Ennek az ellenkezőjét olvastam ma, hogy USA + a kínai finomítók erre rá vannak állva, és utóbbiaknak ez nagy érvágás:
Ezért támadta meg Amerika Venezuelát: Kína az igazi célpont, Trump most gyomron vágta Pekinget - az oroszok ugrásra készen állnak
..."Bár a volumen globális kereskedelmi szinten viszonylag kicsi, a minőség egyedülálló, mivel a termelés több mint 67 százaléka nehéz nyersolaj – jegyezte meg a Rystad Energy. (A nehéz nyersolaj olyan kőolaj, amely sűrűbb és viszkózusabb, jellemzően magasabb a kéntartalma mint a könnyű (light) vagy közepes (medium) nyersolajoknak. A nehéz nyersolajból kevesebb benzin és több dízel, fűtőolaj, bitumen nyerhető ki. Feldolgozásához speciális, drága finomítói egységek kellenek.)"...
"A kínálat szűkössége különösen érzékenyen érinti azokat a finomítókat, amelyek erre vannak optimalizálva, ilyenek jellemzően az USA-ban, illetve Kínában találhatók. Az amerikai szankciók miatt a venezuelai nehézolaj szinte kizárólagos vásárlója Kína, amely ily módon tudja maximalizálni másodlagos konverziós egységeinek kihasználtságát. (A másodlagos konverziós egység a finomítók „feldolgozó motorja”: olyan berendezés, amely a sűrű, nehéz olajmaradékot tovább bontja, hogy abból több benzin, dízel és más értékes üzemanyag készülhessen.)"...
..."A Kpler elemzői szerint Venezuela főtermékének számító, rendkívül nehéz Merey olajminőségének API-foka és kéntartalma alapján a legközelebbi helyettesítők földrajzilag is a térségben találhatók: ilyenek a kolumbiai Castilla, Apiay, Magdalena és Mares olajfajták. A nagy kérdés csak az, hogy egy eszkalálódó venezuelai konfliktus esetén mennyire lenne megoldható ezek kitermelésének bővítése, de legfőképp szállítása."...
Szóval úgy tűnik, hogy összességében egyszerre jó az USA-nak, mert rátette a mancsát egy komoly (ma a legnagyobb) tartalékra, és rossz Kínának, mert ők meg nemigen tudják ezt máshonnan beszerezni.
Erre az egy hónapos cikkre hivatkozik a fentiek szerint a Világgazdaság.
Idézet következik egyik fórumtársunk facebook posztjából:
"A venezuelai kőolaj - vagy ahogy hívom, az orinoco-i borzalom - egy extra-nehéz típus, már ami a feldolgozási részét illeti:
- nagyon sűrű olaj, extrém viszkozitással. Szobahőmérsékleten alig folyik
- Magas gyanta frakció meg aszfaltén - ez közönséges halandó nyelvén annyit jelent, hogy rengeteg kokszot képez a feldolgozás során, különböző csapadékok csapódnak ki, amiknek a zöme cserébe mániákus korrózista
- nagyon nagyon nagyon sok kén
- rengeteg fém - főleg nikkel és vanádium, ami az FCC-ben mérgezi a katalizátort és plusz a magas kokszosodási hajlam miatt rengeteg koksz rakódik le ciklonokban (nagyjából olyan, mint a zsák nélküli porszívóban az a kúpos biz-basz, ami mechanikailag választja le a különböző beszívott részecskéket), ami miatt a ciklonok előbb csökkentett módban működnek, rosszabb esetben leszakadnak az extra terheléstől. Ugyanígy problémás az belső, különböző hőmérsékletű csőelemeket (pl. reaktor részen lévő slip-joint) betakaró koksz-lerakódás.
Aztán a magas kéntartalom automatikusan azt is jelenti, hogy a kéntelenítéshez rengeteg hidrogénre meg Claus-kemencére lesz szükség... Nem lehetetlen, de nem olcsó.
És a dolog innen lesz majd igazán érdekes a jövőt illetően:
- USA hozzáfér a legnagyobb tartalékhoz, valószínűleg a szankciókat "visszavonja", így egy rövid hatalmi konszolidáció után, amerikai irányítással visszatérhet a venezuelai olaj a világpiacra
- USA hatalmas "nyomásgyakorlási" eszközt kap az OPEC-kel szemben
- Kíváncsi lennék, hogy milyen háttér-deal van arra vonatkozóan, hogy Kína/OF nem rendez be egy instant proxi-háborút Caracasban - illetve miért nem figyelmeztették az elnököt? Érdekes.
A jelenlegi finomítók nem alkalmasak a venezuelai olaj fogadására - rengeteg mindent kellene TÉNYLEG átépíteni - kezdve vákuumdesztillációs tornyokkal, a fűtött tanktelepekkel --> még akkor is, ha csak 10-20%-os bekeverést használnánk...
Ehhez jönne sótalanítás, viszkozitás-törés, fűtött csövek+szelepek, komolyabb szivattyúk, rengeteg új hőcserélő,
Viszont ha nem csak 10-20%-os bekeverés lenne, hanem nagyobb hányad, akkor a vákuumdesztilláció komplett átépítése kell, egy csomó hidrocracker + hidrogén, demetallizációs lépcső az FCC elé, plusz valamit kezdeni majd a millió tonna szám évente visszamaradó residummal - pl. parciális elgázosítás, aztán a rengeteg kén miatt Claus-kemencék...
VAGY, nagyon komplex átalakítást kell a venezuelai oldalon beinvesztálni, hogy a viszkozitás felmenjen a közepes tartományba, leválasztani a fémeket, majd mehet a blending.
Mindkét eset több milliárdos tétel, viszont rengeteg kőolaj lesz a piacon, ha a sejtésem helytálló. RENGETEG - amerikai irányítás alatt..."