Valójában nem.
Gondot jelentene a nagy befektetőknek.
Nem az elsődleges veszteségek miatt, azt úgyis kifizetik a politikusok támogatás címén a kis ember adójából.
A bizalomvesztés miatt.
Utána egyre kevesebb kis ember venne részvényeket és a pénzügyi zseniknek a sajátjukat kellene kockáztatni.
Viszont, elindulhatna egy fejlődés.
Mert amig nem döntik be a görög rendszert és nem írják le az adósságaikat, minden évben lejjebb csúsznak, nő az adósság a kamat miatt és a végén elhitetik a választókkal, hogy el kell adni a fél országot, hogy a másik fele megmaradjon.
Itt a görög bankrendszer bedöntéséről volt szó, amivel az EKB zsarolt. Nem arról hogy a görögök államcsődöt jelentenek és nem fizetik az államadósságukat.
Az államcsőd lényegében megtörtént és mindenki tudja, hogy a német/EU megoldás semmire sem megoldás, mert semmi esélye, hogy a görögök képesek legyenek kifizetni az adósságukat. Pláne nem a megszorításokkal terhelt gazdaságukra alapozva. Az adósságból eddig is írtak már le és a jelenleg fennálló túlnyomó részét is le kell majd írni. Minél később hajlandók ezt elismerni a hitelezők, annál nagyobb összeget fognak elveszteni, csak közben a görög nép szenved a megszorításoktól.
Az EKB-féle zsarolás viszont arról szólt hogy a görög lakosság nem jut hozzá a bankbetéteihez. A cégek nem tudnak bért fizetni. Nem tudnak egymásnak utalni. Az addig még működőképesnek megmaradt gazdasági szereplők is működésképtelenné válnak, mert egy olyan pénzt használnak, amivel a pénzt nyomtató jegybank (ami nem a görög jegybank) nem látja el a bankrendszert. Mert az EKB nem tölti be a bankok bankja szerepét. Közben pedig előidéznek egy bankpánikot, bankrohamot amit azok a görög bankok sem éltek volna túl, amelyek viszonylag jobb helyzetbe voltak. Pláne nem éltek volna túl úgy hogy a valódi jegybank, az EKB nem mögöttük áll, hanem ellenük dolgozik.
Erre írtam, hogy ez hogy sok ember szenvedésével járt volna, vagy járna (hiszen ez a zsarolási eszköz továbbra is adott), ha az EKB nem csak szavak szintjén zsarol, hanem tényleg be is váltja a fenyegetését. Ez szerintem senkinek nem kellene kívánnia.
Meg van a véleményem a görögökről, de undorítanak tartom azt, ahogy a görögökkel viselkedtek. Mint ahogy a ciprusi einstandot is. Mindkét példa jól mutatja mivel járhat, ha egy ország feladja az önálló monetáris politikát és eszköztárat. Az önálló pénzt. Az önálló kamatpolitikát, árfolyampolitikát. A saját bankrendszer feletti ellenőrzést.
Magyarország szempontjából:
- A fiskális politikát is megpróbálják egyre inkább ellehetetleníteni, elvonni. Az adórendszerünkbe vastagon beleszólnak. (Lásd az EU eldönti, hogy milyen magyar adók nem felelnek meg neki, hogy milyen díjakat lehet, vagy nem lehet szedni, hogy milyen termékeknél lehet kedvezményes ÁFA kulcsot alkalmazni, hogy hol lehet fordított ÁFÁ-t alkalmazni, stb...)
- A hiteleken keresztül nyakunkon a póráz. Bár ezt az utóbbi években jelentősen lazítottuk a külső adósságunk nagy arányú visszafizetésével (nem csak az IMF hitel visszafizetéssel). Az egész nemzetgazdaság GDP arányos nettó külső adóssága 60 %-ról (tulajdonosi hitelekkel együtt közel 70 %-ról) 20 % alá csökkent. A tulajdonosi hitelek nélküli GDP arányos bruttó külfölddel szembeni adósság 120 %-ról 70 % alá esett. Az államadósság egyre kisebb része van külföldiek kezében. 58 % volt a csúcs az államadósságon belüli külföldi arány esetében és most már csak 37 %. Az államadósság deviza aránya 50 %-ról 23 %-ra esett, miközben a lakosság gyakorlatilag teljesen, a vállalatok túlnyomó részben, megszabadultak a deviza hitelektől.
- A bankrendszerünk külföldi tulajdoni aránya is látványos eredménnyel járt, amikor éveken keresztül vegetálásra ítélték a külföldi anyabankok a magyar leánybankjaikat és csak vonták ki a forrást Magyarországról. Szerencsére ma már a bankrendszerünk hitel/betét aránya drasztikusan javult. A 2009-es 160 %-ról 80 % alá esett. A bankrendszer nettó külföldi adóssága már enyhén negatív és bruttó külföldi források is 12 ezer milliárdról 4 ezer milliárdra csökkentek.
- Miközben gőzerővel szabadulni próbálunk a hitelek, deviza kitettség jelentette pénzügyi függőségtől, továbbra is megmaradt az EU források elzárásának lehetőssége, amit zsarolási céllal jó néhány alkalommal meg is tett az EU. A Kormány annyit tud tenni, hogy Magyarország az élen van az EU támogatások kiírási, leszerződési és belföldi kifizetési arányában egyaránt, annak érdekében, hogy minél kevesebb maradjon a 2020 utáni bizonytalanabb időszakra. Valamint a költségvetés likviditási helyzete megengedi, hogy akár ezer milliárd Ft feletti nagyságrendben is költségvetési forrásokból fizessük a támogatásokat addig is amíg sikerül azok átutalását kiénekelni Brüsszeltől. De már pedzegetik német és EU bizottsági részről is, hogy 2020-tól politikai feltételekhez akarják kötni a támogatásokat (EU értékek, jogállamiság, amiről persze az EU vezetői és vezető országai országai döntik el, hogy ez a tulajdonképpen mi a csoda)
Az eddigi pénzügyi szuverenitásunkat gyengítő pórázok megfejeléseként most az EU vezetői (vezet országai) vagy mézes madzaggal, vagy kényszerítő eszközökkel, de megpróbálnak majd minket is beterelni az Eurózónába. Onnantól kezdve ugyanolyan kiszolgáltatottak leszünk, mint a görögök.
Közben pedig a tagállamok mindennemű önállóságát megszüntető Európai Egyesült Államok felé pénzügyi oldalról az adó/járulék rendszerek minél nagyobb EU-s és minél kisebb tagállami hatáskörbe tartozó arányán keresztül is próbálják majd terelni a tagországokat.