[BIZTPOL] Románia

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Hegylakó

Well-Known Member
2019. január 17.
1 550
4 704
113
Jó hírt kapott Beke István és Szőcs Zoltán a legfelsőbb bíróságtól - a Maszol.ro portálról
https://www.maszol.ro/index.php/bel...stvan-es-sz-cs-zoltan-a-legfels-bb-birosagtol

A legfelsőbb bíróság befogadta a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán rendkívüli jogorvoslati kérését. A kedden meghozott végzés kivonatát szerdán tette közzé honlapján a bíróság. A kézdivásárhelyi férfiak elleni ítélet megsemmisítésére irányuló per első tárgyalását április 23-ra tűzték ki. A végzés jogerős.
Beke Csilla, Beke István felesége a közösségi hálón azt közölte, hogy a legfelsőbb bíróság egyelőre csak az újratárgyalási kérelem befogadásáról döntött. Az elítélteknek azt a kérését nem bírálta el, hogy védekezhessenek szabadlábon az ügyük újratárgyalása során. Erről minden bizonnyal az áprilisi első tárgyaláson fog határozni a kijelölt bírói testület. - a Maszol.ro portálról
 
  • Tetszik
Reactions: zeal

Hegylakó

Well-Known Member
2019. január 17.
1 550
4 704
113
Hiába erőteljes Romániában a gazdasági fejlődés, ha az a fogyasztáson alapul - hívta fel a figyelmet jelentésében szerdán az Európai Bizottság. A bizottság emlékeztetett, hogy a fogyasztáson alapuló gazdasági fejlődéssel nem lehet elérni az uniós életszínvonalat.

A nagy infláció miatt a fizetések folyamatosan veszítenek értékükből, a munkaerőpiac továbbra is túlfeszített, a nem megalapozott, rögtönzött béremelések pedig befolyásolják az ország versenyképességét - mutat rá az Európai Bizottság. Az adóintézkedéseket tartalmazó 114-es sürgősségi kormányrendelet zavart okozott a pénzügyi szektorban, a kormány adminisztratív döntései a feje tetejére állították a makrogazdasági paramétereket - olvasható a jelentésben. Az unió gazdasági és szociális prioritásainak a tagállamok által elért haladásáról közzétett éves áttekintésében az Európai Bizottság megállapította: Romániában egy sereg területen nem történt előrelépés az utóbbi időben.
Az EB figyelmeztetett, hogy Románia 2016-tól letért arról az útról, amely a tartós, szilárd fiskalitás fele vezet, nem látszik, hogy az ország hogyan fogja idén végrehajtani a GDP 1 százalékát kitevő éves strukturális kiigazítást, ami az államháztartási hiánycélt illeti. Rámutatott, a kiszámíthatatlan politikai döntések jelentős bizonytalanságot okoztak az üzleti szférában, bizonytalanná váltak fontos befektetések. Továbbra sem működik megfelelően a közigazgatás - hiába nőttek jelentősen ebben a szférában a bérek - , ez pedig gátat vet a fejlődésnek. Továbbra is messze elmarad az uniós átlagtól az infrastruktúra fejlettsége, nincsenek komoly befektetések az oktatásba, az egészségügyi ellátásba, a szociális felzárkóztatásba és az innovációba, pedig ezek a területek javíthatnák hosszú távon a termelékenységet és a gazdasági növekedést. Annak ellenére, hogy növelték a béreket és a nyugdíjakat, a dolgozó szegények száma nagyon magas maradt, és a kevésbé fejlett régiók leszakadása tovább erősödött. - a Maszol.ro portálról
https://www.maszol.ro/index.php/gaz...miatt-nem-lesz-unios-eletszinvonal-romaniaban

Nagyjából az EB is kimondta, amit itt egy ideje fejtegetünk. Bezzeg Románia "lufi" ha nem is pukkan ki, de hogy lassan enged az tuti.
Na ladagrant, most akkor a "bezzegrománia" propagandát kell nyomni, vagy a "Brüsszel megmondja a tutit" propagandát? :oops:
 

Hegylakó

Well-Known Member
2019. január 17.
1 550
4 704
113
EU-s pénzek lehívása: tavaly nőtt a hatékonyság, de még mindig csapnivaló

2020 végéig 22,6 milliárd eurót adna projekteken keresztül az Európai Unió romániai infrastrukturális fejlesztésekre, aminek öt év alatt a 20 százalékát sem sikerült lehívni.
Románia továbbra is siralmasan teljesít az EU-s pénzek lehívása terén. Az infrastrukturális fejlesztések finanszírozására létrehozott strukturális és kohéziós alapokból tavaly 1,47 milliárd eurót sikerült felhasználni. Ez látványos fejlődés a korábbi évek eredményeihez képest, 2017-ben ugyanis csupán 1,09 milliárd eurót hívtunk le. Összességében a lehívási hatékonyság ugyanakkor még mindig kritikán aluli, lévén hogy 2020 végéig 22,541 milliárd eurót költhetnénk el az EU kasszájából.
Botrányos eredmény
A hét évre szóló keretösszegnek tavaly 6,6 százalékára pályáztunk sikeresen, ami kifejezetten szerény teljesítmény. Ha a 2014 óta eltelt teljes időszakot vizsgáljuk, akkor még siralmasabb a kép, hiszen az öt év alatt megszerzett 4,1 milliárd euró a keretösszegnek mindössze 19,5 százaléka. Az illetékes minisztérium adatai azt mutatják, hogy a nagy infrastrukturális beruházásokra fordítható pénzek tekintetében a legkevésbé rossz a helyzet. Ilyen célra az Európai Unió 9,2 milliárd eurót biztosít Romániának a hét éves időintervallumra, amiből az elmúlt év végéig 2 milliárd eurót használtunk fel. Ez 22 százalékos abszorpciós arányt jelent. - a Maszol.ro portálról
Figyelembe véve a hazai infrastruktúra állapotát, akár botrányosnak is lehetne minősíteni ezt az eredményt. A fennmaradó 7,2 milliárdból 100 km-nél is hosszabb autópályát lehetne építeni, igaz, annak a valószínűsége, hogy 2020 végéig a teljes összeget lehívjuk, szinte zéró. A kisvállalkozások és a helyi projektek finanszírozására hivatott Regionális Operatív Program esetében a hatékonyság még rosszabb, a rendelkezésre álló 6,8 milliárd euróból lehívott összeg az 1 milliárdot sem éri el, ami 14 százalékos eredmény. Az illetékesek szerint minden bizonnyal nincs már hova fejlődnünk a közigazgatás tekintetében, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy ezen a területen a lehívási ráta 14,2 százalék, 78,5 millió euró a megpályázható 533,2 millióból.
Átlátszó trükkökkel kozmetikáznak
Immár megszokott, hogy a kormány átlátszó könyvelési trükkökkel, az EU-s pénzekkel kozmetikázza az ország pénzügyi helyzetét. A tavalyi költségvetés bevételi oldalán közel 5 milliárd euró uniós támogatás szerepel, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági szubvenció nem számít költségvetési bevételnek, hiába fordul meg a pénz az államkincstárban. Tavaly az Európai Unió 4,437 milliárd eurót utalt át Romániának. A mi hozzájárulásunk a közös költségvetéshez 1,677 milliárd volt, az egyenlegünk tehát pozitív, 2,766 milliárd euró. Hatékonyabb pályázással a szaldó lényegesen jobban is mutathatna, az elért értéknek két-háromszorosa is lehetne. A 2007-es csatlakozás óta az EU-ból különböző támogatások formájában 50,13 milliárd euró érkezett Romániába. A befizetéseink 16,959 milliárdot tettek ki, a mérleg tehát 33,17 milliárd pluszt mutat, ami hozzávetőleg a fele a tavalyi költségvetési bevételeknek. - a Maszol.ro portálról

https://www.maszol.ro/index.php/gaz...y-n-tt-a-hatekonysag-de-meg-mindig-csapnivalo

És ismét egy kis "BEZZEG ROMÁNIA" milyen jól csinálja hír!
Néha igazán megdöbbenek, mert nem értem, hogy ezeket a híreket miért nem cáfolja meg egy "bezzegező" sem. És ezek odaátról való hírek... :oops:
 

Karak95

Well-Known Member
2018. december 16.
158
295
63
Alapanyag nem volt, löveg nem volt, a prototípusok nem voltak. Figyelembe véve a magyar ipar sajátosságait eddig cca 3 év kellett egy tervezett HK csapatokhoz kijuttatásához (Toldi, vagy éppen a Turan program). Egyedül a Zrínyi II. lett meg hamarabb, de az egy kész HK-t alakított át. És a Zrínyi I.-hez sem volt löveg, nemhogy a hosszú-csövű 75-ös. Egyszerűen iparilag nem tartottunk itt.

"1944 nyarára a Weiss Manfréd Művek elkészítette a harckocsi darabjait, és a csepeli üzemben megkezdődött a prototípus összeszerelése. 1944. július 27-én szövetséges légitámadás érte a gyárat, és az üzemcsarnokkal együtt a félkész jármű is megsemmisült. A prototípus helyreállítására az elszenvedett károk és a fokozódó nyersanyaghiány miatt már nem adódott lehetőség."
Magyarországon a 40 évek elején , közepén sem a hegesztéstechnológia (Kijevben 1935-ben hegesztéstechnológiai intézet működött a nagy vastagságú páncéllemezek hegesztésére) , sem a acélöntvények (toronyhoz) metallurgialag nem volt meg a technológia , ezért ment a szegecselés mint a hidaknál ( repkedtek is bent , rendesen a szegecsfejek , ha találat ért egy ilyen harcjárművet ) magyar gyáripar ( légszűröket , mezei légszűröket németországból kellett importálni , nem volt egy kis üzem , mely legyártsa) nem volt felkészült . Ha már revízióra készülünk akkor legalább a nagy teherbírású teherautók gyártását ki kellett volna maxolni a trianoni tiltóidőkben .
 

Hegylakó

Well-Known Member
2019. január 17.
1 550
4 704
113
Igen, ez is lehetett volna egy opcio, megpedig jo. En azonban azt gondolom, hogy ha a gorogoknel nem szorakoztatjak magukat az olaszok alkalmatlansaganak kovetkezteben es elobb elkezdik bedaralni az oroszokat, a japok pedig az oroszok hatat csinaljak meg akkor ez nem igy alakul.
Mindenki szamara vilagos, aki egy kicsit is foglalkozott ezekkel az esemenyekkel, hogy ha a nemet hadosztalyoknak csak egy honappal tobb idejuk van a katasztrofalis ido elott akkor Moszkva meg van nekik. A japan tamadas miatt azok a hadosztalyok melyek ellentamadasra erkeztek Moszkva ala keletrol soha nem jottek volna. Ebben az esetben pedig eleve teljesen maskent kezdodik 1942, sot talan Sztalin mar eletben sincs akkor 42-be, mert elpucoljak. -Ez utobbi resze persze lehet fikcio, talalgatas, de erosen benne volt a pakliban.
Velemenyem szerint ezen a ket dolgon buktak el a nemetek -es veluk mi is- a haborut. Keso volt a kezdes a gorog es balkani hadjarat miatt illetve a japanok nem indultak el az oroszok hataban, ahogy kellett volna.
Nos, ha maradt a téma a topikban, akkor maradt... :oops:

Tehát azt a tényt ne hagyjátok ki, hogy másoknak is voltak ügynökeik, titkosszolgálataik és akkor is voltak "színes forradalmak".

pl, az olaszok az igazi nagy zakót Észak-Afrikában szenvedték el, ahol Szomáliából és Líbiából támadták volna Egyiptomot 2 egyenként 200 ezres sereggel. Illetve valóban Albániából kiindulva Görögországot támadták meg, de a nagy gond Jugoszlávia átállása volt. Mialatt Jugoszlávia csatlakozik a tengelyhez, odahaza megpuccsolják és simán veszélyeztetik Németországot a Balkán felől. Erre mondtam, hogy a kor "színes forradalma". Jugoszlávia gyors legyőzésében nem a gyengesége volt a fő ok, hanem, hogy maga az állam esett szét alkotó népekre. Még a szerbek sem voltak egységesek, hiszen az csetnikek is harcoltak a partizánokkal. Szövetséges túlbecsülését, mint láthatjuk nem csak a németek, de a britek ugyanúgy elkövették.
Ugyanígy az hogy Japán beszáll e és hogyan, azt leginkább az amerikaiak dominálták, szankciós politikával és az egyre csábítóbb "sikeres első csapás" lehetőségével Pearl Harbourban. Ezenkívül dr Zorge beépült a japán és a Japánban működő német diplomáciába és keményen tájékoztatta a szovjeteket. A szovjet hírszerzés is a kor egyik legjobbja volt, az hogy Sztálinék gyakran figyelmen kívül hagyták az nem a szolgálatok hibája volt.

"igaziigaz" gyakran hozta fel, hogy nálunk nem készültek a háborúra. Nos a húszas években Németország is jobb híján a szovjetekkel működött együtt, ami Mo-on is felmerült, de ideológiai okokból érthetően nem jött össze. Jugoszláviával volt tervben egy együttműködés, de miután nálunk képzett horvát terroristák merényletet követtek el a szerb király ellen, ez érthetően lekerült a napirendről. Mussoliniig Mo teljesen el volt szigetelve. A 30-as évek elején pedig a válság rendesen megtépázta az ország lehetőségeit. A magyar diplomácia érthetően a revízióban volt érdekelt, amihez mindenkivel jóban kellett lennie. Kereste a nagyhatalmak rokonszenvét.

Ha No megnyerhette volna a háborút, akkor az szerintem két műszaki dolgon múlott volna:
Az egyik a tengeralattjáró flotta lett volna a felszíni flottával szemben, akár valamennyi a Földközi-Tengerre bejuttatva a háború előtt. Ez elvághatta volna Nagy-Britanniát az ellátmányától. Megkockáztatom, hogy akár a 40-es tavaszi hadjárat előtt már tárgyalóasztalhoz lehetett volna a briteken ültetni. De ha ott nem, hát 41 nyarára nagyon nagy bajban lett volna a britt gazdaság. A másik pedig az, hogy a Luftwaffe gerincét a Mustang vadászok leoldható külső üzemanyag-tartályaikkal érték el. A sors fintora, hogy a Messer gépek éles tesztelése Spanyolországban ilyen rendszerrel történt és szerintem senki sem érti miért nem alkalmazták többé. Különösen 40-ben az angliai csatában.
Ehhez hozzá kell tenni persze, hogy pont a spanyol tapasztalatok alapján gondolták, hogy nem kell a bombázók mellé állandó vadász fedezet.

Ami esemény ezután történt az szerintem már csak a szenvedést nyújtotta volna mindenkinek. Vagy lenyomják az elején a briteket, vagy legyőzhetetlenek voltak. :hadonaszos:
 

anonim999

Well-Known Member
2016. március 19.
2 745
4 495
113
Özönlik az ázsiai munkaerő Romániába
MOSTANÁBAN FŐLEG VIETNAMIAK ÉRKEZNEK KELETI SZOMSZÉDUNKBA DOLGOZNI

Az Európai Unión kívüli országokból „importált” vendégmunkásokkal igyekszik enyhíteni egyre égetőbb munkaerőgondjait Románia. A tervek szerint 2019-ben húszezer fővel emelik a hasonló célokra szánt kvótát.


Több mint 25 ezer, nem uniós országokból származó vendégmunkás járul hozzá pillanatnyilag a román gazdaság „hevítéséhez”. A 2017-es év végi statisztikát még a törökök vezették 3627 fővel, őket a kínaiak követték 2120-szal, majd a moldávok (1787) és a vietnamiak (1554) következtek, ez utóbbi 67 százalékos növekedést jelentett 2016-hoz képest. Időközben leginkább a vietnamiak fedezték fel maguknak az országot. A romániai hatóságok tavaly 6911 munkavállalási engedélyt bocsátottak ki az Európai Unión kívüli országokból érkező munkavállalók számára, míg 2016-ban Bukarest csak 2928 külföldinek engedélyezte a munkába állást. A betöltetlen állások száma országos szinten meghaladja a 31 ezret.

A 2019-re tervezett kvótaemelés ugrásszerű létszámnövekedést ígér, amit egyéb módosításokkal is igyekszik ösztönözni a román kormány. Például azzal, hogy 2680 lejről (192 960 forint) 1263 lejre (90 963 forint) készülnek csökkenteni a vendégmunkások minimálbérét. A Klaus Johannis államfő általi hitelesítésre váró új törvény tervezetét – amelynek értelmében az unión kívüli országokból érkező dolgozókat is lehet 1263 lejes minimálbérrel fizetni – kitörő lelkesedéssel fogadta a versenyszféra. A tervek szerint 2019-ben 20 ezer fővel emelik a hasonló célokra előírt kvótát. A még érvényben lévő szabályozás a mindenkori nettó átlagbérben, azaz 2700 lej (194 400 forint) körüli összegben szabja meg a vendégmunkások minimális havi juttatásának mértékét. A munkáltatók kezét elsősorban az kötötte meg, hogy az EU-n kívüli vendégmunkásoknak általában szállást és étkezést is kell biztosítani, ami a nettó átlagbérrel együtt igen magas költséget jelentett.

13romaniaRTS-780x555.jpg

A kínaiak jellemzően az építőiparban helyezkedtek el
Fotó: Reuters

Bár Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a változtatással a kormány korlátozni kívánja a vendégmunkások beáramlását, a piaci szereplők épp ellenkező hatásra számítanak. Humánerőforrás-szakértők szerint a minimális jövedelem csökkentése nem szegi majd a vendégmunkások, elsősorban a távol-keletiek kedvét, akik még így is sokkal többet kereshetnek meg, mint otthon. – A törvény hatályba lépését követően minden bizonnyal hullámokban érkeznek majd a vendégmunkások. Ezzel nagy akadály hárul el Románia elől, sok projekt ugyanis a munkaerőhiány miatt nem indult be – jelentette ki a Hotnews című hírportálnak a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Nestlers Group romániai igazgatója, Elena Antoneac.

A változtatásnak persze kritikusai is akadnak, egyes üzletemberek szerint inkább a külföldön dolgozó romániai szakembereket kellene hazacsábítani. A dolog azonban egyelőre nem működik. – Próbálkozunk a külföldön élő informatikusok repatriálásával, de mérsékelt sikerrel. Elsősorban a szociális és a politikai bizonytalanság tartja vissza a fiatalokat – véli az IT Head Hunting cég vezérigazgatója, Razvan Rada. Pedig az IT Head Hunting 1500–4000 eurós fizetéssel és havi több száz eurós lakhatási hozzájárulással környékezi meg a külföldön dolgozókat. Így viszont a cég már Vietnamban is IT-szakemberekre vadászik.

Az elmúlt években a romániai munkaadók elsősorban kínai szakmunkásokat importáltak, ám időközben Kínában is emelkedtek a bérek, ezért nőtt meg a vietnamiak népszerűsége. A legtöbb vendégmunkást foglalkoztató romániai cég 3600 alkalmazottal a tulceai Vard hajóépító vállalat, ahol 575 vietnami dolgozik. Korábban ázsiaiakat főleg az építőiparban alkalmaztak, az utóbbi időben azonban egyre többen vannak a vendéglátóiparban is. A brassópojánai Teleferic Grand Hotel 140 fős személyzete tavaly nyáron például 22 Fülöp-szigeteki személyt is számlált. Jelenleg egy ázsiai országból érkező számára körülbelül két és fél hónapba telik a munkavállalási engedély megszerzése.
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/ozonlik-az-azsiai-munkaero-romaniaba-5234321/
 

Hegylakó

Well-Known Member
2019. január 17.
1 550
4 704
113
https://www.maszol.ro/index.php/gaz...nagyobb-novekedest-2018-negyedik-negyedeveben

Nem Románia produkálta a legnagyobb növekedést 2018 negyedik negyedévében

Romániában az Eurostat adatai szerint a 2018-as negyedik negyedévben 0,7 százalékkal nőtt a GDP. A romániai gazdaság fejlődési ritmusa 2018 utolsó negyedévében lemaradt a következő országok mögött: Észtország (2,2%), Litvánia(1,3%), Lettország és Svédország (1,2%), Ciprus (1,1%), Magyarország (1%), Csehország (0,9%), Bulgária, Szlovákia és Szlovénia (0,8%). Finnország, Dánia és Spanyolország Romániához hasonlóan szintén 0,7%-os gazdasági növekedést regisztrált.
Magyarországon az Eurostat adatai szerint a 2018-as negyedik negyedévben 1 százalékkal nőtt negyedéves és 4,9 százalékkal éves bázison a GDP. A harmadik negyedévben 1,4 százalék volt a negyedéves és 5,3 százalék az éves GDP-növekedés Magyarországon. A már rendelkezésre álló adatok alapján a magyarországi 4,9 százalékos negyedik negyedévi éves növekedésnél nagyobb bővülési ütemet, 5,6 százalékosat csak Lettország ért el. A lengyel növekedés 4,6 százalék, a romániai és a szlovák 4,0 százalék volt. - a Maszol.ro portálról
 

Hegylakó

Well-Known Member
2019. január 17.
1 550
4 704
113

tonyo

Well-Known Member
2017. június 23.
5 379
7 868
113
Özönlik az ázsiai munkaerő Romániába
MOSTANÁBAN FŐLEG VIETNAMIAK ÉRKEZNEK KELETI SZOMSZÉDUNKBA DOLGOZNI

Az Európai Unión kívüli országokból „importált” vendégmunkásokkal igyekszik enyhíteni egyre égetőbb munkaerőgondjait Románia. A tervek szerint 2019-ben húszezer fővel emelik a hasonló célokra szánt kvótát.


Több mint 25 ezer, nem uniós országokból származó vendégmunkás járul hozzá pillanatnyilag a román gazdaság „hevítéséhez”. A 2017-es év végi statisztikát még a törökök vezették 3627 fővel, őket a kínaiak követték 2120-szal, majd a moldávok (1787) és a vietnamiak (1554) következtek, ez utóbbi 67 százalékos növekedést jelentett 2016-hoz képest. Időközben leginkább a vietnamiak fedezték fel maguknak az országot. A romániai hatóságok tavaly 6911 munkavállalási engedélyt bocsátottak ki az Európai Unión kívüli országokból érkező munkavállalók számára, míg 2016-ban Bukarest csak 2928 külföldinek engedélyezte a munkába állást. A betöltetlen állások száma országos szinten meghaladja a 31 ezret.

A 2019-re tervezett kvótaemelés ugrásszerű létszámnövekedést ígér, amit egyéb módosításokkal is igyekszik ösztönözni a román kormány. Például azzal, hogy 2680 lejről (192 960 forint) 1263 lejre (90 963 forint) készülnek csökkenteni a vendégmunkások minimálbérét. A Klaus Johannis államfő általi hitelesítésre váró új törvény tervezetét – amelynek értelmében az unión kívüli országokból érkező dolgozókat is lehet 1263 lejes minimálbérrel fizetni – kitörő lelkesedéssel fogadta a versenyszféra. A tervek szerint 2019-ben 20 ezer fővel emelik a hasonló célokra előírt kvótát. A még érvényben lévő szabályozás a mindenkori nettó átlagbérben, azaz 2700 lej (194 400 forint) körüli összegben szabja meg a vendégmunkások minimális havi juttatásának mértékét. A munkáltatók kezét elsősorban az kötötte meg, hogy az EU-n kívüli vendégmunkásoknak általában szállást és étkezést is kell biztosítani, ami a nettó átlagbérrel együtt igen magas költséget jelentett.

13romaniaRTS-780x555.jpg

A kínaiak jellemzően az építőiparban helyezkedtek el
Fotó: Reuters

Bár Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a változtatással a kormány korlátozni kívánja a vendégmunkások beáramlását, a piaci szereplők épp ellenkező hatásra számítanak. Humánerőforrás-szakértők szerint a minimális jövedelem csökkentése nem szegi majd a vendégmunkások, elsősorban a távol-keletiek kedvét, akik még így is sokkal többet kereshetnek meg, mint otthon. – A törvény hatályba lépését követően minden bizonnyal hullámokban érkeznek majd a vendégmunkások. Ezzel nagy akadály hárul el Románia elől, sok projekt ugyanis a munkaerőhiány miatt nem indult be – jelentette ki a Hotnews című hírportálnak a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Nestlers Group romániai igazgatója, Elena Antoneac.

A változtatásnak persze kritikusai is akadnak, egyes üzletemberek szerint inkább a külföldön dolgozó romániai szakembereket kellene hazacsábítani. A dolog azonban egyelőre nem működik. – Próbálkozunk a külföldön élő informatikusok repatriálásával, de mérsékelt sikerrel. Elsősorban a szociális és a politikai bizonytalanság tartja vissza a fiatalokat – véli az IT Head Hunting cég vezérigazgatója, Razvan Rada. Pedig az IT Head Hunting 1500–4000 eurós fizetéssel és havi több száz eurós lakhatási hozzájárulással környékezi meg a külföldön dolgozókat. Így viszont a cég már Vietnamban is IT-szakemberekre vadászik.

Az elmúlt években a romániai munkaadók elsősorban kínai szakmunkásokat importáltak, ám időközben Kínában is emelkedtek a bérek, ezért nőtt meg a vietnamiak népszerűsége. A legtöbb vendégmunkást foglalkoztató romániai cég 3600 alkalmazottal a tulceai Vard hajóépító vállalat, ahol 575 vietnami dolgozik. Korábban ázsiaiakat főleg az építőiparban alkalmaztak, az utóbbi időben azonban egyre többen vannak a vendéglátóiparban is. A brassópojánai Teleferic Grand Hotel 140 fős személyzete tavaly nyáron például 22 Fülöp-szigeteki személyt is számlált. Jelenleg egy ázsiai országból érkező számára körülbelül két és fél hónapba telik a munkavállalási engedély megszerzése.
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/ozonlik-az-azsiai-munkaero-romaniaba-5234321/
Ez előbb vagy utóbb nálunk is éreztetni fogja magát. Itthon pl az építőipar is jelentős munkaerőhiánnyal küzd. És még sorolhatnám. 2-3 év és ide is szépen fognak jönni. Először átszivárogva. Utána már csapatostul szervezetten.
 

Hegylakó

Well-Known Member
2019. január 17.
1 550
4 704
113
Itt a keleti területeken kb 100-150 el kevesebb az bruttó. Egyébként is jócskán túl van értékelve. A szellemi plusz egyéb tényezőket külön kellene számolni.

Ez átlag. Ott ugyanúgy vannak iskola igazgatók, könyvelők, bírók, stb-k. Tehát az átlag, az átlag. A 200 körüli bruttó az szinte a szakmunkás minimálbér.
Biztos lehetsz benne, hogy nem jobb a helyzet Bezzeg Romániában sem. A keleti részeink mellett Románia legfejlettebb része Kolozsvár és környéke az összehasonlítási alap. Ez nyilván mutathatja, hogy ott aztán még jobb a helyzet, de ez nettó hülyeség.
 

imike

Well-Known Member
2013. január 29.
2 055
6 517
113
Továbbra is "bezzeg Románia":

https://eurocom.wordpress.com/2019/03/11/kapzsivihar-nepujsag/

"A közbeszédben kapzsisági adóként elhíresült rendeletnek az eddigi legkomolyabb konkrét következménye, hogy az Európai Bizottság a gázárak három évre szóló behatárolása miatt csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indított Romániával szemben. Más szakértői vélemények szerint a rendelet távközlési cégeket megsarcoló kitételei is állnak annyira hadilábon az uniós joggal, hogy indulhat még hasonló uniós eljárás az országgal szemben. A bankokra kivetett új adóterhek kapcsán pedig a napokban derült ki, hogy a pénzügyminisztérium levelezésben áll az egyik nemzetközi hitelminősítő céggel, amelyet felkértek, hogy addig ne minősítse le a bóvli kategóriájába az országot, amíg a 114-es rendelet bankokra vonatkozó részének nem fejezik be a módosítását."
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and svajcibeka

Hegylakó

Well-Known Member
2019. január 17.
1 550
4 704
113
https://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/109235-ijeszt-en-n-a-kulkereskedelmi-merleg-hianya

Ijesztően nő a külkereskedelmi mérleg hiánya

1,26 milliárd euróra nőtt januárban a külkereskedelmi mérleg hiánya, ami 481,9 millió eurós növekedést jelent a tavalyi esztendő első hónapjához képest - közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS). 2019 januárjában Románia 5,510 milliárd euró értékben exportált, ami 1,6 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez viszonyítva, míg a behozatal 9,2 százalékkal 6,770 milliárd euróra gyorsult. Az export 78,7 százaléka, illetve az import 74,2 százaléka az európai uniós államokkal folytatott kereskedelemben valósult meg, előbbi értéke 4,336 milliárd eurót, utóbbi 5,024 milliárd eurót tett ki januárban. - a Maszol.ro portálról

Hoppácska! Megint az a fránya "Bezzeg Románia". :rolleyes: