A többi adat is az eurostattól van.Bár ezt nem Szalai Piroska publikálta a Mandínertől, de nekem hivatalosabbnak tűnik!
Persze bizonyára fakenews lehet!
Bár ez csak éves átlagkereset, nem a vásárlóértéke! Mondjuk ismerve a fogyasztási adóinkat, forint "értékállóságát", nem gondolnám, hogy vásárlóerőben jobban hasítanánk!
Erről meg.
2022. december 19-én az Eurostat bemutatott egy elemzést, ami nem a bruttó átlagkeresetet, hanem az un. „egy alkalmazottra jutó teljes munkaidőben kiigazított átlagbért” járja körül. Az elemzés számai minden országban jelentősen eltérnek a fent említett kereseti adatoktól.
Az Eurostat által kiadott hírből világosan látszik, hogy
az általuk az Európai Unió 26 tagországára kiszámolt fizetési adat csupán egy mutató,
amit a 2021. október 20-án elfogadott „kékkártya-irányelv” használatakor javasolnak alkalmazni. Érdemes megjegyezni, hogy Hollandiára ki sem számolják, mivel ott sok a részmunkaidős, és a hollandok jelezték, hogy nem kívánják használni az adatokat a félreértelmezések megelőzése miatt.
Kékkártya-irányelv
Ez az irányelv javaslatot tesz arra, hogy nemzeti szinten határozzanak meg egy bérküszöböt, amit az unión kívüli országokból érkező, munkavállalási engedéllyel rendelkező, magasan képzett munkavállalók munkáltatói a munkaszerződések megkötésekor figyelembe vehetnek.
Lényege, hogy ez a küszöb jelentsen akkora fizetést, amely elegendő a tisztességes megélhetéshez az adott tagállamban. Az ilyen fizetést egy teljes munkaidős állás éves átlagbéréből becsülik meg, amit pedig nem a keresetekből, hanem a GDP alapját képező „nemzeti számlák”-ból vezetik le. Nem is hívják keresetnek (angolul earningsnek), hanem a bér (salary) szót használják rá.
A kereset a régóta használt OECD-módszer alapján mind az Eurostat mind a KSH adatai esetén magában foglalja a tárgyévben a munkáltató által kifizetett összes pénzbeli javadalmazást. Az alapbéren felül minden bónusz, függetlenül attól, hogy rendszeresen fizetik-e vagy sem (13. vagy 14. havi, nyaralási bónuszok, nyereségrészesedés, ki nem vett szabadság után járó pótlékok, alkalmi jutalékok stb.) beleértendő, a végkielégítések és a természetbeni kifizetések nem tartoznak csak bele. Így aztán hazánkban az éves kereset jóval magasabb, mint az éves alapbér.
