Hol lenne a legjobb helye?
Új topik?
 
Hol lenne a legjobb helye?
Új topik?
Először oldják meg a közel-keleti helyzetet, amire eredetileg létre akarták hozni a béketanácsot... ha ez sikerül nekik, akkor utána megvárjuk hogy Trump után is megmarad-e még ez a kezdeményezés. Addig lehet írni róla az USA vagy annak a területnek a biztpol topikjába amivel kapcsolatban éppen szóba hozzák a béketanácsot.
 
  • Tetszik
Reactions: malleusorbis
Először oldják meg a közel-keleti helyzetet, amire eredetileg létre akarták hozni a béketanácsot... ha ez sikerül nekik, akkor utána megvárjuk hogy Trump után is megmarad-e még ez a kezdeményezés. Addig lehet írni róla az USA vagy annak a területnek a biztpol topikjába amivel kapcsolatban éppen szóba hozzák a béketanácsot.
Szerintem mindenki tudja, amíg nem lesz vallásilag homogén az a terület, addig ott sosem lesz béke.
 
  • Tetszik
Reactions: SirHiggins
Szerintem mindenki tudja, amíg nem lesz vallásilag homogén az a terület, addig ott sosem lesz béke.
Jájjj.
0. Izraelnek valóban nem ott kellene lennie.
1. Európa? Hah. Pedig vallásilag.....
2. Sosem volt ez vallási konfliktus, Izrael tette azzá a PLA gyengítésével a HAMASZ futtatása által.
3. Izrael előtt érdekes mód a helyi zsidók (tehát nem a migráns komcsi cionisták a nagyvilágból) nem tolták fullban a kretént és elvoltak a muszlimokkal, keresztényekkel. Igaz, mára már ezek az őshonos zsidók is másodrendű polgárok a cionista "kiválasztottak" szerint....
 
Jájjj.
0. Izraelnek valóban nem ott kellene lennie.
1. Európa? Hah. Pedig vallásilag.....
2. Sosem volt ez vallási konfliktus, Izrael tette azzá a PLA gyengítésével a HAMASZ futtatása által.
3. Izrael előtt érdekes mód a helyi zsidók (tehát nem a migráns komcsi cionisták a nagyvilágból) nem tolták fullban a kretént és elvoltak a muszlimokkal, keresztényekkel. Igaz, mára már ezek az őshonos zsidók is másodrendű polgárok a cionista "kiválasztottak" szerint....
0. Pedig de, ott „kellett lennie”. A zsidók nem tegnap teleportáltak oda, hanem már az ókorban is ott éltek, mielőtt bárki arab vagy muszlim birodalomról beszélne. Az, hogy később rómaiak, arabok, oszmánok uralták a területet, nem jelenti azt, hogy a zsidók „idegenek” lennének a régióban. A történelem nem resetelődik attól, hogy valaki hangosan mondja.

1. Ami Európában volt, az alapvetően hatalmi és nemzetállami konfliktus, nem vallási. A vallást később húzták rá, amikor jól jött mobilizálni a tömegeket. Ha ez tényleg vallásháború lenne, akkor nem lett volna évtizedekig világi arab nacionalizmus, PLO, Baasz-párt, stb. A dzsihádos narratíva későbbi termék.

2. Ja, „békés együttélés”… csak épp a keresztes háborúk után minden nem muszlim vallású másodrendű állampolgár volt. Dhimmi státusz, extra adók, jogi alárendeltség, ez nem idilli multikulti, hanem eltűrt létezés. Nem volt népirtás? Oké. Egyenlőség? Na az viszont nem. Az „őshonos zsidók jól megvoltak” érv erősen megszépített múlt. Voltak nyugodtabb időszakok, de pogromok, kitelepítések és jogfosztások is. Ráadásul a mai izraeli zsidók jelentős része nem európai „migráns komcsi”, hanem arab országokból elűzött mizrahi zsidó. Őket valahogy mindig sikerül kihagyni a narratívából.

+1. Ha már megoldások: a '30-40-es években volt több teljesen épkézláb felosztási terv (Peel-terv, ENSZ 1947). A zsidó fél elfogadta, az arab vezetés nem, inkább a háborút választotta. Innen indul az egész „Izrael miért létezik fegyverrel a kezében” történet....
 
0. Pedig de, ott „kellett lennie”. A zsidók nem tegnap teleportáltak oda, hanem már az ókorban is ott éltek, mielőtt bárki arab vagy muszlim birodalomról beszélne. Az, hogy később rómaiak, arabok, oszmánok uralták a területet, nem jelenti azt, hogy a zsidók „idegenek” lennének a régióban. A történelem nem resetelődik attól, hogy valaki hangosan mondja.

Annyira nem, hogy a cionizmus kezdetétől vagy 5 különböző lokáció is felmerült; maga a cionizmus mint "saját ország kell" alapvetően nem különbözött a kurdok vagy a katalábok igényétől.
Illetve igen, silly me: pl. a kurdok/katalánok ott akartak /akarnak saját országot, ahol folyamatosan jelen voltak és éltek (történelmi folytonosság), nem a világ különböző pontjain létező diaszpórából döntöttek úgy, na akkor ide megyünk, miután az őseink évezredes léptékben leléptek onnan.

Maradtak zsidók a területen (a betelepülő askenázik által lenézett zsidók), de ők elvoltak a szomszédokkal.
Feltételezem, hogy nem gondolod, hogy a németeknél tanyázó szír kisebbség bármilyen alapot fogalmazhat meg egy németországi Szír állam vagy hasonló létrehozására, de szerintem nekünk se lenne alapunk visszahúzni Etelközbe és csinálni egy országot csak úgy.

A történelem bizony reset gombot nyom elég gyakran.

1. Ami Európában volt, az alapvetően hatalmi és nemzetállami konfliktus, nem vallási. A vallást később húzták rá, amikor jól jött mobilizálni a tömegeket. Ha ez tényleg vallásháború lenne, akkor nem lett volna évtizedekig világi arab nacionalizmus, PLO, Baasz-párt, stb. A dzsihádos narratíva későbbi termék.

Arra utaltam, hogy teljesen hamis az érvelésed. A háborúkat nem szünteti meg az, hogy ugyanaz a vallás a menő.


2. Ja, „békés együttélés”… csak épp a keresztes háborúk után minden nem muszlim vallású másodrendű állampolgár volt. Dhimmi státusz, extra adók, jogi alárendeltség, ez nem idilli multikulti, hanem eltűrt létezés. Nem volt népirtás? Oké. Egyenlőség? Na az viszont nem. Az „őshonos zsidók jól megvoltak” érv erősen megszépített múlt. Voltak nyugodtabb időszakok, de pogromok, kitelepítések és jogfosztások is. Ráadásul a mai izraeli zsidók jelentős része nem európai „migráns komcsi”, hanem arab országokból elűzött mizrahi zsidó. Őket valahogy mindig sikerül kihagyni a narratívából.

Úgy érted, hogy úgy voltak kezelve régen (pl. Oszmán birodalom) a nem muszlimok mint most a palesztinok? Héló! Dátumot néztél? Nem eltűrték őket. Könyv népei mond valamit? Kb. egymás ünnepeit nemcsak tiszteletben tartották, hanem akár együtt is ünnepelték. Izrael tájidegen létrehozása okozta a problémát, onnantól lettek kevésbé népszerűek, hogy az idióta ENSZ hülye döntést hozott a környék meg a helyi "őslakosok" megkérdezése nélkül. De mesélj, hogy is volt pl. a zsidók kezelése történelmi távlatban a nagy keresztény Európában?
Ugyehogyugye.
Szóval csókolom, történelmen át lehet lépni, van és volt/lehetett békés együttélés, de ehhez szándék és agy kell, ami 48-ban nem volt azzal, hogy beb.szták Izraelt azok közé, ahová a szomszédok nem akarták.

Arab országokból érkező zsidók "motiválását" szerintem inkább ne kapargasd, mert csúnya met.lt l.fsz fog kibukkani, ha nem figyelsz és megleled az izraeli szálat.

+1. Ha már megoldások: a '30-40-es években volt több teljesen épkézláb felosztási terv (Peel-terv, ENSZ 1947). A zsidó fél elfogadta, az arab vezetés nem, inkább a háborút választotta. Innen indul az egész „Izrael miért létezik fegyverrel a kezében” történet....

Hogy a tökben fogadtak volna el bármit, ami az érdekeikkel ellenkezett? Ők nem az EU voltak, akik teljes mellkassal bólogatnak az összes Usanka sz.patásra.
 
A zsidók nem tegnap teleportáltak oda, hanem már az ókorban is ott éltek, mielőtt bárki arab vagy muszlim birodalomról beszélne.

Ha ez így van, miért beszél Mózes 4. könyvének 20. fejezete arról, hogy kényszerből vándorolnak a zsidók negyven évig a pusztában csak azért, mert egy már ott lévő egyik arab királyság (Edom) uralkodói megtagadják tőlük az átvonulást és haddal vonult ellenük?

Azután Mózes követeket küldött Kádésból Edóm királyához, akik így szóltak: Ezt mondja testvéred, Izráel: „Te tudsz mindarról a nyomorúságról, amely mirajtunk esett. Atyáink lementek Egyiptomba, és hosszú ideig laktunk Egyiptomban, és nyomorgattak minket és atyáinkat az egyiptomiak.Akkor az ÚRhoz kiáltottunk, meghallgatta szavunkat, angyalt küldött, hogy kihozzon bennünket Egyiptomból. És íme, Kádésban vagyunk, a te határod szélén levő városban. Hadd menjünk át országodon! Nem vonulunk át sem mezőn, sem szőlőn, és kútvizet sem iszunk. Az országúton megyünk, és nem térünk se jobbra, se balra, míg átvonulunk országodon. Edóm azonban azt felelte: Nem mehetsz át az országomon úgy, hogy fegyverrel ne vonuljak ellened!Izráel fiai azt mondták neki: Az országúton megyünk, és ha a te vizedet isszuk, magunk és jószágaink, megadjuk az árát. Nincs egyéb szándékunk, csak hogy gyalogszerrel átvonuljunk.Az pedig így felelt: Nem mehetsz át. És kivonult ellene Edóm sok néppel és hatalmas erővel.Mivel nem akarta Edóm megengedni Izráelnek, hogy átmenjen az országán, ezért Izráelnek ki kellett kerülnie.

Ha ez így van, akkor miért beszél Mózes 5. könyvének 2. fejezete arról, hogy hogyan vásároltak vízt és élelmet amikor áthaladtak a már ott lévő (kb. a mai jordánia területén lévő) arab királyságoktól?

Ha ez így van, miért hadakoznak a zsidók a bibliában rendszeresen az arab királyokkal és miért lesz uralkodójuk is az edomita (értsd: arab)( Nagy) Heródes és apja, Antipater személyében?

Ha ez így van, miért ír a romanizált zsidó történetíró, Josephus Flavius a zsidók és a rómaik arab királyságok (pl. nabateusok) elleni háborúiról, miért ír a római - zsidó háború kapcsán a rómaiaknál szolgáló arab segedéscsapokról, auxiliákról?
 
  • Robot
Reactions: SirHiggins