Chieftain / FV4201 MBT (Egyesült Királyság)
- Téma indítója fip7
- Indítva
F
Filter
Guest
Akkor az eszköz gyártási szórásához hozzá adod az irányzási hibát?
És ugye ez még csak egy buktató....
Van még egy pár, főleg harcban. Tehát amit magyarázni próbálok, az eszközben rejlő max kapacitás kihasználása, a célleküzdés komplex rendszerét figyelembe véve, az emberi tényező kizárásával is körülményes.
Nem véletlenül faragják a gépeket még ma is.
Elméleti lehetőség, és a realizálható képesség között óriási a különbség.
( Mert az általad jelzett 40x40-es szórásba már 0,5 celsius belevisz még 2,5 métert....)
T
Törölt tag
Guest
Hát igen, nagyon nem mindegy, hogy T-55-ről beszélünk, vagy T-55AM-ről.
A lézertávmérő, meg a beépített időjárás állomás, a tűzvezető számítógéppel jelentősen növelte az effektív lőtávot (amennyiben a mechanika nem volt reménytelenül szétkopva).
Hogy ontopic maradjak, a Chieftain 81%-os valószínűséggel talált el korábban belőtt célt 2km-en (szél és távolság ismert) míg ismeretlen távolságon csak 48% eséllyel.
Ez mind így van! Ezzel is egyetértek!
Viszont. Ez még mindig nem magyarázat a TRADOC féle katasztrofális 50%-ra 1500m-ről. Ugyanis a T-62 APFSDS-el lőtt. Annyira nagy a nyíl sebessége és olyan lapos a röppálya, hogy több paraméter már teljesen elhanyagolható hatással van a találatra. Ez is kiderül a lőtáblázatokból. Pl. az űrméretes gránátoknál a találat helyét befolyásolja a légnyomás, a levegő hőmérséklete és a töltethőmérséklet.
Az űrméret alattinál a lőtáblázatok már csak a töltethőmérséklettel számolnak, de ott is minimális a különbség.
Itt a példa, T-55, 3BM8 APDS. Se légnyomás, se levegő hőmérséklet. Egyedül a töltet hőmérséklete van megadva. 2000m-en 10C különbség távolságban 30cm-t jelent!
A T-72 125mm-es lövegénél 6, azaz HAT centi!
A T-62-nél ez valahol a kettő között lesz, de közelebb a 125mm-eshez.
F
Filter
Guest
Még egy buktató, amiről beszélgettem dudi-val tegnap.
Az optikád minősége?
A toronyba integrált optika mennyi vonást tesz a lövésbe?
Ugye a mai, 21-es optikák hoznak 0,8-0,9 vonást/ km.
Ergo...
Nézzük az eddigieket. Gyári lövegszórás + lövedékszórás + hőmérséklet + az optikában lévő anomáliák...
Nagyon komoly számítástechnikai háttér kell ezekhez az eredményekhez.
Nézd meg a Lynx videót, talán pont te linkelted.... az első lövedék pályájában mekkora korrekciót hajt végre a számítógép?
M
molnibalage
Guest
Bocsánat, de ezeket a hülyeségeket mi táplálja?
Pontosan ezen téveszmével van a baj.
Nem merő passzióból mérik a következőket az '60-as évek elejéhez képest.
- hogy hány lövést adtak le eddig
- a löveg hőtágulását
- külső hőmérséklet
- páratartalom
- szél
- légnyomás
- és még f*szom tudja fejből mit
Ez a 1500 méteres szinte nincs esése a lövedéknek mantra akkora marhaság, mint az állat.
Mert ez egy adott konfigurációra igaz a fentiből. Csak egyetlen tűzmegnyitás és egyetlen napon belül is ezek változnak.
Komolyan mondom egyesek kb. szinte azt állítják, mintha nem kéne célozni csak kb. és úgyis találni fog.
Én meg már a falat kaparom.
Egyszer a Leo2 80-as évek beli tűzvezetéséről tett be ábrát. Jó komplex volt. Nem viccből.
Ha meg valami még egyszer előhozza a Tiger II-őt és a 88-ast, akkor hányok.
Mert, ha igaz lenne az, amit képzeltek, akkor a német hadigépezet hármszor kilőtte volna a világ össze pc. járművét.
De valahogy nem ez történt....
F
Filter
Guest
( Ezt a napokban majd átszőrözöm....most nincs sem időm, sem hangulatom hozzá. De mentettem.)
Ezeket mind lehet korrigálni. Optimális körülmények között ezeket figyelembe is veszik. Ha a TRADOC nem hazudik (márpedig hazudik így vagy úgy!), akkor ott márpedig optimális körülmények között történt a lövészet.
Jó lenne ha megnéznéd az ISz-2 céltábláit is amit linkeltem, de látom odáig nem jutottál el...
Te, komolyan ennyire nem érdekelnek a források?! Ránéztél egyáltalán a 3BM8 lőtáblázatára? légnyomás nincs, hőmérséklet nincs. Töltethőmérséklet 2000m-en 10 fokonként 30 centi... A többi a lassú űrméretes lőszereknél van! (RRO, kumulatív) Ezeknél számít sokat a tűzvezetőrendszer minősége.
Te vagy a marhaság. Pirulát bevenni. Megnyugodni. Lőtáblázat. Megnézni. Pont.
Akkor menj és írj levelet Hilary L. Doyle-nak, hogy ne írkáljon a könyveibe annyi faszságot... (Tom Jentznek ne, ő már sajnos nincs köztünk) Tudod ő már csak olyan amatőr kis senki, aki a fél életét a német II.Vh-s technika kutatásának szentelte... Ki is ő az olyan nemzetközileg is elismert óriásokhoz képest mint a nevenincs wannabe szakértő "Hpasp"...
Hilary Doyle - Wikipedia
en.wikipedia.org
Amúgy ne zavarjon, hogy a 88-as találati aránya nyugodt lőtéri körülményekre vonatkozik... (Tehát mint a TRADOC. Ha az nem hazudik.) Senki nem írta itt, hogy valódi harcban is ugyanezt hozná.
M
molnibalage
Guest
Idáig olvastam a kommented.
A következő szint mi lesz?
Hogy szerinted egy flight manual hazudik?
A TRADOC tagadása kb. ez a szint.
Szóval ignore on.
Szórakoztass hülyeségeddel mást.
Nekem eddig tartott türelmem.
F
Filter
Guest
A német gépek sikerességében véleményem szerint (!) nagyon sokat számított a személyzet.
Olyan harcosokról beszélünk akik kezdték sokszor Pz I-el....majd 3-4év intenzív frontszolgálattal, végigjárva a lépcsőfokokat, kerültek a nagyvasakra...
A zsákmányolt és helyreállított fegyverzeti anyaggal egyik nemzet sem tudott olyan eredményeket produkálni mint a németek alapjáraton.
Abban az időben a korosztályos top gépeket, korosztályos top katonák kezelték.
És XX-ezer ellőtt gránáttal a zsákjukban, tudtak előre látni, tervezni, hibákat korrigálni.
Persze ez csak a saját véleményem.
A tapasztalat mindennél többet ér.Falklandi példa,hogy a helyi viszonyokat jol ismerő argi mesterlövészek az elvileg rosszabb II.vh-s német Mauser puskáikkal jobban teljesitettek,mint az angol mesterlövészek abban a háborúban.
Nem a németek voltak különösen képzettek, hanem az oroszok különösen képzetlenek, no meg a technika sem volt a segítségükre. Nem is kell képzettnek lenned, ha csak a parancsok gondolkodás mentes végrehajtása a feladatod. Jó példa erre az, hogy kizárólag a szakaszparancsnok harckocsijában volt rádió adóvevő, a másik két harckocsiban csak vevő volt. Katona vagy könnyen megérted annak a jelentőségét, hogy milyen az amikor semmilyen formában nem tudsz kommunikálni a parancsnokoddal vagy bárki mással.
F
Filter
Guest
Nagyon sokat számít....
Hogy álcázod a gépet, hogy manőverezel vele...
Parancsnokok bejárják gyalog a harcterületet, stb...
Abban az időben a katona volt a számítógép.
44 után a németeknek sem volt túl sok HK ászuk az újoncokból kinevelve.
F
Filter
Guest
Nem vitatom hogy a vörösök esetében a veszteségeik nagy részéért a saját vezetési rendszerük a felelős...
De elismerem azon német hk-sok érdemeit is akik 3-4 év intenzív frontszolgálat után ültek egy Tiger-be...
Nem vagyok benne biztos hogy szívesen csatáztam volna velük, korosztályos felszereléssel.
M
molnibalage
Guest
Egy blokkséma volt az elvi működésről és leírásról.Erre gondolsz?
Sajnos kép volt ezért a Google fordító nem eszi meg, nem mentettem le.
(De azóta már képes is tudnék fordítani.)
Csórikáim elöbb meghaltak,minthogy kinevelődhettek volna.
73 után a zsidók ugye tesztelték a T62-t.Sabotjátol elájultak,de a hk-tol már nem.De a legnagyobb gondjának nem az optikát nevezték meg,hanem a nagyon alacsony tűzgyorsaságot,és a kicsi lőszerkészletet.A tapasztalat az volt,hogy a csatatéren a füst,köd,por miatt,és a mozgás miatt a távmérés esetleges,a katonák pergótüzet adtak a célokra,és a becsapódás utáni helyesbités módszerét használták (vagy egyszerűen odapörköltek a füstbe,hol az ellent sejtették...).Ma már ugyan a lézertávmérő és az automatikus tűzvezető rendszer nagyságrenddel jobb,mint az akkori lehetőségek,de a lézer sem lát át mindenen.
F
Filter
Guest
Igen, a por a mai napig probléma....
Elég egy 82-es AV üteg, ami felveri a port, és kukába vannak a milliós optikai rendszerek.
A dedikált füst-"szecska" kombót nem is említem ami már a 81mm ködgránátvetőkből elérhetők gépekre telepítve. ( lásd haditengerészet)
A vakitás meg azt jelenti,hogy a 81milis av az ellen állását ködösiti.Viszont ezzel a saját erők elől meg "elrejtik".A lefogó tüzet egy ködgomolyba fogják adni.