[BIZTPOL] Románia

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
12 997
32 357
113
A románok nem gondolják, hogy igazságtalan volt Trianon, mert Erdély többsége román volt. Meg azt se gondolják, hogy a nyertesek asztalánál a vesztesek javára kellett volna dönteni. És a mai helyzetben se gondolják azt, hogy Erdélyt Magyarországhoz kéne csatolni.

Igazából mi vagyunk bajban ha meg kéne magyaráznunk, hogy miért lenne igazságos Erdélyt az 1/5 magyarsággal ide csatolni. Vagy Kárpátaljátalját az 1/10-el. És még mi látunk beléjük rossz lelkiismeretet amiért nem adják ide a saját többségű területeiket.

Inkább nekünk vannak feldolgozatlan Traumáink ha sokan még 100 év múlva is ott tartanak, hogy mindent vissza.

Azt tudják, hogy a '41-es határok voltak a kb. igazságosak, legalábbis akkor. Bele is mentek, kényszerhelyzetben persze. Még szövetségben is maradtak azokkal, akik akkor a mi javunkra döntöttek.
 
  • Tetszik
Reactions: kaktusz

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 437
10 199
113
Egy ellenséges állam elnöke,meg úgy a politikai elitjüknek nagy része nyíltan kirohan az ideiglenesen hozzájuk került területeken élő magyarság ellen, erre lás csodát megjelenik itt is a magyarul beszélő belső ellenség. Mik vannak.... Ez a baja a mi népünknek, nem vagyunk képesek a belső ellenség felszámolásra
 

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 640
5 491
113
A legfőbb bűnös a magyar vezetés volt Károlyival és Linderrel az élen.
De a magyar nép is hibás volt, mert hatalomra juttatta és ráadásul követte is a hazaárulók parancsait.
A szomszéd népeket én nem tudom hibáztatni, hisz ők, velünk ellentétben, a saját érdekeiket tartották szem előtt. Itt volt egy bazinagy ország Európa közepén ami saját döntéséből teljesen védtelenül várta, hogy kirabolják.
Mi is a saját érdekeinket kellett volna követnünk, méghozzá megvédeni az országot, amikor meg kellett.
Ehelyett épp pacifistát játszottunk amikor dúlt a háború.
Meg tudtuk volna védeni az országot. Mindenhol könnyen védhető határaink voltak, az ellenfél meg teljesen letolt gatyával kezdte a harcot, hisz nekik még hadseregük sem volt, sőt mi több, még országuk sem.

A katonák java akkor hadifogságban volt, és a népnek semmi beleszólása sem volt a politikába. Ezt a nemesség cseszte el. Ha a tartalék csapatokat 1918-ban a hágókra és a Duna vonalára védelemre beássák lett volna esély, de később mikor 3 oldalról beléptek az országra az ellenséges erők már nem volt elég erő. A cseheket legyőzte a septiben összerakott magyarországi vörös hadsereg, közben viszont a román átkelt a Tiszán is már, a szerb meg bevonult egészen Pécs vonaláig.

Azután már az itthoni maradék csapatok alól kiveszik a fegyvert, a nép mégis mit csináljon? Enni alig volt mit, tele volt hadirokkantal az ország, utána éppen csak felocsudott az ország a kun béla féle kommunista forradalomból, jött a spanyol nátha. Nem tudott a nép lépni, mert nem volt katonának való az országban, egy idő után meg fegyver sem.
 
T

Törölt tag 1526

Guest
Egy ellenséges állam elnöke,meg úgy a politikai elitjüknek nagy része nyíltan kirohan az ideiglenesen hozzájuk került területeken élő magyarság ellen, erre lás csodát megjelenik itt is a magyarul beszélő belső ellenség. Mik vannak.... Ez a baja a mi népünknek, nem vagyunk képesek a belső ellenség felszámolásra
Ha még a belső ellenséget se tudjuk legyőzni akkor melyik külső ellenséget tudnánk? Egyiket se. Még a szlovákokat se. A románokat biztos nem. Az oroszokon edződött ukránok átgázolnának rajtunk. A szerbekbe is beletörne a bicskánk.

Nekünk csak a fotelhuszárjaink olyan tettrekészek, hogy készek lennének a fotelből végignézni ahogy mindenkit legyőzünk :hadonaszos:
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
12 997
32 357
113
A katonák java akkor hadifogságban volt, és a népnek semmi beleszólása sem volt a politikába. Ezt a nemesség cseszte el. Ha a tartalék csapatokat 1918-ban a hágókra és a Duna vonalára védelemre beássák lett volna esély, de később mikor 3 oldalról beléptek az országra az ellenséges erők már nem volt elég erő. A cseheket legyőzte a septiben összerakott magyarországi vörös hadsereg, közben viszont a román átkelt a Tiszán is már, a szerb meg bevonult egészen Pécs vonaláig.

Azután már az itthoni maradék csapatok alól kiveszik a fegyvert, a nép mégis mit csináljon? Enni alig volt mit, tele volt hadirokkantal az ország, utána éppen csak felocsudott az ország a kun béla féle kommunista forradalomból, jött a spanyol nátha. Nem tudott a nép lépni, mert nem volt katonának való az országban, egy idő után meg fegyver sem.

Fegyver valamennyi volt, ha 20-ban tudtunk a lengyeleknek adni.
 

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 640
5 491
113
A románok nem gondolják, hogy igazságtalan volt Trianon, mert Erdély többsége román volt. Meg azt se gondolják, hogy a nyertesek asztalánál a vesztesek javára kellett volna dönteni. És a mai helyzetben se gondolják azt, hogy Erdélyt Magyarországhoz kéne csatolni.

Igazából mi vagyunk bajban ha meg kéne magyaráznunk, hogy miért lenne igazságos Erdélyt az 1/5 magyarsággal ide csatolni. Vagy Kárpátaljátalját az 1/10-el. És még mi látunk beléjük rossz lelkiismeretet amiért nem adják ide a saját többségű területeiket.

Inkább nekünk vannak feldolgozatlan Traumáink ha sokan még 100 év múlva is ott tartanak, hogy mindent vissza.

Az neked igazságos, hogy, Erdély 40%-a volt román, 38% magyar, 20% szász, 1% zsidó 1% cigány. És ma mik az arányok? 20%magyar, 1% szász 4%cigány 75% román. Ez szerinted rendben van? Asszimilálni és kiírtani a kisebbségeket? A zsidókkal is ezt tennéd?

Igazi ukrán szellemiségű nácivá váltál gratulálok.
 

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 640
5 491
113
Fegyver valamennyi volt, ha 20-ban tudtunk a lengyeleknek adni.

kézifegyverek, de tüzérség sajnos nem volt csak minimális, az ellenfeleknek meg sajnos volt rendes tüzérsége. Mert a mi normális tüzérségünk ekkor már Olaszországban volt hadizsákmány gyanánt, csak kis számú elavult ágyúk voltak itthon.
 
T

Törölt tag 1526

Guest
Azt tudják, hogy a '41-es határok voltak a kb. igazságosak, legalábbis akkor. Bele is mentek, kényszerhelyzetben persze. Még szövetségben is maradtak azokkal, akik akkor a mi javunkra döntöttek.
Kár, hogy Hitler döntött róla mert ő is vesztes volt és II. Vilmos is, ez a történelem ami ellen nem tudsz lázadni.
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
9 937
18 426
113
Nagyjából, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt az akkori magyar politikai elitnek, rá kellett jönnie, hogy az 1000 éves haza nem tartható nagyon egyben területileg. Mert akkor törtek elő a nemzetiségi kérdések igazából, amit a Habsburg ház ki is használt ellnünk. Leginkább a délvidéken, Erdélyben. Horvátország pedig már alapban külön téma volt, a szabadságharc kezdetekor. 1849-re ébredtek fel annyira, hogy rájöttek, kel valami autonómia, vagy bármi, ami a nezetiségi létre rájövő hazánkban élő, nem magyar anyanyelvű emberek száját befogja. Nem segített ez már akkor semmit a forradalom helyzetén. Nem is ezért bukott el persze. Ugyanakkor, azt már látni lehetett, hogy a nemzeti ébredések a Balkánon is megtörténtek, a nemzetté válás elindúlt ott is. Persze, ezeket a dolgokat elnyomta az erős birodalom és birodalmi gondolkodásmód, megspékelve az 1867-es kiegyezéssel. Az I. világháború vége azátn borította a fennálló rendet, a győztesek eleve elrontott békéjével pedig el is vetették egy újabb háború magvát. Most kesereghetünk legfeljebb. Területszerzésre már a II. világháborúban is csak nagyhatalmak támogatásával volt mód. Saját erőből nem. Ma sincs ez másképp, mnem is lesz a jövőben sem. Világfelfordulás kellene, hogy a határaink ismét megváltozzanak, a mi javunkra most. Legfeljebb, helyesen, kiállhatunk a határon túli magyarok jogaiért. Kérhetünk, követelhetünk nekik, támogathatjuk őket. A rendszerváltáskor, Csehszlovákia, majd Jugoszlávia szétesésekor, talán lett volna némi esély, kisebb területek visszaszerzésére, de ezt nem tudhatjuk. Mi is egy rendszerváltás után voltunk, összeomlott gazdasággal és nem túl acélos katonai erővel. Külső segítség nélkül, még ekkor sem ment volna semmi.
 

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 437
10 199
113
Ha még a belső ellenséget se tudjuk legyőzni akkor melyik külső ellenséget tudnánk? Egyiket se. Még a szlovákokat se. A románokat biztos nem. Az oroszokon edződött ukránok átgázolnának rajtunk. A szerbekbe is beletörne a bicskánk.

Nekünk csak a fotelhuszárjaink olyan tettrekészek, hogy készek lennének a fotelből végignézni ahogy mindenkit legyőzünk :hadonaszos:

Ez igaz, ez igaz! Ezért mondom mindig hogy nekünk a békét kell megnyernünk, amúgy is undorodom attól mikor fehér fiúk ölik egymást, szóval egyet értünk nagyon :DLegyen sok magyar gyerek, virágzó gazdaság és kultúra, és persze közben fogyjon a belső ellenség, aztán összenő ami összetartozik.
Végül is van itt közös nevező a kérdés már csak az kinek kik az ellenségei :rolleyes:
 

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 640
5 491
113
Nagyjából, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt az akkori magyar politikai elitnek, rá kellett jönnie, hogy az 1000 éves haza nem tartható nagyon egyben területileg. Mert akkor törtek elő a nemzetiségi kérdések igazából, amit a Habsburg ház ki is használt ellnünk. Leginkább a délvidéken, Erdélyben. Horvátország pedig már alapban külön téma volt, a szabadságharc kezdetekor. 1849-re ébredtek fel annyira, hogy rájöttek, kel valami autonómia, vagy bármi, ami a nezetiségi létre rájövő hazánkban élő, nem magyar anyanyelvű emberek száját befogja. Nem segített ez már akkor semmit a forradalom helyzetén. Nem is ezért bukott el persze. Ugyanakkor, azt már látni lehetett, hogy a nemzeti ébredések a Balkánon is megtörténtek, a nemzetté válás elindúlt ott is. Persze, ezeket a dolgokat elnyomta az erős birodalom és birodalmi gondolkodásmód, megspékelve az 1867-es kiegyezéssel. Az I. világháború vége azátn borította a fennálló rendet, a győztesek eleve elrontott békéjével pedig el is vetették egy újabb háború magvát. Most kesereghetünk legfeljebb. Területszerzésre már a II. világháborúban is csak nagyhatalmak támogatásával volt mód. Saját erőből nem. Ma sincs ez másképp, mnem is lesz a jövőben sem. Világfelfordulás kellene, hogy a határaink ismét megváltozzanak, a mi javunkra most. Legfeljebb, helyesen, kiállhatunk a határon túli magyarok jogaiért. Kérhetünk, követelhetünk nekik, támogathatjuk őket. A rendszerváltáskor, Csehszlovákia, majd Jugoszlávia szétesésekor, talán lett volna némi esély, kisebb területek visszaszerzésére, de ezt nem tudhatjuk. Mi is egy rendszerváltás után voltunk, összeomlott gazdasággal és nem túl acélos katonai erővel. Külső segítség nélkül, még ekkor sem ment volna semmi.

A világháború nekünk jött a legrosszabbkor. Ha 20 évvel később jön akkor beért volna a magyarosítási program, ami 1893-ban indult, és amiben 1910-re 58% lett magyar a 43-ról. Akkor egy kb. 70%-os magyarsági aránnyal mentünk volna bele a háborúba és sokkal kevesebbet vesztettünk volna. Felvidéken volt a legeredményesebb. Az kb. mind megmaradt volna, + észak Erdély, + Kárpátalja, + délen Vajdaság több mint fele. A horvátoknál és dél-erdélyben nem volt sikeres a program, az valószínűleg ugyanúgy elvesztettük volna, meg Burgenlandot is.
 
T

Törölt tag 1526

Guest
Ez igaz, ez igaz! Ezért mondom mindig hogy nekünk a békét kell megnyernünk, amúgy is undorodom attól mikor fehér fiúk ölik egymást, szóval egyet értünk nagyon :DLegyen sok magyar gyerek, virágzó gazdaság és kultúra, és persze közben fogyjon a belső ellenség, aztán összenő ami összetartozik.
Végül is van itt közös nevező a kérdés már csak az kinek kik az ellenségei :rolleyes:
Még mielőtt elkezdene hullani az ellenség tisztázni kéne ki is az ellenség, mert a nagy zavarban lehet téged is ellenségnek néznek és elhullasz.
 
W

Wilson

Guest
A románok nem gondolják, hogy igazságtalan volt Trianon, mert Erdély többsége román volt. Meg azt se gondolják, hogy a nyertesek asztalánál a vesztesek javára kellett volna dönteni. És a mai helyzetben se gondolják azt, hogy Erdélyt Magyarországhoz kéne csatolni.

Igazából mi vagyunk bajban ha meg kéne magyaráznunk, hogy miért lenne igazságos Erdélyt az 1/5 magyarsággal ide csatolni. Vagy Kárpátaljátalját az 1/10-el. És még mi látunk beléjük rossz lelkiismeretet amiért nem adják ide a saját többségű területeiket.

Inkább nekünk vannak feldolgozatlan Traumáink ha sokan még 100 év múlva is ott tartanak, hogy mindent vissza.

Félreértesz én nem azt mondtam,hogy a románok igazságtalannak gondolják Trianont,hanem mivel,hogy a román nemzetiségű politikusok rendszeresen ki tudják játszani a magyar kártyát még 2020-n is (és ezzel kézzel fogható szavazatokat szereznek),ez egyértelműen azt bizonyítja,hogy románok legbelül bizonytalanok Erdéllyel kapcsolatban.Hiszen még az autonómiával kapcsolatban is micsoda ellenállást fejtenek ki,ha a jelenlegi etnikai viszonyokat nézzük akkor a teljes régi Erdélyi területeket tisztán etnikai szempontok alapján nem lehetne visszacsatolni ,de etnikai alapon még most is jó pár magyar lakta erdélyi területre jogosan formálhatnánk igényt,
(bár hozzá teszem,hogy 100 évvel ezelőtt is voltak olyan területek ahol a magyarok kisebbségben voltak )de sajnos bárminemű terület visszafoglalásra jelenleg nincs esély.Viszont az autonómia elérése reális cél lehet az Erdélyi magyarság számára, és ezt hittem szerint minden magyar embernek illetve az éppen aktuális kormánynak minden eszközzel támogatni kell.Azt reálisan látni kell,hogy a full korrekt magyar külpolitika a környező országokkal (kivétel Szlovénia,Ausztria,Horvátország)szemben a magyar kisebbségek kapcsán, nem vezetett eredményre, a magyar kisebbségeket ugyanúgy semmibe vették és a nyugatról sem kaptunk érdemi támogatást a full európai külpolitikánk miatt.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
12 997
32 357
113
Nagyjából, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt az akkori magyar politikai elitnek, rá kellett jönnie, hogy az 1000 éves haza nem tartható nagyon egyben területileg. Mert akkor törtek elő a nemzetiségi kérdések igazából, amit a Habsburg ház ki is használt ellnünk. Leginkább a délvidéken, Erdélyben. Horvátország pedig már alapban külön téma volt, a szabadságharc kezdetekor. 1849-re ébredtek fel annyira, hogy rájöttek, kel valami autonómia, vagy bármi, ami a nezetiségi létre rájövő hazánkban élő, nem magyar anyanyelvű emberek száját befogja. Nem segített ez már akkor semmit a forradalom helyzetén. Nem is ezért bukott el persze. Ugyanakkor, azt már látni lehetett, hogy a nemzeti ébredések a Balkánon is megtörténtek, a nemzetté válás elindúlt ott is. Persze, ezeket a dolgokat elnyomta az erős birodalom és birodalmi gondolkodásmód, megspékelve az 1867-es kiegyezéssel. Az I. világháború vége azátn borította a fennálló rendet, a győztesek eleve elrontott békéjével pedig el is vetették egy újabb háború magvát. Most kesereghetünk legfeljebb. Területszerzésre már a II. világháborúban is csak nagyhatalmak támogatásával volt mód. Saját erőből nem. Ma sincs ez másképp, mnem is lesz a jövőben sem. Világfelfordulás kellene, hogy a határaink ismét megváltozzanak, a mi javunkra most. Legfeljebb, helyesen, kiállhatunk a határon túli magyarok jogaiért. Kérhetünk, követelhetünk nekik, támogathatjuk őket. A rendszerváltáskor, Csehszlovákia, majd Jugoszlávia szétesésekor, talán lett volna némi esély, kisebb területek visszaszerzésére, de ezt nem tudhatjuk. Mi is egy rendszerváltás után voltunk, összeomlott gazdasággal és nem túl acélos katonai erővel. Külső segítség nélkül, még ekkor sem ment volna semmi.

Nem volt, a határok "kőbe vannak vésve" a közmegegyezés szerint, csak a meglévő államalakulatok darabokra esését (szinte mindig az addig meglévő belső határok mentén csak, és szinte kizárólag eleve szövetségi - legalábbis elvben annak nevezett - államok esetében) lehet legalizálni. Lásd a szerbeknek sem volt esélye a volt Jugoszlávián belüli határok revíziójára, etnikai elven sem, leverték őket. Ezen felül csak de jure nem elismert határváltozások voltak. Izrael és Oroszország kivételével nem történt hivatalos annexió vagy 70 éve, azokat sem ismeri el az ENSZ és az államok nagy része. Nem hivatalos annexiók: Észak-Ciprus, Arcah (Karabah), Dél-Oszétia stb. vannak, de ezeket az annektáló ország sem kebelezte be hivatalosan, hanem szinte senki által el nem ismert operettállamok.
 

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 640
5 491
113
Nem volt, a határok "kőbe vannak vésve" a közmegegyezés szerint, csak a meglévő államalakulatok darabokra esését (szinte mindig az addig meglévő belső határok mentén csak, és szinte kizárólag eleve szövetségi - legalábbis elvben annak nevezett - államok esetében) lehet legalizálni. Lásd a szerbeknek sem volt esélye a volt Jugoszlávián belüli határok revíziójára, etnikai elven sem, leverték őket. Ezen felül csak de jure nem elismert határváltozások voltak. Izrael és Oroszország kivételével nem történt hivatalos annexió vagy 70 éve, azokat sem ismeri el az ENSZ és az államok nagy része. Nem hivatalos annexiók: Észak-Ciprus, Arcah (Karabah), Dél-Oszétia stb. vannak, de ezeket az annektáló ország sem kebelezte be hivatalosan, hanem szinte senki által el nem ismert operettállamok.

Igen a jelenlegi helyzet igen kényes. Viszont a változás szelei fújnak. Egy újabb nagy hatalmi átrendeződés küszöbén állunk, és ezek bizony mindig határmódosításokkal szokott járni. Kisebb-nagyobb konfliktusok által.
 

BiancoGasto

Well-Known Member
2018. november 14.
759
918
93
A románok nem gondolják, hogy igazságtalan volt Trianon, mert Erdély többsége román volt. Meg azt se gondolják, hogy a nyertesek asztalánál a vesztesek javára kellett volna dönteni. És a mai helyzetben se gondolják azt, hogy Erdélyt Magyarországhoz kéne csatolni.

Igazából mi vagyunk bajban ha meg kéne magyaráznunk, hogy miért lenne igazságos Erdélyt az 1/5 magyarsággal ide csatolni. Vagy Kárpátaljátalját az 1/10-el. És még mi látunk beléjük rossz lelkiismeretet amiért nem adják ide a saját többségű területeiket.

Inkább nekünk vannak feldolgozatlan Traumáink ha sokan még 100 év múlva is ott tartanak, hogy mindent vissza.

Nem csatolgatni kell,hanem megadni az autonómiát.
A másik meg. Sokkal több a román Erdélyben. És? Ennyi erővel minek független Magyarország,a Rajnától romániáig sokkal több német anyanyelvű él mint magyar. Mekkora logikai bukfenc.
 

vilmoci

Well-Known Member
2010. április 24.
1 698
3 927
113
..., amikor nyíltan hazudik egy NATO-tag a másikról és olyanokat, hogyha a fele igaz lenne is durva lenne.
Ez aztán az erős szövetséges, akikre számíthatunk a bajban...

Mikor kapnak már egy olyan pofont végre román szomszédaink, hogy visszatakarodjanak oda ahonnan jöttek?Eszem megáll, hogy ők elmehetnek a falig és még azon is túl úgy, hogy annak semmilyen nemzetközi következménye nem lehet.Hát mit tudnak a k.vákon kívül felmutatni a románok ami miatt ennyire hosszú pórázon tartják őket, ha egyáltalán van rajtuk bármilyen...
"minden, ami román, az európai..."
Mi lenne Európával, ha egyszer véletlenül igazságos rendezést támogatna, ahol utána nem lehet sz@rt kavarni?
Nem véletlenül verik magukat a földhöz a Krím miatt is, hisz az is a legközelebb állt az igazságos rendezéshez, a lehetőségek közül..
Amíg ki lehet termelni a "keletből" az erőforrásokat, meg némi emberanyagot, ráadásul végeredményben az eurók is jó irányba gurulnak, addig "európát" nem igazán érdekli az igazság...
Meg talán amúgy sem...
 
T

Törölt tag 1526

Guest
Szerintem csak várjunk ölbe tett kézzel és a történelem szele egyszer átfújja hozzánk Erdélyt, Kárpátalját, a Vajdaságot és Szlovákiát. Abban a történelmi helyzetben nekünk csak annyi dolgunk lesz, hogy átcseréljük a zászlókat a közintézményeken. Ha idegen szót hallunk majd az azt fogja mondani, hogy húzd fel a magyar lobogót testvér!
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 633
113
Azért azt nagyon érdekesnek találom,hogy 100 évvel Trianon után a román gondolkodásban mennyire benne él,hogy Erdély újra visszakerül Magyarországhoz.Ráadásul úgy,hogy az elmúlt 80 évben a leghalványabb (sajnos) esély sem volt erre.Ez arra enged következtetni,hogy minden hangzatos kijelentés ellenére a románok pontosan tudják,hogy Erdély nem egy szerves folyamat részeként (etnikai,történelmi,gazdasági)került hozzájuk,hanem érdemtelenül egy (számunkra)tragikus döntés következtében.

Igen, a román politikusok akkor is attól rettegnek, ha a
A románok nem gondolják, hogy igazságtalan volt Trianon, mert Erdély többsége román volt. Meg azt se gondolják, hogy a nyertesek asztalánál a vesztesek javára kellett volna dönteni. És a mai helyzetben se gondolják azt, hogy Erdélyt Magyarországhoz kéne csatolni.

Ezzel teljesen egyetértek. A románok érdeke Erdély elfoglalása és megtartása volt. Tőlük természetes, hogy így gondolkodnak.

Igazából mi vagyunk bajban ha meg kéne magyaráznunk, hogy miért lenne igazságos Erdélyt az 1/5 magyarsággal ide csatolni. Vagy Kárpátaljátalját az 1/10-el. És még mi látunk beléjük rossz lelkiismeretet amiért nem adják ide a saját többségű területeiket.
Inkább nekünk vannak feldolgozatlan Traumáink ha sokan még 100 év múlva is ott tartanak, hogy mindent vissza.


Nem a mindent visszán kell gondolkodni.
De azokat a területeket, ahol többségében magyarok lakják, ha jó alkalom lenne rá, akkor vissza kell szerezni.
Jah és naívnak lenni sem kell. Nem fogják csak úgy kérés nélkül felajánlani, hogy visszaadják.
Legutóbb a románok akkor adták vissza Észak-Erdélyt, amikor felvonult a magyar sereg a határra. Na de akkor nagyon gyorsan léptek. :)
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and honved

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 633
113
A katonák java akkor hadifogságban volt, és a népnek semmi beleszólása sem volt a politikába. Ezt a nemesség cseszte el. Ha a tartalék csapatokat 1918-ban a hágókra és a Duna vonalára védelemre beássák lett volna esély, de később mikor 3 oldalról beléptek az országra az ellenséges erők már nem volt elég erő. A cseheket legyőzte a septiben összerakott magyarországi vörös hadsereg, közben viszont a román átkelt a Tiszán is már, a szerb meg bevonult egészen Pécs vonaláig.

Azután már az itthoni maradék csapatok alól kiveszik a fegyvert, a nép mégis mit csináljon? Enni alig volt mit, tele volt hadirokkantal az ország, utána éppen csak felocsudott az ország a kun béla féle kommunista forradalomból, jött a spanyol nátha. Nem tudott a nép lépni, mert nem volt katonának való az országban, egy idő után meg fegyver sem.

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_magyar_hadero_kerdese_1918_1919_ben/
Miközben a szerveződő cseh-szlovák állam, az ismét létrejövő Szerb Királyság, illetve a Román Királyság hadereje pillanatok alatt felszívta az oda jelentkezőket, a magyarországi csapattestek - közösek és honvédek egyaránt - állománya tömegesen szerelt le. Még a frontokról fegyelmezetten visszatérő és katonai feladatokra használható alakulatokat is azonnali leszerelésre és hazatérésre ösztönözték az ország határainál váró "fogadóbizottságok". Ekkorra már országszerte ismertté váltak Linder Béla alezredes, a kormány hadügyminiszterének szavai - "Nem akarok többé katonát látni!" -, amelyek a helyzetet csak rontották.

Igen, sok katona került fogságba, úgy magyar, mint nemzetiségi is, hisz együtt harcoltak.
A szomszédos népeknek még államuk sem volt, hisz Csehszlovákia nem létezett, Románia és Szerbia megszállás alatt volt. Mégis ők hamarabb megszervezték a hódító hadseregüket, amíg mi a meglévőt lefegyvereztük.

Természetesen még 1918 végén kellett volna megvédeni az országot, amikor még a hágók és a Dráva-Duna vonala a miénk volt.
A románok pl. szedett vedett sereggel törtek be Erdélybe, ahogy haladtak előre és foglalták el Erdélyt, úgy szerveztek egyre erősebb sereget, az ott lévő románságból és hadianyagainkból. A csehek is így tettek.
Miután már betörtek mindenhol, akkor már nem volt mit tenni.
A vörös kormány hatalomra kerülése is csak olaj volt a tűzre. Abból a szempontból nekik tisztelet jár, hogy legalább megpróbálták az országot megvédeni, de mivel kommunista kormány volt, így semmiképp nem engedte volna az Antant, hogy megmaradjanak.
 
  • Tetszik
Reactions: tong djagbu