Friss hír: Mexikó visszahívta a már úton lévő, Kubának szánt olajjal teli tartályhajóját.
Havannában több mint 15 órás áramszünet volt, más tartományokban még rosszabb a helyzet: Pinar del Ríóban 29 óra, Matanzasban 40, Cienfuegosban pedig 48 óra, de ez már keveseket lep meg.
A nemzeti áramtermelési igény 3130MW, ebből csak 1325MW volt elérhető, de nem tudni, hogy ez csak az üzemanyag hiánya miatt van-e vagy karbantartás miatt az erőművek vannak-e üzemen kívül.
Vélhetően nincs benzin, hiszen az eddig üzemelő benzinkutak is bezártak, már dollárért sem lehet benzint venni.
És ami a helyzet súlyosságát mutatja, hogy már a feketepiacon sincs benzin, egy litert múlt héten 1200 pesóért adtak, de már az is elfogyott. A normál benzin ára a kutakon, ha van, 1,1 usd (533 peso) és csak kártyával lehet fizetni.
A hurrikán alatt, amikor pár napig nem volt áram, így a benzinkutak sem tudtak üzemelni, 800 peso-s literenkénti árért házhoz hozták a naftát. Ott szájjal kellett átfejteni, a srác bele is kortyolt egy kicsit, de annyira büszke volt, hogy nem akarta elfogadni a rágót.
A kubai kormány az általa fogyasztott üzemanyag mintegy 60%-át importálja, és a venezuelai rendszeres szállítások megszűnése után főként Mexikótól, kisebb mértékben pedig Oroszországtól függ, a maradék 40% saját termelés.
Varadero felé menet az országútról a tengerpart felé nézve látszanak a kis bólogató olajkutak.
A hivatalos kormánysajtóban megszólaltatott szakértők szerint a kutak számának megduplázása jelentősen növelné a napi termelést. De a híradás elismeri, hogy a meglévő kútkészlet nagy része több mint tíz, sőt húsz éves, ami a termelés természetes csökkenéséhez vezet.
A legtöbb olajkúton ezért kínai zászló leng, kínai technológiával jön az olaj a felszínre, de sajnos ez a mennyiség is csak az erőművek napi fogyasztásának a felét adja ki.
A kubai olajfúrásokat Matanzasban a kínai Gran Muralla (Great Wall Drilling Company) cég végzi, 8000 méteres vízszintes fúrásokra képes technológiájával.
Tavaly decemberben az ausztrál Melbana Energy olajtársaság , amely egy évtizede rendelkezik a kitermelési koncesszióval a sziget olajmezőinek feltárására, 2025-ben először exportált kubai nyersolajat. Természetesen ehhez is állami engedély kellett, de itt is látszik, hogy inkább eladták az saját olajat devizáért, mint áramtermelésre használták volna…