Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

DTheo

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
1 230
3 498
113
A leirata


Néhány érdekesség - Pletser interjú

Mekkora a Mol kapacitása?

Dunai finomító
8 millió tonna most 90 százalékát orosz kőolajj kb.7 millió tonna
Korábban durván 60 százalék orosz kőolaj volt, 30 százalék tengeri kőolaj és 10 százalék magyarországi termelés.
Jelenleg 90 százalék fölötti orosz kőolajarány van, a maradék pedig hazai termelés.

Pozsonyi

Most, hogy az Európai Unió hozott egy olyan intézkedést, hogy az orosz kőolajból finomított terméket csak a hazai piacon lehet eladni,
emiatt az orosz kőolaj arányal 60 százalék (, korábban 100 százalék volt)
40 % az Adria kőolajvezetékről érkező tengeri kőolaj.

Rijekai finomító nem vásárol orosz kőolajat, alapvetően tengeri kőolajat kap.

Lukoil része
Ez 2023-ban körülbelül 16 százalék volt

Pletyka
lapértesülések Magyarországra körülbelül 30 százalékkal csökkent az orosz kőolaj behozatala, Szlovákia felé pedig 45 százalékkal.

Barátság még szállít Szlovákián és Magyarországon kívül
Az Unipetrol nevű cseh cégnek, amely az Orlen, a lengyel olajcég tulajdonában va
2025 júniusáig van egy hosszú távú 4-5 millió tonnányi kőolaj érkezik a Rosznyefttől.
Ők majd Trieszten ( innen mi nem tudunk behozni, ha már a kikötő egy része magyar tulajdon??)keresztül kapnak 2025 nyarától kezdve tengeri kőolajat,

Orosz vezetékes olaj
Oroszországban tucatnyi kőolajcég több száz forrásból termel kőolajat, ez az orosz rendszeren belül keveredik, van Szamara környékén egy nagyon nagy keverőüzem, ahol keverékkőolaj képződik, és ez jön lényegében a Barátság kőolajvezetéken, illetve az összes többi vezetéken az exportpiacok felé. Ez egy egységes orosz kevert kőolajfajta. Különböző kőolajtípusok vannak benne. Egy nagy része például úgynevezett Siberian Light, ami egy nagyon jófajta kőolaj, viszonylag könnyű és alacsony kéntartalmú, de van például két olyan cég Oroszországban, az egyik a Tatnyeft, a másik a Basnyeft, amelyik kifejezetten nehéz és nagy kéntartalmú kőolajat termel, ezeket bekeverve tulajdonképpen egy közepesen nehéz, közepes kéntartalmú keverék jön létre, ez a bizonyos Russian Export Blend.


Tranzitdij
Az orosz olaj tranzitja a jelenlegi volumenek alapján körülbelül 200 millió dollár bevételt jelent Ukrajnának. Ebből a bevételből kell fedezni többek között az olajvezeték üzemeltetését és a karbantartását.
Ukrán rész: kapnak 200 millió dollárt, mínusz a költség, mondjuk van 100 vagy 50 millió dollár hasznuk ezen
Oroszország évi 6 milliárd dollár bevételt nyer
abból a kőolajból, amit Magyarország, Szlovákia, illetve kisebb részben Csehország fele elad.

A gázból körülbelül évi egymilliárd dollár az ukrán bevétel, tehát ott körülbelül ötszöröse az olajnak. Nagyobb az érdek, hogy fennmaradjon a tranzit, a pénzen túl ezzel a gáztranzittal lehet például Ukrajnában a gázrendszer belső nyomását is fenntartani.
Én abban hiszek, hogy a gáztranzit lesz az, amit kevésbé szeretnének lekapcsolni az ukránok, az olajat könnyebben elengednék.

Napi 5 millió hordó kőolajat és körülbelül 2-2,5 millió hordó kőolajterméket exportál Oroszország.A változás az az, hogy Európával szemben, most a fő vásárló Kína, illetve India lett.

Átcimkézés
Törökország ebben nagyon ügyes. A török exportadatokból látszik, hogy jóval nagyobb mennyiségű kőolajat, illetve kőolajterméket exportálnak Európa felé, mint korábban, három-négy-ötszörös különbségek vannak. Egész biztos, hogy az orosz terméknek egy jelentős része átcímkézve visszajut Európába. Nagyobb mennyiség azért inkább az indiai-kínai piacra jut, igaz, hogy az ottani finomítók feldolgozva ezt a terméket szintén részben Európába juttatják vissza.

Barátság északi része

Egy német finomító Rostocktól délre, a lengyel határnál, ennek az ellátásához kazah olajat hoznak be papíron, de hogy valójában az a molekula honnan származik, azt nehéz megmondani. Gyanítom, hogy ez is orosz kőolaj.

Európa durván másfél millió hordót importál naponta, korábban ennek a 70-80 százaléka orosz volt, most szürkén maximum egy 20-30 százalék jöhet vissza. Azért is nagyon nehéz ezt megmondani, mert nagyon sok indiai olajat, vagy közel-keleti olajat szállítunk, és az indiai olaj esetében nem tudjuk megmondani, hogy ez most arab olajból finomított termék-e, vagy orosz kőolajból finomított

MOL leválása az orosz olajról
2010 és 2015 között elindult már egy leválási folyamat az orosz kőolajról. Ennek eredményeképpen a Barátság 2 kőolajvezetéknek, amely a pozsonyi és a százhalombattai finomítót köti össze, a kapacitása bővült. A pozsonyi finomítónak az 5,6 millió tonnás évi szükségletét el tudja látni a Mol csoport, ha már a kőolaj Százhalombattán van.

2022. február 24-ét követően újra beindult ez az egész folyamat a Mol csoporton belül, le is tette a cég ezeket a terveket, el is mondták, hogy két-négy év, illetve 5-700 millió dolláros beruházás szükséges ahhoz, hogy teljesen biztosítható legyen az Adria kőolajvezetéken keresztül a dunai, illetve a pozsonyi finomító kőolajellátása. Aztán ezek a tervek egy picit megtorpantak, szerintem a Mol csoport várt arra, hogy majd talán európai uniós vagy magyar állami pénzeket kap. Mikor ezek nem érkeztek meg, és biztosan látszott, hogy nem érkeznek meg, akkor azért a Mol csoport újraindította ezeket a terveket, és ahogy én ezt tudom, ez most is gőzerővel halad. 2025 végére, 2026 első felére a Mol képes lesz arra, hogy teljes mértékben orosz kőolaj nélkül ellássa a két finomítót úgy, hogy teljes kapacitáskihasználtsággal működjön a két egység.

Ami szükséges a Mol csoportnak, hogy egy olyan minőségű kőolajkeveréket alakítson ki a vásárolt tengeri kőolajakból, ami nagyon hasonlít az orosz kőolajmixre. Ehhez elsősorban tartályokra van szükség, illetve egy olyan keverőberendezésre, ami ezekből az olajokból ki tudja keverni azt a mixet, ami nagyon hasonlít az orosz kőolajra. Ennek az az oka, hogy ez az orosz kőolaj az, amire az egész finomító alapvetően konfigurálva van, emellett a mix mellett tud optimálisan működni mind a pozsonyi, mind a százhalombattai finomító. A tervek szerint a tárolókapacitás a Mol százhalombattai finomítója mellett vagy annak a területén lenne, és ez a keverőüzem is ott lenne. A Mol tevékenysége most ezeknek a berendezéseknek a kivitelezésére irányul, ezeket építi a cég. Tehát a Mol készül arra, hogy nem biztos, hogy a jövőben fog kapni orosz kőolajat a Barátság kőolajvezetéken.

Még egy megjegyzést hadd tegyek hozzá.
Úgy tűnik számomra, hogy horvát oldalról is van egy beruházási kötelem. Van egy olyan 100 kilométeres szakasz, ahol vannak még szűk kapacitások, a hírek szerint ez pár tíz vagy esetleg százmillió euróból megoldható, és néhány hónapon belül megvalósítható ez a projekt. Horvát oldalon is kell még mit tenni, de nagyrészt alkalmas a rendszer arra, hogy ellássa a Mol finomítóit tengeri kőolajjal.

Orosz kőolaj nélkül lehet létrehozni ugyanolyan minőségű kőolajat?
.Ezzel a modellel működik a régióban más finomító is. Például a szerbiai Nis, a schwechati finomító, kapja a tengeri kőolajat, és ugyanúgy működik. Nem lenne egyedi az eset, ahogy a Mol finomítói működhetnének a jövőben, hogy a horvátországi Omisaljon keresztül az Adria kőolajvezetéken kapjanak kőolajat.
Engedjük el ezt az embert.
2022 március elején megírta (g7 - kell a link; rákeressek?), hogy itt minden is szuper lesz orosz gáz nélkül.
Fizetett ember.
Ehhez tartsuk magunkat.
 

DTheo

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
1 230
3 498
113
Az a legnagyobb baj, hogy harmadvonalbeli emberek osszák az észt a laikusoknak, a végén meg csodálkoznak, hogy miért nem így van.

Jah, én is csodálkozom.
 

DTheo

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
1 230
3 498
113
Itt a fórumon kb. 1-2 ember van, akire érdemes figyelni, s olyan hsz-t ír, amibe beleremeg(hetne) a föld ebben a témában.
Csak az a baj, hogy feljebb süketek vannak.

Ennek bukás lesz a vége.
 

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
2 107
17 024
113
Itt a fórumon kb. 1-2 ember van, akire érdemes figyelni, s olyan hsz-t ír, amibe beleremeg(hetne) a föld ebben a témában.
Csak az a baj, hogy feljebb süketek vannak.

Ennek bukás lesz a vége.
Már néhány éve lehetett látni a villamos energia ár felugrását a sokszorosára, de úgy látszik a hosszútávú szerződések, megrendelések, távlati (hadviselési) tervek is tovább tolják a gazdaság szekerét a szakadék felé.

Most a médiában az a gazdasági állítás kering mint gólya és gólyaf@s a levegőben, hogy minden OK, a kitiltott orosz energiahordozókat túléljük, de ez nem látszik meg pld a villamosenergia árzuhanásban..

Ilyen árugrást még egy legjobb gazdasági teljesítésű EU-s országot is megfektethet, nem egy máról holnapra , pengeélen táncoló, futottak még szintvonalú gazdaságot... Eddig a költségvetésbe özönlő pénzekből mindenhová jutott, és a hosszú évek alatt kidolgozott, el és visszaosztási rendszert alapjaiban borítja meg az energia árugrás.. és a kezdetben ígéretesnek tűnő EV járgány piacot is ez fekteti meg.. de EU szinten..

Most épp ádáz küzdelmet vívunk, az utolsó helyért, az EU gazdaságban (a románok s@ggét már lassan távcsővel figyelhetjük a horizonton), ebben segít a villamos energia árszint is..

Kíváncsi vagyok, hogy az ész nélküli gazdasági "száguldás" közben a lélekvesztőnk kormányát mikor rántjuk félre, meddig várunk? A szakadék előtt - vagy utána 1 másodperccel..

Igaz a kikerülhetetlen gazdasági válságokat eddig a történelemben mindíg háborúkkal próbálták orvosolni a politikusok.. A Végső megoldás..
 

aamen

Well-Known Member
2015. november 28.
1 492
7 493
113
Ezek nem gatyáznak...
ezt a részt érdemes három felé bontani
1. a power of syberia 1-re, amit 2019-ben már át is adtak azóta is folyik rajta a gáz
2. a power of syberia 2-re, amit már akkoriban is tervezgettek, 2022-ben mindenki azt hitte hogy az azonnal elkezd épülni, ehhez képest idén májusban még mindig arról tárgyaltak hogy ha megépítenék azon mennyiért is folyhatna a gáz oroszországból kínába
3. és az orosz propagandamunkások munkásságára a fene se tudja mikor és hol készült videó kapcsán a csudálatos orosz-kínai kapcsolatok fényezése tárgyában, az első kapavágást megelőzően ugyanis meg is kellene tervezni azt a vezetéket, tervezés tárgyában viszont még csak egy megvalósíthatósági tanulmányról tudni amiből egy talán mongóliát érintő nyomvonal rajzolódik ki, de a mongolokkal se egyezett meg még senki...
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
26 785
94 748
113
Engedjük el ezt az embert.
2022 március elején megírta (g7 - kell a link; rákeressek?), hogy itt minden is szuper lesz orosz gáz nélkül.
Fizetett ember.
Ehhez tartsuk magunkat.
Mki fizetett ember innen vagy onnan és a nézőpontját befolyásolja az üléspontja. De legalább igyekszik adatokkal alátámasztani, amit mond és nem végletesen elfogult.
Azt értem hogyan 22 márciusi cikke igyekezett megfelelni a narratívának, de a mostani interjújában konkrétan, mi az ökörség?

Sztem most próbált árnyaltan több szempontot bemutatva nyilatkozni. Amit én nem értek, ha tengerről igyekszünk majd kiváltani a Barátságot, önállóan vagy bármilyen ukran-orosz-eu kényszer miatt, hogy lesz itt annyi hajó, kikötői kapacitás? A cső kapacitását valszeg a legegyszerűbb áthidalni és úgy tűnik Battán nagyobb mennyiségű tárolással, keverőüzemmel a vége megoldható, ha nem is ideális és költségesebb.
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
26 785
94 748
113
Ukrajna átlépte a vörös vonalat, komoly bajba kerülhet Magyarország

Zelenszkijék a Brüsszeltől kapott mentesség ellenére megtagadták az orosz olaj Barátság vezetéken keresztüli szállítását. A stratégiai tartalékoknak köszönhetően rövid távon ugyan nem, de hosszú távon veszélybe kerülhet Magyarország és Szlovákia kőolajellátása.

Az ukrán lépés annak fényében is érdekes, hogy Kijev Budapesttől és Pozsonytól is jelentős mértékben függ. Júniusban az áramellátáshoz szükséges villamos energia legnagyobb hányadát, 42 százalékát Magyarország szállította Ukrajnába. A környező államokban az arány jóval elmaradt ettől: Szlovákia és Románia 17-17, Lengyelország 16, Moldova 8 százalékot exportált júniusban. Az Ukrenergo közlése szerint északkeleti szomszédunk júniusban napi 30-35 ezer megawattórányi áramot importált ebből az öt országból, 35 600 megawattórás csúccsal. Talán a legmegdöbbentőbb adat, hogy az orosz támadások miatt egyetlen hónap alatt megduplázódott a külföldről vásárolt energia mennyisége, és átlépte a 850 ezer megawattórát, ami több, mint a teljes 2023-as import.

Az áramexport is csak azért működik, mert hazánk része az összekapcsolt európai árampiacnak. A kritikus fontosságú infrastruktúrát érő orosz támadások következtében Ukrajna teljes energiakapacitásának 70 százaléka megsemmisült. Ez még a behozatal mellett is azzal jár, hogy napi 10-12 órára kikapcsolják az áramot, hogy véletlenül se terheljék túl a megmaradt hálózatot. A helyzet a nyári hőségben várhatóan jó ideig fennmarad.
aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzlkMjZkMDhmMWNlNjRiMDJiZDM3MzU1YmEwOTJkZTg1.jpg


Ismeretes, hogy a Mol kész átvenni az orosz kőolaj tulajdonjogát már az orosz–ukrán határon, ami azt jelenti, hogy a saját kockázatára vállalná a tranzitot a Barátság vezetéken keresztül egy olyan szállítási társaság közreműködésével, amelyet az ukrán szankciók nem érintenek. Ezzel azonban ki lenne téve Kijev közvetlen nyomásgyakorlásának. Ha a Mol nem ezt az utat választja, akkor nem marad más lehetőség, mint hogy a volument növeljék a horvát Adria vezetéken keresztül. Ez viszont magasabb szállítási és beszerzési költségeket jelentene: az Adrián keresztül csak a jóval drágább nyugati és arab olajkeverékekhez férhetnénk hozzá, 100 kilométerre vetítve pedig duplaannyi lenne a tranzitdíj, mint a Barátság kőolajvezeték esetében. Emiatt a Mol inkább az előbbi opcióra hajlik. Számolni kell azonban azzal a lehetőséggel is, hogy Kijev más orosz cégekre is szankciót vet ki, ezzel nyomást gyakorolva az európai országokra, hogy minél gyorsabban leváljanak az orosz olajról.

Előfordulhat, hogy a Lukoil kijátssza az ukrán korlátozást, amiben potenciálisan Kazahsztánnak lehet kulcsszerepe az Oroszországgal való együttműködéssel. Ez azt jelentené, hogy Asztana végezné az olajszállításokat. Ez jól bejáratott gyakorlat, orosz beleegyezéssel Kazahsztán már korábban is küldött a Barátság vezeték északi, Ukrajnát elkerülő ágán olajat Lengyelországba és Németországba, nagyjából évi 1,2 millió tonnát. Azonban ha Kijev a kazah olajat sem fogadja el, akkor a Mol kénytelen lesz átterelni a nem Moszkvától származó tranzitot az Adria vezetékre.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzg2MjMzMTdjMzU2ZjQzZTBiMjQ5ZDgzNGU2MGM3Yjgx.jpg



..
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
26 785
94 748
113
Ennél pesszimistább forgatókönyv, hogy nem tudják kipótolni a Lukoil szállításait más orosz vállalatok. Ezzel a keleti szállítmányok nagyobb hányada kiesik, és csupán 2 millió tonna érkezne Ukrajnán keresztül. Az Adria vezetéken lehet növelni az importot, ám ez esetben át kellene hangolni a finomítókat, ugyanis döntően urals olaj feldolgozására alkalmasak.

Az ezen az útvonalon való vezetékes szállítás felpörgetése azt is jelentené, hogy a magyar költségvetésnek le kell mondania arról a különadó-bevételről, amit a brent–urals árkülönbözetre vetettek ki, a magasabb szállítási költségek pedig átgyűrűznének a kiskereskedelmi árakba. A Mol és a horvát vezetéküzemeltető Janaf áprilisban 2024 végéig szóló keretszerződést írt alá, miszerint a magyarországi és a szlovákiai finomítók ellátása céljából a Molnak 2,2 millió tonnányi nyersolajat kell átvennie. Magyarország növelte a Horvátországból érkező importot, azóta ez havi szinten 500 ezer tonnányi olajat tesz ki az Adria vezetéken keresztül.

A legpesszimistább forgatókönyv esetén, ha Ukrajna leállítaná a Barátság vezetéken keresztüli szállítást, nőne az ellátásbiztonsági kockázat, hiszen nyersolaj csak akkor érkezne az Adrián keresztül, ha jelentős beruházásokkal bővítenék a kapacitását. Enélkül a Janaf szerint fel tudnák tornászni a kapacitást évi 14 millió tonnára, de számolni kell a karbantartások miatti leállásokkal és az eltérő tulajdonságú olaj eljuttatásának időigényére, hiszen a Molnak nincs keverőüzeme az omišalji terminálnál. Jelenleg a vezeték elméleti éves kapacitása 10,8 millió tonna, a Százhalombattán működő finomítóé 8,1, a pozsonyié 6,1 millió tonna. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor mind magyar, mind szlovák részről számolni kell a finomítók kapacitásának 20-30 százalékos csökkentésével.

Ez azt is jelentené, hogy az orosz olajról való leválásnak a kitűzött 2027-es dátum előtt kellene megvalósulnia. A Mol legfrissebb stratégiája szerint 2026-tól már technológiai kényszer nélkül lesz képes nem orosz nyersolaj beszerzésére, ekkorra ugyanis befejeződnek a szükséges átalakítások a finomítóiban. Csak akkor lehetne önmagában az Adria vezetékre támaszkodni, ha döntés születne az orosz olajról való leválásról. Ez jóval költségesebb, de az Adrián akár évi
8 millió tonnányi szabad vezetéki kapacitás is lehet, a Lukoil szankcionálásával pedig éves szinten 3,8–4,5 tonnányi olaj eshet ki, így ezt tudná pótolni a horvát vezeték.

A legfrissebb információk szerint Ukrajna nem függeszti fel a Lukoilra kivetett büntetőintézkedéseket, mivel a többi orosz cég továbbra is zavartalanul intézheti az olajtranzitot a Barátság vezetéken. Így szankcionálása az ukránok szerint nem jelent kockázatot sem Szlovákiára, sem Magyarországra. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegramon írt posztjában kikérte magának a fellépésekkel való fenyegetőzést mind magyar, mind szlovák oldalról, mondván, volt két évünk az olajbeszerzés diverzifikálására. Másfelől megágyazott egyfajta nyomásgyakorlásnak is, mivel szerinte „Ukrajna továbbra is megbízható tranzitpont marad minden olyan országnak, amely értékeli a szabadságot és a jogállamiságot”. Ettől az ukránok valószínűleg azt várják, hogy az orosz olajról való leválás újabb lendületet vesz.

Az igazán megdöbbentő a történetben, hogy bár hagyományos szövetségünk, az Európai Unió részéről Magyarország és Szlovákia mentességet kapott, most úgy tűnik, hogy a döntés jogát átvették EU-n kívüli „barátaink”, és Brüsszel egyelőre nem áll ki a tagállamai mellett.

A szerző politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzője.
 

Lupus80

Well-Known Member
2020. december 20.
249
693
93
Ennél pesszimistább forgatókönyv, hogy nem tudják kipótolni a Lukoil szállításait más orosz vállalatok. Ezzel a keleti szállítmányok nagyobb hányada kiesik, és csupán 2 millió tonna érkezne Ukrajnán keresztül. Az Adria vezetéken lehet növelni az importot, ám ez esetben át kellene hangolni a finomítókat, ugyanis döntően urals olaj feldolgozására alkalmasak.

Az ezen az útvonalon való vezetékes szállítás felpörgetése azt is jelentené, hogy a magyar költségvetésnek le kell mondania arról a különadó-bevételről, amit a brent–urals árkülönbözetre vetettek ki, a magasabb szállítási költségek pedig átgyűrűznének a kiskereskedelmi árakba. A Mol és a horvát vezetéküzemeltető Janaf áprilisban 2024 végéig szóló keretszerződést írt alá, miszerint a magyarországi és a szlovákiai finomítók ellátása céljából a Molnak 2,2 millió tonnányi nyersolajat kell átvennie. Magyarország növelte a Horvátországból érkező importot, azóta ez havi szinten 500 ezer tonnányi olajat tesz ki az Adria vezetéken keresztül.

A legpesszimistább forgatókönyv esetén, ha Ukrajna leállítaná a Barátság vezetéken keresztüli szállítást, nőne az ellátásbiztonsági kockázat, hiszen nyersolaj csak akkor érkezne az Adrián keresztül, ha jelentős beruházásokkal bővítenék a kapacitását. Enélkül a Janaf szerint fel tudnák tornászni a kapacitást évi 14 millió tonnára, de számolni kell a karbantartások miatti leállásokkal és az eltérő tulajdonságú olaj eljuttatásának időigényére, hiszen a Molnak nincs keverőüzeme az omišalji terminálnál. Jelenleg a vezeték elméleti éves kapacitása 10,8 millió tonna, a Százhalombattán működő finomítóé 8,1, a pozsonyié 6,1 millió tonna. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor mind magyar, mind szlovák részről számolni kell a finomítók kapacitásának 20-30 százalékos csökkentésével.

Ez azt is jelentené, hogy az orosz olajról való leválásnak a kitűzött 2027-es dátum előtt kellene megvalósulnia. A Mol legfrissebb stratégiája szerint 2026-tól már technológiai kényszer nélkül lesz képes nem orosz nyersolaj beszerzésére, ekkorra ugyanis befejeződnek a szükséges átalakítások a finomítóiban. Csak akkor lehetne önmagában az Adria vezetékre támaszkodni, ha döntés születne az orosz olajról való leválásról. Ez jóval költségesebb, de az Adrián akár évi
8 millió tonnányi szabad vezetéki kapacitás is lehet, a Lukoil szankcionálásával pedig éves szinten 3,8–4,5 tonnányi olaj eshet ki, így ezt tudná pótolni a horvát vezeték.

A legfrissebb információk szerint Ukrajna nem függeszti fel a Lukoilra kivetett büntetőintézkedéseket, mivel a többi orosz cég továbbra is zavartalanul intézheti az olajtranzitot a Barátság vezetéken. Így szankcionálása az ukránok szerint nem jelent kockázatot sem Szlovákiára, sem Magyarországra. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegramon írt posztjában kikérte magának a fellépésekkel való fenyegetőzést mind magyar, mind szlovák oldalról, mondván, volt két évünk az olajbeszerzés diverzifikálására. Másfelől megágyazott egyfajta nyomásgyakorlásnak is, mivel szerinte „Ukrajna továbbra is megbízható tranzitpont marad minden olyan országnak, amely értékeli a szabadságot és a jogállamiságot”. Ettől az ukránok valószínűleg azt várják, hogy az orosz olajról való leválás újabb lendületet vesz.

Az igazán megdöbbentő a történetben, hogy bár hagyományos szövetségünk, az Európai Unió részéről Magyarország és Szlovákia mentességet kapott, most úgy tűnik, hogy a döntés jogát átvették EU-n kívüli „barátaink”, és Brüsszel egyelőre nem áll ki a tagállamai mellett.

A szerző politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzője.
2026ra átalakulás, aha, persze, ja
Annak eléréséhez már mindennek meg kellene lennie elviekben(tervek).
Még a tervek tenderei sincsenek elindítva...
 

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
2 107
17 024
113
Ukrajna átlépte a vörös vonalat, komoly bajba kerülhet Magyarország

Zelenszkijék a Brüsszeltől kapott mentesség ellenére megtagadták az orosz olaj Barátság vezetéken keresztüli szállítását. A stratégiai tartalékoknak köszönhetően rövid távon ugyan nem, de hosszú távon veszélybe kerülhet Magyarország és Szlovákia kőolajellátása.

Az ukrán lépés annak fényében is érdekes, hogy Kijev Budapesttől és Pozsonytól is jelentős mértékben függ. Júniusban az áramellátáshoz szükséges villamos energia legnagyobb hányadát, 42 százalékát Magyarország szállította Ukrajnába. A környező államokban az arány jóval elmaradt ettől: Szlovákia és Románia 17-17, Lengyelország 16, Moldova 8 százalékot exportált júniusban. Az Ukrenergo közlése szerint északkeleti szomszédunk júniusban napi 30-35 ezer megawattórányi áramot importált ebből az öt országból, 35 600 megawattórás csúccsal. Talán a legmegdöbbentőbb adat, hogy az orosz támadások miatt egyetlen hónap alatt megduplázódott a külföldről vásárolt energia mennyisége, és átlépte a 850 ezer megawattórát, ami több, mint a teljes 2023-as import.

Az áramexport is csak azért működik, mert hazánk része az összekapcsolt európai árampiacnak. A kritikus fontosságú infrastruktúrát érő orosz támadások következtében Ukrajna teljes energiakapacitásának 70 százaléka megsemmisült. Ez még a behozatal mellett is azzal jár, hogy napi 10-12 órára kikapcsolják az áramot, hogy véletlenül se terheljék túl a megmaradt hálózatot. A helyzet a nyári hőségben várhatóan jó ideig fennmarad.
aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzlkMjZkMDhmMWNlNjRiMDJiZDM3MzU1YmEwOTJkZTg1.jpg


Ismeretes, hogy a Mol kész átvenni az orosz kőolaj tulajdonjogát már az orosz–ukrán határon, ami azt jelenti, hogy a saját kockázatára vállalná a tranzitot a Barátság vezetéken keresztül egy olyan szállítási társaság közreműködésével, amelyet az ukrán szankciók nem érintenek. Ezzel azonban ki lenne téve Kijev közvetlen nyomásgyakorlásának. Ha a Mol nem ezt az utat választja, akkor nem marad más lehetőség, mint hogy a volument növeljék a horvát Adria vezetéken keresztül. Ez viszont magasabb szállítási és beszerzési költségeket jelentene: az Adrián keresztül csak a jóval drágább nyugati és arab olajkeverékekhez férhetnénk hozzá, 100 kilométerre vetítve pedig duplaannyi lenne a tranzitdíj, mint a Barátság kőolajvezeték esetében. Emiatt a Mol inkább az előbbi opcióra hajlik. Számolni kell azonban azzal a lehetőséggel is, hogy Kijev más orosz cégekre is szankciót vet ki, ezzel nyomást gyakorolva az európai országokra, hogy minél gyorsabban leváljanak az orosz olajról.

Előfordulhat, hogy a Lukoil kijátssza az ukrán korlátozást, amiben potenciálisan Kazahsztánnak lehet kulcsszerepe az Oroszországgal való együttműködéssel. Ez azt jelentené, hogy Asztana végezné az olajszállításokat. Ez jól bejáratott gyakorlat, orosz beleegyezéssel Kazahsztán már korábban is küldött a Barátság vezeték északi, Ukrajnát elkerülő ágán olajat Lengyelországba és Németországba, nagyjából évi 1,2 millió tonnát. Azonban ha Kijev a kazah olajat sem fogadja el, akkor a Mol kénytelen lesz átterelni a nem Moszkvától származó tranzitot az Adria vezetékre.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzg2MjMzMTdjMzU2ZjQzZTBiMjQ5ZDgzNGU2MGM3Yjgx.jpg



..

Ennél pesszimistább forgatókönyv, hogy nem tudják kipótolni a Lukoil szállításait más orosz vállalatok. Ezzel a keleti szállítmányok nagyobb hányada kiesik, és csupán 2 millió tonna érkezne Ukrajnán keresztül. Az Adria vezetéken lehet növelni az importot, ám ez esetben át kellene hangolni a finomítókat, ugyanis döntően urals olaj feldolgozására alkalmasak.

Az ezen az útvonalon való vezetékes szállítás felpörgetése azt is jelentené, hogy a magyar költségvetésnek le kell mondania arról a különadó-bevételről, amit a brent–urals árkülönbözetre vetettek ki, a magasabb szállítási költségek pedig átgyűrűznének a kiskereskedelmi árakba. A Mol és a horvát vezetéküzemeltető Janaf áprilisban 2024 végéig szóló keretszerződést írt alá, miszerint a magyarországi és a szlovákiai finomítók ellátása céljából a Molnak 2,2 millió tonnányi nyersolajat kell átvennie. Magyarország növelte a Horvátországból érkező importot, azóta ez havi szinten 500 ezer tonnányi olajat tesz ki az Adria vezetéken keresztül.

A legpesszimistább forgatókönyv esetén, ha Ukrajna leállítaná a Barátság vezetéken keresztüli szállítást, nőne az ellátásbiztonsági kockázat, hiszen nyersolaj csak akkor érkezne az Adrián keresztül, ha jelentős beruházásokkal bővítenék a kapacitását. Enélkül a Janaf szerint fel tudnák tornászni a kapacitást évi 14 millió tonnára, de számolni kell a karbantartások miatti leállásokkal és az eltérő tulajdonságú olaj eljuttatásának időigényére, hiszen a Molnak nincs keverőüzeme az omišalji terminálnál. Jelenleg a vezeték elméleti éves kapacitása 10,8 millió tonna, a Százhalombattán működő finomítóé 8,1, a pozsonyié 6,1 millió tonna. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor mind magyar, mind szlovák részről számolni kell a finomítók kapacitásának 20-30 százalékos csökkentésével.

Ez azt is jelentené, hogy az orosz olajról való leválásnak a kitűzött 2027-es dátum előtt kellene megvalósulnia. A Mol legfrissebb stratégiája szerint 2026-tól már technológiai kényszer nélkül lesz képes nem orosz nyersolaj beszerzésére, ekkorra ugyanis befejeződnek a szükséges átalakítások a finomítóiban. Csak akkor lehetne önmagában az Adria vezetékre támaszkodni, ha döntés születne az orosz olajról való leválásról. Ez jóval költségesebb, de az Adrián akár évi
8 millió tonnányi szabad vezetéki kapacitás is lehet, a Lukoil szankcionálásával pedig éves szinten 3,8–4,5 tonnányi olaj eshet ki, így ezt tudná pótolni a horvát vezeték.

A legfrissebb információk szerint Ukrajna nem függeszti fel a Lukoilra kivetett büntetőintézkedéseket, mivel a többi orosz cég továbbra is zavartalanul intézheti az olajtranzitot a Barátság vezetéken. Így szankcionálása az ukránok szerint nem jelent kockázatot sem Szlovákiára, sem Magyarországra. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegramon írt posztjában kikérte magának a fellépésekkel való fenyegetőzést mind magyar, mind szlovák oldalról, mondván, volt két évünk az olajbeszerzés diverzifikálására. Másfelől megágyazott egyfajta nyomásgyakorlásnak is, mivel szerinte „Ukrajna továbbra is megbízható tranzitpont marad minden olyan országnak, amely értékeli a szabadságot és a jogállamiságot”. Ettől az ukránok valószínűleg azt várják, hogy az orosz olajról való leválás újabb lendületet vesz.

Az igazán megdöbbentő a történetben, hogy bár hagyományos szövetségünk, az Európai Unió részéről Magyarország és Szlovákia mentességet kapott, most úgy tűnik, hogy a döntés jogát átvették EU-n kívüli „barátaink”, és Brüsszel egyelőre nem áll ki a tagállamai mellett.

A szerző politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzője.

Az ukrán áramexport témakörhöz:

Ukrajna jelenlegi villamosenergia import igénye a környező országok energia felhasználásához képest most még csekélyek, 2024 első félévi ország szerinti adatok:

Magyarország 4 957 GWh
Lengyelország 18 215 GWh
Szlovákia 2 417 GWh
Románia 6 575 Gwh

Ukrán import áramigény : 1 664 GWh amiből Magyarország adott 697 GWh-át.

Ebből is látszik hogy a magyar belső fogyasztásnak a 14 %-ának megfelelő mennyiséget kellett kötelezően kisegélyezni Ukrajnába. Látható hogy ha "normális" termelő egységeink vannak (ami állandóan működőképes) és hozzá megfelelő hálózatunk van, ez a mennyiség nem lenne szabad h gondot okozzon hálózatilag és pénzügyileg..

Ezzel csak egy gond van, hogy most erőmű híján - ennek túlnyomó részét drága importból kell fedezni.

A napelemekkel az a gond, hogy hiába exportálunk déltájban ebből az termelésből pár órányit, max pár 100 MW teljesítménnyel -ha pont dél körül a túltermelés miatt amúgy is 0 , vagy ha pech negatív ennek a nemzetközi Euróban mért ára.
Még Zseli tarthatja ekkor a markát hogy mi tartozunk Neki azért mert "megvette" a negatív árú, napos áramunkat.

Mivel ez kötelező feladat a NATO- (EU) felöl ezért nem is érdemes azon gondodni, hogy a segélyes áramexportot végrehajsuk e vagy sem, mi csak kifele küdhetünk figyelmeztetést hogy ha igy folytatjuk, felborulunk áramügyileg (és következménye képp gazdaságilag),

A kőolaj témakörhöz:

Mivel egy jól nevelt és engedelmeskedő, kordában tartott proxi ország felöl jön döntő részben az ellátásunk (átviteli hálózat) , ebben az esetben is a proxi irányítójának kell címezni a gondjainkat , mert a proxi más szóra nem hallgathat ha jót akar magának.
 

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
2 107
17 024
113
Az egy hűtőtorony, nem fog semmi elpukkanni:
47.5215933903876, 34.56882528264229
Érdekes, hogy a médiákban és a nép körében még mindíg él az nézet, hogy egy atomerőmű súlyos meghibásodása az (atom)robbanáshoz vezethet... ezért ezt kihasználva, állandóan atomellenesen ezzel hisztiztetik a tömeget. Rendszeresen tolják a médiákban az ezzel kapcsolatos katasztrofákról szóló (katasztrofális) médiacikkeket.. A legrosszabb, ami ott történhet, beolvad a mag, földbe süllyed, és ott is marad akár sok évezredekig, és azt néhány négyzetkilométer területen kerülni kell..

A természetben évmilliárdokig üzemeltek az uránérc telepekben ilyen, természetes atomreaktorok - több helyen is, mégsem mentek ki a környezetvédők a bányába tüntetni hogy fejezzék be a tevékenységüket..

Csernobil az azért volt veszélyes, mert az égő grafit moderátor anyag még szét is terítette széles körzetben a radioaktív izotópokat.

Azt kellene tudatosítani már a tömegekben, hogy egy atomerőmű annyira "lájtos" üzemanyaggal működik, hogy azt a legnagyobb rosszindulattal sem lehet atombombává változtatni..

Ez egyszerűsítve olyan mint a helyenként tömény alkoholhoz szoktatott gépkocsikba (Brazilia bioetanol cukornádból) , a változatosság kedvéért tömény helyett pld sört tankolnának.. Ez addig menne míg a karburátorból az alkohol ki nem fogy..
 

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
2 107
17 024
113
Már néhány éve lehetett látni a villamos energia ár felugrását a sokszorosára, de úgy látszik a hosszútávú szerződések, megrendelések, távlati (hadviselési) tervek is tovább tolják a gazdaság szekerét a szakadék felé.

Most a médiában az a gazdasági állítás kering mint gólya és gólyaf@s a levegőben, hogy minden OK, a kitiltott orosz energiahordozókat túléljük, de ez nem látszik meg pld a villamosenergia árzuhanásban..

Ilyen árugrást még egy legjobb gazdasági teljesítésű EU-s országot is megfektethet, nem egy máról holnapra , pengeélen táncoló, futottak még szintvonalú gazdaságot... Eddig a költségvetésbe özönlő pénzekből mindenhová jutott, és a hosszú évek alatt kidolgozott, el és visszaosztási rendszert alapjaiban borítja meg az energia árugrás.. és a kezdetben ígéretesnek tűnő EV járgány piacot is ez fekteti meg.. de EU szinten..

Most épp ádáz küzdelmet vívunk, az utolsó helyért, az EU gazdaságban (a románok s@ggét már lassan távcsővel figyelhetjük a horizonton), ebben segít a villamos energia árszint is..

Kíváncsi vagyok, hogy az ész nélküli gazdasági "száguldás" közben a lélekvesztőnk kormányát mikor rántjuk félre, meddig várunk? A szakadék előtt - vagy utána 1 másodperccel..

Igaz a kikerülhetetlen gazdasági válságokat eddig a történelemben mindíg háborúkkal próbálták orvosolni a politikusok.. A Végső megoldás..
Az áramár felugrásával kapcsolatosan egy lengyel gazdasági lap írt most egy figyelemfelkeltő anyagot:

" Polska ma najdroższy prąd w Europie. Przemysł podnosi alarm. "To grozi katastrofą" "​

Lengyelországban a legdrágább az áram Európában. Az ipar riadót fúj. "Ez katasztrófával fenyeget".


A lényeg belőle:

"A lengyelországi nagykereskedelmi energiaárak a legmagasabbak között vannak Európában. Ennek következtében üzletágunk már nem versenyképes. Ez sújtja a lengyel ipart, és kihat az egész gazdaságra. Az ipar képviselői a miniszterelnökhöz fordultak. - Katasztrófa fenyeget bennünket, figyelmeztetnek a lengyel gazdasági szakértők.
Lengyelország jelenleg szégyenletes módon az európai országok listájának élén áll az energiaárak tekintetében. A Polityka Insight szerint az idei év hét hónapja után a lengyelországi villamos energia nagykereskedelmi átlagára 90 euró/MWh volt. Ennél magasabb árakat ebben az időszakban csak Írországban (98,68 euró/MWh) és Olaszországban (95-98 euró/MWh) mértek. A spektrum másik végén a norvégiai és svédországi árak álltak, ezekben az országokban a nagykereskedelmi energiaárak júliusban átlagosan 32 és 39 euró között voltak. "

Komment:
Hmm még nem is látták a magyar, 992 Euro / MWh-ás árcsúcsot júliusban..
Láthatjátok, hogy ezért állították le a norvégok a következő DC nagyfeszültségű kábelük építését EU-felé, mert akkor onnan kiszökik az olcsó villany az EU-ba. és helyette az áremelkedés gyűrűzik be a most dőzsiben élő norvégok közé, és kezdhetik ők s kikukázni az olcsó EV autózást (és a jólétet)


"Az atomenergiával és megújuló energiaforrásokkal rendelkező országokban az árak alacsonyak.

Miért sokkal alacsonyabbak az energiaárak más európai országokban, mint Lengyelországban? A kérdés megválaszolásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni az energiamixet.

- Olaszországban az árak főként azért magasak, mert az ország energiarendszere 45 százalékban gázüzemanyagon alapul - magyarázza Robert Tomaszewski, a Polityka Insight energiaosztályának vezetője. Hozzáteszi, hogy a skandináv országokban a nagykereskedelmi energiaárak azért alacsonyak, mert a villamos energiát főként vízerőművek szolgáltatják.

Hasonló a helyzet Spanyolországban is, ahol az ország energiamixének 70 százalékát az atomenergia és a megújuló energiaforrások teszik ki. Franciaországban viszont, ahol júliusban egy megawattórát átlagosan 47 euróért lehetett megvásárolni, az alacsony ár annak köszönhető, hogy számos atomreaktor karbantartási leállásából visszatértek, ami biztosítja Franciaország vezető európai energiaexportőr pozícióját - mutat rá.

Lengyelországban az egyik legmagasabb az energia árfolyama az EU-ban.. se atom se vizierőmű..

Hogyan viszonyul Lengyelország ehhez a háttérhez? A Polityka Insight adatai szerint csak júliusban a nagykereskedelmi villamosenergia-árak 109 eurót tettek ki MWh-nként, és 6 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban, ugyanakkor több mint kétszer olyan magasak, mint például Franciaországban.

Jelenleg Lengyelországban a nagykereskedelmi energiaárak még mindig csaknem kétszer olyan alacsonyak, mint a 2022-es válságévben, amikor 1 MWh-ért átlagosan 166 eurót kellett fizetni, szemben a 2021-es szinttel, amikor 1 MWh átlagára Lengyelországban 87 euróba került."

Az ipar a miniszterelnökhöz fordul. A problémák egyre nagyobbak :

A magas energiaárak problémája a gazdaság számos ágazatát érinti. Az ipar azonban a legélesebben érzi. Többek között emiatt is egyre több külföldi vállalat zárja be a lengyelországi termelést, és költözik olcsóbb helyekre. Az utóbbi időben valóságos exodus zajlik, amely gyakran elbocsátásokkal jár.

A lengyelországi minimálbér ugrásszerű növekedése sem elhanyagolható. A minimálbér 2024. január 1-jén bruttó 4242 zlotyra, július 1-jén pedig bruttó 4300 zlotyra emelkedett, ami 700 zlotyval több, mint a 2023. július 1-jei összeg (bruttó 3600 zloty). A termelőüzemeket ezért áthelyezik.

A lengyel ipar fizetni fog a CO2 kibocsátásért

Beszélgetőpartnerünk más fenyegető veszélyekre is emlékeztet. Ezek közül a legfontosabb, hogy 2026 és 2034 között az EU fokozatosan leállítja az ETS keretében történő ingyenes CO2-kibocsátási egységek kiadását (az EU ETS az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szolgáló eszköz - a szerk. megjegyzése).

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a lengyel ipar ettől az időponttól kezdve fizetni fog a kibocsátásért. Krzysztof Bolesta, az éghajlatvédelmi miniszterhelyettes nemrég beszélt erről a money.pl-nek adott interjújában. Emlékeztetett arra, hogy az EU ETS-t úgy tervezték meg, hogy az ingyenes kibocsátási egységek a 2030-as évek végén fokozatosan megszűnnek. Idővel tehát nem lehet majd egyszerűen megvásárolni őket a piacon. Így például a cementgyárak egyetlen tonna CO2-t sem bocsáthatnak majd ki, különben büntetést fizetnek.

Az energiaárak tovább fognak emelkedni.
Ez még nem a problémák vége

Piotr Soroczyński, a Lengyel Kereskedelmi Kamara (KIG) vezető közgazdásza szintén nem kételkedik abban, hogy a lengyel vállalatokra nagy problémák várnak. Az ok?

Energiamixünk még mindig főként a szénre épül, és kevés jel utal arra, hogy ez egyhamar változni fog. Ez azt jelenti, hogy az energiaárak tovább fognak emelkedni" - hangsúlyozza.

Szerinte ezzel még nem érnek véget a problémáink. - Eljönnek azok az idők, amikor a vásárlók, nem fognak olyan árukat vagy szolgáltatásokat vásárolni, amelyeket nem környezetbarát módon állítanak elő. Az olcsóbb vagy a tisztább energiával előállított árukat fogják választani. Ennek az lehet az eredménye, hogy problémáink lehetnek az áruink eladásával, mert nem fogjuk tudni bizonyítani, hogy azokat károsanyag-kibocsátás nélkül állították elő - véli Soroczynski.

Véleménye szerint ennek van még egy fontos eleme. A közeljövőben a bankok leállítják a kibocsátásra kerülő beruházások finanszírozását.

Elmondható tehát, hogy a katasztrófa felé vezető gyorsított pályán vagyunk. Ráadásul Lengyelország még mindig le van maradva energiaügyekben Európához képest. Lengyelországban évek óta beszélnek az atom építéséről, de kevés történt e tekintetben. Mind az előző, mind a jelenlegi kormánynak, úgy érzem, fogalma sincs erről" - mondja a KIG szakértője.

Soroczyński hozzáteszi, hogy jelenleg csak annyit tudunk biztosan, hogy az atomerőmű építésének megvalósítása még néhány évet biztosan késni fog.

Ha azonban az iparunk elkezd lejtőre kerülni, akkor nem lesz szükségünk többé atomerőműre - zárja gondolatait. "

Vajon a hasonló helyzetbe lévő országunk (30 % feletti import ) esetében mikor jelennek meg ezzel kapcsolatos elemzések? Itt is 20 évet késett az atomerőmű építkezés , nálunk sincs vizierőmű, + tárolós vizierőmű, a helyzeten nem segített a naponta pár órán keresztül működő napelempark dömping..