldalon vagyunk és ennek ellenére nagyon is jók a kapcsolataink a szerbekkel. Ahol lehet és igénylik támogatjuk őket, és ezt értékelik is. Attól, hogy a jövőben esetleg két külön tömb tagjai leszünk, nem biztos, hogy ellenségek is kell legyünk. Előnyösebb lesz mindkét félnek, ha a másik képviseli az érdekeit a saját szövetségesi rendszerében. Ha a szerbeket nem csesztetjük területileg és ők el is hiszik, hogy nincsenek velük szemben követeléseink, illetve saját területünkről nem engedünk egy Szerbia ellenes NATO műveletet, akkor mostanában nem nagyon veszünk össze velük.
Nézd. Nem egy amerikai stratégiai elemző és főmegmondó már százszor leírta és elmondta, hogy az USA rémálma, hogy egymásra talál a német technológiai tudás és az orosz korlátlan nyersanyag és energiaforrás, és mindent meg kell tennie az USA-nak, hogy ez soha ne is történjen meg.
Amint láttuk, az USA mindent és annál többet is megtett ezen cél megvalósításáért. Most éppen az EU-t (ami tudjuk, hogy valójában No.-ág) próbálja legalább 50 évre elszigetelni az olcsó energiától. Ha nem ment az ÉÁ II. kivitelezésének megtorpedózása majd leállítása, akkor elindította az ukrán háborút.
Szóval én ebben a háborúban nem azt látom, hogy most éppen a németek átjátszása folyna az orosznak, hanem pont azt, hogy ameddig lehet tartsák távol a muszkától.
Az más kérdés, hogy az orosz, ha kitartó lesz (de ehhez nem Putyin kell, hanem egy Dugin típusú személy), akkor egész No.-ot is behúzza. Főleg, ha az USA nem lesz hajlandó egy az ő teljes pusztulásával is járó nukleáris háborút bevállalni.
Apropó, nukleáris háború! Az USA-nak kellett volna még min. 3 év, hogy a rakétavédelmi képességeit oda fejlessze, hogy jó eséllyel megnyerjen egy Oo. elleni nukleáris háborút, aminek a végén pár 10 millió USA polgár halálával és helyrehozható károkkal kell számolnia.
Nem véletlen, hogy most indította Putyin a háborút, tsiztában volt ezzel az USA hiányossággal (és ez nagy veszély!).
Oo. sem volt teljesen felkészülve erre a háborúra, de a taktikai és stratégiai ütőképessége majdnem a csúcson volt (őszre az új hordozó rakéták hadrendbe állításával, már 100%-on lesz). Mi van ha használni fogja?
Ez a háború az USA számára a legrosszabb időpontban indult. Hiányzik az a bizonyos három év.
Mi lesz, ha az orosz taktikai nukleáris erővel veri szét a kelt közép európai NATO tagokat? Akkor nem lesznek nagy városi- és tankcsaták, hanem csak kapituláció. Kiindulva abból, hogy az USA még nincs felkészülve egy tömeges stratégiai nukleáris csapás elhárítására, nem valószínű, hogy bele fog állni egy taktikai nukleáris adok-kapokba.
Szépen nyugton fog maradni.
Megint írom. Sajnos az orosz ezzel számol!
Ebből is gondolom, hogy még egyelőre nem volt semmi kiegyezés a két fél között.
Amerika nem erre játszott, hanem egy 2027 környékén kirobban orosz-ukrán háborúval, ahol a már állig felfegyverzett ukrán sereg a sarokba szorítja az oroszt, aki aztán kínjában atomhoz nyúl, hogy aztán az USA letörölje a térképről, azzal az indokkal, hogy az orosz a gonosz, és ha nem fékezi meg, akkor annyi a világnak.
Ez a vonat azonban az USA számára már elment! Most pedig kapkodnak és reménykednek a szerencsében.
Persze a közeljövőben az USA-Oo. kiegyezésre bár mikor sor kerülhet, akár olyan tartalommal is, amelyről te szoktál írni. Jelen körülmények között az USA akkor járna jól, ha minél hamarabb kiegyezne az orosszal. A nagy kérdés, hogy mi lesz a kiegyezéssel, ha majd az USA készen fog állni (legalábbis ezt fogja hinni) egy nukleáris háború győztes megvívására?
Ne szédülj el a mainstream dumától. Már a brit vezérkari főnök is azon hisztizik,hogy kisöpörték a raktárakat,és 6-8 év mire visszaállítják a februári állapotokat. Ja,és nem ő az egyetlen aki kesereg az ész nélküli ajándékozás miatt. Végszóra meg annyi,hogy a ruszki a hadserege 20%-át küldte be az ukránokhoz.A NATO a jenkik nélkül fingani se tud,lásd Líbia esetét. Oké,hogy ejakulálsz az USA haderejétől,de itt nem a goatfucker az ellenfél.
NATO tagallam. Ha az oroszok megtamadnak, az ukran pofonnal irtozatosan nagyobb zakoba szaladnanak bele.
Ami lényegében az oszes harcoló alakulatát jelenti. A harcoló alakulatok ugyanis minden hadseregnek csak egy részét teszik ki (általába úgy 19-25%). Speciál az orosz hadseregben, ha jól emlékszem, ez a szám 21% ... nemrég láttam egy szép táblázatot államokra lebontva. Persze loni elvileg egy raktáros, sofor vagy toborzó is tud, de a harcértéke szilányi.
A harcoló alakulatok 20%-át küldte be. Ostobaságokat mondasz 420-450 00 közötti a szerződéses,300-350 000 a sorozott,és 200 000 körüli a tiszti állomány. per pillanat 80-100 00 orosz van Ukrajnában.
K
kamm
Guest
Ne beszélj már ekkora hülyeségeket.
Ez a forum tele lett totálisan fogalmatlan trollokkal, akik nemhogy szart sem ertenek az amerikai erők méretéből és kepessegeibol, de meg a szemuk előtt lezajlott orosz lebogest sem hajlandóak elhinni. Ne figyelj rájuk, mert hülyét csinálsz magadból, ahogyan most itt is.
A NATO = amerikai hadsereg.
Ezt lehet szépíteni, meg cifrazni, de alapvetően így van.
Az oroszokat egy kezét a valagába dugva is lenullázna az amerikai haderő. Ha kell, konkrétan csak a levegőből is meg tudná tenni.
Zéró, ismétlem, zéró esélye van az orosz-belorusz haderőnek a NATOval szemben, ha megtamadnak mondjuk a lengyeleket, vagy a balti torpek valamelyikét.
Ha ez igaz - és biztos igaz, mert te mindig igazat mondasz, - akkor miért nyivákol ez az erőtől és önbizalomtól duzzadó nato egész nap az orosz veszélyről? Elvégre balkézzel, akár csak a levegőből is lenullázza őket a Világ Önjelölt Ura, aki ugyebár 20 év után pánikszerűen elmenekült a kecskepásztorok elől, ott hagyva csapot, papot meg milliós értékű felszereléseket? Mihelyt véres, valóban véres harcról van szó, ahol vissza is lőnek, esetleg akár atommal is, akkor egyben csendesebb a sok szájhős. Baszd ki, még Iránnal sem mernek kikezdeni!Ne beszélj már ekkora hülyeségeket.
Ez a forum tele lett totálisan fogalmatlan trollokkal, akik nemhogy szart sem ertenek az amerikai erők méretéből és kepessegeibol, de meg a szemuk előtt lezajlott orosz lebogest sem hajlandóak elhinni. Ne figyelj rájuk, mert hülyét csinálsz magadból, ahogyan most itt is.
A NATO = amerikai hadsereg.
Ezt lehet szépíteni, meg cifrazni, de alapvetően így van.
Az oroszokat egy kezét a valagába dugva is lenullázna az amerikai haderő. Ha kell, konkrétan csak a levegőből is meg tudná tenni.
Zéró, ismétlem, zéró esélye van az orosz-belorusz haderőnek a NATOval szemben, ha megtamadnak mondjuk a lengyeleket, vagy a balti torpek valamelyikét.
Csak arra képesek, hogy másokat hajtsanak a vágóhidra, mint most ezeket a szerencsétlen ukránokat. 
Ne beszélj már ekkora hülyeségeket.
Ez a forum tele lett totálisan fogalmatlan trollokkal, akik nemhogy szart sem ertenek az amerikai erők méretéből és kepessegeibol, de meg a szemuk előtt lezajlott orosz lebogest sem hajlandóak elhinni. Ne figyelj rájuk, mert hülyét csinálsz magadból, ahogyan most itt is.
A NATO = amerikai hadsereg.
Ezt lehet szépíteni, meg cifrazni, de alapvetően így van.
Az oroszokat egy kezét a valagába dugva is lenullázna az amerikai haderő. Ha kell, konkrétan csak a levegőből is meg tudná tenni.
Zéró, ismétlem, zéró esélye van az orosz-belorusz haderőnek a NATOval szemben, ha megtamadnak mondjuk a lengyeleket, vagy a balti torpek valamelyikét.
Igazad van, de ez a felvetés legalább annyira hipotetikus, mint az orosz atom tűzereje.
Ha az oroszok megtámadnák a balti törpéket, vagy a lengyeleket, a NATO = amerikai haderő lenullázná az oroszokat, akik meg lenulláznák a Nyugatot és ezzel végleg magukat is.
Emiatt a sanszos sorrend az, hogy a balti törpéket veszni hagyják és a kölcsönös arcvesztés előtt a lengyel határon ünnepélyesen kiegyeznek.
Ugyanis az orosz győzelem az amerikai establishmentnek és a military-industrial complexnek arcvesztés, míg az orosz nyílt lebőgés a nagyorosz nacionalizmusnak végzetes.
Ez két olyan fontos tényező a világ ezen részében, hogy ezek megmenekülése kedvéért bárki és bármi feláldozható.