Számvetés az eddigiekkel, azaz Románia épp a szemünk látára int búcsút az Euronak
A korábbi írásom folytatásaként, az örvény egyre gyorsul.
Románia épp feléli a kitörésének utolsó lehetőségeit is, itt a szemünk láttára, csendben és a politikai elit diszkréz félrenézése közepette. A legfrissebb GDP adatok messze alá jelzik az egyébként sem magas idei célokat amit a kormányzat 2,9%-ban határozott meg, ez még nem lenne akkora baj, az EU legalább fele ezzel küzd - hozzáteszem Magyarország is. A balkáni birodalom húzó ágazatai az EU pénzek költésére alapított nemzetstratégia, a külföldi hazautalások, a magas mezőgazdasági Q3 negyedéves bevételek, és a koronaékszer a több évztizede meredeken növekvő és a GDP-t pörgető belső fogyasztás viszont épp romlásba döntik a gazdaságot.
Az Eu pénzek költése a 7 éves ciklus és a Covid helyreállítási keretek életciklusából adódóan a teljesítés ciklusában járnának, a tervezésért, a program kiírásokért, a bizottságok felállításáért járó összegeket a Kárpátok alatt a világsajtót teliharsogva sikerült behúzni, de amikor határidőre kellene a kolozsvári, a bukaresti metrót, a hidrogénvonatok beállítását, az öntözött területek növelését, az autópályák átadott szakaszait produkálni akkor bajban vannak. A helyi politikusok az állami beruházásokban nem érdekeltek, járdákat, korlátokat, játszótereket építenek, mert amelllé oda tudnak állni talpig nemzeti színben és seperhetik be a helyi kisvállakozók és környezetük szavazatait, de az országos ügyek ... nos azok nem nagyon mennek. Románia jelenleg is a korábbi, még a teljesülés fázisában lévő támogatási alapokat tölti, hogy ne maradjon bent pénze, a jelenelg futó 2023 óta esedékes ciklusból még semmit nem hívott le, ebből időzavar lesz, mert az abban meghatározott határidők leteltek vagy közelednek ...
A küldföldi hazautalások szépen pörögnek, de addig hajtották a hazai gazdaságot ameddig egyensúlyt tudtak tartani a külkereskedelmi hiánnyal, de hogy érthetőbb legyek azzal az összeggel ami az ország által a külföldnek megtermelt és a külföld által az országba szállított termékek közti árkülönbség. Ebből következik, hogy az ország nem képes (legalább is összegében ) megtermelni azt a termék kosarat amit egyébként az ország lakosai és vállalkozásai elfogyasztanak. A hazautalások igen tempós növekedése valahol a Covid előtt befékezett a tempós növekedésben és azóta hullámzik, de nagyjából egy szinten stabilizálódott, jelenleg az idei évre tervezett 30Mrd Euro értékű külker hiány valamivel több mint negyedét fedezik, ez már kevés. Az is baj, hogy a keleti országok közül kuriózumként ilyen irgalmatlan magas hiányt sikerül majd összehozni, mert ezzel kellene egyensúlyt tartson a GDP növekedésből származó állami, lakossági és vállakozói árbevétel növekmény, lévén, hogy valamiből ki kellene fizetni a külföldi számlákat. De nem ebből , hanem hitelből fog menni, ez azt jelenti, hogy az állam a hitelekből képes fogyasztást generálni.
A Q3 rendre behúzott GDP növelő tétele a jelentős mezőgazdasági bevétel aminek odavert az aszály, de még ez sem lenne akkora baj, mert ilyenkor az ár kompenzálja a mennyiségi csökkenést, magyarán drágábbak a termékek. Csakhogy ... Románia az EU rekord ilyen olyan, például kukorica termésével szemben legalább dupla akkora mezőgazdasági, élelmiszeripari termék behozatalra küzdötte le magát pár éve, ergo a drága román kukoricán EU szerte felnőtt állatállományból készült szalámik ára is a sokszorosára nő amit visszaszállítanak az országba. Németország, Olaszország és nem meglepetésként Magyarország is a kedvezményezettje ennek a dealnek ... A külker hiány legnagyobb generátora az, hogy a népességéhez mérten nagy ország, a kiváló lehetőségei ellenére sem képes az élelmiszeripari termékei előállítására többek közt a súlyosan tőkehiányos és fejletlen gazdaságai és a hiányos infrastrukturális lehetőségei miatt ami eleve kizárja a fejlődést (pl nincs gázhálózat a falvakban - a sokezer jószágot gondozni képes "autamata" telepeken télen megfagyna minden, de ugyanez hiányzik a sátras termények termeléséhez is pl ) Ebből a spirálból nehéz a kitörés, ráadásul az EU mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből túlkínálattal bír, ergo fejleszteni is kockázatos, mert meg kellene küzdeni az EU piacokhoz sokkal közelebbi és már bejáratott V4-ek termelésével.
A belső fogyasztás nő, megint nő, de csak alig az infláció felett, ez jót tesz a gazdaságnak, a kiskereskedelem hozza a számokat a GDP-ben, viszont az ára a fent vázoltakból következően az, hogy az adósságok növekednek, méghozzá igen tempósan. A fogyasztás már csak hitelből lehetséges, de ami érdekes, hogy ki is áll helyt az adósságért - mert ugye a hazautalások már nem teljesen. A számmisztikába belefeledkező román politikum elemi érdeke, hogy a GDP nőjön, ez jelenleg organikus úton nehéz (pl a termelés nővekedésével, az innovációval, beruházásokkal, külföldi tőkével), ezért a politika a választás közeledtével pláne a régi trükkhöz nyúl, osztogatja az állam pénzét, igen jelentős nyugdíjemelés (részben az újraszámolások miatt) , növekvő közalkalmazotti bértömeg kiáramlás valósul meg, ez azonban már csak hitelből lehetséges. Pár éve az ország közgazdászai azt fejtegették, hogy 45% körül van az adott kamatok, bevételek, azok beszedési hatékonysága mentén az az államadósság amit az ország még finanszírozni képes, efölött egyszerűen nincs annyi bevétel ami helyt áll a részletekkel, hacsak nincs valami gazdasági reform. Nos ilyen nincs inkább csak fogadkozás, jobbára csodavárás, például, hogy a földgázmezők bevételei a kuvaiti szintre repítik az állam bevételeit (csak megjegyzés, a bolgár vizeken jóval nagyobb földgázmezőket találtak mint a román és előrébb is tartanak a kitermelésben)
Az ország és az állam tehát tempós hitelfelvétel növekedésben van, a GDP arányos adósság valahol 52-53% közt van jelenleg és semmi esély, hogy az ÁFA bevétel hatékonyabb beszedése vagy bármi furfang ezt a spirált képes lenne megtörni hiába ígérik. Persze a mérték csekély, erre büszke is a mioritikus haza, de azt nem emlegetik, hogy éves 3-4-5% növekedési tempóban vannak ami ... jelen állás szerint kizárja, hogy a 60% - os küszöb alatt tudják tartani a GDP arányos adósságot, ráadásul két éven keresztül, hogy az álom az Euro bevezethető legyen. Ami viszont a fogadkozások és a balkáni álom összeomlása mellett azt is jelenti, hogy a hosszútávú és egyre jelentősebb adósságon belüli deviza hitelek terhe egyre nagyobb lesz, kizárt, hogy a gazdaságot és a népességet megrázó kríziskezelő beavatkozások nélkül ez a helyzet kezelhető legyen . A kis lépéskben csökkenő magyar és a tempósan növekvő román - szeretik sokan összehasonlítani - valahol 65%-on találkozik nagyon belátható időn belül. Akkor már a Kárpátok alatt igen nagy lesz a baj, jelentős ÁFA és SZJA emelések, befagyasztott közalkalmazotti bérek, leállított beruházások, csökkenő vásárlóerejű nyugdíjakkal lehet csak kezelni a bajt. Ami tempóban igen rosszkor fog érkezni, a 30-as évek közeledtével a korfa miatt a legnépesebb korosztályok épp kiesnek a termelésből és nem adófizetőként, hanem a postást váró nyugdíjasokként léteznek tovább, ergo egyre kevesebbekre jut majd egyre nagyobb teher ami a jelenleg is EU rekorder kivándorlást produkáló országban az álmoskönyvek szerint nem jó jel ....
Legközelebb a háborús kardcsörtetés és a gazdaságra kiható hatásairól írok
www.vadhajtasok.hu
