Ha egy T-72 háborúban elpusztul, valszeg nem lesz kinek átszálnia más harckocsiba.
No még azt is figyelembe kell venni, hogy egyre fogyatkoznak azok, akik képesek lennének azonnal kezelni ezeket a harckocsikat és a leszerelt harckocsizóknak is optimálisan tobb hétbe vagy hónapba tellene, míg teljes mértékben viszaszerzik/felfrissétik a betanult képességeiket (ugyebár még a sima motorosok is tél kozben veszítenek a motorkezelési képességeikobol). Ehez még egy probléma párosul - a mostani háború miatt egyre nehezebben lesznek beszerezhetok alkatrészek ezekhez a már rég nem gyártott harckocikhoz. Szoval ami most a raktárban marad, az már ott is fog használhatatlan állapotban megrohadni.
Megjedzendo, hogy Csehországnak még így is százalékosan sokkall nagyobb mobilizációs tartalékai maradnak, mint a NATO országok javának - még mindig elvileg képes lenne megháromszorozni a harckocsis zászlóaljainak számát.
Leovál hozzá lehet férni sokkal tobb szovetséges utánpótláshoz - leginkább munícióhoz, mint csak a T-72-el, ezért ez a diverzifikáció reális pozitívumai mesze túlmutatnak azon a hipotetikus (es egyben elég velószinutlen) lehetóségen, hogy pont abban a pár hónapban, mielot beérkeznek a Leók, hozzákellene nyúlni a mobilizációs keszletekhez. Aki mer, az nyer ...
Az ukrán példa mutassa, hogy ilyen diverzifikációhoz (esetleg teljes átmenethez) még az esetleges konfliktust megelozoen kell hozzálépni és a csehek most 20 darab T-72 "árán" a megtakarításon kívul tobb évnyi idot is nyertek, hiszen az új Leopardok beszerzése kérdésében is azonnal sorba kerulnek, megúszva a legendás cseh kozbeszerzést, amely kozben további államok megelozhetnék oket a megredeléseikkel és minden sok sok évet csúszna.
