Irán új tengeralattjárója
http://www.janes.com/article/33356/new-iranian-sub-seen-for-the-first-time
http://www.janes.com/article/33356/new-iranian-sub-seen-for-the-first-time
Fateh osztály (Irán)
- Téma indítója Terminator
- Indítva
Az az igazság hogy a fejlesztés irányát nehéz követni. de itt egy 211 jóslat:
https://drive.google.com/file/d/0B0j5J-x-c5OmNzdqQkdHdEJQUjQ/edit?usp=sharing
Ehhez jött hozzá a vallási vezető kívánságára a tüzelőanyag cellás hajtás amihez ragaszkodott. Alap a P-550 orosz , és német tengeralattjárók.
https://drive.google.com/file/d/0B0j5J-x-c5OmNzdqQkdHdEJQUjQ/edit?usp=sharing
Ehhez jött hozzá a vallási vezető kívánságára a tüzelőanyag cellás hajtás amihez ragaszkodott. Alap a P-550 orosz , és német tengeralattjárók.
http://www.mashreghnews.ir/fa/news/78281/%D8%B2%DB%8C%D8%B1%D8%AF%D8%B1%DB%8C%D8%A7%DB%8C%DB%8C-%D9%81%D8%A7%D8%AA%D8%AD-%D9%82%D8%A7%D8%AA%D9%84-%D8%AE%D8%A7%D9%85%D9%88%D8%B4-%D8%A7%DB%8C%D8%B1%D8%A7%D9%86%DB%8C
A lényeg a következő:
A cikk első részében általános ismertető hangzik el a tengeralattjárókról a kezdetektől napjainkig egy elég gyors séma szerint. A második részben megemlítésre kerül hogy bár az iráni haditengerészet elég nagy volt,a tengeralattjáró fegyvernem bizony sokáig hiányzott. " Itt sok mindent kihagytak ami érdekes, mert ez nem volt teljesen igaz " Megemlítésre kerül viszont hogy Iránnak lehetősége lett 1990 években Orosz hajók, rakétaindítók és tengeralattjárók beszerzésére, és ebből a palettából a tengeralattjárók beszerzése mellett döntöttek, és ez a cikk írója szerint később bölcs döntésnek bizonyult. Lényeges megállapítás hogy orosz szakértők jöttek és ők irániak is elkezdték tanulmányozni a tengeralattjáró technikát. Az is kiderül a cikk írója szerint hogy az orosz tengeralattjárók nem mindenben feleltek meg az Iráni viszonyoknak. " gondolom a miatt hogy Irán ellenségei a perzsa öbölben voltak és ott a vízmélység nem valami nagy, valamint a távolságok sem nagyok" A fenti problémák miatt kezdtek fejleszteni a helyi igényeknek megfelelő Nagat és Ghadir tengeralattjárókat mintegy egy évtizedes erőfeszítések eredményeként. " vitákban sokan emlegették hogy 2 kicsi tengeralattjáró többet ér az öbölben mint 1 nagy, hiszen az iszapban leülve elrejtőzve tud támadni, és mint az észak koreai példa megmutatta ez igaz is lehet (perzsa öböl vízmélysége max. 200 méter)"
MS-29 Yono / IS-120 Ghadir:
http://covertshores.blogspot.hu/2010/12/ms-29is-20-yono-ghadir-class-midget-sub.html
Napjainkban két modell a 500 és 1000 tonnás súlyú Fateh és Bethat tengeralattjárók vannak fejlesztés alatt. " kormányzati bejelentések alapján, hivatkozik a cikk" Ezek után a Fateh tengeralattjáró szükségessége és technikai jellemzői kerülnek ismertetésre, és utána azok összehasonlítása a Ghadir és Kilo osztállyal, jelezve a várható bevetési helyeket, minek megjósolásához nem kell nagy ész. " az iráni stratégia lényege hogy az ellenséges erőket minél távolabb távolságból tudja veszélyeztetni. "
A cikk első részében általános ismertető hangzik el a tengeralattjárókról a kezdetektől napjainkig egy elég gyors séma szerint. A második részben megemlítésre kerül hogy bár az iráni haditengerészet elég nagy volt,a tengeralattjáró fegyvernem bizony sokáig hiányzott. " Itt sok mindent kihagytak ami érdekes, mert ez nem volt teljesen igaz " Megemlítésre kerül viszont hogy Iránnak lehetősége lett 1990 években Orosz hajók, rakétaindítók és tengeralattjárók beszerzésére, és ebből a palettából a tengeralattjárók beszerzése mellett döntöttek, és ez a cikk írója szerint később bölcs döntésnek bizonyult. Lényeges megállapítás hogy orosz szakértők jöttek és ők irániak is elkezdték tanulmányozni a tengeralattjáró technikát. Az is kiderül a cikk írója szerint hogy az orosz tengeralattjárók nem mindenben feleltek meg az Iráni viszonyoknak. " gondolom a miatt hogy Irán ellenségei a perzsa öbölben voltak és ott a vízmélység nem valami nagy, valamint a távolságok sem nagyok" A fenti problémák miatt kezdtek fejleszteni a helyi igényeknek megfelelő Nagat és Ghadir tengeralattjárókat mintegy egy évtizedes erőfeszítések eredményeként. " vitákban sokan emlegették hogy 2 kicsi tengeralattjáró többet ér az öbölben mint 1 nagy, hiszen az iszapban leülve elrejtőzve tud támadni, és mint az észak koreai példa megmutatta ez igaz is lehet (perzsa öböl vízmélysége max. 200 méter)"
MS-29 Yono / IS-120 Ghadir:
http://covertshores.blogspot.hu/2010/12/ms-29is-20-yono-ghadir-class-midget-sub.html
Napjainkban két modell a 500 és 1000 tonnás súlyú Fateh és Bethat tengeralattjárók vannak fejlesztés alatt. " kormányzati bejelentések alapján, hivatkozik a cikk" Ezek után a Fateh tengeralattjáró szükségessége és technikai jellemzői kerülnek ismertetésre, és utána azok összehasonlítása a Ghadir és Kilo osztállyal, jelezve a várható bevetési helyeket, minek megjósolásához nem kell nagy ész. " az iráni stratégia lényege hogy az ellenséges erőket minél távolabb távolságból tudja veszélyeztetni. "
Az összehasonlítás és főbb paraméterek:
Ghadir: 120 tonna, 2x533 torpedóindító, nincs tartalék torpedó,11 csomó a sebessége, merülési mélysége ismeretlen.
Fateh: 527/593 tonna, 4x533 mm torpedó valamint 2 tartalék torpedó, sebessége 11/14 csomó, maximális merülési mélység 250 m, 8db akna másodlagos fegyverzet. Ez a tengeralattjáró képes szállítani a víz alatti rakéták a cikk szerint, és tud is szállítani kommandósok a rendeltetési helyükre . Bevetési nap 35. " a cikk a 2 db tartalék torpedót többféle képen értelmezi, nem tudja hogy az indítócsövenként vagy összesen értelmezhető, A rakéta esetében vetőcsőből indított rakétára gondol, az ilyen jellegű fegyver meglétére utal az interneten található videó, illetve egy katonai felvonuláson bemutatott eszköz. Típusa ismeretlen. Rendelkezésre áll egyébként az orosz rakétatorpedó is a haditengerészet leltárában.
A fateh -kiló osztály összehasonlítása:
Szerintük a korszerű gépészet és vezérlő elektronika (és szerintem kisebb fegyverzet miatt) kisebb a belső súly, csökkent a zsúfoltság és kevesebb személyzet szükséges. Itt százalékot ad meg, én csak itt felsorolom, a szám fateh képességét jelent a kiló osztályhoz képest.
bevetési idő: 78%
tömeg: 23%
sebesség: 82%
merülési mélység: Százalékban nincs meg, kiló 240-300, fateh 200-250 m cikk írója szerint.
Nem részletezett összesített képesség 75% ( ez nincs kifejtve, itt gondolom nem a fegyverzetre hanem az egyéb műszaki képességekre gondoltak. )
Ezután a hazai gyártás és fejlesztés előnyeit kezdi sorolni.
A legvégén megemlíti azt a tényt hogy az új fegyverek megjelenése miatt Irán a szabad vizeken az egész indiai óceánon kiterjeszti tevékenységét.
Megjegyzés:
A cikk a tengeralattjáró fejlesztési szakaszában jelent meg, ezért érdekes mert a prioritások láthatók és a valós lehetőségeket tükrözi. Akkor még szó sem volt tüzelőanyag celláról (állítólag be van építve) . Nyilván a tervezők merítettek a kiló osztály felújítása során szerzett tapasztalatokból. Másrészt van annyi pénz hogy megfelelő szakemberek rendelkezésre álljanak. A felhasznált anyagoknál nyilván abból indultak ki a mi van, tehát anyagösszetétel biztos nem egyezik meg. (ha igaz hogy az oroszok sok titánt használnak.) De a legfontosabb hogy mára úgy tűnik kialakult egy szakember gárda, amelyik le tud vezényelni egy ilyen projektet, " házon belül" és a léglényégésseb hogy erre a környéken senki nem képes!!!!!
Ghadir: 120 tonna, 2x533 torpedóindító, nincs tartalék torpedó,11 csomó a sebessége, merülési mélysége ismeretlen.
Fateh: 527/593 tonna, 4x533 mm torpedó valamint 2 tartalék torpedó, sebessége 11/14 csomó, maximális merülési mélység 250 m, 8db akna másodlagos fegyverzet. Ez a tengeralattjáró képes szállítani a víz alatti rakéták a cikk szerint, és tud is szállítani kommandósok a rendeltetési helyükre . Bevetési nap 35. " a cikk a 2 db tartalék torpedót többféle képen értelmezi, nem tudja hogy az indítócsövenként vagy összesen értelmezhető, A rakéta esetében vetőcsőből indított rakétára gondol, az ilyen jellegű fegyver meglétére utal az interneten található videó, illetve egy katonai felvonuláson bemutatott eszköz. Típusa ismeretlen. Rendelkezésre áll egyébként az orosz rakétatorpedó is a haditengerészet leltárában.
A fateh -kiló osztály összehasonlítása:
Szerintük a korszerű gépészet és vezérlő elektronika (és szerintem kisebb fegyverzet miatt) kisebb a belső súly, csökkent a zsúfoltság és kevesebb személyzet szükséges. Itt százalékot ad meg, én csak itt felsorolom, a szám fateh képességét jelent a kiló osztályhoz képest.
bevetési idő: 78%
tömeg: 23%
sebesség: 82%
merülési mélység: Százalékban nincs meg, kiló 240-300, fateh 200-250 m cikk írója szerint.
Nem részletezett összesített képesség 75% ( ez nincs kifejtve, itt gondolom nem a fegyverzetre hanem az egyéb műszaki képességekre gondoltak. )
Ezután a hazai gyártás és fejlesztés előnyeit kezdi sorolni.
A legvégén megemlíti azt a tényt hogy az új fegyverek megjelenése miatt Irán a szabad vizeken az egész indiai óceánon kiterjeszti tevékenységét.
Megjegyzés:
A cikk a tengeralattjáró fejlesztési szakaszában jelent meg, ezért érdekes mert a prioritások láthatók és a valós lehetőségeket tükrözi. Akkor még szó sem volt tüzelőanyag celláról (állítólag be van építve) . Nyilván a tervezők merítettek a kiló osztály felújítása során szerzett tapasztalatokból. Másrészt van annyi pénz hogy megfelelő szakemberek rendelkezésre álljanak. A felhasznált anyagoknál nyilván abból indultak ki a mi van, tehát anyagösszetétel biztos nem egyezik meg. (ha igaz hogy az oroszok sok titánt használnak.) De a legfontosabb hogy mára úgy tűnik kialakult egy szakember gárda, amelyik le tud vezényelni egy ilyen projektet, " házon belül" és a léglényégésseb hogy erre a környéken senki nem képes!!!!!
Nos ez nem is biztos hogy kevés, az interneten fellelhető adatok alapján Kilo osztály sebessége felszínen 10-12 csomó víz alatt 17-25 csomó. Ehhez képest a cikkben 11 és 14 szerepel a fateh esetén de ez még a cikk idején volt. Nem lehet tudni igazán mi a valós adat egyik hajó esetében sem, bár lehet hogy a fórumon lévők tudnak valamit, nyilván ha megy akkor zajosabb is . nyilván az irániak sem ostobák, valahol kompromisszumot kell kötni. Hiszen a közeg ellenállás nem lineáris hanem köb hatványosan emelkedik , nagyjából.
Oda jók ezek a ladikok. Nem kékvízi hajókat akartak gyártani. Saját partjaikat védelmezni pedig nagyon jók. Akkor meg pláne, ha a személyzet Allahhoz szeretne jutni.....
Nem vitatom el, szerintem se kellene minden osztálynak külön topic, sőt, eleve egyetlen tengó topic elég lenne szvsz...
Csak azért nem árt tisztázni, hogy a videón egy Kilo osztályú egység látható.
Talán ide:
www.haborumuveszete.hu
Irán újabb támadó tengeralattjárót fejleszt?
Minden, ami úszik | Az iráni flotta tengeralattjáró erőinek nagy részét a kisméretű, hazai gyártású, észak-koreai terveken alapuló egységek alkotják, de az igazán nagy harci értéke a három Oroszországtól használtan vásárolt, Projekt 8777 Kilo-osztályú hajónak van, azonban ezek fölött már jócskán...