General Atomics MQ/RQ-9 Reaper

Basszus, melyik részét nem érted annak, hogy Buk szintű csapatlégvédelmi cucca kb. szinte senkinek nincs....?

Ami mobil és 20 km feletti HMZ-vel bír az a HAWK (régi és csak nyugaton van kivéve Irán), NASAMS (ez is saját és eddig nem elterjedt), Kub-M3 Buk-M1/2/3 és a XXI. század rávezetőállomás nélküli MED-LONG range SAM-jei. Ezek meg nyugaton is éppen most jelentek meg, de ezek használata is más szemléletű. Nem páncélozottak pl... A Kub kihaló állatfaj és egy célcsatornás, ennek minden bajával. Buk exportja igen vékony, M1-ből van posztszovjet országokban, de ezek is ki fognak halni idővel.

Ahova exportáltak Buk-ot, ott is részben honi légvédelemre használják, lásd Szíria. Az orosz nem fog Sz-300/400-at csapatlégvédelemre tolni, mert neki van Buk és Sz-300V/VM. De ugyebár addig jó nekünk, ameddig nincs Orosz vs. nyugat háború.

Akkor hol fog ez talán első éles bevetést látni további export esetén? Mondjuk amikor egy középhatalom vagy kisebb ország a másik ellen használja, ahol nincs 0-24 órás CAP, nincs erős csapatlégvédelem, de mondjuk nagy területet kell figyelni, hogy mozog-e ott egyáltalán valaki.

 

Nem arról beszélünk,hogy kinek mi van konkrétan hanem arról,hogy milyen elvi fenyegetések léteznek.

 

A prospektus szerint a Lynx radar hatótávolsága 80 km, azon belül mozgó célpontokat 23 km-ről tud észlelni

A felbontása nyilván távolságtól függ, de képes 1m-es felbontású képeket is csinálni. pl.

Zoom in:

Zoom In:

 

Dudi; szerintem soha nincs olyan, hogy egyenlő erők. Mindig van asszimetria. Ha még netán ugyanazon fegyverek is állnának rendelkezésre, ugyanakkora darabszámban, ugyanolyan elosztásban (már ez önmagában olyan, mint az ideális gáz; nincs), akkor még mindig nem vettük számba a hadrafoghatósági számokat, a kiképzettséget, a morált, a mentalitást, stb.
Még abban az esetben sem borítékolható az azonos fegyverek alkalmazása esetén a siker, ha darabszámfölény van. Nem is kell nagyon példáért visszamenni az időben...

A fegyverek, eszközök bevetése nem úgy működik, hogy beírjuk a Nagy Számítógépbe az adatokat, s ha azt dobja ki, hogy nyerünk (lásd még ókori madár, csont, bél stb., stb. jóslás), akkor háborúzunk, ha nem, akkor alapból meg feltesszük a kezünket.
Ha így lett volna, akkor nem lett volna Korea, Vietnám, Afganisztán, Irak, ex Jugoszlávia stb.
Mindenki beveti, amije van, s bízik az eszében, a taktikai érzékében, stb., ad abszurdum a hadiszerencséjében.
De ehhez nem árt, ha a fegyveres erőid ellátottsága a lehető legszélesebb spektrumú, de legalábbis rendelkezel olyan fegyverekkel, eszközökkel, olyan bevetésmódokkal, amik fájnak az ellenségnek.
Az USA szégyenszemre kivonult Vietnámból, a Szovjetunió Afganisztánból.
Senkit nem érdekel, hogy mi lett volna, ha ez a két birodalom mindent is bevetett volna.
Tudjuk mi lett volna: Lett volna egy dzsungel nélküli ország, meg egy másik, 9 tonnás bombákkal elegyengetve - s mind a kettő túlélők nélkül...
Nem vetettek be mindent, cserébe fájó veszteségeket vesztettek. Az eredményt tudjuk.

Ha van drónod; beveted.
Ha nem lövik le, akkor spóroltál egy rahedli pénzt az üzemeltetésével egy harci repülőgéphez képest.
Ha meg lelövik nagy ügy; gyártasz/rendelsz egy másikat, de mégse egy pilótádat vesztetted el.

Szerintem ne menj stratégának

 

De abból soha nem lehet kiindulnimert torz lesz az eredmény.Nem hasonlíthatsz egy eszközt egy régebbihez vagy fordítva.

 

A mozgó célpont 23 km-es értéke az, ami nagyon vékony. Úgy 30-35 km esetén már nagyon vakarhatja a fejét az átlag csapatlégvédelmi rendszer, hogy akkor ezzel mit kezdjen...

 

Miért nem AESA radar?Az túl drága egy drónba?

 

Overkill. A vadászgépen oka van annak, hogy kell a pásztázási tartományon belüli tetszőleges nyalábformálás. Ennél nincs ok erre nagyon. Meg annak hűtése plusz tömeg.

 

Van AESA is.
https://www.northropgrumman.com/Capabilities/STARLite/Documents/starlite.pdf

De nem tudom, hogy a képességei hogy viszonyulnak a Lynx-hez.

 

Pedig szerintem pont, hogy szükséges.
Ha nem így lenne, akkor nem használtak volna az USA agresszor századok A-4-est és F-5-öst a jóval korszerűbb, de legalábbis összetettebb konstrukciók ellen, aminek előzménye volt a MiG-17 és a MiG-21 bevetése Vietnámban az USA konstrukciók ellen, stb.
Vagy az F-5 kontra MiG-23 szovjet - számukra döbbenetes - tesztje.

 

Nagy méretű kép.

 

Italian Reaper UAV crashes in Libya


https://theaviationist.com/2019/11/...shes-in-libya-images-surface-on-social-media/

 

Kérlek kifejtenéd bővebben, hogy mi történt ott az F-5 kontra MIG-23 viszonyában pontosan, mert érdekel, de nincs információm róla. Köszi!

 

Del-Vietnam elfoglalasa utan az oroszok kaptak az eszakiaktol egy zsakmanyolt F-5ost tesztelesre...

 

Én ugy emlékszem, hogy MiG-21bisz szel vetettek össze. Emelkedés es gyorsulas teten biztosan nem volt jobb es csucssebessegben sem. Dogfightban volt jobb. Jobban repult, jobb kilatas a kabinbol.

 

Közelharcban megverte a 23-ast, mondjuk ezen nem tudom miért lepődtek meg. Még a 21-es bármelyik verziója is megverte a 23-ast dogfightban, ezért sem váltották le vele teljesen a 21bisz-eket (pontosabban azt már a korai 23-asokkal kb. egy időben rendszeresítették, talán egy-két évvel később)

 

Igen, rosszul emlékeztem. Közben rákerestem, azért javítottam a hozzászólásomat.

 

Én úgy, hogy a 23-mal is, mindenesetre mindkettőnél jobban fordulózott nyilván. Mondjuk a kabinból való kilátás minden jel szerint a szovjeteknél egyszerűen nem volt fontos szempont a gépeik dizájnja alapján (még azokon a gépeken is be volt lemezelve a kabintető hátulja, amelyiknél az kiemelkedett a törzs síkjából, az F-15/16 féle egybe deklit pedig sosem vették át, a Fulcrumon és a Flankeren is mintha direkt akarták volna rontani a hátsó látóterét a pilótának - persze nem tudom ,lehet az ülés miatt úgysem tudna teljesen hátranézni, de az amcsi gépeken arrafelé is üveg van), lehet ekkor jöttek rá, hogy lehet még fontossága. Meg a tervezés terén is tanultak egy-két műszaki megoldást az F-5-ösből is, úgy emlékszem.

 

.
.
A szovjetek par vilaghaborus emleket nagyon nehezen engedtek el. Ezert maradt WWII stilusu panceluveg minden vadaszgepen, ettöl lett olyan kis kerek uvegezett lyuku elöre a kilatas. Ugyanez a faroklövesz a nagy gepeken, vagy a kiirthatatlan ACSSZ mutatos ora meg mostanaban is mindenhol a glass cokcpit koraban, a nagy gumilapatos ventillator a nagy gepeken, es hasonlok

 

.
.
Es kicsit elvi, de mindezekben az is benne lehetett, hogy egy diktatura (mint a szovjet idök is) alapban ritkan tamogatta a kreativ gondolkodast. Mert ha a tarsadalom elkezd gondolkozni, es ujitasokon töri a fejet, akkor az allamforman is elkezdhet gondolkozni, amit viszont nyilvan nem akart a rendszer.