A jelenlegi Szu-30SzM modell egyelőre a korai Lock On FC3 standard flight model-jét használja, ami a TVC modellezéshez háttérnek édeskevés.mű
Ahhoz, hogy ezen fejlesszenek, nagyon kell érteni a TVC működését, a hajtóművek karakterisztikáját, a forgórészek precessziójának hatását a nagy állásszögű repüléseknél, a környezeti hatások, légmozgások befolyásolását.
Igazából meg kell csinálni a kacsaszárnyas, 18 tonnás, kétüléses Szu-27-es sárkányra az extended flight model-t, majd meg kell próbálni az átesésen túli helyzetekben egyensúlyban tartani a tolóerő vektorálással, minden gázkarállásnál, minden (a TVC limiten belüli) sebességen és magasságon.
Mert ugye a tolóerő sem állandó.
Szóval nem egyszerű objektív Szu-30SzM modellt csinálni. És ha ez megvan, akkor jöhet a valódi Szu-35Sz, illetve az F-22 is.
Sőt, figyelmbe kell venni a függesztményeket, különösen a függesztmény aszimmetriákat is. Továbbra is minden sebességen és magasságon.
Hogy ez mennyire nem egyszerű, arra legyen elég az, hogy egy szárny alatt függő nagyméretű rakétatest milyen mértékben változtatja meg a szárny alatti áramlást, ami nagy állásszögeken kifuthat a vízszintes vezérsíkra, amikor a flaperon pozitív kitérítést kap. Nem ugyanaz a levegőtömeg fújja meg a vízszintes vezérsíkot, ha a szárny üres, mint amikor van rajta valami. És akkor ehhez vegyük hozzá azt, amikor az egyik szárnyról már el van lőve a rakéta, a másikon még fennvan.