Annyira jo hogy a sorok kozt olvasva latjuk hogy mirol beszeltek es miben ertenek egyet. Szoval V4 dolgokban is beszelt Szijjartoval mert gondolom cseh, lengyel uzenet atadas volt.
[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Félek a görögöktől. Akkor is, ha ajándékot hoznak.
A kitűnő közel-keleties érzékük, biztos az indiánok ajándéka. Majd az ukrán aranytartalék után, amit már elvittek, jönnek az egyebek...Meg kell hagyni ügyesek ezek az Amerikaiak
Az oroszok mondták, hogy nem zavarja őket?
Egy hatalmas héliumgyártó üzem Oroszországban várhatóan átalakítja a számos kritikus iparág számára nélkülözhetetlen gáz piacát
www.chicagotribune.com
A huge helium production plant in Russia is expected to reshape the market for a gas that’s essential to many critical industries
Helium is not just party balloons. A huge Siberian production plant is expected to reshape the market for a gas that’s essential to many critical industries.
www.chicagotribune.com
Három szakállas Borisz Visnyevszkij indul egy körzetben egy orosz választáson | Mandiner
Ki lesz a befutó, Borisz Visnyevszkij, Borisz Visnyevszkij, esetleg Borisz Visnyevszkij?
mandiner.hu
Lavrov: néhány napon belül működni kezd az Északi Áramlat-2
Forrás: https://kuruc.info/r/4/233292/
Forrás: https://kuruc.info/r/4/233292/
Nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat indul szeptember 7-én Kirgizisztánban tekintettel a szomszédos Afganisztánban kialakult ingatag biztonsági helyzetre - közölte hétfőn a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaság védelmi minisztériuma.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/233300/
Forrás: https://kuruc.info/r/4/233300/
Súlyos vádak Moszkvától: Ukrajna robbanthatott fel egy krími gázvezetéket
Az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnöksége (GUR) volt a szervezője annak a diverziónak, amelyet augusztus 23-án krími Perevalnoje település közelében követtek el egy gázvezeték ellen - közölte kedden az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
www.portfolio.hu
W
Wilson
Guest
Mindent összevetve, az új szibériai városokban minden a tettesek kezében van.....
Ha a megbízható tisztviselőket kinevezik Putyin és Sojgu terveinek megvalósítására, akkor a városok megjelennek a térképeken, és szakszerűen, a nemzetközi várostervezés legjavát átvéve épülnek majd (az emberekért épülnek majd, nem az építkezést aprózó tisztviselőkért), és lesznek munkahelyek. Ennek megfelelően az emberek maguk fognak elmenni ezekre a területekre, nem kell senkit sem kényszeríteniük. Ha nagyon jó embereket tesznek felelőssé ... Itt minden világos. Shoigu programinterjúja az RBC-vel. Erős és okos szöveg, a választási év a gyöngyszemek éve. Ha Szergej Kuzhegetovicsnak valóban sikerül elérnie, hogy az új Állami Duma prioritássá tegye programját, akkor ennek a szervezetnek IMHO plusz/mínusz harminc évnyi értéktelen létezését sikerül majd igazolnia.
Külön érdemes megemlíteni a város helyzeti becsléseit. Mint kis hazám hazafia, a jelenlegi helyszín mellett vagyok. Az egyetlen pont az, hogy nem vagyok benne biztos, hogy indokolt lenne Leszoszibirszk faipari klaszterré alakítása, a nyersfa szállítása felemésztené a nyereséget. De itt nemcsak a konkrétumokat kell ismernie, hanem sok számítást is kell végeznie.
Sergei Sojgu - az új szibériai városokról.
Az Orosz Földrajzi Társaság Végrehajtó Igazgatósága írásban válaszolt Szergej Sojgunak az RBC kérdéseire a szibériai agglomerációk fejlesztését célzó programmal kapcsolatban.
Szergej Sojgu (Fotó: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)
Miért társítja Szibéria fejlődését az új városok építésével? Érdemes-e, tekintettel a népességfogyásra?
Rögtön szeretném tisztázni. Az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének tudományos közösségével tartott találkozón szó szerint azt mondtam, hogy sürgősen szükség van három-öt tudományos-ipari központ létrehozására Szibériában, ahol 300 000-1 millió ember él. Pontosan tudományos-ipari és gazdasági központok. Új vonzerővel kell rendelkezniük mind Oroszország teljes lakossága, mind a FÁK-országokban és külföldön élő számos honfitársunk számára. Az ilyen központok erőteljes lendületet adnak a szibériai régió fejlődésének, és végső soron az orosz gazdaság fenntartható fejlődésének. Nem csak arról van szó, hogy új településeket építsünk a tajgában, hanem a szibériai makrorégiók és az egész ország fejlesztéséről. Az elmúlt évtizedben az elnök utasítására aktívan fejlesztették a Jeges-tenger térségét - most elsősorban az északi tengeri útvonal és az infrastruktúra fejlesztéséről beszélek Oroszország északi partvidékén, beleértve egy erős biztonsági rendszert is. Tavaly az elnök jóváhagyta az Orosz Föderáció sarkvidéki övezetének fejlesztésére és a nemzetbiztonságra vonatkozó stratégiát a 2035-ig tartó időszakra. Ez a dokumentum meghatározta a hatóságok fő feladatait és célkitűzéseit. Sok minden érinti az Északi-sarkvidék nemzetbiztonságát is, amit a Védelmi Minisztérium már évek óta következetesen folytat. Emlékezzünk Mihail Lomonoszov prófétai gondolatára: "Oroszország hatalma Szibériánál és az Északi Óceánnál fog növekedni. És eléri a fő európai településeket Ázsiában és Amerikában.
Meggyőződésem, hogy Lomonoszov nem véletlenül írta Szibériát és a Jeges-tengert "i"-vel. Ezeket együtt kell fejleszteni, nem pedig külön-külön. Ezért a szibériai régió fejlődésére való összpontosítás ma időszerű és indokolt. Ez a megközelítés megoldja az elnök által kitűzött egyik legfontosabb stratégiai célt, az ország nyugati és keleti részei közötti fejlettségi különbségek csökkentését. Tavaly ősszel a kormány elfogadta a Távol-Kelet fejlesztésére irányuló nemzeti programot. A szibériai régió fejlesztési programjának e stratégiai célkitűzésbe való beépítése nélkül sokkal nehezebb lesz ezt megvalósítani. De az a hatás, hogy a felgyorsult gazdasági fejlődés Szibériában kétségtelenül erős pozitív hatással lesz a Távol-Kelet, Észak és nagyszerű országunk egészének fejlesztését célzó, már végrehajtott programokra.
Ha a megbízható tisztviselőket kinevezik Putyin és Sojgu terveinek megvalósítására, akkor a városok megjelennek a térképeken, és szakszerűen, a nemzetközi várostervezés legjavát átvéve épülnek majd (az emberekért épülnek majd, nem az építkezést aprózó tisztviselőkért), és lesznek munkahelyek. Ennek megfelelően az emberek maguk fognak elmenni ezekre a területekre, nem kell senkit sem kényszeríteniük. Ha nagyon jó embereket tesznek felelőssé ... Itt minden világos. Shoigu programinterjúja az RBC-vel. Erős és okos szöveg, a választási év a gyöngyszemek éve. Ha Szergej Kuzhegetovicsnak valóban sikerül elérnie, hogy az új Állami Duma prioritássá tegye programját, akkor ennek a szervezetnek IMHO plusz/mínusz harminc évnyi értéktelen létezését sikerül majd igazolnia.
Külön érdemes megemlíteni a város helyzeti becsléseit. Mint kis hazám hazafia, a jelenlegi helyszín mellett vagyok. Az egyetlen pont az, hogy nem vagyok benne biztos, hogy indokolt lenne Leszoszibirszk faipari klaszterré alakítása, a nyersfa szállítása felemésztené a nyereséget. De itt nemcsak a konkrétumokat kell ismernie, hanem sok számítást is kell végeznie.
Sergei Sojgu - az új szibériai városokról.
Az Orosz Földrajzi Társaság Végrehajtó Igazgatósága írásban válaszolt Szergej Sojgunak az RBC kérdéseire a szibériai agglomerációk fejlesztését célzó programmal kapcsolatban.
Szergej Sojgu (Fotó: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)
Miért társítja Szibéria fejlődését az új városok építésével? Érdemes-e, tekintettel a népességfogyásra?
Rögtön szeretném tisztázni. Az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének tudományos közösségével tartott találkozón szó szerint azt mondtam, hogy sürgősen szükség van három-öt tudományos-ipari központ létrehozására Szibériában, ahol 300 000-1 millió ember él. Pontosan tudományos-ipari és gazdasági központok. Új vonzerővel kell rendelkezniük mind Oroszország teljes lakossága, mind a FÁK-országokban és külföldön élő számos honfitársunk számára. Az ilyen központok erőteljes lendületet adnak a szibériai régió fejlődésének, és végső soron az orosz gazdaság fenntartható fejlődésének. Nem csak arról van szó, hogy új településeket építsünk a tajgában, hanem a szibériai makrorégiók és az egész ország fejlesztéséről. Az elmúlt évtizedben az elnök utasítására aktívan fejlesztették a Jeges-tenger térségét - most elsősorban az északi tengeri útvonal és az infrastruktúra fejlesztéséről beszélek Oroszország északi partvidékén, beleértve egy erős biztonsági rendszert is. Tavaly az elnök jóváhagyta az Orosz Föderáció sarkvidéki övezetének fejlesztésére és a nemzetbiztonságra vonatkozó stratégiát a 2035-ig tartó időszakra. Ez a dokumentum meghatározta a hatóságok fő feladatait és célkitűzéseit. Sok minden érinti az Északi-sarkvidék nemzetbiztonságát is, amit a Védelmi Minisztérium már évek óta következetesen folytat. Emlékezzünk Mihail Lomonoszov prófétai gondolatára: "Oroszország hatalma Szibériánál és az Északi Óceánnál fog növekedni. És eléri a fő európai településeket Ázsiában és Amerikában.
Meggyőződésem, hogy Lomonoszov nem véletlenül írta Szibériát és a Jeges-tengert "i"-vel. Ezeket együtt kell fejleszteni, nem pedig külön-külön. Ezért a szibériai régió fejlődésére való összpontosítás ma időszerű és indokolt. Ez a megközelítés megoldja az elnök által kitűzött egyik legfontosabb stratégiai célt, az ország nyugati és keleti részei közötti fejlettségi különbségek csökkentését. Tavaly ősszel a kormány elfogadta a Távol-Kelet fejlesztésére irányuló nemzeti programot. A szibériai régió fejlesztési programjának e stratégiai célkitűzésbe való beépítése nélkül sokkal nehezebb lesz ezt megvalósítani. De az a hatás, hogy a felgyorsult gazdasági fejlődés Szibériában kétségtelenül erős pozitív hatással lesz a Távol-Kelet, Észak és nagyszerű országunk egészének fejlesztését célzó, már végrehajtott programokra.
W
Wilson
Guest
2.
Kiszámítottuk-e az agglomerációfejlesztés gazdasági hatását?
Először is, Szibéria a legnagyobb kontinens, Eurázsia földrajzi középpontja. Az ország legfontosabb közlekedési útvonalai, a transzszibériai vasúttól a transzszibériai légi útvonalakig, ezen a térségen haladnak keresztül. Szibéria kulcsfontosságú összekötő kapocs az Északi-sarkvidék, a Távol-Kelet, Közép-Ázsia és Oroszország európai része között. Ma Szibéria az olaj- és gázkitermelés központja. Jelentős természeti kincsek, nemes- és ritkaföldfémek lelőhelye. Szibéria középső részének gazdasági potenciálja, amely az altalaj, a víz, az erdőforrások, az energia, valamint a jelentős tudományos, ipari és közlekedési potenciál optimális kombinációjával rendelkezik, még kiaknázatlan.
Ugyanakkor Szibériában található Oroszország erdőterületeinek több mint 40%-a, egyedülálló hegyvidéki területek, elsősorban a Szajan-Altaj és a Bajkál hegyvidék, valamint a nagyobb folyók és tavak medencéi. Szibériában található Oroszország öt legnagyobb folyója közül négy - a Jenyiszej, az Ob, a Léna és az Amur -, valamint 35 nagy tó, amelyek közül hét Oroszország legnagyobb tavai közé tartozik. Ezek közé tartozik a Bajkál-tó, a Teletszkoje-tó a Gorni Altajban, a Pjaszinó, a Hantaiszkoje és a Taimir a Krasznojarszki területen, a Csany a Novoszibirszki területen és az Ubsu-Nur a Tuvában. Az ökológiailag tiszta természeti területek lehetővé teszik a jövő gazdaságának legfontosabb ágazatai - a környezetbarát termékeket előállító mezőgazdaság, a turizmus, beleértve a sport-, ökológiai és kulturális turizmust - fejlődését. Szibéria régiói nemcsak stratégiailag fontos ásványkincsekben, hanem napenergiában is gazdagok. Például Irkutszk és a Bajkál-szigeti Olchon-sziget, valamint az Altaj Köztársaság Oroszország legnaposabb régiói közé tartozik. Ez lehetőséget teremt a megújuló energiát hasznosító, környezetbarát, üvegházhatású gázkibocsátást nem okozó iparágak fejlesztésére.
Szibéria eddig főként az ország keleti éléskamrájaként szolgált: olajat és gázt termelt, alumíniumot olvasztott, és számos hadiipari komplexumnak ad otthont. A régió magabiztosnak érezte a korábbi geoökonómiai modellt. A globális gazdasági tevékenység központja azonban a nyugati világból az ázsiai-csendes-óceáni térségbe, elsősorban Kínába helyeződött át. Szibéria pedig délen, az Altaj régióban határos vele. Ez a helyszín önmagában is fontos tényező a régió gazdasági növekedésében.
Ön szerint mi az oka annak, hogy Szibéria gazdasági növekedése és életszínvonala viszonylag alacsony, tekintettel a természeti erőforrásokra?
A végére jársz a dolognak. A természeti erőforrások exportja az ázsiai-csendes-óceáni térségbe és mindenekelőtt Kínába már folyamatban van. Ez azonban nem gyakorol kellő hatást a régió gazdasági fejlődésére. Az ásványkincsek exportjához nincs szükség nagy népességre, képzett mérnöki személyzetre és az iskolákra és egyetemekre, ahol őket képzik. A nagy, modern, élhető agglomerációkra sem. Mindez a szibériai régióból az 1990-es évek óta az ország európai részébe irányuló népességkiáramláshoz vezetett. Ennek oka az, hogy - mint már említettem - a szibériai gazdaságot az erőforrás-kitermelés és a feldolgozóipari termelés uralja, amely túlnyomórészt rotációs alapon szerveződik. Más szóval, fémet bányászunk, nyersvasat öntünk és exportra szállítjuk.
Gondoljunk csak bele, miért kell a szibériai réz közel 90%-át külföldre küldeni?
Miért nem készíthetünk belőle villanymotorokat, amelyek aztán külföldről érkeznek hozzánk?
Miért exportáljuk a krasznojarszki alumíniumkohó, a szajanski alumíniumkohó, az angarski alumíniumkohó és most a bogucsánszki alumíniumkohó által termelt alumínium 60%-át kis darabokban?
A magasabb hozzáadott értékű alumíniumtartalmú termékek, például szerkezeti acél, autóipari alkatrészek, huzalok és sok más termék megnövekedett termelése sokszorosára növelheti az exportbevételeket. Hadd mondjak egy példát: egy tonna alumínium csereértéke rúdban ma körülbelül 2,5 ezer dollár, de egy ugyanebből a tonnából készült repülőgép több millió dollárba kerül. Rendszeresen halljuk a hírekben: "Ó, gazemberek, kerek alumíniumot exportálnak. És hová? Hová lehet még küldeni? Mutasson nekünk néhány szibériai ipari komplexumot, amely feldolgozná azt. A szovjet időkben kezdték építeni őket, hogy farostlemezeket, forgácslapokat, rétegelt lemezeket, kartonokat, rétegelt fűrészárut, raklapokat, parkettát, épületszerkezeteket ... De ma már gyakorlatilag nem léteznek. Még a hagyományos rétegelt lemez exportja is több mint 6-szor annyiba kerül köbméterenként, mint ugyanannyi kezeletlen fa. Megjelennek az akkumulátorral működő drónok, az autók akkumulátorral működnek. Miből készültek? Kobalt, nikkel, lítium. Szibériában mindez bőségesen megtalálható. Miért nem lehet ott akkumulátorokat, azaz magas feldolgozottsági fokú termékeket gyártani? Elvesztettük a képességünket, hogy kifinomult technológiákat fejlesszünk ki, hogy megszervezzük az ilyen termékek gyártását Szibériában? Biztosíthatom, hogy nem. A közelmúltban tett szibériai utam során, valamint a Föderáció szervezeteinek vezetőivel, nagyvállalatokkal és tudósokkal folytatott találkozóim során személyesen is meggyőződtem erről.
A szibériaiak készen állnak arra, hogy fejlesszék régiójukat. Csak állami támogatásra van szükségük. Az új városoknak az új szibériai tudományos és ipari központok létrehozásával párhuzamosan kell megjelenniük. És ettől nem kell félned. Ha régebben féltek volna tőle, akkor nem lenne Naberezsnye Cselnij a KamAZ-szal, nem lenne Togliatti a Zsigulival, nem lenne Divnogorszk, Bratszk, Volzszk, Zelenográd, Magnyitogorszk, Angarszk... Lehetne még sorolni. Ezek azok a tudományos és ipari központok, amelyekről most beszélünk. Ez a döntés egyértelműen esedékes. Nézze meg a Vosztocsnij indítóhelyet. Hamarosan lesznek emberes repülések, de a Ciolkovszkijt valójában még nem indították el.
Kiszámítottuk-e az agglomerációfejlesztés gazdasági hatását?
Először is, Szibéria a legnagyobb kontinens, Eurázsia földrajzi középpontja. Az ország legfontosabb közlekedési útvonalai, a transzszibériai vasúttól a transzszibériai légi útvonalakig, ezen a térségen haladnak keresztül. Szibéria kulcsfontosságú összekötő kapocs az Északi-sarkvidék, a Távol-Kelet, Közép-Ázsia és Oroszország európai része között. Ma Szibéria az olaj- és gázkitermelés központja. Jelentős természeti kincsek, nemes- és ritkaföldfémek lelőhelye. Szibéria középső részének gazdasági potenciálja, amely az altalaj, a víz, az erdőforrások, az energia, valamint a jelentős tudományos, ipari és közlekedési potenciál optimális kombinációjával rendelkezik, még kiaknázatlan.
Ugyanakkor Szibériában található Oroszország erdőterületeinek több mint 40%-a, egyedülálló hegyvidéki területek, elsősorban a Szajan-Altaj és a Bajkál hegyvidék, valamint a nagyobb folyók és tavak medencéi. Szibériában található Oroszország öt legnagyobb folyója közül négy - a Jenyiszej, az Ob, a Léna és az Amur -, valamint 35 nagy tó, amelyek közül hét Oroszország legnagyobb tavai közé tartozik. Ezek közé tartozik a Bajkál-tó, a Teletszkoje-tó a Gorni Altajban, a Pjaszinó, a Hantaiszkoje és a Taimir a Krasznojarszki területen, a Csany a Novoszibirszki területen és az Ubsu-Nur a Tuvában. Az ökológiailag tiszta természeti területek lehetővé teszik a jövő gazdaságának legfontosabb ágazatai - a környezetbarát termékeket előállító mezőgazdaság, a turizmus, beleértve a sport-, ökológiai és kulturális turizmust - fejlődését. Szibéria régiói nemcsak stratégiailag fontos ásványkincsekben, hanem napenergiában is gazdagok. Például Irkutszk és a Bajkál-szigeti Olchon-sziget, valamint az Altaj Köztársaság Oroszország legnaposabb régiói közé tartozik. Ez lehetőséget teremt a megújuló energiát hasznosító, környezetbarát, üvegházhatású gázkibocsátást nem okozó iparágak fejlesztésére.
Szibéria eddig főként az ország keleti éléskamrájaként szolgált: olajat és gázt termelt, alumíniumot olvasztott, és számos hadiipari komplexumnak ad otthont. A régió magabiztosnak érezte a korábbi geoökonómiai modellt. A globális gazdasági tevékenység központja azonban a nyugati világból az ázsiai-csendes-óceáni térségbe, elsősorban Kínába helyeződött át. Szibéria pedig délen, az Altaj régióban határos vele. Ez a helyszín önmagában is fontos tényező a régió gazdasági növekedésében.
Ön szerint mi az oka annak, hogy Szibéria gazdasági növekedése és életszínvonala viszonylag alacsony, tekintettel a természeti erőforrásokra?
A végére jársz a dolognak. A természeti erőforrások exportja az ázsiai-csendes-óceáni térségbe és mindenekelőtt Kínába már folyamatban van. Ez azonban nem gyakorol kellő hatást a régió gazdasági fejlődésére. Az ásványkincsek exportjához nincs szükség nagy népességre, képzett mérnöki személyzetre és az iskolákra és egyetemekre, ahol őket képzik. A nagy, modern, élhető agglomerációkra sem. Mindez a szibériai régióból az 1990-es évek óta az ország európai részébe irányuló népességkiáramláshoz vezetett. Ennek oka az, hogy - mint már említettem - a szibériai gazdaságot az erőforrás-kitermelés és a feldolgozóipari termelés uralja, amely túlnyomórészt rotációs alapon szerveződik. Más szóval, fémet bányászunk, nyersvasat öntünk és exportra szállítjuk.
Gondoljunk csak bele, miért kell a szibériai réz közel 90%-át külföldre küldeni?
Miért nem készíthetünk belőle villanymotorokat, amelyek aztán külföldről érkeznek hozzánk?
Miért exportáljuk a krasznojarszki alumíniumkohó, a szajanski alumíniumkohó, az angarski alumíniumkohó és most a bogucsánszki alumíniumkohó által termelt alumínium 60%-át kis darabokban?
A magasabb hozzáadott értékű alumíniumtartalmú termékek, például szerkezeti acél, autóipari alkatrészek, huzalok és sok más termék megnövekedett termelése sokszorosára növelheti az exportbevételeket. Hadd mondjak egy példát: egy tonna alumínium csereértéke rúdban ma körülbelül 2,5 ezer dollár, de egy ugyanebből a tonnából készült repülőgép több millió dollárba kerül. Rendszeresen halljuk a hírekben: "Ó, gazemberek, kerek alumíniumot exportálnak. És hová? Hová lehet még küldeni? Mutasson nekünk néhány szibériai ipari komplexumot, amely feldolgozná azt. A szovjet időkben kezdték építeni őket, hogy farostlemezeket, forgácslapokat, rétegelt lemezeket, kartonokat, rétegelt fűrészárut, raklapokat, parkettát, épületszerkezeteket ... De ma már gyakorlatilag nem léteznek. Még a hagyományos rétegelt lemez exportja is több mint 6-szor annyiba kerül köbméterenként, mint ugyanannyi kezeletlen fa. Megjelennek az akkumulátorral működő drónok, az autók akkumulátorral működnek. Miből készültek? Kobalt, nikkel, lítium. Szibériában mindez bőségesen megtalálható. Miért nem lehet ott akkumulátorokat, azaz magas feldolgozottsági fokú termékeket gyártani? Elvesztettük a képességünket, hogy kifinomult technológiákat fejlesszünk ki, hogy megszervezzük az ilyen termékek gyártását Szibériában? Biztosíthatom, hogy nem. A közelmúltban tett szibériai utam során, valamint a Föderáció szervezeteinek vezetőivel, nagyvállalatokkal és tudósokkal folytatott találkozóim során személyesen is meggyőződtem erről.
A szibériaiak készen állnak arra, hogy fejlesszék régiójukat. Csak állami támogatásra van szükségük. Az új városoknak az új szibériai tudományos és ipari központok létrehozásával párhuzamosan kell megjelenniük. És ettől nem kell félned. Ha régebben féltek volna tőle, akkor nem lenne Naberezsnye Cselnij a KamAZ-szal, nem lenne Togliatti a Zsigulival, nem lenne Divnogorszk, Bratszk, Volzszk, Zelenográd, Magnyitogorszk, Angarszk... Lehetne még sorolni. Ezek azok a tudományos és ipari központok, amelyekről most beszélünk. Ez a döntés egyértelműen esedékes. Nézze meg a Vosztocsnij indítóhelyet. Hamarosan lesznek emberes repülések, de a Ciolkovszkijt valójában még nem indították el.
W
Wilson
Guest
3.
Az Orosz Birodalomban, ahol a gazdaságot akkoriban akár 95%-ban a mezőgazdaság és következésképpen a paraszti munka dominálta, 1916-ra 666 város volt. És a szovjet iparosítás, a semmiből új ipari területek létrehozása, a központi ipari övezet fejlesztése, Észak, Szibéria és a Távol-Kelet fejlesztése eredményeként 1991-re a Szovjetunióban mintegy 2200 különböző kategóriájú város volt... Csak 1956-tól a peresztrojka kezdetéig több mint 600 város volt. És aztán, tudod, elvágták. Hogyan lehet megoldani az ökológiai problémákat, ha városokat építünk ipari vállalatok, például szénbányák vagy olaj- és gázmezők közelében? - Természetesen lehetőség van a nyersanyagok rotációs alapon történő bányászására és elsődleges feldolgozására. A fejlett feldolgozáshoz azonban modern, környezetbarát technológiára, a személyzet képzésére és kutatásra van szükség. Következésképpen nemcsak a modern vállalkozásoknak kell megjelenniük, hanem új egyetemeknek és kutatási szervezeteknek is. Ekkor lesz fenntartható Szibéria fejlődése, amely megteremti az alapot a gazdaság fejlődéséhez legalább 20 évre.
Ma arról beszélünk, hogy ipari és gazdasági központokat hozunk létre Közép- és Kelet-Szibériában, amelyek az e területeken rendelkezésre álló energia-, közlekedési és erőforrás-kapacitások függvényében profilálódnak, miközben a meglévő településeket fejlesztjük, és új agglomerációkat építünk, hogy az emberek ott élhessenek. Az exportot és a népesség mozgását ma már a túlterhelt vagy egyáltalán nem létező közlekedési infrastruktúra korlátozza.
Milyen lehetőségeket lát a szűk keresztmetszetek megszüntetésére?
- A szállítás és a logisztika mind a személy-, mind az áruforgalom szempontjából kulcsfontosságú kérdés Szibéria számára. Az emberek számára, tekintettel a regionális sajátosságokra, a helyi, regionális és kisléptékű légi közlekedés fejlesztése kiemelkedő fontosságú. A légi utasforgalmat olyan szintre kell növelni, hogy például egy kodinszki vagy bogucsai lakos számára megszokottá váljon, hogy Krasznojarszkba és Krasznojarszkból üzleti célból repüljön, méghozzá egész nap. Ki kell alakítani egy vasúti közlekedési folyosót. Szibéria régóta része a Nagy Selyemútnak. Itt már közlekedik a Transzszibériai Vasút, amelyet korszerűsíteni kell, teljesen át kell állítani villamos energiára vagy a BAM villamosításának alternatívájaként cseppfolyósított földgázra, és meg kell építeni a szükséges második és harmadik fővonalat, hidakat és alagutakat. Ez egy bonyolult, de rendkívül fontos projekt. Egy modern "Cédrus útvonalat" kell építenünk - egy biztonságos és hatékony útvonalat Európa és Kína között.
Egy ilyen, és mindenekelőtt biztonságos közlekedési folyosó szükségessége már most is egyértelmű, elég csak a közelmúlt eseményeire, a Szuezi-csatorna elzárására, a kalóztámadásokra, valamint a jelenlegi afganisztáni helyzetre gondolni. A nemzetközi forgalom szempontjából is fontos. Oroszország számára pedig a Cédrus útvonal azért is nagy jelentőséggel bír, mert lehetőséget nyújt az Európa és az ázsiai-csendes-óceáni térség közötti globális termelési láncokba való integrálódásra.
Hogyan fogják összehangolni a közlekedési hálózatok fejlesztését és az új kutatási és termelési központok építését? Hol jöhetnek létre a hozzájuk kapcsolódó városok?
A közlekedési folyosók teljes hosszában, mind Szibériában, mind más régiókban termelési és logisztikai központokat kell létrehozni, amelyekben biztosítani kell a feldolgozóipar fejlődésének feltételeit. Ezek a központok ipari vagy mezőgazdasági nyersanyagok mélyreható feldolgozását végzik, és termékeket szállítanak belföldre és exportra egyaránt. A közlekedési főútvonalhoz - a "Cédrus útvonalhoz" - közvetlen hozzáféréssel rendelkező termelési és logisztikai központok vagy klaszterek gyakorlatilag akadálymentes környezetet teremtenek az anyagok és alkatrészek mozgásához a termelési láncok résztvevői között, ahogyan a félkész termékek is szabadon mozognak a gyártás során a műhelyek között. Ez a belföldi és külföldi piacokhoz való hozzáférés formájában nagyon komoly ösztönzést jelent majd az ipari fejlődés számára. Mindez a szibériai térségben óriási erőforrás-lehetőségekkel lesz összefüggésben, amelyeknek a skálája nagyon széles. Például Bratszk és Krasznojarszk között létre lehetne hozni egy vonzó gazdasággal és hosszú távú növekedési potenciállal rendelkező "réz- és elektrotechnikai" ipari központot. Minden lehetőség adott nemcsak a bányászathoz, hanem a réz és a különböző ritkaföldfémek mélyreható feldolgozásához is, hogy aztán magas hozzáadott értékű hazai termékeket állítsanak elő.
Ugyanezen a területen létre lehetne hozni egy alumíniumvölgyet, egy olyan klasztert, amely teljes mértékben a nagy hozzáadott értékű alumínium feldolgozására összpontosít. Dél-Szibéria jó helyzetben van ahhoz, hogy nagyszabású, rendkívül jövedelmező bányászati tevékenységet hozzon létre, magasabb hozzáadott értékű kokszszén-feldolgozással. A kanszki térségben lehetőség van arra, hogy a keresett műanyagok szén-kémiai előállítását valószínűtlen nyersanyagokból hozzák létre.
Leszoszibirszk környékén elegendő potenciál van egy "Erdészeti és építőanyag" klaszter létrehozásához, amely magas arányban tartalmaz upstream termékeket és vonzó gazdaságot. És ez csak a jéghegy csúcsa. Fontos szem előtt tartani, hogy a világ egyre nagyobb figyelmet fordít arra, hogy milyen energiaforrásokat használnak a feldolgozás során, és azok mennyire környezetbarátok. Szibéria ebben már most is tagadhatatlanul előnyben van, hiszen a régió a "tiszta" energia kincsesbányája, Oroszország vízenergia-potenciáljának mintegy 70%-a itt összpontosul, amelynek mindössze 10-20%-át használják ki. Ezt a versenyelőnyt megfelelően ki kell használni. Ugyanakkor a Kelet-Szibériában meglévő energiafelesleg miatt az új gazdasági központok létrehozásához csak az energiaátvitelbe kell beruházni, a termelésbe nem. Bár a szibériai új energiafejlesztés lehetőségei lenyűgözőek. A hidrogén energiának kellene lennie a jövő gerincének. Ez most egy fejlődő, ígéretes terület, amely felváltja a jelenlegi technológiákat. Szibériában a semmiből is lehet hidrogéntermelést létrehozni, akár későbbi exportra is. Különösen a palládium, amely a szibériai régióban bőségesen megtalálható, tulajdonságai és hidrogénfelvevő képessége miatt széleskörű felhasználási lehetőségekkel rendelkezik a hidrogénenergia-technológiában - hidrogéntároló és -szállító anyagok, elektródanyagok, katalizátorok, üzemanyagcellák és érzékelők előállításában.
Mennyibe kerül a szibériai agglomerációk fejlesztése a becslések szerint?
Hol lehet a program finanszírozásának forrása? A költségvetésben? Az állami vagyon alapban?
Az elnökkel folytatott megbeszélésen, ahol fontos makrogazdasági projektekről volt szó, nem emlékszem pontosan, hogy ki mondta: "Nincs pénz". Vlagyimir Vlagyimirovics így válaszolt: "Soha nem lesz pénz, és ha nem kezdesz el valamit csinálni, soha nem lesz pénz. Általánosságban elmondható, hogy a sikeres gazdasági projektek elindításának előfeltétele a következő tényezők megfelelő mértékű rendelkezésre állása: természeti erőforrások, energia, technológia, emberek és pénzügyi források. Szibériában ma bőségesen vannak erőforrások és energia. Kezdetnek elég ember van. Tehát új iparágakat kell létrehozni új technológiákkal, és pénzügyi forrásokat kell találni a folyamatok elindításához. Ezek a folyamatok "új értékeket" hoznak létre, és új volumeneket és pénzforrásokat biztosítanak. Gazdaságosságról és hosszú távú beruházási programról beszélünk, nem pedig egyszeri kiadásról. Egy fejlesztési és növekedési program elindításáról van szó.
A Szovjetunió a maga Gosplanjával és Gossnabjával már régen eltűnt. Más valóságban élünk, és ennek tudatában vagyunk. Ezért nem kétséges, hogy a szibériai makrogazdasági projektek megvalósításában a közpénzek mellett a magántőkének kell a tőkebefektetések fő mozgatórugójának lennie. Az állami és regionális hatóságok feladata a megfelelő feltételek megteremtése: stabil és optimális adórendszer, megfelelő területrendezés, az alapvető infrastruktúra kiépítése, a közlekedés elérhetősége... Emellett ösztönözni lehetne a Szibériában működő nagy orosz vállalatok székhelyének áthelyezését és adóalanyként való nyilvántartásba vételét. Erre rengeteg módszer, mód és eszköz létezik, és ezeket a feladat feldolgozása során fel lehet használni. Szemléletes példa erre a több mint 7500 km hosszú transzszibériai vasútvonal, amelyet gyakorlatilag kilenc év alatt építettek meg modern buldózerek és kotrógépek nélkül, koncessziós tőkéből. Nem tehetjük meg? Ugyanez a helyzet a betétekkel, amelyek szintén részt vehetnek a gazdasági forgalomban. Végül is, a termelés itt van, az adók itt vannak, és a munkahelyek is itt vannak az embereknek. Ehelyett azonban egyre több nyersanyagot adunk el és exportálunk külföldre. És nem csak nyersvasat, hanem néha még egyszerű ércet is.
Fontos megérteni, hogy ezekkel a tőkebefektetésekkel a régió nem "halakat", hanem "rudakat" kap, amelyek jelentős bevételeket fognak generálni a meglévő infrastruktúra korszerűsítésére és az életkörülmények vonzerejének növelésére valamennyi szibériai városban.
Az Orosz Birodalomban, ahol a gazdaságot akkoriban akár 95%-ban a mezőgazdaság és következésképpen a paraszti munka dominálta, 1916-ra 666 város volt. És a szovjet iparosítás, a semmiből új ipari területek létrehozása, a központi ipari övezet fejlesztése, Észak, Szibéria és a Távol-Kelet fejlesztése eredményeként 1991-re a Szovjetunióban mintegy 2200 különböző kategóriájú város volt... Csak 1956-tól a peresztrojka kezdetéig több mint 600 város volt. És aztán, tudod, elvágták. Hogyan lehet megoldani az ökológiai problémákat, ha városokat építünk ipari vállalatok, például szénbányák vagy olaj- és gázmezők közelében? - Természetesen lehetőség van a nyersanyagok rotációs alapon történő bányászására és elsődleges feldolgozására. A fejlett feldolgozáshoz azonban modern, környezetbarát technológiára, a személyzet képzésére és kutatásra van szükség. Következésképpen nemcsak a modern vállalkozásoknak kell megjelenniük, hanem új egyetemeknek és kutatási szervezeteknek is. Ekkor lesz fenntartható Szibéria fejlődése, amely megteremti az alapot a gazdaság fejlődéséhez legalább 20 évre.
Ma arról beszélünk, hogy ipari és gazdasági központokat hozunk létre Közép- és Kelet-Szibériában, amelyek az e területeken rendelkezésre álló energia-, közlekedési és erőforrás-kapacitások függvényében profilálódnak, miközben a meglévő településeket fejlesztjük, és új agglomerációkat építünk, hogy az emberek ott élhessenek. Az exportot és a népesség mozgását ma már a túlterhelt vagy egyáltalán nem létező közlekedési infrastruktúra korlátozza.
Milyen lehetőségeket lát a szűk keresztmetszetek megszüntetésére?
- A szállítás és a logisztika mind a személy-, mind az áruforgalom szempontjából kulcsfontosságú kérdés Szibéria számára. Az emberek számára, tekintettel a regionális sajátosságokra, a helyi, regionális és kisléptékű légi közlekedés fejlesztése kiemelkedő fontosságú. A légi utasforgalmat olyan szintre kell növelni, hogy például egy kodinszki vagy bogucsai lakos számára megszokottá váljon, hogy Krasznojarszkba és Krasznojarszkból üzleti célból repüljön, méghozzá egész nap. Ki kell alakítani egy vasúti közlekedési folyosót. Szibéria régóta része a Nagy Selyemútnak. Itt már közlekedik a Transzszibériai Vasút, amelyet korszerűsíteni kell, teljesen át kell állítani villamos energiára vagy a BAM villamosításának alternatívájaként cseppfolyósított földgázra, és meg kell építeni a szükséges második és harmadik fővonalat, hidakat és alagutakat. Ez egy bonyolult, de rendkívül fontos projekt. Egy modern "Cédrus útvonalat" kell építenünk - egy biztonságos és hatékony útvonalat Európa és Kína között.
Egy ilyen, és mindenekelőtt biztonságos közlekedési folyosó szükségessége már most is egyértelmű, elég csak a közelmúlt eseményeire, a Szuezi-csatorna elzárására, a kalóztámadásokra, valamint a jelenlegi afganisztáni helyzetre gondolni. A nemzetközi forgalom szempontjából is fontos. Oroszország számára pedig a Cédrus útvonal azért is nagy jelentőséggel bír, mert lehetőséget nyújt az Európa és az ázsiai-csendes-óceáni térség közötti globális termelési láncokba való integrálódásra.
Hogyan fogják összehangolni a közlekedési hálózatok fejlesztését és az új kutatási és termelési központok építését? Hol jöhetnek létre a hozzájuk kapcsolódó városok?
A közlekedési folyosók teljes hosszában, mind Szibériában, mind más régiókban termelési és logisztikai központokat kell létrehozni, amelyekben biztosítani kell a feldolgozóipar fejlődésének feltételeit. Ezek a központok ipari vagy mezőgazdasági nyersanyagok mélyreható feldolgozását végzik, és termékeket szállítanak belföldre és exportra egyaránt. A közlekedési főútvonalhoz - a "Cédrus útvonalhoz" - közvetlen hozzáféréssel rendelkező termelési és logisztikai központok vagy klaszterek gyakorlatilag akadálymentes környezetet teremtenek az anyagok és alkatrészek mozgásához a termelési láncok résztvevői között, ahogyan a félkész termékek is szabadon mozognak a gyártás során a műhelyek között. Ez a belföldi és külföldi piacokhoz való hozzáférés formájában nagyon komoly ösztönzést jelent majd az ipari fejlődés számára. Mindez a szibériai térségben óriási erőforrás-lehetőségekkel lesz összefüggésben, amelyeknek a skálája nagyon széles. Például Bratszk és Krasznojarszk között létre lehetne hozni egy vonzó gazdasággal és hosszú távú növekedési potenciállal rendelkező "réz- és elektrotechnikai" ipari központot. Minden lehetőség adott nemcsak a bányászathoz, hanem a réz és a különböző ritkaföldfémek mélyreható feldolgozásához is, hogy aztán magas hozzáadott értékű hazai termékeket állítsanak elő.
Ugyanezen a területen létre lehetne hozni egy alumíniumvölgyet, egy olyan klasztert, amely teljes mértékben a nagy hozzáadott értékű alumínium feldolgozására összpontosít. Dél-Szibéria jó helyzetben van ahhoz, hogy nagyszabású, rendkívül jövedelmező bányászati tevékenységet hozzon létre, magasabb hozzáadott értékű kokszszén-feldolgozással. A kanszki térségben lehetőség van arra, hogy a keresett műanyagok szén-kémiai előállítását valószínűtlen nyersanyagokból hozzák létre.
Leszoszibirszk környékén elegendő potenciál van egy "Erdészeti és építőanyag" klaszter létrehozásához, amely magas arányban tartalmaz upstream termékeket és vonzó gazdaságot. És ez csak a jéghegy csúcsa. Fontos szem előtt tartani, hogy a világ egyre nagyobb figyelmet fordít arra, hogy milyen energiaforrásokat használnak a feldolgozás során, és azok mennyire környezetbarátok. Szibéria ebben már most is tagadhatatlanul előnyben van, hiszen a régió a "tiszta" energia kincsesbányája, Oroszország vízenergia-potenciáljának mintegy 70%-a itt összpontosul, amelynek mindössze 10-20%-át használják ki. Ezt a versenyelőnyt megfelelően ki kell használni. Ugyanakkor a Kelet-Szibériában meglévő energiafelesleg miatt az új gazdasági központok létrehozásához csak az energiaátvitelbe kell beruházni, a termelésbe nem. Bár a szibériai új energiafejlesztés lehetőségei lenyűgözőek. A hidrogén energiának kellene lennie a jövő gerincének. Ez most egy fejlődő, ígéretes terület, amely felváltja a jelenlegi technológiákat. Szibériában a semmiből is lehet hidrogéntermelést létrehozni, akár későbbi exportra is. Különösen a palládium, amely a szibériai régióban bőségesen megtalálható, tulajdonságai és hidrogénfelvevő képessége miatt széleskörű felhasználási lehetőségekkel rendelkezik a hidrogénenergia-technológiában - hidrogéntároló és -szállító anyagok, elektródanyagok, katalizátorok, üzemanyagcellák és érzékelők előállításában.
Mennyibe kerül a szibériai agglomerációk fejlesztése a becslések szerint?
Hol lehet a program finanszírozásának forrása? A költségvetésben? Az állami vagyon alapban?
Az elnökkel folytatott megbeszélésen, ahol fontos makrogazdasági projektekről volt szó, nem emlékszem pontosan, hogy ki mondta: "Nincs pénz". Vlagyimir Vlagyimirovics így válaszolt: "Soha nem lesz pénz, és ha nem kezdesz el valamit csinálni, soha nem lesz pénz. Általánosságban elmondható, hogy a sikeres gazdasági projektek elindításának előfeltétele a következő tényezők megfelelő mértékű rendelkezésre állása: természeti erőforrások, energia, technológia, emberek és pénzügyi források. Szibériában ma bőségesen vannak erőforrások és energia. Kezdetnek elég ember van. Tehát új iparágakat kell létrehozni új technológiákkal, és pénzügyi forrásokat kell találni a folyamatok elindításához. Ezek a folyamatok "új értékeket" hoznak létre, és új volumeneket és pénzforrásokat biztosítanak. Gazdaságosságról és hosszú távú beruházási programról beszélünk, nem pedig egyszeri kiadásról. Egy fejlesztési és növekedési program elindításáról van szó.
A Szovjetunió a maga Gosplanjával és Gossnabjával már régen eltűnt. Más valóságban élünk, és ennek tudatában vagyunk. Ezért nem kétséges, hogy a szibériai makrogazdasági projektek megvalósításában a közpénzek mellett a magántőkének kell a tőkebefektetések fő mozgatórugójának lennie. Az állami és regionális hatóságok feladata a megfelelő feltételek megteremtése: stabil és optimális adórendszer, megfelelő területrendezés, az alapvető infrastruktúra kiépítése, a közlekedés elérhetősége... Emellett ösztönözni lehetne a Szibériában működő nagy orosz vállalatok székhelyének áthelyezését és adóalanyként való nyilvántartásba vételét. Erre rengeteg módszer, mód és eszköz létezik, és ezeket a feladat feldolgozása során fel lehet használni. Szemléletes példa erre a több mint 7500 km hosszú transzszibériai vasútvonal, amelyet gyakorlatilag kilenc év alatt építettek meg modern buldózerek és kotrógépek nélkül, koncessziós tőkéből. Nem tehetjük meg? Ugyanez a helyzet a betétekkel, amelyek szintén részt vehetnek a gazdasági forgalomban. Végül is, a termelés itt van, az adók itt vannak, és a munkahelyek is itt vannak az embereknek. Ehelyett azonban egyre több nyersanyagot adunk el és exportálunk külföldre. És nem csak nyersvasat, hanem néha még egyszerű ércet is.
Fontos megérteni, hogy ezekkel a tőkebefektetésekkel a régió nem "halakat", hanem "rudakat" kap, amelyek jelentős bevételeket fognak generálni a meglévő infrastruktúra korszerűsítésére és az életkörülmények vonzerejének növelésére valamennyi szibériai városban.
W
Wilson
Guest
4.
Ki fog új városokat és iparágakat építeni? Tervezik-e, hogy nagyszámú bevándorlót vonzanak a szibériai régiókba?
Végül is egy hosszú távú, évtizedekre szóló programról beszélünk a szibériai régió fejlesztésére, amelynek nemcsak az elvándorlásnak kell véget vetnie, hanem ami a legfontosabb, vonzó feltételeket kell teremtenie a Szibériába áramló emberek számára. A gazdasági kutatási és termelési központok létrehozásához nemcsak a gazdaságba kell befektetni, hanem mindenekelőtt az ott élők és dolgozók számára vonzó feltételek megteremtésébe is. Tekintettel a már meglévő közlekedési infrastruktúrára és annak kiépítésére, a mai szibériai városok is integrálódnak a kutatási és ipari központokba, amelyek további beruházásokat kapnak a fejlesztésükhöz. Valószínűleg a volt szovjet köztársaságainkból is be kellene áramlani munkaerőt az építkezési projektek megvalósításához.
De egy másik dolog is fontos.Nézze, ma munkaerő-felesleg van Oroszország európai részén, különösen a moszkvai régióban, és fordítva, az Urálon túl. Mindez a moszkvai régióban lakáshiányhoz és nagyon magas lakásárakhoz, valamint a közlekedésre, a szociális infrastruktúrára és az egészségügyre nehezedő fokozott terhekhez vezet. Miért költöznek a szibériaiak Moszkvához közelebb? Mert a főváros környékén vonzóbbak az életkörülmények, bőséges lehetőség van a minőségi oktatásra és a megfelelő bérekkel járó munkahelyek biztonságára. Az orosz történelemben azonban számos példa van a területfejlesztés problémájának hatékony megoldására. Elég, ha csak a sztolipini reformokra emlékezünk. A Szibériába költöző parasztok mentesültek bizonyos adók alól, kölcsönt kaptak a letelepedéshez, szinte ingyen utazhattak a vasúton, sőt, ahogy olvastam, még egy igavonó lóra és egy tehénre is jogosultak voltak. Az embereket felmentették a szolgálat és a toborzás alól Szibéria hatalmas területeinek fejlesztése érdekében. Olvassa el, nézze meg az 1914-es jelentést ezekről a programokról, "Ázsiai Oroszország".
A szovjet évek alatt Szibéria több százezer fiatalnak adott otthont, akik lelkesen érkeztek az ország minden részéből, hogy a grandiózus építkezéseken dolgozzanak. Sokan maradtak itt dolgozni, akik a nyugati régiókból, Fehéroroszországból, Ukrajnából, a Transzkaukázusból, a Volga-vidékről és Közép-Ázsiából érkeztek, valamint a Nagy Honvédő Háború idején evakuált vállalkozásokból.
Emlékezhetünk Farman Szalmanovra, egy fiatal bakui tudósra is, aki először elméletileg bizonyította, majd felfedezte a hatalmas szénhidrogén-, olaj- és gázkészleteket Szibériában, amelyeket ma is használunk. Ezután kezdődött a "komszomol építési projektek" korszaka az akkori megaprojektek esetében. Ekkor épült a krasznojarszki alumíniumkohó, a Szajano-suszenszkaja, a krasznojarszki és a bratszki vízerőmű, megkezdődött hat Minusinsk melletti erőmű, a krasznojarszki kotrógépgyár stb. építése. Szajanogorszkban, ahol én is dolgoztam az alumíniumgyár építésén, a lakosság átlagéletkora 29 év volt, és sokan maradtak ott az építkezés befejezése után is.
Gondolhatunk egy támogatási rendszerre, kedvezményes hitelekre az újonnan érkezők számára, és "szibériai" jelzáloghitel nyújtására a kényelmes lakhatáshoz vagy telkekre a saját ház építéséhez. Növelje az anyasági tőke nagyságát és még sok minden mást. Ezek és más intézkedések létrehozzák az úgynevezett agglomerációs hatást, amikor az új emberek, azaz a fogyasztók egy területre való érkezése és koncentrációja után a különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások követik őket: a turizmustól a kereskedelmen át az oktatásig, ami a megnövekedett életkomfort miatt még nagyobb beáramlást és a szolgáltató cégek további terjeszkedését eredményezi. Mindez jól megmutatkozott Moszkvában és más orosz nagyvárosokban. A Szibériában élő emberek körülményeinek nagyon meg kell változnia.
Végül is, miért merült fel az új városok, új agglomerációk építésének gondolata?
Mert a modern városoknak megfelelő terület rendezésre van szükségük. A koszos ipari övezetek és a végtelen forgalmi dugók helyett jól megtervezett terek kellenek, amelyek egyaránt szolgálják a munkát és a szabadidőt, és ugyanakkor mobilitást is biztosítanak.
Amikor elkezdett dolgozni a Szibéria fejlesztésére vonatkozó javaslatokon, megvitatta ezeket a terveket Vlagyimir Putyinnal? Ön szerint milyen szempontból lehetséges a megvalósításuk?
Ezt több mint tíz éve végezzük az elnök utasítására az Orosz Földrajzi Társaság keretében, a legjobb tudósok és gyakorlati szakemberek, valamint a Stratégiai Fejlesztések Központjának vezető szakértői részvételével. Szeretem tanulmányozni az orosz régiók történelméről, földrajzi változásairól és gazdaságáról szóló dokumentumokat. Munka látogatásaim során mindig látom a régiók szépségét, természeti adottságait és az ott élő embereket. És Szibéria a hazám, a lelkem mindig ott van. Vlagyimir Putyin és az Egységes Oroszország vezetői között nemrégiben tartott találkozón az elnök utasította a kormányt, hogy készítsen javaslatokat a program végrehajtására. A munka nagyon aktívan folyik, és úgy gondolom, hogy ősszel be is fejeződik. Amint a kormány jóváhagyja, a dokumentumot benyújtják az elnöknek. Nagyon remélem, hogy az Egységes Oroszország frakció új összetétele az Állami Dumában kiemelt prioritássá teszi majd a támogatását.
PS. Putyin a tajgában pihen Sojgu mellett mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntött, hogy a Keleti Gazdasági Fórum után néhány napig Szibériában marad. . Az elnök szeptember 8-án, szerdán este tér vissza Moszkvába - közölte a Kreml szóvivője. A tajga csodálatos, ezt megerősíthetem. Még északon is.
Colonelcassad
Ki fog új városokat és iparágakat építeni? Tervezik-e, hogy nagyszámú bevándorlót vonzanak a szibériai régiókba?
Végül is egy hosszú távú, évtizedekre szóló programról beszélünk a szibériai régió fejlesztésére, amelynek nemcsak az elvándorlásnak kell véget vetnie, hanem ami a legfontosabb, vonzó feltételeket kell teremtenie a Szibériába áramló emberek számára. A gazdasági kutatási és termelési központok létrehozásához nemcsak a gazdaságba kell befektetni, hanem mindenekelőtt az ott élők és dolgozók számára vonzó feltételek megteremtésébe is. Tekintettel a már meglévő közlekedési infrastruktúrára és annak kiépítésére, a mai szibériai városok is integrálódnak a kutatási és ipari központokba, amelyek további beruházásokat kapnak a fejlesztésükhöz. Valószínűleg a volt szovjet köztársaságainkból is be kellene áramlani munkaerőt az építkezési projektek megvalósításához.
De egy másik dolog is fontos.Nézze, ma munkaerő-felesleg van Oroszország európai részén, különösen a moszkvai régióban, és fordítva, az Urálon túl. Mindez a moszkvai régióban lakáshiányhoz és nagyon magas lakásárakhoz, valamint a közlekedésre, a szociális infrastruktúrára és az egészségügyre nehezedő fokozott terhekhez vezet. Miért költöznek a szibériaiak Moszkvához közelebb? Mert a főváros környékén vonzóbbak az életkörülmények, bőséges lehetőség van a minőségi oktatásra és a megfelelő bérekkel járó munkahelyek biztonságára. Az orosz történelemben azonban számos példa van a területfejlesztés problémájának hatékony megoldására. Elég, ha csak a sztolipini reformokra emlékezünk. A Szibériába költöző parasztok mentesültek bizonyos adók alól, kölcsönt kaptak a letelepedéshez, szinte ingyen utazhattak a vasúton, sőt, ahogy olvastam, még egy igavonó lóra és egy tehénre is jogosultak voltak. Az embereket felmentették a szolgálat és a toborzás alól Szibéria hatalmas területeinek fejlesztése érdekében. Olvassa el, nézze meg az 1914-es jelentést ezekről a programokról, "Ázsiai Oroszország".
A szovjet évek alatt Szibéria több százezer fiatalnak adott otthont, akik lelkesen érkeztek az ország minden részéből, hogy a grandiózus építkezéseken dolgozzanak. Sokan maradtak itt dolgozni, akik a nyugati régiókból, Fehéroroszországból, Ukrajnából, a Transzkaukázusból, a Volga-vidékről és Közép-Ázsiából érkeztek, valamint a Nagy Honvédő Háború idején evakuált vállalkozásokból.
Emlékezhetünk Farman Szalmanovra, egy fiatal bakui tudósra is, aki először elméletileg bizonyította, majd felfedezte a hatalmas szénhidrogén-, olaj- és gázkészleteket Szibériában, amelyeket ma is használunk. Ezután kezdődött a "komszomol építési projektek" korszaka az akkori megaprojektek esetében. Ekkor épült a krasznojarszki alumíniumkohó, a Szajano-suszenszkaja, a krasznojarszki és a bratszki vízerőmű, megkezdődött hat Minusinsk melletti erőmű, a krasznojarszki kotrógépgyár stb. építése. Szajanogorszkban, ahol én is dolgoztam az alumíniumgyár építésén, a lakosság átlagéletkora 29 év volt, és sokan maradtak ott az építkezés befejezése után is.
Gondolhatunk egy támogatási rendszerre, kedvezményes hitelekre az újonnan érkezők számára, és "szibériai" jelzáloghitel nyújtására a kényelmes lakhatáshoz vagy telkekre a saját ház építéséhez. Növelje az anyasági tőke nagyságát és még sok minden mást. Ezek és más intézkedések létrehozzák az úgynevezett agglomerációs hatást, amikor az új emberek, azaz a fogyasztók egy területre való érkezése és koncentrációja után a különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások követik őket: a turizmustól a kereskedelmen át az oktatásig, ami a megnövekedett életkomfort miatt még nagyobb beáramlást és a szolgáltató cégek további terjeszkedését eredményezi. Mindez jól megmutatkozott Moszkvában és más orosz nagyvárosokban. A Szibériában élő emberek körülményeinek nagyon meg kell változnia.
Végül is, miért merült fel az új városok, új agglomerációk építésének gondolata?
Mert a modern városoknak megfelelő terület rendezésre van szükségük. A koszos ipari övezetek és a végtelen forgalmi dugók helyett jól megtervezett terek kellenek, amelyek egyaránt szolgálják a munkát és a szabadidőt, és ugyanakkor mobilitást is biztosítanak.
Amikor elkezdett dolgozni a Szibéria fejlesztésére vonatkozó javaslatokon, megvitatta ezeket a terveket Vlagyimir Putyinnal? Ön szerint milyen szempontból lehetséges a megvalósításuk?
Ezt több mint tíz éve végezzük az elnök utasítására az Orosz Földrajzi Társaság keretében, a legjobb tudósok és gyakorlati szakemberek, valamint a Stratégiai Fejlesztések Központjának vezető szakértői részvételével. Szeretem tanulmányozni az orosz régiók történelméről, földrajzi változásairól és gazdaságáról szóló dokumentumokat. Munka látogatásaim során mindig látom a régiók szépségét, természeti adottságait és az ott élő embereket. És Szibéria a hazám, a lelkem mindig ott van. Vlagyimir Putyin és az Egységes Oroszország vezetői között nemrégiben tartott találkozón az elnök utasította a kormányt, hogy készítsen javaslatokat a program végrehajtására. A munka nagyon aktívan folyik, és úgy gondolom, hogy ősszel be is fejeződik. Amint a kormány jóváhagyja, a dokumentumot benyújtják az elnöknek. Nagyon remélem, hogy az Egységes Oroszország frakció új összetétele az Állami Dumában kiemelt prioritássá teszi majd a támogatását.
PS. Putyin a tajgában pihen Sojgu mellett mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntött, hogy a Keleti Gazdasági Fórum után néhány napig Szibériában marad. . Az elnök szeptember 8-án, szerdán este tér vissza Moszkvába - közölte a Kreml szóvivője. A tajga csodálatos, ezt megerősíthetem. Még északon is.
Colonelcassad
Ja. Ott ahol Votocsníjnak a harmadik vezetését sittelik le.Mindent összevetve, az új szibériai városokban minden a tettesek kezében van.....
Ha a megbízható tisztviselőket kinevezik Putyin és Sojgu terveinek megvalósítására, akkor a városok megjelennek a térképeken, és szakszerűen, a nemzetközi várostervezés legjavát átvéve épülnek majd (az emberekért épülnek majd, nem az építkezést aprózó tisztviselőkért), és lesznek munkahelyek. Ennek megfelelően az emberek maguk fognak elmenni ezekre a területekre, nem kell senkit sem kényszeríteniük. Ha nagyon jó embereket tesznek felelőssé ... Itt minden világos. Shoigu programinterjúja az RBC-vel. Erős és okos szöveg, a választási év a gyöngyszemek éve. Ha Szergej Kuzhegetovicsnak valóban sikerül elérnie, hogy az új Állami Duma prioritássá tegye programját, akkor ennek a szervezetnek IMHO plusz/mínusz harminc évnyi értéktelen létezését sikerül majd igazolnia.
Külön érdemes megemlíteni a város helyzeti becsléseit. Mint kis hazám hazafia, a jelenlegi helyszín mellett vagyok. Az egyetlen pont az, hogy nem vagyok benne biztos, hogy indokolt lenne Leszoszibirszk faipari klaszterré alakítása, a nyersfa szállítása felemésztené a nyereséget. De itt nemcsak a konkrétumokat kell ismernie, hanem sok számítást is kell végeznie.
Sergei Shoigu - az új szibériai városokról.
Az Orosz Földrajzi Társaság Végrehajtó Igazgatósága írásban válaszolt Szergej Sojginak az RBC kérdéseire a szibériai agglomerációk fejlesztését célzó programmal kapcsolatban.
Szergej Sojgu (Fotó: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)
Miért társítja Szibéria fejlődését az új városok építésével? Érdemes-e, tekintettel a népességfogyásra?
Rögtön szeretném tisztázni. Az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének tudományos közösségével tartott találkozón szó szerint azt mondtam, hogy sürgősen szükség van három-öt tudományos-ipari központ létrehozására Szibériában, ahol 300 000-1 millió ember él. Pontosan tudományos-ipari és gazdasági központok. Új vonzerővel kell rendelkezniük mind Oroszország teljes lakossága, mind a FÁK-országokban és külföldön élő számos honfitársunk számára. Az ilyen központok erőteljes lendületet adnak a szibériai régió fejlődésének, és végső soron az orosz gazdaság fenntartható fejlődésének. Nem csak arról van szó, hogy új településeket építsünk a tajgában, hanem a szibériai makrorégiók és az egész ország fejlesztéséről. Az elmúlt évtizedben az elnök utasítására aktívan fejlesztették a Jeges-tenger térségét - most elsősorban az északi tengeri útvonal és az infrastruktúra fejlesztéséről beszélek Oroszország északi partvidékén, beleértve egy erős biztonsági rendszert is. Tavaly az elnök jóváhagyta az Orosz Föderáció sarkvidéki övezetének fejlesztésére és a nemzetbiztonságra vonatkozó stratégiát a 2035-ig tartó időszakra. Ez a dokumentum meghatározta a hatóságok fő feladatait és célkitűzéseit. Sok minden érinti az Északi-sarkvidék nemzetbiztonságát is, amit a Védelmi Minisztérium már évek óta következetesen folytat. Emlékezzünk Mihail Lomonoszov prófétai gondolatára: "Oroszország hatalma Szibériánál és az Északi Óceánnál fog növekedni. És eléri a fő európai településeket Ázsiában és Amerikában.
Meggyőződésem, hogy Lomonoszov nem véletlenül írta Szibériát és a Jeges-tengert "i"-vel. Ezeket együtt kell fejleszteni, nem pedig külön-külön. Ezért a szibériai régió fejlődésére való összpontosítás ma időszerű és indokolt. Ez a megközelítés megoldja az elnök által kitűzött egyik legfontosabb stratégiai célt, az ország nyugati és keleti részei közötti fejlettségi különbségek csökkentését. Tavaly ősszel a kormány elfogadta a Távol-Kelet fejlesztésére irányuló nemzeti programot. A szibériai régió fejlesztési programjának e stratégiai célkitűzésbe való beépítése nélkül sokkal nehezebb lesz ezt megvalósítani. De az a hatás, hogy a felgyorsult gazdasági fejlődés Szibériában kétségtelenül erős pozitív hatással lesz a Távol-Kelet, Észak és nagyszerű országunk egészének fejlesztését célzó, már végrehajtott programokra.
W
Wilson
Guest
Máshol is vannak ilyen hülye tervek.
A jövő városa - Ront vagy javít, de nem henyél: szerinted is marhaság?
A semmiből építenék fel az Egyesült Államok következő nagyvárosátTelosában mindenki egyenlő, az eget pedig légitaxik népesítik be - így lehetne nagyon röviden összefoglalni az egyelőre csak papíron létező, ötmilliós metropolisz esszenciáját, hiszen a Marc Lore fejéből kipattant ötletnek nem csupán…
Építsenek egy gyárat, és mellé egy diszkót, a többi megy magától. Persze fogyó népesség mellett, minek?
T
Törölt tag 4082
Guest
Szibéria. Hosszú, sötét tél, nagy hideg. Szórakozási lehetőség csak otthon. Sztem ez javít a népesedési kilátáson
W
Wilson
Guest
Szibériába van perspektíva de csak akkor ha következetesen végrehajtják a fejlesztést,és nem hagyják, hogy a korrupcíó és a hozzánemértés mocsarába süllyedjen....Máshol is vannak ilyen hülye tervek.
A jövő városa - Ront vagy javít, de nem henyél: szerinted is marhaság?
A semmiből építenék fel az Egyesült Államok következő nagyvárosátTelosában mindenki egyenlő, az eget pedig légitaxik népesítik be - így lehetne nagyon röviden összefoglalni az egyelőre csak papíron létező, ötmilliós metropolisz esszenciáját, hiszen a Marc Lore fejéből kipattant ötletnek nem csupán…dex.hu
Csak nem Sojgu lesz Putyin utódja?
Akkor javaslom, lakossági áram, TV+internet hálózat tervszerű napi lekapcsolását, mondjuk 20 órától.
W