0. Pedig de, ott „kellett lennie”. A zsidók nem tegnap teleportáltak oda, hanem már az ókorban is ott éltek, mielőtt bárki arab vagy muszlim birodalomról beszélne. Az, hogy később rómaiak, arabok, oszmánok uralták a területet, nem jelenti azt, hogy a zsidók „idegenek” lennének a régióban. A történelem nem resetelődik attól, hogy valaki hangosan mondja.
Annyira nem, hogy a cionizmus kezdetétől vagy 5 különböző lokáció is felmerült; maga a cionizmus mint "saját ország kell" alapvetően nem különbözött a kurdok vagy a katalábok igényétől.
Illetve igen, silly me: pl. a kurdok/katalánok ott akartak /akarnak saját országot, ahol folyamatosan jelen voltak és éltek (történelmi folytonosság), nem a világ különböző pontjain létező diaszpórából döntöttek úgy, na akkor ide megyünk, miután az őseink évezredes léptékben leléptek onnan.
Maradtak zsidók a területen (a betelepülő askenázik által lenézett zsidók), de ők elvoltak a szomszédokkal.
Feltételezem, hogy nem gondolod, hogy a németeknél tanyázó szír kisebbség bármilyen alapot fogalmazhat meg egy németországi Szír állam vagy hasonló létrehozására, de szerintem nekünk se lenne alapunk visszahúzni Etelközbe és csinálni egy országot csak úgy.
A történelem bizony reset gombot nyom elég gyakran.
1. Ami Európában volt, az alapvetően hatalmi és nemzetállami konfliktus, nem vallási. A vallást később húzták rá, amikor jól jött mobilizálni a tömegeket. Ha ez tényleg vallásháború lenne, akkor nem lett volna évtizedekig világi arab nacionalizmus, PLO, Baasz-párt, stb. A dzsihádos narratíva későbbi termék.
Arra utaltam, hogy teljesen hamis az érvelésed. A háborúkat nem szünteti meg az, hogy ugyanaz a vallás a menő.
2. Ja, „békés együttélés”… csak épp a keresztes háborúk után minden nem muszlim vallású másodrendű állampolgár volt. Dhimmi státusz, extra adók, jogi alárendeltség, ez nem idilli multikulti, hanem eltűrt létezés. Nem volt népirtás? Oké. Egyenlőség? Na az viszont nem. Az „őshonos zsidók jól megvoltak” érv erősen megszépített múlt. Voltak nyugodtabb időszakok, de pogromok, kitelepítések és jogfosztások is. Ráadásul a mai izraeli zsidók jelentős része nem európai „migráns komcsi”, hanem arab országokból elűzött mizrahi zsidó. Őket valahogy mindig sikerül kihagyni a narratívából.
Úgy érted, hogy úgy voltak kezelve régen (pl. Oszmán birodalom) a nem muszlimok mint most a palesztinok? Héló! Dátumot néztél? Nem eltűrték őket. Könyv népei mond valamit? Kb. egymás ünnepeit nemcsak tiszteletben tartották, hanem akár együtt is ünnepelték. Izrael tájidegen létrehozása okozta a problémát, onnantól lettek kevésbé népszerűek, hogy az idióta ENSZ hülye döntést hozott a környék meg a helyi "őslakosok" megkérdezése nélkül. De mesélj, hogy is volt pl. a zsidók kezelése történelmi távlatban a nagy keresztény Európában?
Ugyehogyugye.
Szóval csókolom, történelmen át lehet lépni, van és volt/lehetett békés együttélés, de ehhez szándék és agy kell, ami 48-ban nem volt azzal, hogy beb.szták Izraelt azok közé, ahová a szomszédok nem akarták.
Arab országokból érkező zsidók "motiválását" szerintem inkább ne kapargasd, mert csúnya met.lt l.fsz fog kibukkani, ha nem figyelsz és megleled az izraeli szálat.
+1. Ha már megoldások: a '30-40-es években volt több teljesen épkézláb felosztási terv (Peel-terv, ENSZ 1947). A zsidó fél elfogadta, az arab vezetés nem, inkább a háborút választotta. Innen indul az egész „Izrael miért létezik fegyverrel a kezében” történet....
Hogy a tökben fogadtak volna el bármit, ami az érdekeikkel ellenkezett? Ők nem az EU voltak, akik teljes mellkassal bólogatnak az összes Usanka sz.patásra.