A német parlament fontolóra veszi az AfD betiltását – Die Zeit (RT)
A német parlament a jövő héten kezdheti meg a jobboldali Alternatíva Németországnak párt betiltására irányuló indítvány megtárgyalását – jelentette a Die Zeit a lépés mögött álló, pártközi képviselőcsoportra hivatkozva. A képviselők kitartanak amellett, hogy az AfD programja ellentétes a német alkotmánnyal, és veszélyt jelent az ország demokráciájára.
A 2013-ban alapított párt jelenleg 20 százalék körül áll, Olaf Scholz kancellár balközép Szociáldemokrata Pártja (SPD) előtt 16 százalékkal, és a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) mögött 31 százalékkal.
A német belföldi titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal még 2021-ben „gyanús” szélsőséges szervezetnek minősítette az AfD-t a bevándorlással kapcsolatos álláspontja miatt. A többségében Die Linke/Zöld Párt tagjaiból, valamint 31 SPD-képviselőből és hat CDU-ból álló 113 fős képviselőcsoport novemberben terjesztette elő az indítványt. A Die Zeit hétfői értesülései szerint a képviselők a Bundestag támogatását remélik az AfD elleni kitiltási eljárás megindításához a Szövetségi Alkotmánybíróságon. A csoport azt állítja, hogy a jobboldali párt megkérdőjelezte a migránsok és LMBTQ-személyek emberi méltóságát, az indítvány mögött álló egyik parlamenti képviselő, a CDU-s Marco Wanderwitz pedig gyors fellépésre szólított fel az AfD ellen, tekintettel a párt állítólagos további radikalizálódása miatt.”
Az INSA közvélemény-kutató intézet decemberben, a Bild számára készített felmérése azt mutatta, hogy az AfD társvezetője, Alice Weidel megelőzte riválisát a következő kancellári posztért, és a válaszadók 24%-ának támogatását élvezte. Azonban még ha az AfD a február 23-i előrehozott választások után is a legnagyobb pártként emelkedne ki, a német többségi pártok mindegyike kizárta, hogy koalícióra lépjen a jobboldali csoporttal, ami nagyon valószínűtlenné teszi hatalomra jutását.
Miután a hónap elején hivatalosan is jelölték az AfD történetének első kancellárjelöltjévé, Weidel megfogadta, hogy újra üzembe helyezi a szabotált Északi Áramlat gázvezetékeket, amennyiben pártja győz. Azt is megígérte, hogy kemény bevándorlási politikát hajt végre, és megszünteti a zöld kezdeményezéseket.
A 45 éves politikus a múlt hónapban ellenezte a katonai segélyek Ukrajnának való folyamatos szállítását is.
Körülbelül ugyanebben az időben az AfD társvezetője, Tino Chrupalla azzal érvelt, hogy Németországnak mérlegelnie kell, „milyen mértékben hasznos még számunkra a NATO”.
A jobboldali párt népszavazás kiírását is javasolta az Európai Unióból és az eurózónából való kilépésről.