U.S. Marine Lt. Col. J.T. “Tank” Ryan, Marine Fighter Attack Training Squadron 501 detachment commander and F-35 pilot, delivers the first Marine Corps F-35C Lightning II carrier variant to Navy Attack Fighter Squadron 101 on Eglin Air Force Base, Fla., Jan. 13, 2015. Ryan flew the aircraft from the Lockheed Martin plant, Fort Worth, Texas, as the first of five Marine Corps F-35C model aircraft to be delivered to the VFA-101. The F-35C model brings 25 percent more range and a bigger weapons bay. It also allows the Marine Corps to fly aboard Navy aircraft carriers, which continues an effective and long-standing tactical air integration program between the Navy and Marine Corps. (U.S. Air Force photo/Staff Sgt. Marleah Robertson)
F-35 Lightning II (Lockheed Martin)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
- Címkék
- cf-35a joint strike fighter jsf x-35
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
U.S. Marine Lt. Col. J.T. “Tank” Ryan, Marine Fighter Attack Training Squadron 501 detachment commander and F-35 pilot, delivers the first Marine Corps F-35C Lightning II carrier variant to Navy Attack Fighter Squadron 101 on Eglin Air Force Base, Fla., Jan. 13, 2015. Ryan flew the aircraft from the Lockheed Martin plant, Fort Worth, Texas, as the first of five Marine Corps F-35C model aircraft to be delivered to the VFA-101. The F-35C model brings 25 percent more range and a bigger weapons bay. It also allows the Marine Corps to fly aboard Navy aircraft carriers, which continues an effective and long-standing tactical air integration program between the Navy and Marine Corps. (U.S. Air Force photo/Staff Sgt. Marleah Robertson)
Problémák az F-35-tel. A hírek szerint 35 különböző hibáról van szó, pl adatkapcsolati problémák, nem látja rendesen a beérkező rakétákat, a gépágyúja nem tud lőni, stb. A frissítette 3F szoftvere 2017-re lesz kész, de csak 2018 végére kerül fel minden gépre (nem tudom mi a franc tart 1-2 évig egy sziftverfrissítésben).
http://www.fool.com/investing/general/2015/02/07/bad-news-for-lockheeds-f-35-stealth-fighter-this-w.aspx
http://www.fool.com/investing/general/2015/02/07/bad-news-for-lockheeds-f-35-stealth-fighter-this-w.aspx
Azért ez nem egy Android app. Ki tudja, hány száz ezer, vagy millió sort kell újraírni, átírni, aztán az egészet piszok alaposan letesztelni számítógépen majd a valóságban. Mára lassan kezd ez lenni a vadászgép tervezés legmelósabb része.
Gondolom 2017-ig csak megírják meg letesztelik stb, de ha nem akkor 2018-ra, nem ezen vagyok felakadva, mert tényleg sokat kell kódolni a modern rendszereknél. Lényeg, hogy valamikor meglesz a szoft készen, letesztelten, stb. Ettől a ponttól mi a szar tart 1-2 évig feltenni a gépekre?
Azért ez nem copy-paste. Sok az érzékeny szenzor a gépben azokat meg kalibrálni és tesztelni kell mindenféle körülmények között. (Hőmérséklet, páratartalom, légnyomás, gyorsulás stb.) Ha pedig hibát is találnak akkor a hibakeresés nagyon elhúzódhat.
Ha minden felszállásnál minden szenzort kalibrálni kell, mert mindig eltér a páratartalom meg a hőmérséklet, akkor rég el van cseszve. Amúgy sem tudsz minden páratartalom-erőhatás-hőmérséklet-légnyomás kombinációt letesztelni. Azért elvárnám egy érzékelőtől, hogy működjön rendesen (magát kalibrálja) és ne a beállításaival menjen el az idő nagy része. A gépek pedig sorozatgyártottak, elméletileg ugyanaz a gép klónozva. Akkor meg ugyanaz a szoft kell rajta működjön. A szoft tesztelése meg még azelőtt meg kell legyen, hogy feltennék a gépekre (kivéve a tesztgépet). Amikor kész a végleges, akkor viszont tényleg csak egy copy-paste kellene legyen.
Ez így is van a végén, csak mire megírnak egy több-százezer vagy egy-két milla soros szoftvert, az eltart egy "kis" ideig, és letesztelni minden elképzelhető körülmény között az megint nem egy-két hónap, hanem tesztrepülések sorozatát jelenti. A kalibráció az persze a tesztgépekre vonatkozik. Ha minden oké - elsőre - akkor mehet a sokszorosítás és feltöltés a gépek rendszereire, de ha kiderül valami hiba a tesztek során, akkor sokkal tovább tart a hibát megtalálni egy ilyen hatalmas programban, mint kijavítani azt (és persze ekkor teszt újra indul).
Biztos működne így is, csak akkor nem lenne kihasználva a gép maximálisan. Egy sorozat-gyártott autó nullkilométeres motorjai között 4-5% teljesítménykülönbség van. Ez pedig jóval összetettebb annál, így komolyabb beállítások és tesztek kellenek mielőtt "kiengednék az utcára". A gép saját jellemzői nem másolhatóak. Azokat az adatbázisokat egyenként kell létrehozni a nagyobb pontosság érdekében. Automata kalibráció megoldható, de azt akkor is vissza kell tesztelni hiteles műszerekkel ez pedig körülményes és időigényes folyamat.
Lehet hogy régen elég volt csak a tesztgépekre optimalizálni a szoftvert, de ma már ennyi szenzor mellett az az út nem járható.
Lehet hogy régen elég volt csak a tesztgépekre optimalizálni a szoftvert, de ma már ennyi szenzor mellett az az út nem járható.
"Elvileg a raptorok szoftvere 5 millió sor körül van."
Ha jól emlékszem, az F-35 rekorder, pár éve tartott 12-13 millió sornál a program. Azóta gondolom csak még több lett. Ha hiba van, találd meg. Biztosan tudják, hogy hol keressék, de akkor is.
Még valami. Nem vagyok programozó, legalapabb szinten értek csak gépekhez, de a cégünk tavaly januárban kezdett el használni egy vadonatúj számlázó programot, amit más cégek mellett rendeltek meg, elvileg nagyjából nulláról kezdték fejleszteni. Hát, bőven nem volt, és most sem tökéletes, hogy enyhén fogalmazzak. A vezető programozóval volt is pár érdekes beszélgetésünk. Azt mondta, hogy azzal szopnak, hogy megjavítanak egy hibát, de azonnal jelentkezik egy új, amit a javítás okoz. Ez persze nem összevethető egy olyan szoftverrel, mint az F-35-ösé, de talán vannak hasonlóságok.
A fejlesztők megírták 10 év alatt a vezérlő szoftvert, minden összefügg mindennel. Találnak egy hibát, nagy nehezen megvan a millió sorok között, pl hogy x ezer méteren, y fordulón,z külső szél, hőmérsékletet, nyomás, stb mellett a gépágyú célzórendszere miért hord félre 2 métert. Ok. Kijavítják, de ezzel együtt az ezzel összefüggő többi program is változhat, és már is robban a következő hiba. És stb. Jó lenne hallani egy profi programozó véleményét, hogy erre mennyi lehet az esély, ha megtörténik egy ilyen, akkor kb menyi idő alatt lehetséges "elvileg" hibátlanra csiszolni a programot, persze összetettség, pénz, állomány körülbelüli ismeretével.
" Azért elvárnám egy érzékelőtől, hogy működjön rendesen (magát kalibrálja)"
Itt a lényeg. "magát kalibrálja" Na de mi miatt tudja magát az az érzékelő önmagát kalibrálni? Mi kalibrálja be? Lényegében egy számítógépes szoftver. Egy kegyetlenül összetett OP rendszer egy része. Ha hiba van benne? A gond az, hogy ha belenyúlsz egy ilyen programba, muszáj vagy az egészet újra letesztelni, mert nem tudhatod, hogy a beavatkozásod milyen nem várt meglepetéseket okozhat.
Ha jól emlékszem, az F-35 rekorder, pár éve tartott 12-13 millió sornál a program. Azóta gondolom csak még több lett. Ha hiba van, találd meg. Biztosan tudják, hogy hol keressék, de akkor is.
Még valami. Nem vagyok programozó, legalapabb szinten értek csak gépekhez, de a cégünk tavaly januárban kezdett el használni egy vadonatúj számlázó programot, amit más cégek mellett rendeltek meg, elvileg nagyjából nulláról kezdték fejleszteni. Hát, bőven nem volt, és most sem tökéletes, hogy enyhén fogalmazzak. A vezető programozóval volt is pár érdekes beszélgetésünk. Azt mondta, hogy azzal szopnak, hogy megjavítanak egy hibát, de azonnal jelentkezik egy új, amit a javítás okoz. Ez persze nem összevethető egy olyan szoftverrel, mint az F-35-ösé, de talán vannak hasonlóságok.
A fejlesztők megírták 10 év alatt a vezérlő szoftvert, minden összefügg mindennel. Találnak egy hibát, nagy nehezen megvan a millió sorok között, pl hogy x ezer méteren, y fordulón,z külső szél, hőmérsékletet, nyomás, stb mellett a gépágyú célzórendszere miért hord félre 2 métert. Ok. Kijavítják, de ezzel együtt az ezzel összefüggő többi program is változhat, és már is robban a következő hiba. És stb. Jó lenne hallani egy profi programozó véleményét, hogy erre mennyi lehet az esély, ha megtörténik egy ilyen, akkor kb menyi idő alatt lehetséges "elvileg" hibátlanra csiszolni a programot, persze összetettség, pénz, állomány körülbelüli ismeretével.
" Azért elvárnám egy érzékelőtől, hogy működjön rendesen (magát kalibrálja)"
Itt a lényeg. "magát kalibrálja" Na de mi miatt tudja magát az az érzékelő önmagát kalibrálni? Mi kalibrálja be? Lényegében egy számítógépes szoftver. Egy kegyetlenül összetett OP rendszer egy része. Ha hiba van benne? A gond az, hogy ha belenyúlsz egy ilyen programba, muszáj vagy az egészet újra letesztelni, mert nem tudhatod, hogy a beavatkozásod milyen nem várt meglepetéseket okozhat.
arbalest én nem azon voltam felakadva, hogy mikorra lesz kész a szoft, hanem azon hogyha megvan a "végleges" akkor miért tart évekig feltenni az egyforma gépekre.
Nem programozásból élek, de azért van valamennyi rálátásom meg előéletem a témában. Ez nem egy darab nagy program, hanem sok sok alprogramból álló rendszer. Sokkal egyszerűbb így megírni is, átlátni is, hibakeresni is. Szóval ha van neked egy gépágyús alprogramod, akkor egy hiba esetén az input, output részeit meg a működését kell nézd, de olyan másik alprogramot nem kell vizsgálj emiatt, amivel nincs se az input sem az output oldalon összeköttetésben. Minden hibáért nem kell átnézni az egészet, és az egyik alprogram fejlesztője lehet ha soha nem is találkozik a másik alprogram fejlesztőjével.
A szoft hossza elsőre soknak tűnik, de egy tízmillió sor hosszúságú és átlagosan 100 karakter/sor nagyságú szoftver durván 1Gbyte. Tudom, hogy ennek működnie kell tökéletesen, de úgysem fog tökéletesen működni, mert hibátlan program nincs és nem is lesz, de más repülőkre is sikerült megírni a szoftot legyen az egy Gripen vagy egy A-380-as, és a civil szférában rengeteg minimum ekkora méretű szoftvert írnak és használnak , szóval kicsit sem különleges a többmillió soros kód.
Nem programozásból élek, de azért van valamennyi rálátásom meg előéletem a témában. Ez nem egy darab nagy program, hanem sok sok alprogramból álló rendszer. Sokkal egyszerűbb így megírni is, átlátni is, hibakeresni is. Szóval ha van neked egy gépágyús alprogramod, akkor egy hiba esetén az input, output részeit meg a működését kell nézd, de olyan másik alprogramot nem kell vizsgálj emiatt, amivel nincs se az input sem az output oldalon összeköttetésben. Minden hibáért nem kell átnézni az egészet, és az egyik alprogram fejlesztője lehet ha soha nem is találkozik a másik alprogram fejlesztőjével.
A szoft hossza elsőre soknak tűnik, de egy tízmillió sor hosszúságú és átlagosan 100 karakter/sor nagyságú szoftver durván 1Gbyte. Tudom, hogy ennek működnie kell tökéletesen, de úgysem fog tökéletesen működni, mert hibátlan program nincs és nem is lesz, de más repülőkre is sikerült megírni a szoftot legyen az egy Gripen vagy egy A-380-as, és a civil szférában rengeteg minimum ekkora méretű szoftvert írnak és használnak , szóval kicsit sem különleges a többmillió soros kód.
M
molnibalage
Guest
Ki mondta, hogy megvan a végleges...?
Meddig tart egy szoftver fejlesztése? Ez olyan, mint a cikkírás vagy bármi fejlesztése. Ameddig akarod, de egy adott pont után ki kell adni valamit. A vicc szerint egy fejlesztés soha nincs "kész" csak valamikor abba kell már hagyni.
Az első Girpen A szoftver mikor készült el? '90-es évek eleje. Ezzel már repülhetett a gép, de szó sem volt combat ready állapotról. No és a magyar Gripenek mikor kaptak egy hatalmas frissítést? Pár éve. Pedig a Gripen komplexitása sehol nincs az F-35-höz képest... Igen, fegyverintegráció és teljesen új avionika is jött, de akkor is. Ezen felül F-35-ból három eltérő változat van, és abból kettőnél a gépágyú még csak nem is azonos helyen van...
A másik tényező az, hogy a jenkik sokszor feleslegesen gyúrnak a félelmetesen fejlett és tökéletesre. Félelmetes pénzeket ölnek bele minimális előnyök biztosításába is. Mondjuk ez az oroszra is igaz helyenként, mert a TVC-s hajtóműnek szerintem semmi értelme. Harcászati értelemben olyan minimális előnyt bizotosít, hogy a rendszer fenntartása ilyen hajtóműves gépeknél irreálisan sokba kerül, ár/érték aránya a béka segge alatt van.
Vietnám alatt is sikerült gépágyús killeket elérni úgy, hogy a gépek avionikája közelében sem volt a mainak. Mondjuk magasabb lőszerkiszabat volt akkoriban a csöves tűzfegyvereknek, a Vulcan konténeres gépeknél néha a célzórendszerrel csak annyira foglalkoztak, hogy kb. jó legyen tűzmegnyitás pillanata, aztán ráhúzták a lövegédfolyamot a célra. 10+ másodperces lőszerkiszabattal ez megy. A GAU-12-őt nem ismerem, de a források 1800-4200-as tűzgyorsaságot írnak, de valahol csak a maximálisat. A minimálissal 1800-as tűzgyorsasággal kb. 10 mp-es lövedékfolyam jön ki, csak a tűzgyorsaság olyan baromi alacsony, hogy ez a ráhúzós módszer nem jó ötlet. A nagyobb értéknél meg olyan rövid tűzcsapás jön ki, hogy ott meg azért nem megy ez. Pontosan kell célozni. Nagyon.
(Egyébként érdemes megnézni F-15A/C és F-15E közötti lőszerkiszabat eltérést. 940/510. Gondolom itt is közrejátszhatott egy-két tényező abban, hogy az F-15E-n kisebb a készlet. Hogy ez a feladatkörbeli eltérés, a pontosság vagy szimplán helyhiány miatt van, azt nem tudom.)
Tehát ha ilyen kevés lőszerrel is biztosítani akarod a valós célmegsemmisítési képességet - még ha igen nehéz olyan helyzetet elképzelni, ahol használni fogja az ágyút az F-35 - akkor nagyon pontos célzást és tűzmegnyitást támogató illetve blokkoló szoftvert kell írni és a gép kinematikai paramétereit mérő műszereknek is baromi jónak kell lenni. Még, ha a szofver tökéletes is, a mögötte álló ballisztikai részt is nagyon ponotsan csiszolni kell, amihez meg gyakorlati tapasztalat is kell. Pl. a gépágyú csőkopással is lehet, hogy számolni kell. (A harkocsiknál is számolnak ezzel már 40 éve tudtommal...!) Namármost, ha az ágyú egy ideig sehogy sem használható, akkor a valódi combat ready-s használhathoz szükséges imput mikor is jön össze...? Nem holnapra.
A földön elvégzett kopástesztek meg nem azonosak, mert idelent mindig légköri tengerszintnek megfelelő nyomás van. Még, ha van valamiféle olyan kamra is, ahol kisebb nyomáson lehet tesztelni, akkor sem tudsz komoly távolságon ballisztikát mérni.
Meddig tart egy szoftver fejlesztése? Ez olyan, mint a cikkírás vagy bármi fejlesztése. Ameddig akarod, de egy adott pont után ki kell adni valamit. A vicc szerint egy fejlesztés soha nincs "kész" csak valamikor abba kell már hagyni.
Az első Girpen A szoftver mikor készült el? '90-es évek eleje. Ezzel már repülhetett a gép, de szó sem volt combat ready állapotról. No és a magyar Gripenek mikor kaptak egy hatalmas frissítést? Pár éve. Pedig a Gripen komplexitása sehol nincs az F-35-höz képest... Igen, fegyverintegráció és teljesen új avionika is jött, de akkor is. Ezen felül F-35-ból három eltérő változat van, és abból kettőnél a gépágyú még csak nem is azonos helyen van...
A másik tényező az, hogy a jenkik sokszor feleslegesen gyúrnak a félelmetesen fejlett és tökéletesre. Félelmetes pénzeket ölnek bele minimális előnyök biztosításába is. Mondjuk ez az oroszra is igaz helyenként, mert a TVC-s hajtóműnek szerintem semmi értelme. Harcászati értelemben olyan minimális előnyt bizotosít, hogy a rendszer fenntartása ilyen hajtóműves gépeknél irreálisan sokba kerül, ár/érték aránya a béka segge alatt van.
Vietnám alatt is sikerült gépágyús killeket elérni úgy, hogy a gépek avionikája közelében sem volt a mainak. Mondjuk magasabb lőszerkiszabat volt akkoriban a csöves tűzfegyvereknek, a Vulcan konténeres gépeknél néha a célzórendszerrel csak annyira foglalkoztak, hogy kb. jó legyen tűzmegnyitás pillanata, aztán ráhúzták a lövegédfolyamot a célra. 10+ másodperces lőszerkiszabattal ez megy. A GAU-12-őt nem ismerem, de a források 1800-4200-as tűzgyorsaságot írnak, de valahol csak a maximálisat. A minimálissal 1800-as tűzgyorsasággal kb. 10 mp-es lövedékfolyam jön ki, csak a tűzgyorsaság olyan baromi alacsony, hogy ez a ráhúzós módszer nem jó ötlet. A nagyobb értéknél meg olyan rövid tűzcsapás jön ki, hogy ott meg azért nem megy ez. Pontosan kell célozni. Nagyon.
(Egyébként érdemes megnézni F-15A/C és F-15E közötti lőszerkiszabat eltérést. 940/510. Gondolom itt is közrejátszhatott egy-két tényező abban, hogy az F-15E-n kisebb a készlet. Hogy ez a feladatkörbeli eltérés, a pontosság vagy szimplán helyhiány miatt van, azt nem tudom.)
Tehát ha ilyen kevés lőszerrel is biztosítani akarod a valós célmegsemmisítési képességet - még ha igen nehéz olyan helyzetet elképzelni, ahol használni fogja az ágyút az F-35 - akkor nagyon pontos célzást és tűzmegnyitást támogató illetve blokkoló szoftvert kell írni és a gép kinematikai paramétereit mérő műszereknek is baromi jónak kell lenni. Még, ha a szofver tökéletes is, a mögötte álló ballisztikai részt is nagyon ponotsan csiszolni kell, amihez meg gyakorlati tapasztalat is kell. Pl. a gépágyú csőkopással is lehet, hogy számolni kell. (A harkocsiknál is számolnak ezzel már 40 éve tudtommal...!) Namármost, ha az ágyú egy ideig sehogy sem használható, akkor a valódi combat ready-s használhathoz szükséges imput mikor is jön össze...? Nem holnapra.
A földön elvégzett kopástesztek meg nem azonosak, mert idelent mindig légköri tengerszintnek megfelelő nyomás van. Még, ha van valamiféle olyan kamra is, ahol kisebb nyomáson lehet tesztelni, akkor sem tudsz komoly távolságon ballisztikát mérni.
Nem mondtam, hogy megvan a "végleges", azt írtam, hogy "ha megvan"... bármikor, 2017-ben 2020-ban, tökmindegy. Lényeg, hogy legyen meg telepítésre alkalmas állapotban valamikor. A cikk szerint miután elkészül a szoftver, utána még évek amíg mindegyikre felkerül és ez nonszensz. Mire jóváhagyják a gépekre a telepítést, arra az összes tesztet lefuttatták amit el tudtak képzelni, hogy ami működik az működjön jól. Utána van egy 1Gb-os szoft amit fel kell tölteni, wifi-n egy perc egy modern router sebességével számolva (ha van wireless frissítési lehetőség), kábelen meg gondolom minden szerelőcsapat képes erre. Amikor kész a szoft, nincs ami 1-2 évig tartson, hogy felkerüljön a gépekre, hacsak nem 1db emberük van, aki a teljes F-35 flottát személyesen kell újraszoftolja kábelen, napi 1 gépet.
A gépágyú pontosságát meg inkább a fellépő rezgések határozzák meg, mint a környezeti hatások. Légköri nyomásra, páratartalomra, levegő hőmérsékletére, lőszer hőmérsékletre, lövedék sebességére, célpont távolságára, célpont mozgására, szintkülönbségre, stb olyan szép képletek vannak, amik tökéletesen működnek, hogy sokkal többet befolyásol majd a cső minősége és állapota, meg hogy mennyire fog rezegni a gépágyú repülés közben vagy manőver közben vagy a lőszerek elsűlésekor.
A gépágyú pontosságát meg inkább a fellépő rezgések határozzák meg, mint a környezeti hatások. Légköri nyomásra, páratartalomra, levegő hőmérsékletére, lőszer hőmérsékletre, lövedék sebességére, célpont távolságára, célpont mozgására, szintkülönbségre, stb olyan szép képletek vannak, amik tökéletesen működnek, hogy sokkal többet befolyásol majd a cső minősége és állapota, meg hogy mennyire fog rezegni a gépágyú repülés közben vagy manőver közben vagy a lőszerek elsűlésekor.
Egyszer sikerült 2-3 napig keresnem valamit, amiről kiderült, hogy csak egy pontosvessző és helyettesíteni kell valamivel. Élmény volt.
@joker
Harci alakulatok bevethetőségét fent kell tartani. Szerintem szakaszosan egységenként kapják az új szoftvert, így egyszerre max. egy esik ki. Biztos tartozik mellé oktatás és gyakorlat is, azért húzódhat el ennyire.
@joker
Harci alakulatok bevethetőségét fent kell tartani. Szerintem szakaszosan egységenként kapják az új szoftvert, így egyszerre max. egy esik ki. Biztos tartozik mellé oktatás és gyakorlat is, azért húzódhat el ennyire.
Azért ez nem olyan, mint egy mobil app frissítése, ez csak a hétköznapokban működik így. Még pár gépes gyártósornál is beletelhet hetekbe, amíg felfrissítik a PLC-programot, mivel mindent végig kell ellenőrizni. Néha tizedmásodpercek miatt kell turkálni a programban. Egy vadászgép, de még egy repülő is jóval komplexebb ennél, hát az idő is ehhez mérten hatványozódik.
Másrészt itt repülőgépekről beszélünk, nincs olyan opció, hogy valami nem 100%-osan működik. Ezért minden bizonnyal a szoftverfrissítés után az összes szükséges tesztet végigcsinálják az adott géppel (nem pedig csak azzal, amin fejlesztették a szoftvert). Ha ez egy hónapot vesz igénybe, akkor az egy hónap lesz, de addig nem rakható vissza szolgálatba az a gép, amíg az akár több ezer soros checklisten végig nem vitték.