[BIZTPOL] Nyugat-Európa és Észak-Európa (Európai Unió)
- Téma indítója Tcat
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
T
Törölt tag 008
Guest
Az északnyugat-franciaországi Normandia Calvados nevű tartományában helikopterével vasárnap lezuhant és meghalt Olivier Dassault 69 éves francia parlamenti képviselő, üzletember. Egyelőre annyit tudni, hogy egyedül utazott a gépen, aminek a pilótája is meghalt.
Ő volt az egyik örököse a Dassault Group nevű, családi alapítású konszernnek, az egyik legnagyobb francia vállalkozásnak, ami a harci- és magánrepülők gyártásától a szoftveriparon át a közsszolgáltatásokon át a médiáig egy rakás iparágban van jelen, ők adják ki a Le Figaro című lapot is.
Olivier Dassualt személyes vagyonát a Forbes 5 milliárd eurósra, míg testvérei összvagyonát 23,5 milliárdra becsülte. A cégcsoportot a nagyapja, Marcel Dassault alapította, az unoka a csoport stratégiai és fejlesztési vezetője volt.
Dassault halálról Emmanuel Macron elnök - a politikus-üzletember az ő République En Marche nevű pártjának volt a képviselője - twitben emlékezett meg.
Ő volt az egyik örököse a Dassault Group nevű, családi alapítású konszernnek, az egyik legnagyobb francia vállalkozásnak, ami a harci- és magánrepülők gyártásától a szoftveriparon át a közsszolgáltatásokon át a médiáig egy rakás iparágban van jelen, ők adják ki a Le Figaro című lapot is.
Olivier Dassualt személyes vagyonát a Forbes 5 milliárd eurósra, míg testvérei összvagyonát 23,5 milliárdra becsülte. A cégcsoportot a nagyapja, Marcel Dassault alapította, az unoka a csoport stratégiai és fejlesztési vezetője volt.
Dassault halálról Emmanuel Macron elnök - a politikus-üzletember az ő République En Marche nevű pártjának volt a képviselője - twitben emlékezett meg.
A kormánypárt tagja, kiterjedt médiabirodalom, hatalmas hadiipari és civli ipari befokyás Ha magyar vagy orosz lenne, akkor azt mondanánk oligarcha, igy üzletember.
A csalàd 1947-ben vette fel a Dassault nevet. Addig Bloch volt a nevûk ès egy egész sor repülőgépet rerveztek, gyàrtottak a Bloch márkanèv alatt is.
T
Törölt tag 4082
Guest
Alapvetö, hogy az ellenzék nagytőkése oligarcha a mi oligarchánk nagytőkés. Mindenhol
A mi oligarchánk filantróp! 
Soros, Gates...
Soros, Gates...
Egy muszlim tanítványának a hazugsága miatt fejezhették le a francia történelemtanárt
A Le Parisien információja szerint egy muszlim diáklány hazugsága indította el a tanár Samuel Paty októberi lefejezéséhez vezető lavinát.A Paty-gyilkossághoz vezető eseménysorozat eddig úgy nézet...
www.vadhajtasok.hu
Olasz sajtó: az NGO-k összejátszanak az embercsempészekkel | Mandiner
A La Repubblica úgy tudja, a szicíliai Trapani ügyészsége készen áll vádat emelni az Orvosok határok nélkül (MSF), a Save the Children, valamint a Jugend Rettet nevű civilszervezetek huszonnégy tagjával szemben.
mandiner.hu
Szerintem azon múlik, hogy a linkelt oldal opengraph metadatot tesz-e az oldalfejlécbe.
Vótmá?
Németországban egy CDU es egy CSU képviselő Kinàból rendelt maszkok után jutalékot szedett, 660000 ill.250000 Eur összegben Kûlönbözö állami intézményektől. Mindkettőt lemondatták és ki is léptek a pártból. A CDU erre fel felkerte képviselőit, hogy nyilatkozzanak, vannak- e pénzügyi erdekeik a Coviddal összafüggésben. A botrány kûlönösen rosszul jön a CDU-nak, mert szombaton vàlasztàsok lesznek Baden- Würtenbergben és Rheinland-Pfalzban.
A német gazdasàgi miniszter Altmeier ideiglenesen leàllitotta a Coviddal kapcsolatos összes állami támogatást, segélyt cegek felé, miután kisült, hogy többezer esetben jogtalanul igenyelték ezeket. Eddig kb 15000 feljelentés született ebben az ügyben.A kàrt. “hátomszámjegyü millió eurora” becsûlik eddig. Mindez negativan erinti az igénylőket, mert még a novemberi segelyeket sem fizették ki teljes mertékben.
Németországban egy CDU es egy CSU képviselő Kinàból rendelt maszkok után jutalékot szedett, 660000 ill.250000 Eur összegben Kûlönbözö állami intézményektől. Mindkettőt lemondatták és ki is léptek a pártból. A CDU erre fel felkerte képviselőit, hogy nyilatkozzanak, vannak- e pénzügyi erdekeik a Coviddal összafüggésben. A botrány kûlönösen rosszul jön a CDU-nak, mert szombaton vàlasztàsok lesznek Baden- Würtenbergben és Rheinland-Pfalzban.
A német gazdasàgi miniszter Altmeier ideiglenesen leàllitotta a Coviddal kapcsolatos összes állami támogatást, segélyt cegek felé, miután kisült, hogy többezer esetben jogtalanul igenyelték ezeket. Eddig kb 15000 feljelentés született ebben az ügyben.A kàrt. “hátomszámjegyü millió eurora” becsûlik eddig. Mindez negativan erinti az igénylőket, mert még a novemberi segelyeket sem fizették ki teljes mertékben.
Persze Magyarországon soha nem fordulhatna elő, hogy mondjuk egy lélegeztető beszerzés NER-es érdekeltséghez legyen köthető.
"A Brexit több tekintetben változást idézett elő az Egyesült Királyságon belül. A sokat tárgyalt gazdasági és kereskedelmi következmények mellett új kérdések is felmerültek az ország jövőjét illetően. Ezek közül talán az egyik legérdekesebb az, hogy egyben marad-e egyáltalán az Egyesült Királyság, vagy az egyes nemzetek megpróbálnak majd függetlenedni a londoni kormányzattól. A skótok esetében a 2014-es függetlenségi népszavazás bizonyítja, hogy mutatkozik erre való hajlandóság, de Észak-Írország tekintetében is meghatározhatja a kérdés a politikai közbeszédet a jövőben."
https://www.portfolio.hu/global/202...sa-megvalosulhat-a-horror-forgatokonyv-473520
..
SKÓCIA - Az Egyesült Királyság nemzetei közül minden bizonnyal a skótok a legfogékonyabbak arra, hogy elszakadjanak Londontól. 2014-ben népszavazást tartottak a kérdésben, amely kis híján sikerrel is járt, ugyanis a résztvevők 45%-a arra voksolt, hogy Skócia szakadjon el az Egyesült Királyságtól.
..
Azóta történt azonban pár dolog, amely feszültebbé tette a London és Edinburgh közötti viszonyt és hozzájárult ahhoz, hogy a függetlenség kérdése, legalábbis a skótok részéről, továbbra is napirenden maradjon. Ezek közé tartozik a Brexit és a koronavírus-járvány.
..
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson ugyan országos átlagban a résztvevők szűk, 51,9 %-os többsége a kilépést támogatta, a skótok jelentős része, 62,2%-a viszont a bennmaradásra voksolt. Főleg ez volt az oka annak, hogy a skót politikai vezetés ismét felvetette a függetlenség gondolatát. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök érvelése szerint ugyanis Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kirángassa" az Európai Unióból.
..
A 2019 decemberében tartott nagy-britanniai parlamenti választás után szólította fel Sturgeon először hivatalosan Londont annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi referendum kiírásáról. Ez volt az a választás, ahol Sturgeon pártja, a nacionalista Skót Nemzeti Párt (SNP) a skóciai szavazatok 45%-át kapta, ezzel pedig a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at szerzett meg. Hozzá kell tenni azt is, hogy az SNP 2007 óta rendre nyeri a skóciai parlamenti választásokat.
---
ÉSZAK-ÍRORSZÁG - Az országrész különösen kényes téma volt a Brexit körüli viták idején, de valószínűleg a következő években is komoly fejtörést fog okozni Londonnak, ez pedig leginkább a régió történelméből fakad.
..
Ugyanis amikor az írek 1922-ben elnyerték a függetlenségüket az Egyesült Királyságtól, az angol-ír békemegállapodás értelmében a felek megállapodtak abban, hogy az Ír-szigetet kettéosztják. Így annak déli, katolikusok által dominált részén létrejött az Ír Szabadállam (amely 1936-ban vált Ír Köztársasággá), hat északi és protestáns többségű megye viszont Észak-Írország néven az Egyesült Királyság része maradt. A megállapodás azonban viszályt szított a független Írországban és az Egyesült Királyságon belül is.
..
Sok ír sérelmezte azt, hogy nem vált valóra régi álmuk, amely az Ír-sziget egyesülése volt egy független ír köztársaság alatt. Észak-Írországban azonban ennél rosszabb volt a helyzet, mivel a protestáns unionisták mellett, számos ír katolikus is az Egyesült Királyságon belül maradt, akik továbbra is a sziget egyesítését tűzték ki célul. A hovatartozás kérdése gyakorlatilag polgárháborús állapotokat idézett elő 1969 és 1997 között, amelyet a térség történelmében csak Troubles-ként, azaz a bajok időszakaként emlegetnek. A nagyjából 3500 áldozatot követelő több évtizedes konfliktus alapvetően az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevű ír nacionalista paramilitáris szervezet és a brit hatóságok között folyt, kiegészülve Ulsteri Önkéntes Erők nevű északír unionista paramilitáris erőkkel.
..
A harcok végül 1998-ban értek véget, miután az Egyesült Királyság, az Ír Köztársaság és az északír pártok megkötötték a Nagypénteki Egyezményt, amelyben rendezték az északír kérdést. Az egyezmény eredményeképpen többek között alábbiakban született megállapodás:
..
Az igazán nagy követ azonban a Brexit-szavazás dobta az állóvízbe egyrészt azért, mert az északírek többsége 55,7%-a (valószínűleg a törékeny béke megőrzése érdekében) az európai uniós tagság fenntartása mellett tette le a voksát, másrészt pedig azért, mert így kérdésessé vált, hogy továbbra is nyitott marad-e a határ az Ír-szigeten, amelyet a Nagypénteki Egyezmény garantált.
..
Hosszas viták után végül speciális rendelkezések születtek Észak-Írország kapcsán, amely így egyszerre tartozik az Európai Unió belső piacához és az Egyesült Királyság önálló vámtérségéhez is. Ennek értelmében az északír határon nincs ellenőrzés, helyette az északír tengeren jött létre a vámhatár az Észak-Írország és a Nagy-Britannia között mozgó áruk esetén.
..
Az északírek körében azonban ez a megoldás is igen megosztó, bár már önmagában a Brexit is az volt. A katolikus ír népesség, amelyik sérelmezte az Európai Unióval való szakítást ma közelebb áll az Írországgal való egyesülés gondolatához, mint korábban, az unionisták pedig amiatt elégedetlenek, hogy vámhatár került kialakításra Észak-Írország és az Egyesült Királyság között. A felháborodás mértékét jól mutatja, hogy a múlt héten északír unionista paramilitáris csoportok közölték Boris Johnson brit miniszterelnökkel, hogy nem támogatják többé a Nagypénteki Egyezményt, mivel szerintük az új szabályok akadályozzák a kereskedelmet Észak-Írország és Nagy-Britannia között.
..
Világos, hogy hosszú távon két forgatókönyv képzelhető el a térség hovatartozását illetően: vagy marad az Egyesült Királyság része, vagy pedig egyesül az Ír Köztársasággal. Az ugyanis jelenleg szinte kizárt, hogy az északírek a skótokhoz hasonlóan teljes függetlenségben gondolkodnának.
---
WALES - Bár Wales esetében sokkal kevésbé valószínűsíthető egy szakítás az Egyesült Királysággal, mint a többi nemzet esetében, az utóbbi időben látványosan felerősödtek a függetlenségi hangok a térségben. Az elszakadást legfőbb célként kitűző YesCymru nevű kezdeményezés tagjainak száma például egy év alatt 2000-ről 17000-re nőtt. Ez már csak abból a szempontból is érdekes adat, hogy a Brexit népszavazáskor a walesiek többsége, 55,5%-a kilépésre szavazott.
..
Ennek ellenére Wales esetében a legkisebb annak a valószínűsége, hogy a függetlenedés útjára lépne, mivel egy friss felmérés alapján ezt csak a megkérdezettek 22%-a támogatná. Ezt támasztja alá az is, hogy erősen kérdéses, mennyire lenne működőképes egy független Wales gazdaságilag.
..
A függetlenség helyett a walesi politikusok tehát inkább a londoni befolyás lazítását tűzhetik ki célul a jövőben, például azzal, hogy több jogosítvány kerüljön át Westminstertől a Cardiffban székelő walesi Nemzetgyűléshez, erősítve ezzel az Egyesült Királyság decentralizációját.
---
LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEK - A helyzet megoldásának kulcsa jelenleg a konzervatívok vezette brit kormány kezében van, amelynek nem titkolt célja az Egyesült Királyságon belüli egység megőrzése. Ennek következtében nagyon valószínűtlen, hogy London csak úgy elengedné az egyes nemzetek kezét és hagyná, hogy függetlenedjenek. Ezek alapján tehát három forgatókönyv valószínűsíthető:
https://www.portfolio.hu/global/202...sa-megvalosulhat-a-horror-forgatokonyv-473520
..
SKÓCIA - Az Egyesült Királyság nemzetei közül minden bizonnyal a skótok a legfogékonyabbak arra, hogy elszakadjanak Londontól. 2014-ben népszavazást tartottak a kérdésben, amely kis híján sikerrel is járt, ugyanis a résztvevők 45%-a arra voksolt, hogy Skócia szakadjon el az Egyesült Királyságtól.
..
Azóta történt azonban pár dolog, amely feszültebbé tette a London és Edinburgh közötti viszonyt és hozzájárult ahhoz, hogy a függetlenség kérdése, legalábbis a skótok részéről, továbbra is napirenden maradjon. Ezek közé tartozik a Brexit és a koronavírus-járvány.
..
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson ugyan országos átlagban a résztvevők szűk, 51,9 %-os többsége a kilépést támogatta, a skótok jelentős része, 62,2%-a viszont a bennmaradásra voksolt. Főleg ez volt az oka annak, hogy a skót politikai vezetés ismét felvetette a függetlenség gondolatát. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök érvelése szerint ugyanis Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kirángassa" az Európai Unióból.
..
A 2019 decemberében tartott nagy-britanniai parlamenti választás után szólította fel Sturgeon először hivatalosan Londont annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi referendum kiírásáról. Ez volt az a választás, ahol Sturgeon pártja, a nacionalista Skót Nemzeti Párt (SNP) a skóciai szavazatok 45%-át kapta, ezzel pedig a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at szerzett meg. Hozzá kell tenni azt is, hogy az SNP 2007 óta rendre nyeri a skóciai parlamenti választásokat.
---
ÉSZAK-ÍRORSZÁG - Az országrész különösen kényes téma volt a Brexit körüli viták idején, de valószínűleg a következő években is komoly fejtörést fog okozni Londonnak, ez pedig leginkább a régió történelméből fakad.
..
Ugyanis amikor az írek 1922-ben elnyerték a függetlenségüket az Egyesült Királyságtól, az angol-ír békemegállapodás értelmében a felek megállapodtak abban, hogy az Ír-szigetet kettéosztják. Így annak déli, katolikusok által dominált részén létrejött az Ír Szabadállam (amely 1936-ban vált Ír Köztársasággá), hat északi és protestáns többségű megye viszont Észak-Írország néven az Egyesült Királyság része maradt. A megállapodás azonban viszályt szított a független Írországban és az Egyesült Királyságon belül is.
..
Sok ír sérelmezte azt, hogy nem vált valóra régi álmuk, amely az Ír-sziget egyesülése volt egy független ír köztársaság alatt. Észak-Írországban azonban ennél rosszabb volt a helyzet, mivel a protestáns unionisták mellett, számos ír katolikus is az Egyesült Királyságon belül maradt, akik továbbra is a sziget egyesítését tűzték ki célul. A hovatartozás kérdése gyakorlatilag polgárháborús állapotokat idézett elő 1969 és 1997 között, amelyet a térség történelmében csak Troubles-ként, azaz a bajok időszakaként emlegetnek. A nagyjából 3500 áldozatot követelő több évtizedes konfliktus alapvetően az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevű ír nacionalista paramilitáris szervezet és a brit hatóságok között folyt, kiegészülve Ulsteri Önkéntes Erők nevű északír unionista paramilitáris erőkkel.
..
A harcok végül 1998-ban értek véget, miután az Egyesült Királyság, az Ír Köztársaság és az északír pártok megkötötték a Nagypénteki Egyezményt, amelyben rendezték az északír kérdést. Az egyezmény eredményeképpen többek között alábbiakban született megállapodás:
- Észak-Írország önkormányzatot kap.
- Megszűnik az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti fizikai határ.
- Nyitva hagyják annak a lehetőségét, hogy az északírek a jövőben népszavazás útján döntsenek hovatartozásukról.
..
Az igazán nagy követ azonban a Brexit-szavazás dobta az állóvízbe egyrészt azért, mert az északírek többsége 55,7%-a (valószínűleg a törékeny béke megőrzése érdekében) az európai uniós tagság fenntartása mellett tette le a voksát, másrészt pedig azért, mert így kérdésessé vált, hogy továbbra is nyitott marad-e a határ az Ír-szigeten, amelyet a Nagypénteki Egyezmény garantált.
..
Hosszas viták után végül speciális rendelkezések születtek Észak-Írország kapcsán, amely így egyszerre tartozik az Európai Unió belső piacához és az Egyesült Királyság önálló vámtérségéhez is. Ennek értelmében az északír határon nincs ellenőrzés, helyette az északír tengeren jött létre a vámhatár az Észak-Írország és a Nagy-Britannia között mozgó áruk esetén.
..
Az északírek körében azonban ez a megoldás is igen megosztó, bár már önmagában a Brexit is az volt. A katolikus ír népesség, amelyik sérelmezte az Európai Unióval való szakítást ma közelebb áll az Írországgal való egyesülés gondolatához, mint korábban, az unionisták pedig amiatt elégedetlenek, hogy vámhatár került kialakításra Észak-Írország és az Egyesült Királyság között. A felháborodás mértékét jól mutatja, hogy a múlt héten északír unionista paramilitáris csoportok közölték Boris Johnson brit miniszterelnökkel, hogy nem támogatják többé a Nagypénteki Egyezményt, mivel szerintük az új szabályok akadályozzák a kereskedelmet Észak-Írország és Nagy-Britannia között.
..
Világos, hogy hosszú távon két forgatókönyv képzelhető el a térség hovatartozását illetően: vagy marad az Egyesült Királyság része, vagy pedig egyesül az Ír Köztársasággal. Az ugyanis jelenleg szinte kizárt, hogy az északírek a skótokhoz hasonlóan teljes függetlenségben gondolkodnának.
---
WALES - Bár Wales esetében sokkal kevésbé valószínűsíthető egy szakítás az Egyesült Királysággal, mint a többi nemzet esetében, az utóbbi időben látványosan felerősödtek a függetlenségi hangok a térségben. Az elszakadást legfőbb célként kitűző YesCymru nevű kezdeményezés tagjainak száma például egy év alatt 2000-ről 17000-re nőtt. Ez már csak abból a szempontból is érdekes adat, hogy a Brexit népszavazáskor a walesiek többsége, 55,5%-a kilépésre szavazott.
..
Ennek ellenére Wales esetében a legkisebb annak a valószínűsége, hogy a függetlenedés útjára lépne, mivel egy friss felmérés alapján ezt csak a megkérdezettek 22%-a támogatná. Ezt támasztja alá az is, hogy erősen kérdéses, mennyire lenne működőképes egy független Wales gazdaságilag.
..
A függetlenség helyett a walesi politikusok tehát inkább a londoni befolyás lazítását tűzhetik ki célul a jövőben, például azzal, hogy több jogosítvány kerüljön át Westminstertől a Cardiffban székelő walesi Nemzetgyűléshez, erősítve ezzel az Egyesült Királyság decentralizációját.
---
LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEK - A helyzet megoldásának kulcsa jelenleg a konzervatívok vezette brit kormány kezében van, amelynek nem titkolt célja az Egyesült Királyságon belüli egység megőrzése. Ennek következtében nagyon valószínűtlen, hogy London csak úgy elengedné az egyes nemzetek kezét és hagyná, hogy függetlenedjenek. Ezek alapján tehát három forgatókönyv valószínűsíthető:
- A brit kormány, ahogy tette eddig is, megpróbálja fenntartani a status quót és meggyőzni a nemzeteket, hogy a jelenlegi feltételekkel is megéri az Egyesült Királyságban maradni. A skótok esetében azonban már most feltételezhető, hogy ez a stratégia nem biztos, hogy eredményre vezet.
- Jelentősen átalakítják az Egyesült Királyság alkotmányos berendezkedését és eltolják az országot egy föderális struktúra felé, ahol az egyes tagállamok az eddigieknél is szélesebb önálló jogkörökkel bírnának. Utóbbit szorgalmazza a legnagyobb ellenzéki párt szerepét betöltő Munkáspárt is. Ez sem lenne azonban biztosíték arra, hogy visszaszoruljanak a függetlenségi mozgalmak.
- Bár jelenleg erre van a legkisebb esély, de előfordulhat az is, hogy az Egyesült Királyság pár éven belül valóban darabokra hullik. Ha ez így lenne, a sort szinte biztosan a skótok kezdenék, de a többi nemzet is követheti példájukat.