Szerintem elég épeszűen politizáltak 2015-ig. Akkor megtört valami.
Merkelt zsarolták-e az amerikaiak valamivel, vagy tényleg megsajnálta a gyermektelen öregasszony az őzikeszemű menekülteket, lehet találgatni melyik. Vagy tényleg olyan lázálom kapta el a német gazdasági elitet, hogy majd a migrikkel megduplázzák a GDP-t. Nem vicc, ezt nyilatkozta valamelyik anno.
2014 után ki kellett rúgni a szék lábát Európa segge alól.
A Majdan után szét kellett barmolni a francia-német-orosz tengelyt.
A migránspolitika elvonta Európa figyelmét az ukrán balhéról és az amerikaiak gond nélkül átvehették Kievben az irányítást.
És ha már így alakult, semmit se bíztak a véletlenre.
2015 a migránshelyzet mellett a Brexit éve is.
És Európa elvakításához olyan nagy nevek is társultak, mint az amerikai bankszektoron, mint iskolán kinevelt Emmanuel Jean-Michel Frédéric Macron 2017-től (aki az ötödik köztársaság sorban nyolcadik elnöke és emellett Andorra társhercege - ezt csak mint érdekesség írom a hivatalos titulusáról), vagy a Merkel alatt 2013-17 között védelmi miniszterként komoly pusztítást végző Ursula von der Leyen. Akinek amerikai háttere nem igényel különösebb részletezést.
Az alkoholista Merkel zárójelbe tételének fontos eleme volt a lehallgatás, de sokkal többet nyomott a latba a körülötte kialakított légüres tér.
Ebben tudott a Zöldek ügynökpárt (made in USA) nagyot menni.
Németország többszörösen is megszállt államként irányítatlanul sodródik a végzete felé. A nyilvánvaló vagyonkiemelés, lényegében kilopás már megindult.
Európa életében 2014 volt a kulcsdátum, de 2015 volt az igazi fordulópont.
E két év eseményei nélkül ma nem volna se háború, se teljes európai perspektíva vesztés.