Amúgy mi a lófasz az a jogállamiság?
A jogállamiság jellemzői
A jogállamiság lényegét a törvények mindenek feletti uralmában lehet megfogalmazni.
Meghatározása eredményesebb lehet, ha áttekintjük a jogállamiság alapelveit.
- A hatalommegosztás és a hatalmi ágak elválasztásának, egyensúlyának és kölcsönös
ellenőrzésének elve a XVII. században a Németalföldön fogalmazódott meg először.
A törvényhozó, végrehajtó és a bírói hatalom szétválasztásának, ezen hatalmi ágak
egymás általi kölcsönös korlátozásának és ellenőrzésének elve azóta minden
demokratikus, magát jogállamnak nevező állam alkotmányának alapját képezi.
- A hatalom erőszakos megszerzésének és kizárólagos gyakorlásának tilalma azt az
igényt fejezi ki, hogy egyetlen párt, csoport, egyesülés sem ragadhatja magához
erőszakos úton a hatalom kizárólagos gyakorlását.
- A képviseleti demokrácia a többpártrendszerű szabad választásokon nyugszik, a nép
választott képviselőik útján gyakorolja hatalmát. Ennek nem mond ellent a közvetlen
demokrácia, melynek két formája a népszavazás és a népi kezdeményezés. A
népszavazás során a választópolgárok saját maguk nyilvánítják ki véleményüket az
ország lakosságát jelentős mértékben érintő kérdésekben, pl. NATO tagság. A népi
kezdeményezés esetén a törvényhozó szerv hatáskörébe tartozó döntések
meghozatalának kezdeményezéséről van szó, ezáltal a parlament kötelessége a kérdés
megvitatása.
- Az alkotmányba foglalt alapelvek, alapjogok, valamint egyéb jogszabályok
folyamatos érvényesülését, azok Alkotmányhoz való illeszkedését az
Alkotmánybíróság garantálja.
- A bírói függetlenség elve azt jelenti, hogy a jogszabályok alkalmazásakor, a döntések
meghozatalakor, a bíró kizárólag a jognak van alárendelve, tevékenysége során senki
és semmilyen körülmény nem befolyásolhatja.
- Az emberi és állampolgári jogok érvényesülése és védelme az állam minden szervének
feladata.
Elméletileg ez + amit még hozzágondolank