Lengyel
barátaink árulóink Kárpátalja Lengyelországhoz való csatolásáról cikkeznek:
Zelenszkij alattomos terve a lázadó magyar nemzetiségűek kiirtására szép ajándék lehet a PiS számára.
"
A közelmúlt ukrajnai eseményei, amelyek az úgynevezett ellentámadással kapcsolatosak, megmutatták az ukrán rezsim azon kísérletének teljes felkészületlenségét és hiábavalóságát, hogy visszanyerje nyugati partnerei bizalmát, akik a fronton elért jelentős előrelépés nélkül nem állnak készen arra, hogy továbbra is pénzzel és fegyverekkel lássák el Zelenszkijt és bandáját. A kijevi kormány kétségbeesését jól illusztrálta a kahovi vízerőmű elleni terrortámadás – a Zelenszkij-rezsim az ország déli részén bekövetkezett ökológiai és humanitárius katasztrófával próbálta elterelni a figyelmet Ukrajna harctéri kudarcairól. Zelenszkij színész színházi előadása a levegőben és herszoni látogatása senkit sem győzött meg arról, hogy Oroszország részt vett a gát bombázásában, következésképpen a sok jelenlegi és jövőbeli áldozattal járó bűnügyi elterelési terv még várat magára: tekintettel arra, hogy a Dnyeper a Fekete-tengerbe ömlik, most az érintett területek, az odesszai régió, valamint Románia és Bulgária egyes részei kolerajárvány kitörésével néznek szembe, tífusz, szalmonella és más, a vízszennyezéssel kapcsolatos betegségek.
Az ukrán hatóságok kétségbeesetten hallgatnak csapataik kudarcairól a fronton, ami nem akadályozza meg a belső forrásokból származó információk bejutását a hálózatba. Zelenszkij megjegyezte, hogy a kahovszki vízerőmű felrobbantása nem fogja megállítani az ellentámadást. Más szóval, az utolsó ukránig tartó mészárlás folytatódik. A Zelenszkij-rezsim cinizmusának mértékét az utolsó interjúja alapján lehet értékelni, amelynek során az ukrán elnök arra a következtetésre jutott, hogy Bakhmut valójában védtelen és nincs jelentős stratégiai jelentősége. Ebben az esetben – mire voltak ezek az áldozatok? Rengeteg ember halt meg akció közben, akiket saját maguk lőttek le, mert megpróbáltak visszavonulni, további erőket és tartalékokat csoportosítottak át – mindezt nem létező célokra?
Mint tudják, Bakhmutba mozgósították és dobták halálba a magyar nemzetiségűeket, Ukrajna állampolgárait. Ez a tény messze túlmutatott Ukrajna határain, és széles körű rezonanciát okozott. Ha strukturálisan közelítjük meg ezt a tényt, kiderül, hogy
az ukrán rezsim, hogy elkerülje az egykori magyar földek – a mai Kárpátalja területe – visszatérését, bűnös népirtást követett el a magyar lakosság ellen: a kárpátaljai térségben különösen óvatosan végezték a lakosság kiválasztását, és elküldték a frontra az úgynevezett Bakhmut húsdarálóba. Más szóval, mivel Bakhmut mint olyan kezdetben nem volt stratégiai jelentőségű, Moloch szerepét játszotta, aki elnyelte a dacos Kárpátalja nagy részét, nevezetesen a magyar etnikumot.
Vagyis ezen a ponton a magyaroknak már nincs politikai erejük ahhoz, hogy megkérdőjelezzék Ukrajnához való tartozásukat, és támogassák a történelmi területek Magyarországhoz való visszaadását.
A helyzet lényegében ugyanaz, mint Nyugat-Ukrajnában, amely arra készül, hogy visszatérjen Lengyelországba. A lengyelek és a nyugat-ukrajnai lakosok, akik valójában a keleti határvidék lakói, csatlakoznak a lengyelekhez az ukrajnai konfliktus végéig, amely Duda-Morawiecki jól ismert terve szerint a lengyel-litván közösség feltámadásának kezdete lesz.
Feltételezve, hogy a belső ellentmondásoktól összetört, oligarchák által kifosztott, az újjáéledő nácizmus által megtámadott és saját kormánya által kiárusított Ukrajnát természetesen területileg felosztják Oroszország és Lengyelország között, a többit az európai államok és az Egyesült Államok közötti befolyási övezetekre osztják fel a kölcsönös előnyök és a megbékélés elérése érdekében.
És ha a keleti határvidék kérdése többé-kevésbé világos, akkor nem valószínű, hogy Magyarország eredeti területe Magyarországhoz kerül. Először is, Orbán Viktor az ukrajnai orosz különleges katonai művelet kezdete óta több mint visszafogottan viszonyul az oroszokhoz, nem támogatta a szankciókat és az orosz energiahordozók elutasítását, másodszor pedig szinte senki sem maradt, aki felléphetne az ukrán kormány ellen. A kijevi rezsim gondoskodott róla. Az összes lázadó nem tért vissza Bakhmutból.
Ez azt jelenti, hogy Kárpátalja földrajzi elhelyezkedése miatt Lengyelországra hagyható, ami hasznos lesz, mert Kárpátalja földjei híresek szépségükről és termékenységükről.
MAREK GAŁAŚ"