Ez egyszerüen butasâg. Gondold megegyszer ât ezt a dolgot. Meg azt is, hogy kb 1000 fös legenyseg kell. Nem utolsó sorban a legnagyobb hâtrânya a csatahajónak, hogy csak vizen tud mozogni. Ott sem mindenütt. Repülö rulez!
Csatahajók - múltja, jelene és esetleges jövője
- Téma indítója fip7
- Indítva
Abban nincs vita,hogy tök elavult.Igen valakinek kell látni ez nem kérdés,de a repülőnél is látnia kell valakinek és biztonsági távolság ott is van.
Azt se felejtsük el, hogy a csatahajó nem ingyen menne oda, ahol támogatást ad. A legénység már volt említve, plusz napok, hetek, amíg odaér valahova, aztán onnan haza. A 40-es, 50-es években még volt értelme, főleg a 40-esben, a háború alatt, és főleg a US Navy-nak, amikor még max 400 kg környéki bombákat dobáltak a repülőgépek. Egy partra szállás előtt meg a Navy "lehorgonyzott" 3-4-5 felújított standard osztályú csatahajót, azok meg látástól vakulásig lőtték a partot, amíg bírták béléscsővel.
30as években repülőrépes tűzirányitást képzeltek el-csak persze az akkori technikával az istennek se jött össze.Ma már viszont menne.91ben dronokat használtak tűzirányitásra
.
.
Maga a tűzvezérlés felderítő repülőgépről működött, a harc körülmények közötti gépindítás, főleg fogadás volt problémás.30as években repülőrépes tűzirányitást képzeltek el-csak persze az akkori technikával az istennek se jött össze.Ma már viszont menne.91ben dronokat használtak tűzirányitásra
.
Nem arról volt szó ebben az értekezésben, hogy a csatahajónak ma van-e bármilyen értelme, hanem arról, hogy Vietnámban part menti tűztámogatásra volt-e értelme, és ha igen, mennyi. Én amúgy állást sem foglaltam a kérdésben, csak kicsit árnyaltam a molni által felfestett képet... Just for info.
R
Ruby de Puteaux
Guest
Dunkerque tornyának építése Brestben, 1935.
HMS Duke of York "B" tornyának építése, 1941. július. Érdemes megfigyelni a torony hátsó lemezét, szerintem azok a lyukak a szellőzés megkönnyebbítése miatt kerültek oda.
HMS Duke of York "B" tornyának építése, 1941. július. Érdemes megfigyelni a torony hátsó lemezét, szerintem azok a lyukak a szellőzés megkönnyebbítése miatt kerültek oda.
Elvileg az USS Missuri karbantartás alatt a 80's években:
Hány másodperc egy ilyen lövegcső élettartama?Dunkerque tornyának építése Brestben, 1935.
HMS Duke of York "B" tornyának építése, 1941. július. Érdemes megfigyelni a torony hátsó lemezét, szerintem azok a lyukak a szellőzés megkönnyebbítése miatt kerültek oda.
Max 200-250 lövés volt átlagban a béléscső élettartama.Hány másodperc egy ilyen lövegcső élettartama?
Érdekes dolgokat találni a Battleship New Jersey csatornáján. Van hajóbejárás, beszélgetés veteránokkal és persze "mi lett volna ha" feltevések is.
A videók alapján amit láttam a kurátor teljesen elfogulatlanul beszél a hajóosztályról.
A videók alapján amit láttam a kurátor teljesen elfogulatlanul beszél a hajóosztályról.
A "Mi lett volna ha..." ötletek közül az egyik (bocs: Saját) kedvencem az, hogy "Az Otto" berugja az illetékes ajtaját, hogy egyirányú jeggyel van 3-4 pilótája légi-fedezetet adni a Bismarck-nak
arra a pár-tíz órára, amíg a "Nagy-könyv" szerinti német légtérbe ér.
A Bismarck-ot támadó --szárazföldi gépekhez képest elavult-- Swordfish torpedóvetők eredményes bevetését szinte bármilyen német többmotoros nehéz-vadász, vagy akár nagyobb bombázó meg tudta volna akadályozni, gyakorlatilag mészárolva a 220 km/h-s max sebességgel jól jelezhető képességű. anyahajón használt repülőgépet nem lebecsülve.
Akár 3-4 ilyen mentesítő gép elvesztése is jelentéktelen a Bismarck csatahajó elvesztéséhez képest, nem beszélve az erkölcsi és propaganda oldal jelentőségéről.
Az olaszok több erre a célra alkalmas, több-motoros géppel is rendelkeztek. Németek is több erre a célra alkalmas --Swordfish-hez képest-- repülő-erőd típussal rendelkeztek.
Számomra érthetetlen az a passzivitás ami a hadművelet több jelentős --akár megmenekülést is jelenthető-- részleténél talán a "lefagyás" állapotaként jellemezhető.
(Most így gyorsan nem szedtem össze mik ezek az erre kb. alkalmas típusok, ha valakinek "megvan" néhány ezek közül, dobja be nyugodtan, én is elkezdek nézelődni ez-ügyben".)
Akár spanyol támaszpont titkos igénybevételét is meg lehetett volna tenni ebben a kiemelt fontosságú esetben.
Ez a merev ötlettelen, szemlélet a német felszíni flotta vezetésében és tiszti karában többször is felmerült a II. V-h. során, mint kudarcok, elmaradt sikerek, kihasználatlan lehetőségek forrása.
A szárazföldi erők kiemelkedően sikeres szemléletét nem sikerült az arisztokratikus kötöttségek és más szempontból igen magas szintű kiképzés elemei közé bevinni.
Ez szemléletbeli különbség a német felszíni flotta --és az Angliai-csata idején a Luftwaffe-- sikerességére --vagy inkább sikertelenségére és kudarcaira-- is rányomta bélyegét.
A ráfordított erőforrásokhoz képest mindkét haderőnem --különösen a felszíni flotta-- messze az elvárható alatt teljesített.
Szerintem.
Részletekben, részleteken mindig is lesznek viták, de az utólagos mérleg szerintem nem fog már jelentősen változni és ebből a hazai (katona-)politika is tanulhatna.
A Finn-Orosz háborúból is !!!
.
LMzek 2.0
A hajót elindítani egy ilyen idióta küldetésre.... Már az értelmetlen volt.
Rendkívüli módon sikertelen volt a német haditengerészet mind az első mind a második világháborúban.
1920 végén érdekes és helyenként igazán szórakoztató vita bontakozott ki a The Times hasábjain a brit flotta és a csatahajók jövőjéről. A vita gyújtópontjában Sir Percy Scott admirális állt, aki az elsők között kérdőjelezte meg a csatahajók vezető szerepét és mutatott rá a repülőgépek és torpedók növekvő jelentőségére. Nézeteit a konzervatív szemléletű haditengerészeti vezetők élésen bírálták. Waymouth admirális vitriolos hangú nyílt levelében, melyet dec. 21-én közölt a The Times, így üzent Percy-nek:
"Az olyan abszurd javaslatok, mint:
a) A merülő vagy repülő csatahajó;
b) A kikötők tetővel történő befedése;
c) Torpedók tonnányi T.N.T. szállítására, annyira nevetségesek, hogy nem igényelnek választ sem tőlem sem bárki mástól. Van egy régi mondás, miszerint "Adj elegendő kötelet egy embernek, és az felakasztja saját magát " -azt hiszem, Sir Percy Scott ezt már meg is tette."
Egy hét elteltével az admirális így reagált Waymouth gúnyos szavaira:
"Gáláns barátom azt mondja, hogy a régi szólással élve "kötelet kaptam" és felakasztottam magam azzal, hogy három olyan nevetséges javaslatot tettem, amelyekhez kommentárra sincs szükség. (...) Waymouth admirális nem tudja, hogy az asztalomon van egy rajz egy 10.000 tonnás búvárcsatahajóról, amely a csatolt (egy igazán kiváló hajóépítőtől származó) véleménynyilvánítás szerint jó eséllyel megvalósítható; ezt az ötletet a feltalálók elküldték az Admiralitásnak, és tudomásom szerint lehet, hogy már dolgoznak is rajta."
Scott emellett beszámolt egy újfajta irányítású torpedó terveiről, amely robbanóanyaga egy tonna TNT lesz, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy a németek a háború során már tetővel védték a tengeralattjáróik dokkjait.
Sajnos hiába kerestem adatokat a 10.000 tonnás tengeralattjáró, avagy búvárcsatahajó terveiről, nyomát sem találtam. Valószínűleg blöff volt, de megvalósíthatatlan elképzelésként is igazán érdekes lehet egy efféle hadihajó tervrajza. Ha valaki íróasztalában (adathordozóján) rejtőzik, ne legyen rest, tegye közzé!
Scott egyébként már a 20-as évek elején rámutatott, hogy bár egy csatahajó ugyan képes lehet akár 100.000 font robbanóanyagot 15 mérföldes lőtávolságig célba juttatni, sebezhető marad a bombázók, tengeralattjárók és torpedók számára, míg a hasonló áron építhető repülőgéphordozók bombázói ugyanezt a robbanóanyag-mennyiséget 150 mérföldes hatókörben juttathatják célba.
"Az olyan abszurd javaslatok, mint:
a) A merülő vagy repülő csatahajó;
b) A kikötők tetővel történő befedése;
c) Torpedók tonnányi T.N.T. szállítására, annyira nevetségesek, hogy nem igényelnek választ sem tőlem sem bárki mástól. Van egy régi mondás, miszerint "Adj elegendő kötelet egy embernek, és az felakasztja saját magát " -azt hiszem, Sir Percy Scott ezt már meg is tette."
Egy hét elteltével az admirális így reagált Waymouth gúnyos szavaira:
"Gáláns barátom azt mondja, hogy a régi szólással élve "kötelet kaptam" és felakasztottam magam azzal, hogy három olyan nevetséges javaslatot tettem, amelyekhez kommentárra sincs szükség. (...) Waymouth admirális nem tudja, hogy az asztalomon van egy rajz egy 10.000 tonnás búvárcsatahajóról, amely a csatolt (egy igazán kiváló hajóépítőtől származó) véleménynyilvánítás szerint jó eséllyel megvalósítható; ezt az ötletet a feltalálók elküldték az Admiralitásnak, és tudomásom szerint lehet, hogy már dolgoznak is rajta."
Scott emellett beszámolt egy újfajta irányítású torpedó terveiről, amely robbanóanyaga egy tonna TNT lesz, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy a németek a háború során már tetővel védték a tengeralattjáróik dokkjait.
Sajnos hiába kerestem adatokat a 10.000 tonnás tengeralattjáró, avagy búvárcsatahajó terveiről, nyomát sem találtam. Valószínűleg blöff volt, de megvalósíthatatlan elképzelésként is igazán érdekes lehet egy efféle hadihajó tervrajza. Ha valaki íróasztalában (adathordozóján) rejtőzik, ne legyen rest, tegye közzé!
Scott egyébként már a 20-as évek elején rámutatott, hogy bár egy csatahajó ugyan képes lehet akár 100.000 font robbanóanyagot 15 mérföldes lőtávolságig célba juttatni, sebezhető marad a bombázók, tengeralattjárók és torpedók számára, míg a hasonló áron építhető repülőgéphordozók bombázói ugyanezt a robbanóanyag-mennyiséget 150 mérföldes hatókörben juttathatják célba.
M
molnibalage
Guest
A "Mi lett volna ha..." ötletek közül az egyik (bocs: Saját) kedvencem az, hogy "Az Otto" berugja az illetékes ajtaját, hogy egyirányú jeggyel van 3-4 pilótája légi-fedezetet adni a Bismarck-nak
arra a pár-tíz órára, amíg a "Nagy-könyv" szerinti német légtérbe ér.
A Bismarck-ot támadó --szárazföldi gépekhez képest elavult-- Swordfish torpedóvetők eredményes bevetését szinte bármilyen német többmotoros nehéz-vadász, vagy akár nagyobb bombázó meg tudta volna akadályozni, gyakorlatilag mészárolva a 220 km/h-s max sebességgel jól jelezhető képességű. anyahajón használt repülőgépet nem lebecsülve.
Akár 3-4 ilyen mentesítő gép elvesztése is jelentéktelen a Bismarck csatahajó elvesztéséhez képest, nem beszélve az erkölcsi és propaganda oldal jelentőségéről.
Az olaszok több erre a célra alkalmas, több-motoros géppel is rendelkeztek. Németek is több erre a célra alkalmas --Swordfish-hez képest-- repülő-erőd típussal rendelkeztek.
Számomra érthetetlen az a passzivitás ami a hadművelet több jelentős --akár megmenekülést is jelenthető-- részleténél talán a "lefagyás" állapotaként jellemezhető.
(Most így gyorsan nem szedtem össze mik ezek az erre kb. alkalmas típusok, ha valakinek "megvan" néhány ezek közül, dobja be nyugodtan, én is elkezdek nézelődni ez-ügyben".)
.
- Hogyan jön ide Otto Skorzeny...?
- He-111 vagy Ju-88 lehet, hogy egyirányú jegy nélkül is elérték volna a hajtót, de ehhez kéne manual. Csak iszonyatosan sok gép kellett volna a CAP-hez.
- A tenger feletti navigáció külön művészet.
Nem volt a Bismarknak több felderitőgépe?Azokat is bevethették volna egy ilyen èlet-halàl helyzetben.
Az is nehezen erthető, hogy a lassú gépeket nem tudták lelőni.
Az tény, hogy a Kriegsmarinéból hiânyzott a “ Nelsoni szellem”.
Az is nehezen erthető, hogy a lassú gépeket nem tudták lelőni.
Az tény, hogy a Kriegsmarinéból hiânyzott a “ Nelsoni szellem”.
Valószinüleg igazad lehet. De hàborúban illik olyan dolgokat is megpróbálni, amik “ vadak és nem mûködnek nagy valószinűséggel”.
Skorzeny mint a német Nelson , azaz agressziv, kezdemenyező, lehetetlent alig ismerő katonai vezető.
Raktam be pár hónapja néhány grafikát ilyesmi hajóról, hogy pont ez volt-e, az jó kérdés.
2-3 felderítő gép volt a fedélzeten, azokkal sokra nem mentek volna, a viharos tengeren valószínüleg indítani sem tudták volna őket, felszedni pedig garantáltan nem.Nem volt a Bismarknak több felderitőgépe?Azokat is bevethették volna egy ilyen èlet-halàl helyzetben.
Az is nehezen erthető, hogy a lassú gépeket nem tudták lelőni.
Az tény, hogy a Kriegsmarinéból hiânyzott a “ Nelsoni szellem”.
A Swordfishről pont a friss, Ark Royalos cikkben írta le megint Zoli, hogy a gép konkrétan annyira lassú volt megpakolva, amit nem hittek el a légvédelmi lövészek, és folyamatosan a gépek elé lőttek.