Ez egy nagyon jó összehasonlítás. A Washingtoni- és Londoni Tengerészeti Egyezmények korlátozásait figyelembe vevő, 30-as években tervezett és építeni kezdett csatahajó osztályok páncélzatának és torpedóvédelmi rendszerének összehasonlítása a hajók közepénél.
Pár apró észrevétel:
Pár apró észrevétel:
- A Bismarc kicsit kakukktojás, mert papíron treaty csatahajó, a tervezésénél minimálisan sem vették figyelembe az egyezmények megkötéseit.
- A North Carolina- és King George V-osztályoknál 100 %-ban még az eredeti, 35 000 tonnás max vízkiszorítás és 356 mm-es max kaliber megkötésekkel dolgoztak. Az amerikaiak előrelátóbbak voltak, úgy tervezték a hajóikat, hogy szükség esetén a 12 db 356 mm-es ágyú helyett 9 db 406 mm-esre állhassanak át, ha szükséges. Miután Japán és Olaszország felmondták az egyezményeket, a lövegátállás meg is történt, a britek viszont kényszerből maradtak a 356 mm-es ágyúknál.
- A South Dakota-, Littorio- és Richelieu-osztályokat az egyezmények felmondása után engedélyezett, megnövelt méretekkel tervezték: 45 000 tonna, 406 mm-es lövegek (az ellentmondás az olaszoknál nem véletlen, felmondták ugyan az egyezményeket, viszont az elkészült előtervek és az ipari, anyagi lehetőségek miatt gyakorlatilag betartották azok tartalmát)