Gyilkosságért két és fél év börtön, 5 hónap után kiengedve.... durva, ha igaz.
"Július 11-én az új munkáspárti kormány bejelentette, hogy szeptember elején 5000 rabot bocsát szabadon, akiknek többsége csak a büntetés 40%-át töltötte le; ennek oka a börtönök túlzsúfoltsága volt. Július 15-én megtudtuk, hogy a londoni Metropolitan Police, amely egy muszlim polgármesternek tartozik felelősséggel, három év alatt 166 területen egyetlen apró bűncselekményt (betörés, autólopás, telefonlopás) sem oldott meg. Július 17-én arról számoltunk be, hogy egy jordániai menekült, Mustafa al Mbaidan, aki az ország déli részén fekvő Bournemouthban bántalmazott egy rendőrnőt, megúszta a közmunkát azzal az indokkal, hogy "nem beszél angolul".
Július 18-án két "menedékkérő", Yousef Garef és Amin Abdelbakar, akik egy 25 000 font értékű Rolexet loptak egy turistától, megúszták a börtönt. Ugyanezen a napon tömeges zavargások törtek ki a leedsi kisebbségi közösségekben, miután a szociális szolgálatok négy roma gyermeket szociális gondozásba vettek. Őket visszavitték, a kormány pedig "megértést" hirdetett. Július 18-án a kelet-londoni bangladesi közösségben is zavargások törtek ki a bangladesi politikai zavargások nyomán: köveket dobáltak a rendőrökre és autókat törtek össze. A munkáspárti kormánynak nem sok mondanivalója volt.
Július 23-án bejelentették, hogy Anjem Choudary-t, Nagy-Britannia leghírhedtebb iszlamistáját elítélik, amiért iszlamista terrort irányított Nagy-Britannia utcáin. Ugyanezen a napon Anthony Esan, egy nigériai bevándorló, feltehetően muszlim nigériai férfi többször megszúrt egy brit katonatisztet az otthona előtt.
Július 26-án tüntetések törtek ki, miután felvételek láttak napvilágot arról, hogy a manchesteri repülőtéren a Greater Manchester-i rendőrség intézkedik Fahir és Amaad Amaas ellen. Fegyveres rendőrökre támadtak, és betörték egy női rendőr orrát. A muszlimok lázadásba kezdtek a férfiak mellett.
Július 29-én egy 17 éves, ruandai szülők gyermekeként az Egyesült Királyságban született 17 éves fiatalember besétált egy Taylor Swift tematikájú southporti üdülőklubba, és halálra késelt három (fehér) kislányt, több másikat is megkéselt. Július 30-án Southport utcáin macsétákkal tömegverekedés tört ki; az etnikai részleteket a média elhallgatta. Szintén július 30-án jelentették, hogy egy hajléktalan kurd migráns egy londoni metróállomáson a sínekre lökött egy férfit, miután "tiszteletlenül" érezte magát. Az is kiderült, hogy újabb 3000 migráns lépett be illegálisan Nagy-Britanniába kis hajókon, mióta a munkáspártiak alig egy hónapja átvették a hatalmat, így az olyan országokból, mint Afganisztán, Eritrea, Szudán és Szíria, érkező, főként fiatal férfiak által átkelt migránsok száma összesen mintegy 130 000-re emelkedett.
Ennek eredményeképpen a fehér munkásosztályhoz tartozó területeken tüntetések, amelyek némelyike zavargásokba torkollott, és amelyek mára országszerte elterjedtek; a bevándorlás elleni tiltakozások - a gyermekgyilkos végül is nem angol etnikumú volt - és a kétszintűnek vélt rendfenntartás elleni tiltakozások. Ezeket állítólag az váltotta ki Southportban július 30-án az a "téves információ", hogy a gyilkos muszlim volt, ami a mecset körülzárásához vezetett, de még akkor sem voltak hajlandóak az emberek lenyelni azt az elképzelést, hogy "nem volt bevándorló, mert Walesben született", amikor ezt állítólag megcáfolták a gyilkos nevének és etnikai hovatartozásának nyilvánosságra hozatalával: Külföldi volt; a bevándorlás okozta ezt, ahogyan az abszurd ingatlanárakat, az idegen lét érzését a saját országunkban, és a hatalmas sorban állást a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatban. Rotherhamben körülvettek és felgyújtottak egy szállodát, amelyben hatalmas költséggel "menekülteket" szállásoltak el. Rotherham volt az a hely, ahol a Woke hatóságok évtizedekig figyelmen kívül hagyták több mint 1400 kiskorú fehér lány molesztálását és megerőszakolását, mert féltek attól, hogy "rasszistának" nevezik őket.
Teljesen félreértve a gyilkosságok és a "multikulturalizmus előnyeiről" szóló évtizedes terelés miatti közdühöt, a munkáspárti miniszterelnök, Sir Keir Starmer és a média azt hirdette, hogy a tüntetők "szélsőjobboldali gengszterek", és hogy "muszlim közösségeink védelmében" fognak fellépni. A reakció annyira különbözött a leedsi zavargásoktól és az évekkel korábbi BLM-től. A muszlim csoportok, megszegve a törvényt azzal, hogy egyenruhában vonultak fel (jogi következmény nélkül), "Muszlim Védelmi Ligát" hirdettek, és a Manchester melletti Boltonban randalíroztak. Augusztus 5-én éjjel Birminghamben randalíroztak, a rendőrség meg sem próbálta megfékezni őket, helyi fehéreket vertek meg, és csupán "gengszterekként" jelentették őket - etnikai hovatartozás vagy vallás említése nélkül. A Sky TV "szélsőjobboldali gengszterek" tüntetéseiről beszélt, miközben a háttérben muszlim férfiakat lehetett látni machetékkel. Egyik riporterük Birminghamben kénytelen volt az autójába menekülni, és kiszúrták a gumijait. A "szélsőjobboldali gengszterek" nem tettek ilyesmit.
Az angolok tudják, hogy a kormány, és különösen a Munkáspárt hazudik; a hazugságok miatt összeomlott a "narratívába" vetett bizalom. A kormány azt állítja, hogy a zavargókat be fogják börtönözni; varázslatos módon éppen azokban a börtönökben találnak helyet, amelyek teljesen túlzsúfoltak. Ez a rendbontás a cikk írásakor (augusztus 6.) sem mutatja a megnyugvás jeleit. Elon Musk "polgárháborút" jósolt az Egyesült Királyságban, a baloldaliak tehát azt követelik - Starmer esetében vékonyan burkolt fenyegetések útján -, hogy X-et vonják ellenőrzésük alá, hogy ne tudja kifejezni a véleményét.
Gyanítom, hogy átléptek egy határt. A zavargások végül lecsillapodnak, de folyamatosan kiújulnak, mint egy krónikus betegség. Anglia rövid távú jövője az észak-írországi szektássághoz hasonló lesz. Ironikus módon azonban a katolikusok és a protestánsok egységesen és "szélsőjobboldaliak" vonultak végig Belfast utcáin, végre egyként ellenállva saját inváziójuknak. "