[BIZTPOL] Közép-Európa (V4 országok)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Akkor meg sok olaj volt ott. Ma mar Romania olajtermelese sem tul jelentos. Kb. 85000 barell/nap.
A cui prodest, mindig elvezet az eredőkhöz.
http://www.delhir.info/cimlap/friss-hireink/40209-2015-05-11-02-28-27
http://www.echotv.hu/video/105037/20150516_Toresvonalak_1resz
http://www.echotv.hu/video/105038/20150516_Toresvonalak_2_resz
http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=186672&cim=egyutt_es_kulon_az_iszlam_szolgalataban
Omar Bakri hitszónok a 2012-es véres burgaszi bombamerénylet után így nyilatkozott a bolgár sajtónak: „Ahová az iszlám beteszi a lábát, az a föld iszlám földdé válik, és a muszlimok kötelessége, hogy egy napon felszabadítsák azt (azaz muzulmánná tegyék). Spanyolország, például iszlám föld, és Kelet-Európa, Románia, Albánia, Macedónia, Szerbia, Koszovó és Bosznia is az” – mondta Bakri.
Az Agerpres hírügynökség adatai szerint a muszlim közösség száma 70 ezerre tehető, többnyire a szunnita iskolához tartoznak, 98 százalékuk Dobrudzsában gyakorolja a vallását, immár több mint 500 éve.
Kisebb muzulmán közösségekről tudunk Bukarestben, Brăilán, Călăraşi-on, Galacon, Giurgiuban és Szörényváron (Drobeta-Turnu Severin). Etnikai szempontból a legtöbb hazai muzulmán tatár és török, de léteznek albán és roma iszlám közösségek is, újabban pedig Közép-Keletről bevándorolt családok. A romániai muzulmán felekezet hivatalos vezetője, Juszuf Murát tájékoztatása szerint Romániában 80 mecsetben gyakorolhatják vallásukat.
Omar Bakri hitszónok a 2012-es véres burgaszi bombamerénylet után így nyilatkozott a bolgár sajtónak: „Ahová az iszlám beteszi a lábát, az a föld iszlám földdé válik, és a muszlimok kötelessége, hogy egy napon felszabadítsák azt (azaz muzulmánná tegyék). Spanyolország, például iszlám föld, és Kelet-Európa, Románia, Albánia, Macedónia, Szerbia, Koszovó és Bosznia is az” – mondta Bakri.
Az Agerpres hírügynökség adatai szerint a muszlim közösség száma 70 ezerre tehető, többnyire a szunnita iskolához tartoznak, 98 százalékuk Dobrudzsában gyakorolja a vallását, immár több mint 500 éve.
Kisebb muzulmán közösségekről tudunk Bukarestben, Brăilán, Călăraşi-on, Galacon, Giurgiuban és Szörényváron (Drobeta-Turnu Severin). Etnikai szempontból a legtöbb hazai muzulmán tatár és török, de léteznek albán és roma iszlám közösségek is, újabban pedig Közép-Keletről bevándorolt családok. A romániai muzulmán felekezet hivatalos vezetője, Juszuf Murát tájékoztatása szerint Romániában 80 mecsetben gyakorolhatják vallásukat.
Nem hiszem, akkor nem vizsgálnák ennyire... De elsőre valóban azzal hülyítették az embereket, hogy a Szaharából érkező homok...
A képeken annyira nem látszik jól, de ez ilyen sárgás, kicsit rikító cuccmány.
A Szaharabol tenyleg el szokott meg Magyarorszagig is jonni a homok. A tavaly is volt azt hiszem 2-szer is hir rola az indexen.
Jah, meg harsfavirag is lehet. Ahol van tobb harsfa, vastagon szokott lenni az utcan a sok viragszirom es por.
Hát majd kiderül a vizsgálatokból, hogy mi ez... Én leginkább arra tippelek, hogy a Vitosában a megalvadt lavaközetbe belecsapott a villám, és azon szokott lenni ilyen színű mohaszerűség...
Ezzel csak az a gond, hogy egész Szófiában ez van... Van ismerősöm Szófiában és ő még nem látott ilyet.
Én sem Mo.-on.
Ezzel csak az a gond, hogy egész Szófiában ez van... Van ismerősöm Szófiában és ő még nem látott ilyet.
Én sem Mo.-on.
Túra Délvidéken. 1. rész.
Azon szerencsés emberek közé kerültem, akik részt vehettek egy jól szervezett e délvidéki szervezett túrán. 3 nap két éjszaka, szállás családoknál, evés útközben, vacsora a faluban az ottani művelődésiház-kollégium konyháján. Idegenvezetőnk helybéli, lokálpatrióta, magyar igen-igen jól tájékozott ember.
Remélem, nem bánjátok, ha megosztok veletek néhány információt, mert az információ hatalom.
Szóval, első napunk Zentán. Ami érdekes a topik szempontjából, hogy ezt a várost közel 7000 magyar hagyta el, amióta megkapták a magyar állampolgárságot, és mentek nyugatra (nem Magyarországra) dolgozni. Elmondta, hogy innen is és sok máshonnan kivonták a szerb hadsereg egységeit, laktanyát felszámolták, mert vissza kellett vonulniuk az uniós határtól 40 kilométerre. Minden városnál elmondta, hogy hány százalékban élnek magyarok, hát nem valami derűs az arány viszont kiemelte, hogy a mostani kormánynak köszönhetően igen-igen sok segítséget kapnak az anyaországtól. A művelődésiház-kollégium komplexumukat is 2002-ben adták át, 99-től jött rá a pénz.
Voltak olyan falúk, amik aránya a magyar kisebbség javára: 0. Elmesélt néhány történetet, hogy miként irtották ott ki a magyarokat (és sok helyen a német civileket is) 44-ben. Csurog és két másik mellette lévő kisebb településhez köthető a hős partizánok azon akciója, amikor egy éjszaka kihajtották az egész lakosságot, majd belelőtték a tömegsírba. Ezután nem sokkal a tömegsírokat kiásták, a holtesteket pedig elszállították Kulára, az ottani vegyiművekbe és enyv készítéséhez használták fel őket. Sok hasonló kegyetlen történetet mesélt, többet nem is szeretnék leírni.
Nagyon érezhető volt a falukon keresztül autózva és a városokban sétálva,(Zenta, Szabadka, Nagybecskerek, Újvidék, Zombor), a pénz hiánya. Járdák autóbeállók hiánya, sár, toldott foldott házak (de tiszták, takarosak, tehát nem volt cigányputri feelingje egyáltalán) mind arról tanúskodnak, hogy egy jó húsz évig inkább rakétákra és bombákra költötték a pénzt, mint a településekre és azok lakóira. A buszunk mellé állva a forgalomban beláttunk pár helyi járatba. Hát az Ikarus 260-aink (tudjátok, az igen öreg, magas padlósaink, amik azért tűnnek már el) nem kicsit tudnák modernizálni a helyi-járat parkjukat. Délvidék, azaz mezőgazdaság. Mindenhol minden bevetve, az idegenvezetőnk is mesélt a termelésről sok érdekeset, nekem azonban a traktorok vonták el mindig figyelmemet. Mint a buszok. Ősrégiek. Az állomány 70%-a olyan, amilyent itthon már nem is láthatunk. Kb. a 10% mondható olyannak, amiket itthon 6-8 éve kezdtem először látni. Az autópark dettó. Szerintem 40%-ban öreg kicsi és nagy Zastavák, 50% legalább 15-20 éves nyugati Golfok, Astrák, a maradék 10% lehet olyan kaliber, mint amit nálunk többet látunk. Biztos a fővárosban jobb a helyzet (mint mindenhol), viszont azt tegyük, hozzá, hogy a Vajdaság igen fejlett régiónak számít Szerbián belül, tehát el nem tudom képzelni délen mi lehet.
Azon szerencsés emberek közé kerültem, akik részt vehettek egy jól szervezett e délvidéki szervezett túrán. 3 nap két éjszaka, szállás családoknál, evés útközben, vacsora a faluban az ottani művelődésiház-kollégium konyháján. Idegenvezetőnk helybéli, lokálpatrióta, magyar igen-igen jól tájékozott ember.
Remélem, nem bánjátok, ha megosztok veletek néhány információt, mert az információ hatalom.
Szóval, első napunk Zentán. Ami érdekes a topik szempontjából, hogy ezt a várost közel 7000 magyar hagyta el, amióta megkapták a magyar állampolgárságot, és mentek nyugatra (nem Magyarországra) dolgozni. Elmondta, hogy innen is és sok máshonnan kivonták a szerb hadsereg egységeit, laktanyát felszámolták, mert vissza kellett vonulniuk az uniós határtól 40 kilométerre. Minden városnál elmondta, hogy hány százalékban élnek magyarok, hát nem valami derűs az arány viszont kiemelte, hogy a mostani kormánynak köszönhetően igen-igen sok segítséget kapnak az anyaországtól. A művelődésiház-kollégium komplexumukat is 2002-ben adták át, 99-től jött rá a pénz.
Voltak olyan falúk, amik aránya a magyar kisebbség javára: 0. Elmesélt néhány történetet, hogy miként irtották ott ki a magyarokat (és sok helyen a német civileket is) 44-ben. Csurog és két másik mellette lévő kisebb településhez köthető a hős partizánok azon akciója, amikor egy éjszaka kihajtották az egész lakosságot, majd belelőtték a tömegsírba. Ezután nem sokkal a tömegsírokat kiásták, a holtesteket pedig elszállították Kulára, az ottani vegyiművekbe és enyv készítéséhez használták fel őket. Sok hasonló kegyetlen történetet mesélt, többet nem is szeretnék leírni.
Nagyon érezhető volt a falukon keresztül autózva és a városokban sétálva,(Zenta, Szabadka, Nagybecskerek, Újvidék, Zombor), a pénz hiánya. Járdák autóbeállók hiánya, sár, toldott foldott házak (de tiszták, takarosak, tehát nem volt cigányputri feelingje egyáltalán) mind arról tanúskodnak, hogy egy jó húsz évig inkább rakétákra és bombákra költötték a pénzt, mint a településekre és azok lakóira. A buszunk mellé állva a forgalomban beláttunk pár helyi járatba. Hát az Ikarus 260-aink (tudjátok, az igen öreg, magas padlósaink, amik azért tűnnek már el) nem kicsit tudnák modernizálni a helyi-járat parkjukat. Délvidék, azaz mezőgazdaság. Mindenhol minden bevetve, az idegenvezetőnk is mesélt a termelésről sok érdekeset, nekem azonban a traktorok vonták el mindig figyelmemet. Mint a buszok. Ősrégiek. Az állomány 70%-a olyan, amilyent itthon már nem is láthatunk. Kb. a 10% mondható olyannak, amiket itthon 6-8 éve kezdtem először látni. Az autópark dettó. Szerintem 40%-ban öreg kicsi és nagy Zastavák, 50% legalább 15-20 éves nyugati Golfok, Astrák, a maradék 10% lehet olyan kaliber, mint amit nálunk többet látunk. Biztos a fővárosban jobb a helyzet (mint mindenhol), viszont azt tegyük, hozzá, hogy a Vajdaság igen fejlett régiónak számít Szerbián belül, tehát el nem tudom képzelni délen mi lehet.
Túra Délvidéken 2. rész.
Beszélgettem két szerb lánnyal is (próbáltam eredményt elérni ) , kedvesek voltak nagyon, nem érdekelte őket, hogy magyar vagyok. Sokat nem beszélgettem kint szerbekkel, tehát más tapasztalatom nincs velük kapcsolatban. Magyarokról nem kell írnom, nagyon kedvesek voltak, egy rossz szóval sem tudnám illetni őket.
Horvátország felé jöttünk Kiskőszegnél (HR) léptük át a határt. Odafelé azt vettük észre, hogy még a határt sem látjuk, de már óriási a kocsisor. Végig főleg osztrák rendszámok és néhány német. Buszsofőrünk jó betyár lévén átment a szembejövő sávba majd elhúztunk a több száz méteres sor mellett. Amikor a határátkelőhöz értünk, akkor láttam, hogy az óriási autótömeg a „NON EU” felirat alatt várakozik. Tehát az összes osztrák és német autóban vendégmunkás utazott haza.
Volt időm az úton gondolkozni dolgokon. Gondoljunk bele. Most(!) viszonylag békében lehetnek ott (szülőföldjükön a magyarok). Persze, még nincs gázvezetékük, Putyin beszólt, hogy most ne szívózzanak velünk, mert megfagynak stb. De mi van, ha mindez elmúlik? Szobrot állítottak egy terrorista nőnek, aki erénye az volt, hogy a háború alatt Szabadkán a piacon vásárló ártatlan magyar nők közé kézigránátot dobott. Amit velünk megtettek, (első/második világháborús népirtások) abban ezeknek rutinjuk van, hisz mindezt megtették tizenegynéhány éve is! Mikor kezdik megint? Szállásadóimnak 3 kisgyerekük volt. Pár év múlva élhetik át azokat a szörnyűségeket, amikről hallottam? Dolgozni, alkotni, gyarapodni nem képes szerb népség csak egyet tud, AK-val rohangálni és lövöldözni. Innentől fogva vezetőink felelőssége még nagyobb, hiszen egy elszabaduló pokolban nem lenne képes a mostani haderővel megvédeni a határon túl élő dolgos, szorgalmas magyar embereket. Ne adj isten, hogy legyen ilyen, de ha van, akkor csak végignézni tudjuk, majd koszorúzni. Szégyen…
Beszélgettem két szerb lánnyal is (próbáltam eredményt elérni
) , kedvesek voltak nagyon, nem érdekelte őket, hogy magyar vagyok. Sokat nem beszélgettem kint szerbekkel, tehát más tapasztalatom nincs velük kapcsolatban. Magyarokról nem kell írnom, nagyon kedvesek voltak, egy rossz szóval sem tudnám illetni őket. Horvátország felé jöttünk Kiskőszegnél (HR) léptük át a határt. Odafelé azt vettük észre, hogy még a határt sem látjuk, de már óriási a kocsisor. Végig főleg osztrák rendszámok és néhány német. Buszsofőrünk jó betyár lévén átment a szembejövő sávba majd elhúztunk a több száz méteres sor mellett. Amikor a határátkelőhöz értünk, akkor láttam, hogy az óriási autótömeg a „NON EU” felirat alatt várakozik. Tehát az összes osztrák és német autóban vendégmunkás utazott haza.
Volt időm az úton gondolkozni dolgokon. Gondoljunk bele. Most(!) viszonylag békében lehetnek ott (szülőföldjükön a magyarok). Persze, még nincs gázvezetékük, Putyin beszólt, hogy most ne szívózzanak velünk, mert megfagynak stb. De mi van, ha mindez elmúlik? Szobrot állítottak egy terrorista nőnek, aki erénye az volt, hogy a háború alatt Szabadkán a piacon vásárló ártatlan magyar nők közé kézigránátot dobott. Amit velünk megtettek, (első/második világháborús népirtások) abban ezeknek rutinjuk van, hisz mindezt megtették tizenegynéhány éve is! Mikor kezdik megint? Szállásadóimnak 3 kisgyerekük volt. Pár év múlva élhetik át azokat a szörnyűségeket, amikről hallottam? Dolgozni, alkotni, gyarapodni nem képes szerb népség csak egyet tud, AK-val rohangálni és lövöldözni. Innentől fogva vezetőink felelőssége még nagyobb, hiszen egy elszabaduló pokolban nem lenne képes a mostani haderővel megvédeni a határon túl élő dolgos, szorgalmas magyar embereket. Ne adj isten, hogy legyen ilyen, de ha van, akkor csak végignézni tudjuk, majd koszorúzni. Szégyen…