Folytatás.....
Thomas Jungbluth, az észak-rajna-vesztfáliai bűnügyi hivatal vezetője szerint az arab nagycsaládokhoz köthető szervezett bűnözés az egyik legégetőbb probléma a tartományban. Az arab klánok ugyanis zárt világban élnek, amelybe a rendőrség is nehezen tud betekintést nyerni. A tagok a konfliktusaikat egymás között rendezik le, a problémáikkal az állam helyett jellemzően a családfőkhöz vagy a muszlim békebíróhoz fordulnak.
Szerinte
a klánok a német társadalommal párhuzamos világot alakítottak ki,
legintenzívebben pedig Észak-Rajna-Vesztfáliában, Berlinben, Alsó-Szászországban és Brémában vannak jelen. Jungbluth szerint ha az állam elveszíti a befolyását, és a helyi arab nagycsaládok maguk veszik át az irányítást, az tökéletes táptalajt biztosít a szervezett bűnözésnek.
A bűnözői szubkultúra terjedését az is elősegíti, hogy a klánoknak már saját popkultúrájuk van.
Rappereik egyenesen népszerűsítik a bűnözői életmódot,
valamint a német igazságszolgáltatással, hatóságokkal szembeni fellépést. A legnépszerűbb németországi török gengszter rapper, KC Rebell egyik számában például arról
énekel, hogy
„igen, baszd meg a bírót, csak isten ítélkezhet felettem” .
KC Rebell Anhörung című száma
A videóklip egyébként arról szól, hogy KC Rebell fegyveres klántársai betörnek egy bírósági tárgyalóterembe, ahol épp Rebell büntetőügyét tárgyalják. Ki akarják őt szabadítani. Ha azt gondolnánk, hogy KC Rebell csupán egy marginális török rapper, nem is tévedhetnénk nagyobbat. Csak a fent említett számot 43 milliószor látták a legnagyobb videómegosztón.
Koksztaxi Berlinben, az arab klánok fővárosában
A klánuralmat Berlin Neukölln és Kreuzberg városrésze sem kerülhette el. Az egyik leghírhedtebb neuköllni arab család, a Miri-klán tagja, Khalid Miri arról beszélt az ARD riporterének, hogy, ha valaki a Sonnenalleen nő fel, akkor otthon, a szüleik által hátrahagyott arab világban érezheti magát. Azt állítja, hogy
itt a berlini utcán gond nélkül meg lehet tanulni az arab nyelv összes dialektusát.
Elmondása szerint a családja a mindene:
„a család a legfontosabb az életben, amely minden nap támogatja az embert. Ha velem történik valami, jönnek az unokatestvéreim. Ez magától értetődő, én is ezt tenném. Összetartunk.” Ez az a hozzáállás, amely a nyolcvanas években érkezett menekülteket mára rettegett alakokká tette.
„Az emberek tisztelnek minket, tudják, hogy nem tehetnek meg velünk akármit. Tudják, hogy ha tiszteletlenek velünk szemben, annak súlyos következményei vannak” – mondja Khalid.
„Hazudnék, ha azt mondanám, hogy sosem erőszakoskodunk. Az erőszak mindenhol jelen van, nálunk is. De ez a mi legutolsó eszközünk” – állítja.
A helyi boltosok eközben arról beszélnek, hogy
fényes nappal késekkel és baltákkal felfegyverzett csuklyások támadják meg őket,
bezúzzák a kirakataikat, védelmi pénzt kikényszerítve ezzel belőlük. Az egyik neuköllni tisztviselő elmondása szerint többször is előfordult, hogy a helyi rendőröket megfenyegették a klánok, sőt olyan is történt, hogy „
nevelő jelleggel” megjelentek a rendőrök gyermekeinek iskolái előtt.
Mindennapos az erőszak a klánok által uralt területeken. Fotó: AP
A riportban megszólal egy arcát és nevét nem vállaló neuköllni klántag, művésznevén „Dapharao”. Dapharao futárként dolgozik, mobilon lehet tőle rendelni. Szolgáltatásának neve: „Kokstaxi”. Ahogy a név is sugallja, Dapharao nem holmi pizzafutár.
Kokaint szállít ügyfeleinek. Házhoz.
Arra a kérdésre, hogy a németek miért nem foglalkoznak kábítószer-kereskedéssel, azt válaszolja, hogy „
a németek szorgalmasan tanulnak az iskolában, ők nem a segélyből élnek. A segélyből élők jelentős része török vagy arab. Aki kibukik az iskolából, az az utcán talál magának megélhetést”.
A klánoknak egyébként kapóra jött a 2015 óta tartó illegális bevándorlási hullám, azóta ugyanis egyre több migránst tudnak alkalmazni, jellemzően
drogfutárként. Benjamin Jendro, a berlini német rendőrszakszervezet szóvivője szerint a menedékkérőket
„a piszkos munkákra, például kábítószer-árusításra vagy a kisebb lopásokra” próbálják beszervezni.
Szerinte ez könnyen megy a klánoknak, mivel a fiatal, frissen érkezett menekültek senkit sem ismernek még Németországban. Ugyanakkor azt látják, hogy
a társaik Audi Q8-assal járnak, és azt hallják, hogy ezt milyen könnyű elérni.
Nyilván ők is ilyen életet akarnak maguknak. Honnan van pénz Audi Q8-ra? A klánok nem piti lopásokban utaznak.
Jó példa erre a libanoni Remmo-klán. Ahmed, Abdul és Wissam Remmot azzal gyanúsítják a német hatóságok, hogy ők állnak a berlini Bode Museum 2017 márciusi kirablása mögött. A múzeumból elloptak egy 100 kilogramm súlyú aranyérmét, amelyen II. Erzsébet brit uralkodó arcképe szerepel, értéke 3,7 millió euró. Hozzájuk köthető egy mariendorfi bank 2014-es kirablása is, mely során 9,1 millió euróra tettek szert. A bank épületét ráadásul a rablás után
felrobbantották.
A klánra tavaly nyáron csapott le a német rendőrség, és 10 millió euró értékben 77 ingatlant foglalt le tőlük, a nyomozók szerint az ingatlanokat bűncselekményekből származó pénzből vásárolták.
Külön sorozat is szól már a németországi arab klánok életéről. A
„4 Blocks“ három évadon keresztül mutatja be egy neuköllni klán ténykedését, a bűnözéstől az üzletelésig.
A 4Blocks sorozat trailere
Mardin, Délkelet-Törökország – egy jó klántag gondolt az otthon maradottakra is
A németországi klánok tagjainak jelentős része a délkelet-törökországi Mardin tartományból származik. A klántagok török tartományhoz való kötődése annyira erős, hogy gyakran ide temetik a Miri-klán Németországban elhunyt tagjait.
A klánok sok pénzt fektetnek be a helyi török falvak infrastruktúrájának fejlesztésébe,
többszintes épületeket húznak fel a Németországban megszerzett pénzből.
A Miri család egyik idős, Törökországban élő tagja elmondja, a Németországban élő rokonai segély formájában rendszeres jövedelmet kapnak, miközben a család egyes tagjainak hoteljei, benzinkútjai vannak.
„Németország a szegények oldalán áll. Én három hónapig voltam ott, mégis megkaptam a szociális támogatást. Vettünk is belőle egy televíziót” – mondja az idős férfi, akinek az egész faluja a Németországból érkező pénzből él.
A Németországban élő klánok tagjai rendszeresen látogatják törökországi rokonaikat, és az ő falvaikban fektetik be a drogkereskedelemből, a szociális támogatásokból és a védelemért cserébe befolyó pénz egy jelentős részét.
https://mandiner.hu/cikk/20190406_klanok_nemetorszagban