Haderőreformok (1990 - 2016)
- Téma indítója dudi
- Indítva
- Status
Hk téma,ha nem is Leo.Kevésbé közismert,de a belorusz T72eket a saját állomány kiegészitésére,egy közös egységesitő korszersitésre szánták.3 gépesitett dd volt a tervben darabonklnt 2hk+3gépesitett zászlóaljal.98ban OV fujta le a programot,a BMP és 2S1 korszerűsitéssel együt.(különben volt igény a Mihuk korszerűsitésére is VMszintre,ezred nagyságban már akkor.Korszerűsitésre,nem restaurálásra-ezt a szintet 20éve elavultnak itélték)Még ERA fejlesztés is történt hozzá a HTIben.Onnantol kezdve tavalyig folyamatos a leépülés.Az egyetlen kivétel a Gripen,ami azért nem egy egyértelmű sikertörténet.Katonák különben az F16/18ast akarták.De ebböl a 20évből 12éven át a miniszterelnök OV.Szoval rövid a memória
Azzal egészíteném ki, hogy a teljes leépülést viszont bal felől cereblálták le. De valóban eddig elég érdektelen volt mindenki a haderőfejlesztés terén.
Ki is lett alakitva.Papiron teljesen,valóságban többé kevésbé.Tata,Kalocsa,Debrecen.
Azonban lehet ezeknél az eszközöknél is befigyelne az amit a BTR-el kapcsolatban említettek, hogy 10 szeres költségre emelkedett az üzemeltetés.
A rendszerváltás utáni haderőreformkísérletek
- VÉDELMI REFORMTÖREKVÉSEK AZ ANTALL-BOROSS-KORMÁNYOK ALATT
- A HORN-KORMÁNY: ÚJ PRIORITÁSOK ÁTTÖRÉS NÉLKÜL
- AZ ORBÁN-KORMÁNY (1998-2002) STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLATA
- A MEDGYESSY-KORMÁNY (2002-2004) ÉS A VÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT
- AZ ELSŐ GYURCSÁNY-KABINET (2004-2006): A KÉNYSZERSOROZÁS MEGSZŰNTETÉSE
- A MÁSODIK GYURCSÁNY-KORMÁNY (2006-): REFORM HELYETT SZOLID ÁTALAKÍTÁS
- A REFORMOK KUDARCAINAK LEGFŐBB OKAI
A Magyar Honvédség átalakulása a rendszerváltás után – Wikipédia
HaderÅreform vagy átalakÃtás
Jelen Ãrásunkban a honvédséget helyezzük a figyelem középpontjába.
www.politicalcapital.hu
"VÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT"
Haderőreform: Rés a pajzson
Magyar haderõ-átalakítás a NATO-tagság idején
A magyar biztonság- és védelempolitika fejlődése és a haderőreformok, 1989 2011 (I.)
Haderőreform, a Magyar Honvédség fejlődése. - egy missziós tábornok szemszögéből
A HADERŐ ÁTALAKÍTÁSI PROGRAMOK HATÁSA AZ ÖSSZHADERŐNEMI TŰZTÁMOGATÁSRA A CSAPATTÜZÉRSÉG SZEREPKÖRÉNEK VÁLTOZÁSA. Általános hatások
A haderőreform jövője, a honvédség közép- és hosszú távú perspektívája
Haderőreform, a Magyar Honvédség fejlődése. - egy missziós tábornok szemszögéből
A magyar haderő átalakítása 1987 és 1992 között
Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkari főnök előadása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztonság- és védelempolitika szakos hallgatóinak
„Haderőváltozások a rendszerváltoztatás óta; a Magyar Honvédség jelenlegi helyzete és feladatai - 2012”
„Haderőváltozások a rendszerváltoztatás óta; a Magyar Honvédség jelenlegi helyzete és feladatai - 2012”
Milyen területeken lenne célszerű fejleszteni a magyar-orosz haditechnikai együttműködést?
A lehetséges prioritások között értékelésem szerint az alábbi főbb területek szerepelhetnek:
elkészültek, hamarosan megkezdődik a kommunikációs eszközkészletek beépítése. A kialakítások jelentős anyagi forrásigénye miatt a fegyvernemi változatok kivitelezésében csúszás várható, ezért a program befejezése 2010 utáni időszakra módosul. A 2011–2013 időszakban az aknavető-hordozó jármű, mozgó vezetési pont, páncélozott sebesültszállító, vegyi-sugárfelderítő harcjármű, felderítő, támogató szakaszparancsnoki, század és zászlóalj tűztámogató harcjármű kialakítása valósulhat meg
A Mi–17-es helikopterek fejlesztését szolgáló program célja kutató-mentő és MEDEVAC-képességekkel rendelkező korszerű szállító helikopter létrehozása. Az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárás (tendereztetés) részben sikeres (Solar Kft.) volt, és két Mi-17-es helikopter felújítása közel 1 mrd. HUF értékben az orosz fél bevonásával megtörtént, de a helikopterek lassan kifutnak üzemidejükből. A Mi–24P típusú harci helikopterek tervezett felújításuk (élettartamuk meghosszabbítása) és szükséges modernizációjuk elvégzése után várhatóan 2015-ig rendszerben maradhatnak. A rendelkezésre álló anyagi erőforrások – a GRIPEN-program végrehajtása mellett – valószínűleg 2011-ben sem teszik majd lehetővé a Mi–24-es harci helikopterek korszerűsítésének megkezdését. 2012-től a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a honvédelmi tárca várhatóan új vagy használt szállító helikopterek beszerzésére kívánja majd fordítani.
A KUB légvédelmi rakétakomplexum elméletileg a hozzájuk rendszeresített rakéták üzemidejének újbóli meghosszabbításától függően 2014-ig vagy 2016-ig rendszerben tartható, ezt követően pedig a rendszerből kivonásra kerül.
A korábbi beszerzésekből származó és az MH fegyvernemeinél (honi légvédelem, csapatlégvédelem) használt szovjet-orosz rádiólokátorok egy részénél az analóg jelfeldolgozó rendszert korszerű digitális rendszerrel (Arzenál Zrt. kivitelezésében) váltották fel, így az új 3D rádiólokátorok üzembe helyezéséig mindenképpen, azt követően pedig a légtérellenőrzés esetleges réseinek kitöltésére vagy tartalék eszközökként alkalmazhatók lennének.
A magyar fél korábban (2008) kezdeményezte, hogy a MiG–29-es vadászrepülőgépek visszaszállításáért cserébe kéri a Mi–17-es szállító és Mi–24-es harci helikoptereinek felújítását, korszerűsítését. Ezen magyar javaslatot az orosz fél több éve tanulmányozza, az érdemi válasz még nem ismert, ezért megvalósíthatóságáról egyelőre nehéz lenne hitelesen véleményt formálni. További alternatívaként merült fel a Mi–8-as helikopterek (jelenlegi állapotukban, vagy alkatrészként) az orosz fél által történő visszavásárlásának lehetősége is. Régóta egyeztető tárgyalások témája a MiG–21-es és MiG–23-as vadászrepülőgépek újrahasznosításának, közös értékesítésének kérdésköre, amelynek ellentételezésére többféle opció merült fel
Az MH rendszeréből kivont harckocsik (T–72) és harcjárművek (BRDM–1K) és a 82 mm-es aknavetők visszavásárlása, esetleg harmadik ország piacán történő közös értékesítése további egyeztető tárgyalások témája lehet. (A 83 db 122 mm-es „Gvozgyika” önjáró ágyútarackot az Excalibur Kft. 2009-ben értékesítette egy csehországi vállalat részére, kiszállításuk 2010 első negyedévében megtörtént.)
Eddig elsősorban a rendkívül agresszív és a környezetre veszélyes rakéta hajtóanyagok, valamint a hozzájuk tartozó üzemanyag-technikai eszközök területén valósult meg együttműködés, de ez tovább bővülhet a különböző típusú radarok, robbanóanyagok, lőszerek, páncélos és tüzérségi technikák, repülőeszközök megsemmisítésével, esetleg a még hasznosítható fődarabok, berendezések alkatrészként való értékesítésével. Alternatív megoldás lehet a különböző eszközök „polgári” rendeltetésű átalakítása, amelynek eredményeként az ipari, mezőgazdasági és katasztrófavédelmi területeken lehetne alkalmazni
az egykori haditechnikai eszközöket. Ilyen irányú fejlesztések, átalakítások Oroszországban már történtek, és konkrét eredményeiből elsősorban a katasztrófavédelemért felelős Rendkívüli Helyzetek minisztériuma, közvetve pedig a társadalom profitált.
A magyar–orosz haditechnikai együttműködés fontos eleme lehet továbbá az egyes haditechnikai eszközök üzemeltetéséhez, karbantartásához és javításához kapcsolódóan regionális javítóbázis és alkatrészraktár kialakítása, valamint magyar–orosz védelmiipari vegyes vállalatok létrehozása közös fejlesztésű katonai vagy kettősrendeltetésű eszközök gyártására.
A lehetséges prioritások között értékelésem szerint az alábbi főbb területek szerepelhetnek:
- Az MH-nál rendszeresített szovjet-orosz haditechnikai eszközök fejlesztése,korszerűsítése.
- A rendszerből kivont eszközök (inkurrencia) orosz visszavásárlása vagy közös értékesítése, megsemmisítésében való együttműködés.
- Új orosz haditechnikai eszközök beszerzése és az együttműködés kiszélesítése a haditechnikai kutatás-fejlesztésben.
- Magyar fejlesztésű katonai vagy kettős rendeltetésű eszközök-berendezések (pl. tábori víztisztító, biológiai labor stb.) vagy speciális technológiák értékesítése az orosz piacon
elkészültek, hamarosan megkezdődik a kommunikációs eszközkészletek beépítése. A kialakítások jelentős anyagi forrásigénye miatt a fegyvernemi változatok kivitelezésében csúszás várható, ezért a program befejezése 2010 utáni időszakra módosul. A 2011–2013 időszakban az aknavető-hordozó jármű, mozgó vezetési pont, páncélozott sebesültszállító, vegyi-sugárfelderítő harcjármű, felderítő, támogató szakaszparancsnoki, század és zászlóalj tűztámogató harcjármű kialakítása valósulhat meg
A Mi–17-es helikopterek fejlesztését szolgáló program célja kutató-mentő és MEDEVAC-képességekkel rendelkező korszerű szállító helikopter létrehozása. Az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárás (tendereztetés) részben sikeres (Solar Kft.) volt, és két Mi-17-es helikopter felújítása közel 1 mrd. HUF értékben az orosz fél bevonásával megtörtént, de a helikopterek lassan kifutnak üzemidejükből. A Mi–24P típusú harci helikopterek tervezett felújításuk (élettartamuk meghosszabbítása) és szükséges modernizációjuk elvégzése után várhatóan 2015-ig rendszerben maradhatnak. A rendelkezésre álló anyagi erőforrások – a GRIPEN-program végrehajtása mellett – valószínűleg 2011-ben sem teszik majd lehetővé a Mi–24-es harci helikopterek korszerűsítésének megkezdését. 2012-től a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a honvédelmi tárca várhatóan új vagy használt szállító helikopterek beszerzésére kívánja majd fordítani.
A KUB légvédelmi rakétakomplexum elméletileg a hozzájuk rendszeresített rakéták üzemidejének újbóli meghosszabbításától függően 2014-ig vagy 2016-ig rendszerben tartható, ezt követően pedig a rendszerből kivonásra kerül.
A korábbi beszerzésekből származó és az MH fegyvernemeinél (honi légvédelem, csapatlégvédelem) használt szovjet-orosz rádiólokátorok egy részénél az analóg jelfeldolgozó rendszert korszerű digitális rendszerrel (Arzenál Zrt. kivitelezésében) váltották fel, így az új 3D rádiólokátorok üzembe helyezéséig mindenképpen, azt követően pedig a légtérellenőrzés esetleges réseinek kitöltésére vagy tartalék eszközökként alkalmazhatók lennének.
A magyar fél korábban (2008) kezdeményezte, hogy a MiG–29-es vadászrepülőgépek visszaszállításáért cserébe kéri a Mi–17-es szállító és Mi–24-es harci helikoptereinek felújítását, korszerűsítését. Ezen magyar javaslatot az orosz fél több éve tanulmányozza, az érdemi válasz még nem ismert, ezért megvalósíthatóságáról egyelőre nehéz lenne hitelesen véleményt formálni. További alternatívaként merült fel a Mi–8-as helikopterek (jelenlegi állapotukban, vagy alkatrészként) az orosz fél által történő visszavásárlásának lehetősége is. Régóta egyeztető tárgyalások témája a MiG–21-es és MiG–23-as vadászrepülőgépek újrahasznosításának, közös értékesítésének kérdésköre, amelynek ellentételezésére többféle opció merült fel
Az MH rendszeréből kivont harckocsik (T–72) és harcjárművek (BRDM–1K) és a 82 mm-es aknavetők visszavásárlása, esetleg harmadik ország piacán történő közös értékesítése további egyeztető tárgyalások témája lehet. (A 83 db 122 mm-es „Gvozgyika” önjáró ágyútarackot az Excalibur Kft. 2009-ben értékesítette egy csehországi vállalat részére, kiszállításuk 2010 első negyedévében megtörtént.)
Eddig elsősorban a rendkívül agresszív és a környezetre veszélyes rakéta hajtóanyagok, valamint a hozzájuk tartozó üzemanyag-technikai eszközök területén valósult meg együttműködés, de ez tovább bővülhet a különböző típusú radarok, robbanóanyagok, lőszerek, páncélos és tüzérségi technikák, repülőeszközök megsemmisítésével, esetleg a még hasznosítható fődarabok, berendezések alkatrészként való értékesítésével. Alternatív megoldás lehet a különböző eszközök „polgári” rendeltetésű átalakítása, amelynek eredményeként az ipari, mezőgazdasági és katasztrófavédelmi területeken lehetne alkalmazni
az egykori haditechnikai eszközöket. Ilyen irányú fejlesztések, átalakítások Oroszországban már történtek, és konkrét eredményeiből elsősorban a katasztrófavédelemért felelős Rendkívüli Helyzetek minisztériuma, közvetve pedig a társadalom profitált.
A magyar–orosz haditechnikai együttműködés fontos eleme lehet továbbá az egyes haditechnikai eszközök üzemeltetéséhez, karbantartásához és javításához kapcsolódóan regionális javítóbázis és alkatrészraktár kialakítása, valamint magyar–orosz védelmiipari vegyes vállalatok létrehozása közös fejlesztésű katonai vagy kettősrendeltetésű eszközök gyártására.
Az orosz hadiipar átalakulása 1992-től napjainkig, fejlődésének várható tendenciái 2020-ig, és ezek eredményeinek lehetséges hasznosítása a Magyar Honvédség haditechnikai fejlesztésében (Tóth István mk. ezredes, 2011)
A különböző fegyvernemeknél és szakcsapatoknál üzemeltetett szovjet-orosz haditechnika (és ide sorolandó a licencszerződések alapján hazánkban vagy az egykori VSZ-tagországokban gyártott eszközök is) részaránya az MH-n belül továbbra is magas, amit jól szemléltet a becsült 70-75%-os érték. Ez a mutató átlagosan jellemzi a jelenlegi állapotot, hiszen az egyedi új beszerzések (pl. Mistral légvédelmi rakétakomplexum, Gripen-program, Cougar páncélozott gépjármű (13 db), 3D-lokátorok, UAV („Skylark I” 9 db), vagy adományok (csapatszállító és tehergépjárművek a Bundeswehrtől) és kölcsönszerződések (pl. Humvee páncélozott terepjáró (27 db) az USA-tól) révén a légierőnél és a különböző szárazföldi szakcsapatoknál a kép ennél valamelyest kedvezőbb.
A haderő feladatrendszerének átalakítása és a NATO-n belüli szövetségesi kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó expedíciós jellegének erősítése eredményeként mára az egykori tömeghadseregre és annak korábbi feladataihoz rendelt, jellemzően páncélos és tüzérségi eszközök szinte teljes egészében eltűntek az MH fegyverzetéből, csak a fegyvernemi kultúra és hagyomány megőrzéséhez elengedhetetlen szerény mennyiség maradt meg mutatóban egy-egy alegység (pl. harckocsi század, ágyútarack-osztály) állományában. Az utóbbiakat is figyelembe véve a szárazföldi alakulatok aktív haditechnikai eszközparkja az
alábbi főbb elemekből áll:
– T-72 közepes harckocsi (15 db),
– BTR-80 PSZJ (Páncélozott Szállító Jármű) (421 db) és, BTR-80A PGYHJ (Páncélozott Gyalogsági Harcjármű) (178 db)
– 152 mm-es D–20-as ágyútarack (30 db),
– 82 mm-es aknavető (50 db),
– „Fagot” (AT–4) és „Konkursz” (AT–5) páncéltörő rakéta (113 db),
– SNAR-10 tüzérségi radar (6 db).
A szovjet-orosz haditechnikai dominancia csökkenése leginkább ennél a haderőnemnél figyelhető meg, ahol először a Mistral légvédelmi rakéták megjelenése, majd a jelenleg is futó Gripen-program (2016-ig szóló bérleti szerződés) eredményezett változásokat. Az előbbivel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az eddig végrehajtott éleslövészeteken szerzett gyakorlati tapasztalatok még nem tudták maradéktalanul igazolni a beszerzésük körül kialakult vita megalapozatlanságát, illetve a beszerzésüket megelőző gazdasági számításokon alapuló – (harci) érték/használhatóság – vizsgálat objektivitását.
Ezek után tekintsük át a légierő jelenlegi szovjet-orosz eredetű haditechnikai eszközparkját:
– An–26 csapatszállító repülőgép (5 db),
– JaK–52 kiképző repülőgép (7db),
– Mi–24 harci helikopter (12 db),
– Mi–8 csapatszállító helikopter (8 db),
– Mi–17 (Mi–8MT) csapatszállító helikopter (9 db),
– KUB (SA–6 – Gainful) csapatlégvédelmi rakétakomplexum.
A magyar rendszerváltozást és a Szovjetunió felbomlását követő időszakban a két ország közötti haditechnikai együttműködés paradox módon új haditechnikai eszközök beszerzésében teljesedett ki, mivel a magyar kormányzó politikai elit a szovjet államadósság mielőbbi törlesztését szorgalmazta, s az orosz exportlehetőségeket felmérve a haditechnikai eszközök importja mellett döntött. A legjelentősebb megállapodás a 800 millió USD értékű
MiG–29-es vadászrepülőgépek beszerzése (28 db) volt. Ez kedvező megoldás volt az orosz fél részére két szempontból is:
– az egykoron Afganisztánnak legyártott, raktáron lévő MiG–29-es vadászrepülőgépek értékesíthetővé váltak;
– a MiG–29-es vadászrepülőgép egyedi ára a szovjet államadósság leírásához kapcsolódó értékesítési konstrukcióban az orosz fél számára jóval kedvezőbb, a világpiaci árat jelentősen meghaladó áron került – a kölcsönös egyeztetések (alkudozások) után – megállapításra.
A későbbiekben került sor páncéltörő rakéták (pl. „Konkursz”, „Metisz-M”, „Fagot”), valamint BTR–80 PSZJ-k és BTR–80A PGYHJ beszerzésére. A beszerzések mellett természetesen folytatódott a különböző haditechnikai eszközök hadrafoghatóságát biztosító alkatrészbeszerzések, valamint az üzemidő meghosszabbítással és a garanciális kötelezettségek (MiG–29-es vadászrepülőgépek, KUB légvédelmi rakéták) teljesítésével összefüggő szolgáltatások készpénzes megvásárlása. A legtöbb gond a légierő haditechnikájával (MiG–29, Mi–24) kapcsolatos alkatrész-beszállítások körül alakult ki, s ez számos esetben a harckészültséget veszélyeztető állapotokat idézett elő. A két fél közötti haditechnikai együttműködés az utóbbi 8 évben gyakorlatilag a MiG–29-es vadászrepülőgépek körére szűkült, amely alapvetően a nagyjavításokat (pl. hajtóművek) és az alkatrészellátást foglalta magában (12. sz. táblázat).
Említést érdemel még az a sajtóban megjelent hír, miszerint 2007-ben 5 db Mi–17-es helikopter nagyjavítására és a MEDEVAC (MEDical EVACuation – Egészségügyi Mentés) feladatokra történő átalakítására kötött szerződést 2006-ban meghirdetett pályáztatás eredményeként a HM a Solar Kft-vel, amelynek kalkulált összértéke elérte a 2,3 mrd. forintot. Ezen szerződés tartalmát tekintve szintén a két fél közötti haditechnikai együttműködéshez köthető, mivel ennek eredményeként lehetőség nyílt az említett haditechnikai eszközök üzemidejének orosz közreműködéssel történő meghosszabbítására, és az új MEDEVAC-
képességével hatékonyan tudnak hozzájárulni a megváltozott hazai és szövetségesi feladatok teljesítéséhez.
A különböző fegyvernemeknél és szakcsapatoknál üzemeltetett szovjet-orosz haditechnika (és ide sorolandó a licencszerződések alapján hazánkban vagy az egykori VSZ-tagországokban gyártott eszközök is) részaránya az MH-n belül továbbra is magas, amit jól szemléltet a becsült 70-75%-os érték. Ez a mutató átlagosan jellemzi a jelenlegi állapotot, hiszen az egyedi új beszerzések (pl. Mistral légvédelmi rakétakomplexum, Gripen-program, Cougar páncélozott gépjármű (13 db), 3D-lokátorok, UAV („Skylark I” 9 db), vagy adományok (csapatszállító és tehergépjárművek a Bundeswehrtől) és kölcsönszerződések (pl. Humvee páncélozott terepjáró (27 db) az USA-tól) révén a légierőnél és a különböző szárazföldi szakcsapatoknál a kép ennél valamelyest kedvezőbb.
A haderő feladatrendszerének átalakítása és a NATO-n belüli szövetségesi kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó expedíciós jellegének erősítése eredményeként mára az egykori tömeghadseregre és annak korábbi feladataihoz rendelt, jellemzően páncélos és tüzérségi eszközök szinte teljes egészében eltűntek az MH fegyverzetéből, csak a fegyvernemi kultúra és hagyomány megőrzéséhez elengedhetetlen szerény mennyiség maradt meg mutatóban egy-egy alegység (pl. harckocsi század, ágyútarack-osztály) állományában. Az utóbbiakat is figyelembe véve a szárazföldi alakulatok aktív haditechnikai eszközparkja az
alábbi főbb elemekből áll:
– T-72 közepes harckocsi (15 db),
– BTR-80 PSZJ (Páncélozott Szállító Jármű) (421 db) és, BTR-80A PGYHJ (Páncélozott Gyalogsági Harcjármű) (178 db)
– 152 mm-es D–20-as ágyútarack (30 db),
– 82 mm-es aknavető (50 db),
– „Fagot” (AT–4) és „Konkursz” (AT–5) páncéltörő rakéta (113 db),
– SNAR-10 tüzérségi radar (6 db).
A szovjet-orosz haditechnikai dominancia csökkenése leginkább ennél a haderőnemnél figyelhető meg, ahol először a Mistral légvédelmi rakéták megjelenése, majd a jelenleg is futó Gripen-program (2016-ig szóló bérleti szerződés) eredményezett változásokat. Az előbbivel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az eddig végrehajtott éleslövészeteken szerzett gyakorlati tapasztalatok még nem tudták maradéktalanul igazolni a beszerzésük körül kialakult vita megalapozatlanságát, illetve a beszerzésüket megelőző gazdasági számításokon alapuló – (harci) érték/használhatóság – vizsgálat objektivitását.
Ezek után tekintsük át a légierő jelenlegi szovjet-orosz eredetű haditechnikai eszközparkját:
– An–26 csapatszállító repülőgép (5 db),
– JaK–52 kiképző repülőgép (7db),
– Mi–24 harci helikopter (12 db),
– Mi–8 csapatszállító helikopter (8 db),
– Mi–17 (Mi–8MT) csapatszállító helikopter (9 db),
– KUB (SA–6 – Gainful) csapatlégvédelmi rakétakomplexum.
A magyar rendszerváltozást és a Szovjetunió felbomlását követő időszakban a két ország közötti haditechnikai együttműködés paradox módon új haditechnikai eszközök beszerzésében teljesedett ki, mivel a magyar kormányzó politikai elit a szovjet államadósság mielőbbi törlesztését szorgalmazta, s az orosz exportlehetőségeket felmérve a haditechnikai eszközök importja mellett döntött. A legjelentősebb megállapodás a 800 millió USD értékű
MiG–29-es vadászrepülőgépek beszerzése (28 db) volt. Ez kedvező megoldás volt az orosz fél részére két szempontból is:
– az egykoron Afganisztánnak legyártott, raktáron lévő MiG–29-es vadászrepülőgépek értékesíthetővé váltak;
– a MiG–29-es vadászrepülőgép egyedi ára a szovjet államadósság leírásához kapcsolódó értékesítési konstrukcióban az orosz fél számára jóval kedvezőbb, a világpiaci árat jelentősen meghaladó áron került – a kölcsönös egyeztetések (alkudozások) után – megállapításra.
A későbbiekben került sor páncéltörő rakéták (pl. „Konkursz”, „Metisz-M”, „Fagot”), valamint BTR–80 PSZJ-k és BTR–80A PGYHJ beszerzésére. A beszerzések mellett természetesen folytatódott a különböző haditechnikai eszközök hadrafoghatóságát biztosító alkatrészbeszerzések, valamint az üzemidő meghosszabbítással és a garanciális kötelezettségek (MiG–29-es vadászrepülőgépek, KUB légvédelmi rakéták) teljesítésével összefüggő szolgáltatások készpénzes megvásárlása. A legtöbb gond a légierő haditechnikájával (MiG–29, Mi–24) kapcsolatos alkatrész-beszállítások körül alakult ki, s ez számos esetben a harckészültséget veszélyeztető állapotokat idézett elő. A két fél közötti haditechnikai együttműködés az utóbbi 8 évben gyakorlatilag a MiG–29-es vadászrepülőgépek körére szűkült, amely alapvetően a nagyjavításokat (pl. hajtóművek) és az alkatrészellátást foglalta magában (12. sz. táblázat).
Említést érdemel még az a sajtóban megjelent hír, miszerint 2007-ben 5 db Mi–17-es helikopter nagyjavítására és a MEDEVAC (MEDical EVACuation – Egészségügyi Mentés) feladatokra történő átalakítására kötött szerződést 2006-ban meghirdetett pályáztatás eredményeként a HM a Solar Kft-vel, amelynek kalkulált összértéke elérte a 2,3 mrd. forintot. Ezen szerződés tartalmát tekintve szintén a két fél közötti haditechnikai együttműködéshez köthető, mivel ennek eredményeként lehetőség nyílt az említett haditechnikai eszközök üzemidejének orosz közreműködéssel történő meghosszabbítására, és az új MEDEVAC-
képességével hatékonyan tudnak hozzájárulni a megváltozott hazai és szövetségesi feladatok teljesítéséhez.
Development of the Hungarian Defence Forces since 1989
danubeinstitute.hu
Kiss Dávid - A magyar haderő átalakítása 1987 és 1992 között
Development of the Hungarian Defence Forces since 1989 - Danube Institute
In the early 2000s, several reports were made for the government and decision-makers indicating that the Hungarian Defence Forces and their capabilities would become highly outdated by the 2010s without significant investment and structural changes. The forecasts were neither surprising nor...
danubeinstitute.hu
Kiss Dávid - A magyar haderő átalakítása 1987 és 1992 között
Néhány adattal szeretném érzékeltetni az MH HTEK 2002. évi szakmai tevékenységét. Az alábbi főbb eszközök kerültek beszerzésre:
A haditechnikai eszközök és anyagok kivonása a szervezési feladattal, valamint az MH hosszútávú fejlesztési tervében megfogalmazott elvárásokkal összhangban került végrehajtásra. Az MH ÖLTP 682 db páncélos- és gépjárműtechnikai eszközt selejtezett ki, és 1190 db eszközt vont ki az MH rendszeréből. A kincstári vagyonköri kivonást követően 355 db T-55A és 150 db T-55AM típusú harckocsit adtak át Kalocsán az ÁPV Rt. megbízottjának.
A típusselejtként kivont harcirepülő-eszközök és azok tartozékai (MiG-21, MiG-23, Szu-22M3) Pápa repülőtéren és Isaszegen (RMAR), valamint a technikai összüzemidejüket ledolgozott An-26 repülőgépek és típusselejtként leállított Mi-2 típusú helikopterek Szolnokon kerültek tárolásra. Minden olyan repülőtechnikai szakanyag, amely feleslegessé vált a fenntartás és üzembentartás szempontjából, ugyancsak Isaszegen került tárolásra. Sikeres átadás az ÁPV Rt. felé mindössze a ZLIN típusú kisrepülőgépek esetében történt (2db). A CFE kötelezettségeknek megfelelően kialakításra került két kivont eszköztároló az MH HTEK Rakétatechnikai Raktárnál (Nyírtelek) a rakétatechnikai eszközök, valamint az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison a MiG-29 és az L-39 típusú repülőgépek tárolására.
- 523 db védőmellény;
- 1000 db P9RC pisztoly;
- 30 db VW midibusz 378 MFt értékben;
- 53 db különböző VW T4 mikrobusz és vegyes használatú tehergépjármű 350 MFt értékben;
- 4 + 4 db nagyteljesítményű áramforrás aggregátor 200 MFt értékben;
- Technikai Kiszolgáló Állomások technológiai berendezései 400 MFt értékben;
- gumipárnás lánctalp készletek 300 MFt értékben;
- Bundeswehrtől 497 db használt eszköz és azok forgalomba helyezése 2 Mrd Ft értékben;
- különböző fenntartási anyagok (gumi, akkumulátor, ponyva) 170 MFt értékben.
A haditechnikai eszközök és anyagok kivonása a szervezési feladattal, valamint az MH hosszútávú fejlesztési tervében megfogalmazott elvárásokkal összhangban került végrehajtásra. Az MH ÖLTP 682 db páncélos- és gépjárműtechnikai eszközt selejtezett ki, és 1190 db eszközt vont ki az MH rendszeréből. A kincstári vagyonköri kivonást követően 355 db T-55A és 150 db T-55AM típusú harckocsit adtak át Kalocsán az ÁPV Rt. megbízottjának.
A típusselejtként kivont harcirepülő-eszközök és azok tartozékai (MiG-21, MiG-23, Szu-22M3) Pápa repülőtéren és Isaszegen (RMAR), valamint a technikai összüzemidejüket ledolgozott An-26 repülőgépek és típusselejtként leállított Mi-2 típusú helikopterek Szolnokon kerültek tárolásra. Minden olyan repülőtechnikai szakanyag, amely feleslegessé vált a fenntartás és üzembentartás szempontjából, ugyancsak Isaszegen került tárolásra. Sikeres átadás az ÁPV Rt. felé mindössze a ZLIN típusú kisrepülőgépek esetében történt (2db). A CFE kötelezettségeknek megfelelően kialakításra került két kivont eszköztároló az MH HTEK Rakétatechnikai Raktárnál (Nyírtelek) a rakétatechnikai eszközök, valamint az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison a MiG-29 és az L-39 típusú repülőgépek tárolására.
Haditechnikai korszerűsítések, fejlesztések 2004-ben
A terveknek megfelelően, ütemesen halad a Gépjármű Beszerzési Program, a személyi állomány egyéni felszerelésének korszerűsítése, a
vegyivédelmi és műszaki technikai beszerzések, a hadtáp és közlekedés technikai eszközök korszerűsítése.
A kutatás fejlesztési feladatok kapcsán:
• Megkezdődött az AK-63 D gépkarabély modernizációja;
• Befejeződött a 7,62 mm-es mesterlövész puska haditechnikai ellenőrző vizsgálata;
• Befejeződött a 30 mm-es jelzőtöltények kiváltására tervezett 26,5mm jelzőtöltények és rakétapisztoly csapatpróbája;
• Folytatódik a 96 M és 93 M kézigránátok beszerzése;
• A Gepárd M1 kiváltása érdekében megkezdődött a Gepárd M5 mesterlövész puska haditechnikai vizsgálata;
• Folytatódik a P-18 (2 db) és SZT-68U (1 db) radarok gyári javítása és modernizációja;
Az USA FMS segélyforrások felhasználásával beszerzésre került:
• 83 db AN/PVS-14 éjszakai figyelő berendezés;
• 53 db M961 éjszakai figyelő műszer;
• 100 db PLGR-96 GPS;
• 30.000 db kézi jelzőtöltény;
• Befejeződött a K-1P tűzvezető rendszer csapatpróbája
• Folytatódik a védőmellényekkel, új típusú kézifegyverekkel történő ellátás;
• Elkészült a század tűztámogató és tűzmegfigyelő rendszer prototípusa, sikeresen befejeződött az eszköz haditechnikai ellenőrző vizsgálata ;
• Folytatódik a lézertávmérők beszerzése;
• Befejeződött a multispektrális álcaháló és ruha fejlesztés. Az eszközök a csapatpróba végrehajtása után rendszeresítésre kerültek;
• Végrehajtottuk a mentesítő konténer csapatpróbáját,
• Folytatódik a „zászlóalj mentesítő utánfutó” csapatpróbája,
• Megtörtént a mérgező harcanyagok műszeres azonosítását lehetővé tevő MM-1 GC-MS rendszer, valamint a vegyianyagok nagytávolságú észlelését és azonosítását biztosító RAPID-1 távfelderítő eszköz, az XOM/T sugáradagmérő kiértékelő, valamint a SOR/T egyéni sugáradagmérő beszerzése;
• Beszereztük a kollektív védőeszközök mintapéldányait;
• Kialakítottuk a terepjáró tűzoltó gépjárműfecskendő mintapéldányát.
A terveknek megfelelően, ütemesen halad a Gépjármű Beszerzési Program, a személyi állomány egyéni felszerelésének korszerűsítése, a
vegyivédelmi és műszaki technikai beszerzések, a hadtáp és közlekedés technikai eszközök korszerűsítése.
A kutatás fejlesztési feladatok kapcsán:
• Megkezdődött az AK-63 D gépkarabély modernizációja;
• Befejeződött a 7,62 mm-es mesterlövész puska haditechnikai ellenőrző vizsgálata;
• Befejeződött a 30 mm-es jelzőtöltények kiváltására tervezett 26,5mm jelzőtöltények és rakétapisztoly csapatpróbája;
• Folytatódik a 96 M és 93 M kézigránátok beszerzése;
• A Gepárd M1 kiváltása érdekében megkezdődött a Gepárd M5 mesterlövész puska haditechnikai vizsgálata;
• Folytatódik a P-18 (2 db) és SZT-68U (1 db) radarok gyári javítása és modernizációja;
Az USA FMS segélyforrások felhasználásával beszerzésre került:
• 83 db AN/PVS-14 éjszakai figyelő berendezés;
• 53 db M961 éjszakai figyelő műszer;
• 100 db PLGR-96 GPS;
• 30.000 db kézi jelzőtöltény;
• Befejeződött a K-1P tűzvezető rendszer csapatpróbája
• Folytatódik a védőmellényekkel, új típusú kézifegyverekkel történő ellátás;
• Elkészült a század tűztámogató és tűzmegfigyelő rendszer prototípusa, sikeresen befejeződött az eszköz haditechnikai ellenőrző vizsgálata ;
• Folytatódik a lézertávmérők beszerzése;
• Befejeződött a multispektrális álcaháló és ruha fejlesztés. Az eszközök a csapatpróba végrehajtása után rendszeresítésre kerültek;
• Végrehajtottuk a mentesítő konténer csapatpróbáját,
• Folytatódik a „zászlóalj mentesítő utánfutó” csapatpróbája,
• Megtörtént a mérgező harcanyagok műszeres azonosítását lehetővé tevő MM-1 GC-MS rendszer, valamint a vegyianyagok nagytávolságú észlelését és azonosítását biztosító RAPID-1 távfelderítő eszköz, az XOM/T sugáradagmérő kiértékelő, valamint a SOR/T egyéni sugáradagmérő beszerzése;
• Beszereztük a kollektív védőeszközök mintapéldányait;
• Kialakítottuk a terepjáró tűzoltó gépjárműfecskendő mintapéldányát.
A Magyar Honvédség Logisztikai Ellátó Központ 2008. évben végzett tevékenységéről és a 2009 évre áthúzódó feladatokról
A Logisztikai támogatás modernizálása, korszerűsítése érdekében végzett jelentősebb, új beszerzések voltak 2008-ban:
• UP-BW védőmellények (fv.)
• MP5A3, M4A1, M249, M24 fegyverek beszerzése és rendszeresítése (fv.)
• A gépjármű beszerzési program keretében beszerzett új járművek (pc.)
• Vonalkódos leolvasó rendszer kialakítása (vv., mé.)
• VS BTR-80 (vv.)
• Új típusú digitális multiméter (mé.)
• Tűzszerész robotok (ANDROS, TELEMAX) (mű.)
• TTR többcsatornás távrobbantó rendszer (mű.)
• Video Konferencia Rendszer (VTC) rendszer fejlesztése (el.)
• Robbanóeszközök Elleni Rádiózavaró Rendszer („RCIED”) (el.)
• Egyszer használatos, rozsdamentes egyéni melegítő eszköz (él.)
• Új egyéni zárolt, valamint komplettírozott élelmiszercsomagok (él.)
• Taktikai lámpa (ruh.)
• Új típusú bakancs (ruh.)
Folyamatban lévő feladatok:
• A Logisztikai Ellátó Központ kiemelt feladatként végzi a különböző felajánlott szervezetek, valamint a gyakorlatok igényeinek kiszolgálását.
• Folyamatban van három Inkurrencia Tároló Raktár teljes felszámolása, illetve anyagainak átcsoportosítása.
• Az Éves Beszerzési Tervben szereplő beszerzések időarányos végrehajtása
A Logisztikai támogatás modernizálása, korszerűsítése érdekében végzett jelentősebb, új beszerzések voltak 2008-ban:
• UP-BW védőmellények (fv.)
• MP5A3, M4A1, M249, M24 fegyverek beszerzése és rendszeresítése (fv.)
• A gépjármű beszerzési program keretében beszerzett új járművek (pc.)
• Vonalkódos leolvasó rendszer kialakítása (vv., mé.)
• VS BTR-80 (vv.)
• Új típusú digitális multiméter (mé.)
• Tűzszerész robotok (ANDROS, TELEMAX) (mű.)
• TTR többcsatornás távrobbantó rendszer (mű.)
• Video Konferencia Rendszer (VTC) rendszer fejlesztése (el.)
• Robbanóeszközök Elleni Rádiózavaró Rendszer („RCIED”) (el.)
• Egyszer használatos, rozsdamentes egyéni melegítő eszköz (él.)
• Új egyéni zárolt, valamint komplettírozott élelmiszercsomagok (él.)
• Taktikai lámpa (ruh.)
• Új típusú bakancs (ruh.)
Folyamatban lévő feladatok:
• A Logisztikai Ellátó Központ kiemelt feladatként végzi a különböző felajánlott szervezetek, valamint a gyakorlatok igényeinek kiszolgálását.
• Folyamatban van három Inkurrencia Tároló Raktár teljes felszámolása, illetve anyagainak átcsoportosítása.
• Az Éves Beszerzési Tervben szereplő beszerzések időarányos végrehajtása
- Status